Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-04 / 271. szám

2003. Október 4., szombat HITÉLET 9. OLDAL Egy szent a maga útját járja Nagy ünnepe lesz október 5-én a verbita családnak: II. János Pál pápa ezen a napon avatja szentté a rend alapítóját, Arnold Janssent és az első Kínában működő verbita hithirdetőt, P. Josef Freinademetzet. Bátaszék ünnepel Száz éve, 1903. október 4-én szentelték fel Bátaszék új templo­mát - az ország egyik legszebb neogót építményét. A jubileumi misét Mayer Mihály megyés püs­pök mutatja be holnap, vasárnap délután 4 órakor. Az ünnep azonban kétnapos. Ma, délután 4 órakor a temp­lom történetét ismertetik diavetí­téssel és szentkép-kiállítás nyílik. Este 6 órakor a szentmise után Bá­taszék négy kórusa - a Szt. Caecil- ia, a Pedagógus, a Kamara és az If­júsági Kórus - ad műsort. Fellép két bátaszéki származású mű­vész: Illés Teréz [ének) és LozsányiTamás (orgona). Vasárnap délután a 4 órai jubi­leumi misén Mayer Mihály me­gyés püspök diakónussá szenteli Sümegi Józsefet, a gimnázium igazgatóját. Bátaszéken állt az első magyar- országi ciszterci kolostor, a ciká- dori apátság. 1142-ben alapították. Alapjait az utóbbi években feltár­ták, az impozáns romkertet két éve a ciszterci rend generális apát­jának jelenlétében avatták. A mai templom a kolostor terü­letén épült Hofhauser Antal tervei alapján. A nyerstéglaépület 82,45 méteres tornya a második legma- gasabb az országban. _________■ Har aiincegy új bíboros Szeptember 28-án, vasárnap dél­ben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében II. Já­nos Pál pápa bejelentette, hogy október 21-én konzisztóriumot tart, majd felsorolta az újonnan kinevezett 30 kardinális nevét. A - pápa nem hozta nyilvánosságra a 31. bíboros nevét, amelyet „in pectore”, azaz szívében őriz. Az új bíborosok között van Erdő Pé­ter esztergom-budapesti érsek és Josip Bozanic zágrábi érsek. A bíborosi testületnek eddig 164 tagja volt, közülük 109 kardi­nális van még választói életkor­ban. Túlnyomó többségüket már II. János Pál pápa nevezte ki. Egyetlen főpap, Franz König bíbo­ros, nyugalmazott bécsi érsek él még, aki XXIII. János pápától kap­ta kinevezését. A VI. Pál által kre­ált 18 bíboros közül hárman van­nak még választói életkorban. A testület dékánja 2002. november 30. óta Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa, aldékánja pedig Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár. A legtöbb bíboros, szám sze­rint 34, Olaszországból szárma­zott. Második helyen állt az Amerikai. Egyesült Államok 13, majd Németország 8 bíborossal. A testület tagjai az öt földrész 64 országából származnak. A legna­gyobb részarányban a 109 vá­lasztó közül 52 fővel Európa van jelen. Amikor Janssen Arnold 1875. szep­tember 8-án megnyitotta az első német misszióházat, senki sem gondolt arra, hogy itt egy szenttel szembesül, de még arra sem, hogy ebből az alapításból hamarosan vi­lágot átfogó missziósrend lesz. Arnold Janssen egyszerű fuvaros családból származott. Néme- torzságban, a westfáliai Gochban született 1837-ben. Édesapja családi jövedelmét azzal igyekezett növel­ni, hogy mellékfoglalkozásként bé­relt földön gazdálkodott. Anyja a gyermekek nevelésével foglalko­zott. Imádkozó szülei voltak egy imádkozó családnak. Arnold a ti­zenegy gyermek közül a második. 1861-ben szentelték pappá Mün- sterben. 1873- ig paptanár­ként műkö­dött. De a taní­tás nem elégí­tette ki, elvál­lalta az ima- apostolság ter- P. Arnold Janssen jesztését egy­házmegyéjében. Ez kitágította látó­körét: mindinkább kivilágosodott benne a külföldi missziók gondola­ta. Folyóiratot ad ki eszméinek ter­jesztésére, sürgeti a német misszi­ósház alapítást. Raimondi, a hong­kongi apostoli prefektus azt mond­ta neki: „Alapítson Ön egyet!” Éppen most, amikor a kultúrharc hevesen dúl az országban? Minden­ki kételkedett a vállalkozás sikeré­ben. Roermond püspöke így nyilat­kozott: „Ez a Janssen úr... nálam járt. Egy missziósházat akar alapíta­ni. Gondolja csak meg - semmije sincs. Ez vagy bolond, vágy szent.” Jellemző a kölni érsek reakciója is. Amikor Arnold Janssen megmutat­ta neki a missziósház tervét, az ér­sek először nagyon komolyan ráné­zett és azt mondta: „Egy olyan idő­ben élünk, ahol minden ingadozik, és úgy tűnik elpusztul - és itt jön Ön és még valami újat akar elkezdeni.” „Egy olyan időben élünk - válaszol­ta Janssen, - ahol sok minden tönk­remegy, ezért helyettük másoknak kell létre jönniük.” 1875. június 16-án Steylben (Hollandia) megvesz egy telket egy lelakott vendéglővel. Ugyanazon év szeptember 8-án beszenteli és megnyitja itt az első missziósházat, így lesz Mária születése napja az Is­teni Ige Társasága (SVD), a verbiták születésnapja is. Arnold Janssen a missziós atyák mellett a missziós testvérek intéz­ményét is létrehozta. Ők különbö­ző szakmákban tesznek szolgálatot a missziós ügyért. A steyli mű nagyban köszönheti sikerét a test­vér-hivatásoknak is. Két női rendet is alapított: a Szentlélek Szolgálói (SSpS) misz- sziós nővérekét, és a Szentlélek szolgálói örökimádó nővérekét.. 1888/89. után sorra épülnek a missziósházak: Mödlingben, Ró­mában, Sziléziában, a Saar-vidé- ken, Salzburgban. Freinademetz és Anzer atyák 1879-es szerény kínai kezdete után új missziósterületeket vett át a Tár­saság. 1889-ben Argentínában, 1892-ben Tógóban, és a követke­zendő években Brazíliában, Új-Gui- neában, Paraguayban, USA-ban, Chilében, Japánban és a Fülöp-szi- geteken. Az alapító halálakor 3500 fogadalmas és előkészületben lévő rendtag volt a három alapításban. Társasága kezdetben német rend német misszionáriusokkal és európai arculattal. Amikor más vi­lágrészeken is megkezdték műkö­désüket, gondjuk volt arra, hogy bennszülötteket is felvegyenek a Társaságba, hogy a missziós mun­kát ők vigyék tovább saját szülő­földjükön és misszionáriusokat ad­janak a még rászoruló népeknek is. Ma Arnold atyánk 10.000 ember­ből álló családja minden világrészen jelenlévő, nemzetközi, több-kultú­rájú missziós társaság. Mind az öt világrészen működnek: Európában 22, Amerikában 15, Ázsiában 10, Óceániában 4 és Afrikában 11 or­szágban. Egyetemeikkel, főiskoláik­kal, közép- és alapfokú iskoláikkal katolikus elitet akarnak nevelni, kü­lönösen segítve a szegény sorsú ta­nulókat. Nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy a helyi egyház beletestesül­jön az ország népébe, kultúrájába. Minden erejükkel előmozdítja a bennszülött papság kiképzését. Még folyt az első világháború, amikor 1916-ban a német missziós atyák egy csoportja megjelent a pé­csi egyházmegyében, a máriaké- méndi búcsújáró helyen. Azzal a szándékkal jöttek, hogy magyar misszionáriusokat neveljenek a vi­lágegyház számára. 1924. október 6-án megnyitják az első magyar misszióházat Budatétényben. Csakhamar szűknek bizonyul, és Kőszegen egy másik, tágasabb missziósházat nyitnak, a Szent Im­„Menjetek el az egész világ­ra, hirdessétek az evangéli­umot minden teremtmény­nek!’’ (Mk 16,15) re Missziós Szemináriumot 1930. június 9-én. A növendékek özönlöt­tek a missziósházba, úgyhogy még a háború alatt 1942-ben, új házat kellett nyitni Kiskunfélegyházán. Sok volt a testvér-hivatás is. 1950-ig 36,1960-ig további 30 pap került ki azok közül, akik a kőszegi Missziós Szemináriumban kezdtek. A rendszerváltás előtt 23 ma­gyar verbita működött különböző országokban, mint Argentínában, Brazíliában, Paraguayban, az USA- ban és Kanadában, a Fülöp-szigete- ken, Indonéziában, Új-Guineában, Japánban, Taiwanban és Zairében. Azok, akik külföldre kényszerül­tek, onnan törekedtek a rendet és a magyar egyházat segíteni. Legis­mertebb köztük P. Őri (Wächter) István, akit Backes néven ismert leginkább a magyar papság. A rendtestvérek szétszórtan, külön­böző foglalkozásokban vészelték át a nehéz éveket. Az újrakezdés nehéz volt. keve­sen voltunk, de merészen belevág­tunk a munkába. Attól a gondolat­tól indíttatva, hogy hivatások csak jó katolikus családból származhat­nak, az új evangelizációba kapcso­lódtunk (cursillo, karizmatikus megújulás, bibliaapostolság, papi gyakorlatok, missziós imacsopor­tok, missziós táborok). De tovább­ra is az Isten kegyelmével, Szent Arnold és az első misszionárius Szent József példáján lelkesülve várjuk a magyar ifjúságot, hogy ve­lünk együtt munkálkodjanak azért, hogy „az Ige világossága és a kegyelem lelke elől hátráljon meg a bűn sötétsége és a hitetlenség éj­szakája.” (Szent Arnold imája) P. Bellér Lajos SVD Az egykori máriakéméndi kolostor Emlékeztető PÉCSETT a Belvárosi templomban vasárnap a fél 10 órakor kezdődő szentmisén a geresd- lak-fazekasbodai templomi kórus énekel. Rá­dióközvetítés 10 órától. HOLNAP, vasárnap délután 4 órakor Reg­szemcsén, jövő vasárnap, 12-én, fél 11-kor Faddon, délután 4 órakor Kajdacson bérmál Garadnay Balázs általános püspöki helynök. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudo­mányi Főiskola tanárainak nyilvános elő­adássorozata keretében október 8-án, szer­dán este 18 órakor Gál Péter „Az egyház­atyák korszerűsége”, 19 órakor pedig dr. Pandur József „A mozaikok és az ikonok vi-' lága” címmel tart előadást a főiskola 4-es elő­adójában (Papnövelde u. 1.). NÉP-NEMZET-NEMZETTUDAT-VALLÁS Közép-Délkelet Európában címmel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága tegnap és ma nemzetközi konfe­renciát szervezett egyházi személyek, hazai és külföldi tudósok, valamint politikusok részvételével. Az előadók között szerepel Ju­hász Endre miniszter, Mayer Mihály, Sopfronie Drincec és Porlirije Peric püspökök, Goják János és Török József professzorok. A KARITÁSZ szervezésében 9 pécsi fiatal vesz részt ma és holnap Budapesten a Millenáris parki rendezvényen. A 14-25 évesek számára koncerteket rendeznek és kreatív műhelyekben fejleszthetik önismeretüket és képességeiket. KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnap reggeli ökumenikus magazinműsorában P. Morvay Pió OH ezúttal a házasság lényegéről beszél. A kétrészes elmélkedés első adása ez, amely olvasható az Irgalmas újságban is. A lap az Ir- galmasok templomában ingyenesen hozzá­férhető. • (a) PÁLOSOK ÖSSZEJÖVETELE. Az október 10-én, pénteken, 18 órakor kezdődő pálos szentmise után a baráti kör rendezvényeként dr. Fodor István egyetemi tanár tart előadást A keresztény ember és a környezetvédelem címmel. (a) TEOLÓGIAI KONFERENCIA. A negyedik országos világifjúsági teológiai konferenciát Pécsett rendezi meg a Katolikus Ifjúsági Mozgalom és a Katolikus Főiskolások és Egyetemisták Egyesülete október 10-e és 12-e között a Hittudományi Főiskolán. A rendez­vénnyel kapcsolatban a 06/70 5044-123-as telefonon lehet érdeklődni. (a) JOBBAN VAN A PÁPA. Áz október 1-jei szerdai általános kihallgatáson II. János Pál pápa szemmel láthatólag jobb egészségi álla­potban volt, mint pl. múlt vasárnap, amikor az Úrangyala elimádkozásakor felolvasta az általa kinevezett 31 új bíboros nevét. A ki­hallgatást minden nehézség nélkül tartotta meg a napsütésben úszó Szent Péter téren 12 ezer hívő előtt és ismét kifejezte szándékát, hogy az eredeti terv szerint, Isten segítségé­vel október 7-én a pompeji Mária-szentélybe látogat. A szentatya szélesre tárt karral kö­szöntötte az összegyűlt hívősereget és meg­állíttatta az autót, hogy megsimogasson egy kisgyermeket, akit a korlát mellett helyet fog­laló édesanyja nyújtott feléje. FRANCIAORSZÁGBAN megnyitották az első muzulmán magániskolát. Á Cor- dobában született nagy arab filozófusról, Averroesről elnevezett középiskola a katoli­kus iskolákhoz hasonlóan felekezeti jellegű, ám a francia oktatásügyi minisztérium fel­ügyelete alatt áll. A diákok fakultatív jelleg­gel muzulmán kultúrát és arab tudományo­kat, illetve arab-muzulmán kultúrát tanul­hatnak személyes és vallási meggyőződé­süknek megfelelően. Félelem nélkül Az ember néha csak öreg korában döbben rá arra, hogy egy-egy gyer­mekkori élménye milyen döntően meghatározta egész életét. Nem va­gyok bátor természetű, ezért sokáig nem értettem, hogy miként tud­tam mégis szorongás, félelem nélkül végigélni a diktatúra négy évtizedét. Pedig lett volna okom a félelemre, mert a villámok ugyancsak csapkodtak körülöttem. Azok közül, akikkel az illegális cser­készmozgalomban, vagy később a föld alatti egy­házban együtt tevékenykedtünk, sokakat meghur­coltak, testileg-lelkileg tönkretettek. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban én is sorra kerülhetek. Még­is, valami különös erő megóvott attól, hogy állandó rettegésben éljek. Csak később, és apránként tuda­tosult bennem, hogy mi is ez az erő. Egy réges-régi nyári éjszakán egyedül őrködtem negyven-egyné- hány cserkésztársam álma fölött. (Azért egyedül, mert héttagú őr­sünkben éppen nekem nem jutott pár.) Hosszú botomat görcsösen szorongatva ott álltam egy hatalmas szálerdő apró tisztásán, melyet alig-alig világított meg a lombokon átszűrődő halovány csillagfény. Az erdőből, az átláthatatlan és mindent átölelő sötétségből különös, titokzatos neszeket hozott felém a meg-meglebbenő szellő. Féltem. Egyszer csak - nagyot dobbant a szívem! - a hátam mögött, a mi sát­runk irányából lépéseket hallottam. Kiáltani akartam, de még mie­lőtt hang jött volna ki a torkomon, a derengő csillagfényben ráismer­tem a közeledő alakra. Az őrsvezetőm volt. Megállt mellettem, vál­tamra tette a kezét és suttogva, kicsit rekedt, mégis nagyon meleg hangján megkérdezte: „Csak nem félsz?” Szégyelltem magam, de be kellett vallanom, hogy félek. Erre elém állt, a másik kezét is a váltam­ra tette és így folytatta: „Erdőben félni? Hiszen itt van hozzánk legkö­zelebb a Jóisten! Nézd csak: olyan ez a tisztás, mint egy gyönyörű, gó­tikus templom! A hatalmas fák az oszlopok, koronájuk a boltozat, a csillagok meg a gyertyák. A templomban csak nem félsz?” Nem várt választ, hanem bátorító hangon folytatta: „De máshol se félj, mert Is­ten mindenütt vigyáz rád. Nem onnan fentről, a magasból, hanem egészen közelről. A tenyerében tart, úgy vigyáz rád. Ezért soha, sem­mitől nem kell félned. Bízd rá magadat egészen, és ne félj. ” Arcát nem láttam a sötétben, de a hangjából hallottam, hogy mosolyog. Az­tán visszabújt a sátorba, én meg ott maradtam egyedül a sötétben. Behunytam a szememet és nagyon halkan ezt mondtam: „Uram, én most egészen rád bízom magamat. Kérlek, vigyázz rám. "Kinyitottam a szemem, és már nem féltem. Gyermekkoromnak ez a meghatározó élménye valahogyan elme­rült az emlékek tengerében A gyorsan múló évtizedek során csak egy­szeregyszer bukkant elő, akkor is csupán villanásszerűn egy-egy pil­lanatra. De valahol, lelkem mélyén mindig bennem élt. Mert az imádságot, amit tizennégy évesen, egy nálam alig idősebb cserkész­társam buzdítására, csukott szemmel belemormoltam a sötét éjsza­kába, az Úr meghallgatta. Elvette a félelmemet. Vigyázott, és ma is vi­gyáz rám. A hatalom pribékjeitől többé nem kell tartanunk, de másfajta félel­mek ma is szorongatják az emberek szívét. Félelém a bizonytalan jö­vőtől, a munkanélküliségtől, a betegségektől, a természeti csapások­tól, a terrorizmustól, az ökológiai katasztrófáktól és még sok más baj­tól. Valóságos veszélyek ezek, komolyan kell venni őket, és teljes erőnkkel küzdenünk kell ellenük. Mégis, hadd adjam tovább minden aggódó, szorongó embertársamnak azt az üzenetet, amelyet azon a csodálatos, csillagfényes éjszakán egy kamasz fiú szavaival küldött nekem az Úr. Azt üzente: „Ne félj, én vigyázok rád!” Dobos László Az Engesztelés napja Az őszi zsidó ünnepek sorában október 6-án kerül sor az Engesz­telés - Jaum Kippur - napjára. A Tóra parancsa szerint ezen a napon „Semmi munkát ne végez­zetek, se az idegen, se a jöve­vény, aki közietek lakik. Mert ezen a napon bocsájt meg nektek Isten, megtisztítván bennete­ket...” A zsidó hagyomány meg­őrzi ennek az ünnepnek szent hangulatát az imádkozással, a magukba szállással. A régebbi korok önsanyargatá­sát a bűnbocsánatért napjainkra az egész napos böjt váltja fel. Isten ezen a napon megbocsájtó szere- tetével fordul a vétküktől megtisz­tulni akarók felé. A megbocsájtás azonban nem valami magától ér­tetődő dolog. Az Engesztelés nap­ja csak elősegítője a megtérésnek, az ezt követő megbocsájtásnak. Erre gondolnak a vallásos zsidók, amikor Jaum Kippur napján templomaikban imádkoznak. A bűnbocsátás vágyának jelképe, hogy az istentiszteleteken ünnepi ruhát húznak, templomaik és a hí­vők is tiszta fehéret öltenek. Jaum Kippur előestje a Kol nidre istentisztelet, melyre a pé­csi zsinagógában október 5-én 18 órától kerül sor. Az estét az isten- tisztelet első imájáról nevezték el. Szövege több mint ezereszten­dős. Tartalmában előre visszavo­nása az elkövetkezendő évben te­endő fogadalmaknak, esküvések- nek. Nem a másoknak adott szó szentségét kisebbíti, elsősorban a hívők az önmagukra kivetett, ön­kéntes szigorítások érvénytelení­téséért imádkoznak. Az ima áhí­tatával évszázadok óta az En­gesztelés napjának szól. A Tóra szerint: „E nap szerez nektek en­gesztelési, megtisztítván titeket minden bűntől, Isten előtt meg­tisztultok.” A Ros Hasono - zsidó újév - és a Jaum Kippur közötti napokban sokan keresik fel szüleik sírját. Akinek haragosa van, ezekben a napokban igyekszik azzal megbé- külni. Aki úgy érzi, hogy az el­múlt években valakivel szemben igazságtalanságot követett el, azt igyekszik jóvátenni. M. E. Megvilágítják a szabolcsi templomot Háromnapos lesz a búcsú a jövő hét végén Pécsszabolcson. En­nek keretében bekapcsolják a templom új külső világítását. Október 10-én este negyed 6t, kor rózsafüzér, 18 órakor szent­mise lesz. A szónok Hegedűs Já­nos szentlászlói plébános. Szombat este 6 órakor a szent­mise szónoka Garadnay Balázs püspöki helynök. Ő áldja meg a templom külső világítását. Utána zenés áhítat, keresztét, szentség- imádás, éjfélkor szentmise az el­hunytakért. Ünnepi szónok Lauly László kakasdi plébános. Vasárnap negyed 9-kor rózsa- füzér, utána az ünnepi szentmi­sét Kövesi Ferenc plébános au- tatja be. _____________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents