Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-31 / 297. szám

2003. Október 31., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTUR A ­A keserű pohárból mindenki iszik A legkisebb mozzanat is a megboldogult lelki üdvét szolgálja A moldvai magyarok életében, szokásaiban a magyarság igazi mivoltának legmélyebb rétegei tárulnak fel. A háromnapos halot­ti szertartás minden eleme a megboldogult lelki üdvét szolgálja. A magyarság mindig is hitt a halál utáni örök életben. Fiatalember volt a somoskai ha­lott. Éppen házasodni készült, amikor egy közönséges bicik- libalestben úgy megsérült a feje, hogy belehalt. Kúcs Márta pécsi néprajzkutató egyetemistaként él­te meg a tort. - A halottat ott láttuk a Szent Mihály lován, azon a nyúj- tópadon, ahova hagyományosan az elhunytakat elhelyezik - mond­ja. - Moldvában még mindig há­rom napig fekszik a ravatalon a ha­lott. Az életkora néprajzi szem­pontból azért érdekes, mert háza- sodás előtt állt, vőlegény volt. Dr. Vargyas Gábortól, a PTE BTK Néprajz-Kulturális Antropo­lógia tanszékvezetőjétől tudjuk, hogy a Felvidékről kitelepített szü­lők gyermekeként Pécsett született Kúcs Márta a legjobb érzékkel fog­lalkozik egy olyan témakörrel, amiről jóllehet korábban sokat ol­vasott, de ma is élő valóságába má­ról holnapra csöppent bele. A moldvai magyarok körében egy­szerre benne találja magát a - nagybetűs - Élet - és a szintén nagybetűs Néprajztudo­mány sűrűjé­ben. Megta­pasztalja mind­azt, amiről ad­dig csak olva­sott: a közössé­gi gyász, az év­ezredes hagyo­mányok föl­emelő és összetartó hatását, az egyéni fájdalmat költészetben fel­oldó siratóének döbbenetes erejét.- A legkeletibb magyarlakta te­lepülések közé tartozó Somoskán egy sokezeréves múltban gyökere­ző rítust, szertartásrendszert él­tem meg - folytatja Kúcs Márta. - Fontosnak tartom, hogy nem puszta szemtanúként, hanem részvevőként. Baráti kapcsolat ré­vén a család befogadott, és szó szerint megosztotta velem gyá­szát. A halott vőlegény volt, így például olyan ritka kellékek is sze­repeltek a temetési szertartáson, mint a vőfélybot. Ez egyben azt is jelentette, hogy a gyászba öltözött menyasszonnyal együtt egyszer­smind a halott „lakodalmát” is megülték. A menyegző és a halot­ti tor egybeesése ritka dolog. Döbbenetes volt, hogy a kisgye­rekektől az öregekig mindenki részt vett a temetésen és a toron. Sí­rás, siratás csak az elföldelésig volt hallható. A gyászolók szemében a halál az élet természetes velejárója. Úgy fogták föl ez esetben is: neki ennyi adatott... Katolikusok, és sze­rintük a „rosszat” is el kell fogadni nem csak a „jót”. Sikerült a rítuso­kat is lencsevégre kapnom, hiszen emlékezetem kezdete óta nem csak figyelem, fotózom is a világot. Rendkívül ritka dolgok jelennek meg a képeken. Temetés előtti éj­szaka a halott anyja két csirkét nyújt át a koporsó fölött két fiúnak. Egyik, aki a legjobb barátja volt, másik, aki utoljára beszélt vele. Mindez azért, hogy majd a csirkék kapirgálják ki az utat a halott előtt a túlvilágon. Aztán, a Szent Mihály lova előtt a földön egy papiroson ott a „keserű pohár”. Benne két szál vékony égő gyertya, a két gyertyát az előbbi két fiú kapja - sertéspör­költ, kenyér, perec, bor és egy-egy rend ruha kíséretében. Aztán min­denki iszik egy kortyot a keserű po­hárból. A hátrahagyottak úgy tart­ják, a halottnak az őt oltalmazó Szent Mihály is segít. Átvezeti a másvilágra. A dr. Andrásfalvi Bertalant és Kallós Zoltánt egyként mestereként tisztelő Kúcs Márta a Halottsiratás a moldvai magyaroknál címmel tar­tott tegnap este vetítéssel egybekö­tött előadást a pécsi Pannon Ma­gyar Házban. BEBESSI K. Szendrő-díjas Uborka-szezon A Pécsi Nemzeti Színház művészei idén a Szendrő József-díjat Urbán Tibornak (Uborkának) ítélték. Az elismerésről a színé­szek titkos szavazással döntenek, és az elmúlt évadban nyúj­tott legjobb teljesítményt jutalmazzák. A díjat a IV. Henrik pé­csi bemutató előadásán adták át a színésznek. Urbán Tibor született Sancho Pan- za, mindenkor egyedi bájjal és sa­játos humorral játssza a különbö­ző „szolgai” szerepeket, legyen az Árpád, a kifutó az Ulatszertárból, vagy Oszip A revizorból,- Diákszínjátszóként a szom­szédos Helyőrségi Klubban kezd­tem Moravetz Levente csapatá­ban, aztán kilenc éve a nagyszín­házhoz kerültem. A színművé­szetire többször is megpróbáltam bejutni, de nem sikerült, s köz­ben itt ragadtam. Született pécsi vagyok, az Apáczai Nevelési Köz­pont gimnáziumában végeztem, persze ott is meglehetősen bo­hém módon, a negyediket példá­ul kétszer jártam. A 29 esztendős fiatalember Mi­cimackó Zsebibabájaként mutat­kozott be a Pécsi Nemzeti Színház közönségének, de azóta számta­lan inast, és hasonló karaktersze­repet kapott már. Uborka nem­csak a színpadon, de a valóságban is a társaság mókamestere, így nem meglepő, hogy neves és rend­szeres főszereplőket is megelőzve nyerte el a kollégák megbecsülé­sét, a Szendrő József-díjat.- Hogy minek köszönhetem az elismerést? - kezd önvizsgálatba Urbán Tibor. - Talán, hogy 29 éves vagyok, de tulajdonképpen ebben a színházban nőttem fel. Viccet félretéve, nekem nagyon sokat jelent, ha komolyan vesz­nek, a próbán partnerként, vagy egy beszélgetés során, és ez a díj azt jelzi, hogy valóban figyelnek rám. Meg kell mondanom, na­gyon összejött a tavalyi esztendő, öt darabban is felléptem. Személy szerint örömmel fogadom, ha a főhős melletti bohókás figurákat kell megszemélyesítenem, szere­tem ezeket a vidám alakokat. Megvallom, a szerepálmom is va­lami efféle, Goldoni Két úr szolgája, vagy Scapin a Scapin furfangjából. Ugyanakkor nem lehet beskatulyázni ebbe az inas posztba, nagyon él­vezem például a Kolosi csodában a mókázó öregaszszonnyá alaku­lást is. Hozzáteszem, leg­többször nem is a szerep a legfontosabb színház­ban, a próbafolyamatot imádom, nagyon jól ér­zem magam ebben a tár­saságban. Persze azért vannak vágyaim, például szeretnék a színészbará­taimmal egy filmet lefor­gatni, egy kis költségve­tésű produkciót, amo­lyan szobaszínházi elő­adásfélét celluloidszalag­ra rögzíteni. MÉSZÁROS B. E. Nyertek a mázai fúvósok A Mázai Bányász Fúvós Zenekar­nak ítélte a zsűri a 10Q ezer forin­tos fődíjat és a vándorzászlót az idei országos német nemzetiségi fúvószenekari megmérettetésen. A mázaiak harmadszor nyerték el a vándorzászlót, így annak végleges tulajdonosai lettek. Bálim János, Máza polgármeste­re lapunk kérdésére elmondta, hogy örülnek az eredménynek és büszkék is rá. A településszerte kedvelt zenekart közszereplési és a zenei életben való személyes részvétel révén minden mázai la­kos ismeri, szereti, az önkor­mányzat pedig támogatja. A nagymányoki döntőn az első he­lyezést követő további sorrend: Roger Schilling Zenekar Paks, Német Fúvószenekar Csolnok, Dunabogdány fúvószenekara. Hadikfalvi Istvánná, a nagy­mányoki kisebbségi önkormány­zat elnöke elmondta, hogy Nagy- mányokon, az ő rendezésükben idén harmadszor adtak találko­zót egymásnak a német nemzeti­ségi fúvósok. A soproni első mi­nősítő verseny után Nagymá- nyok most másodszor volt hely­színe a folkrendezvénynek. Az értékes nemzetiségi fúvószenei hagyományokkal rendelkező te­lepülés zenekara viszont ifjúsági kategóriában foglalja el az orszá­gos első helyet. B. K. A Kolosi csoda című darabban női szerepben is meg­szerethették a nézők fotó: t. l. A ZSOLNAY MAUZÓLEUM tetőszerkezetének teljes felújítása feje­ződött be a bizánci kereszt tegnapi felhelyezésével. A Zsolnay Manu­faktúra Rt.-ben pirogránitból újragyártott alkotást három darabban emelte fel az óriásdaru a mintegy harminc méteres magasságba. A re­noválásra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Pécs városa és a Zsol- nay Örökségkezelő Kht. összefogásából kerülhetett sor, fotó: tóth l. Baranyaterv: tíz éve szűnt meg Másodszor találkoznak no­vember 7-én délután 16.30-kor Pécsett a Vasutas Művelődési Házban az idén éppen tíz esz­tendeje megszűnt Baranyaterv egykori dolgozói. Öt éve már több mint százan jöttek össze emlékezni a dicső múltról. A vállalat székháza jelenleg a munkaügyi központé, ennek ellenére udvari falára most visszakerült a tervező egykori kerámia cégtáblája. A rendszerváltozás nem kedve­zett a nagy tervezővállalatoknak, vidéken sorra megszűntek. Pé­csett két nagy cég is foglalkozta­tott nagyszámú apparátust a kü­lönböző magas- és mélyépítési, településrendezési, valamint közművesítési tervezési munkák elvégzésére, a Baranyaterv és a Pécsi Tervező Vállalat. A Baranyaterv éppen tíz éve zárta be kapuját. Az utolsó em­ber, aki elhagyta a Zrínyi utcai székház épületét, Abay Nemes István volt, aki Mártonfalvi Péter egykori kollégájával közösen im­már másodszor szervez találko­zót a volt dolgozók részére. Az 1960-ban a megyei tanács által létrehozott vállalat létszáma eleinte a félszázat sem érte el, ám a rohamos fejlődésnek köszön­hetően 1967-ben már a Zrínyi ut­cában épült ötszintes irodaépü­letben munkálkodhattak. A het­venes évek elején már közel 250 főt foglalkoztatott a vállalat. Sok fontos munka tette a Baranyater- vet ismertté, köztük a szigetvári Radován téri lakótelep (építész: Asbóth Gyula), a komlói piramis­ház (építész: Csaba Gyula), a harkányi gyógykórház (építész: Csema Sándor), az orfűi vlzkívé- teli mű (építész: Csete György és Dulánszky Jenő), a Sopiane Gép­gyár új csarnoka (építész: Erb Je­nő), a Hotel Hunyor (építész: Vá­ri Jenő), a kertvárosi nevelési központ (építész: Jankovics Ti­bor) vagy az egyetemi pinceklub (építész: Dévényi Sándor). A Baranyatervnél számos ki­váló szakember dolgozott rövi- debb-hosszabb ideig, akik ké­sőbb jelentős kitüntetésekben ré­szesültek. Ybl-díjat kapott Csete György, Getto József, Dévényi Sándor, Kistelegdi István és Jankovics Tibor, Kossuth-díjat Csete György, Dévényi Sándor és Kovács Attila. Az 1993-ban felszámolt cég so­kak szerint jelentős űrt hagyott hátra a tervező szakmában. CSERI LÁSZLÓ Hideg napok, vagy hosszú, forró nyarak? Hogy a globális felmelegedés korát éljük, arra az ország legismertebb meteorológusai sem mernének meg­esküdni. Az viszont tény, hogy az el­múlt száz év legmelegebb és legszá­razabb nyarát értük meg az idén. Szó nincs azonban katasztrófahely­zetről, vélekednek a szakemberek. Rendkívüli-e az időjárás napjainkban a Kár­pát-medencében? Érre a kérdésre keresték a választ a tévés időjárás-jelentés felkent szakemberei szerdán a Dominikánus Ház­ban, és ha egyértelmű választ nem is kaptak az egybegyűltek, de jónéhány éghajlati sajá­tosságra, és évszázados titkokra derült fény.- Az ember hajlamos minden váratlan éghajlati változást csodának nevezni: ami­óta az eszemet tudom, nem volt még ilyen meleg nyár, hideg tél, hangzik el évről évre egy-egy keményebb évszak után - jegyzi meg vitaindító gyanánt Németh Lajos. Rög­tön szolgál néhány hazai leggel is: Pécs- Pogány tartotta sokáig az abszolút hőmér­sékleti csúcsot, itt 1950. június 5-én 41,3 Celsius-fokot mértek, ám ez a melegrekord 2000. augusztus 21-én Békéscsabán 41,7 Celsius-fokra módosult. A hidegrekordot pedig -35 Celsius-fokkal 1940 februárjában észlelték Görömbölytapolcán. Jól látszik te­hát, hogy 76 Celsius-foknyi a különbség, vagyis igen szeszélyes a Kárpát medence időjárása, és a térségnek épp ez a bukéja.- Nincs négy évszak, panaszkodnak időnként az emberek, a tavasz, az ősz oly­kor teljesen elsorvad - folytatja Németh La­jos. - Mindez azonban nem rendkívüli. A több évszázados krónikák ugyanis jó né­hány furcsa időjárási különlegességet je­gyeztek fel hazánkban. Döbbenten tapasz­taltuk idén, hogy igen leapadt a Balaton vi­ze. Nos, ugyanezt jegyezték fel 1822-1823- ban és 1832-ben is. Sőt, 1863-ban kiszáradt a Fer­tő-tó! 1632. április 27-én a hófúvásokban több hektáros területeken ki­fagyott a szőlő, és bá­ránynyájak pusztultak el. Az emberemlékezet óta kezdetű időjárási kü­lönlegességek már ezer évvel ezelőtt is léteztek. 1182-ből származik például az alábbi színes leírás: olyan enyhe volt a tél, hogy még öregemberek sem éltek meg ilyet. A gyü­mölcsfák január végén virágoztak, és márci­usra már dió nagyságú termést hoztak.- A tudományos időjárás-előrejelzés története 150 éves. Az elmúlt száz évben mindenütt folyamatosan mérték a közép­hőmérsékletet, és egy napra előre már a XIX. század végén is jó közelítéssel meg­mondták, hogy mire számíthatnak az em­berek - egészíti ki az elhangzottakat dr. Vissy Károly. Az azonban tény, hogy az idei nyár - május 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakot vizsgálva - a 21,1 Celsi- us-fokos középhőmérsékletével minden korábbi melegcsúcsot megdöntött és egy­ben az évszázad legszárazabb négy hó­napjának bizonyult. Mindemellett nem je­lenthető ki, hogy csak felmelegedő perió­dusokkal találkozunk, vannak erőteljes le­hűlő szakaszok is. Az elmúlt tíz év azon­ban fokozottan meleg nyarakat hozott (itt is van kivétel: 1997). Hosszú távon látható egy lassú melegedés is - száz év alatt egy Celsius-fokot nőtt a nyári átlaghőmérsék­let, a csapadékmennyiség pedig igen kis mértékben folyamatosan csökken -, de ar­ra még a meteorológusok sem tudnak vá­laszolni, hogy ez a trend megfordul vala­mikor, vagy megállíthatatlan folyamattal állunk szemben.- Ha az elmúlt egy esztendőt nézzük, ak­kor egy szokatlanul hűvös szeptemberrel indult 2002 vége, majd a tél hozott nagy fur­csaságokat - jegyzi meg Németh Lajos. - Emlékezetes februárunk volt, minden nap­ján a sokévi átlag alatt maradt az érték, mínusz 5,2 Celsius-fokos havi középhőmérséklettel. A rendldvüli hideget aztán egy csúcsmeleg nyár kö­vette, így a teljes évi kö­zéphőmérsékletben alig tért el az átlagostól. Kiderült az is, hogy egy-egy természeti ka­tasztrófa is sokat változtathat egyes térsé­gek időjárásán, de nem a Föld egészén. Egy 1980-as amerikai vulkánkitörés napsugár­zást elfojtó hatása például pár száz kilomé­teres sávban egy esztendőn át Ázsiában és Európában is érezhető volt.- Húsz éve még két napra tudtak csak olyan előrejelzést adni a meteorológusok, amelyre gazdasági döntések alapozhatók, napjainkban viszont 10-14 napra nőtt ez az időszak, sőt elméletben három hét is elér­hető a műholdas, repülőgépes légköri mé­rések, és a nagy teljesítményű számítógé­pek segítségével - ad képet a gyakorlati le­hetőségekről dr. Vissy Károly. Van még mit tenni, mert szerinte az az ideális, ha leg­alább egy évszakot előre tervezhetnénk, hozzáigazítva például a tüzelőfelhaszná­lást, a mezőgazdasági munkákat stb. Aki azonban ma két hétnél többet ígér időjárás­jelentésben, az csak kókler lehet. Persze sok minden hasból is megjósolható, hiszen hazánkban minden harmadik nap esik, így elég száz napot véletlenszerűen megjelölni, sok lesz a találat, és a hőmérsékletértékek is jól behatárolhatók havonta. Németh Lajos hozzátette, arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezer éve még csak egymilliárd ember élt a Földön, most hatszor annyian vagyunk, és pár évtized múlva ez a szám megduplázódik. A civili­záció természetromboló beavatkozása ugyanakkor megjósolhatatlan következ­ményeket hozhat. A meteorológusok egyöntetű összegzé­se, hogy a légkörre vigyázni kell. Egyelőre azonban nincs értelme katasztrófaelméle­teket gyártani, mert a számszerű adatok ezt nem indokolják. Azt elismerik, hogy valami van a levegőben, de hogy mi lesz a vége, arra csak egy meteorológiai perió­dus, azaz harminc év elteltével kaphatunk pontos választ. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents