Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-31 / 297. szám
2003. Október 31., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTUR A A keserű pohárból mindenki iszik A legkisebb mozzanat is a megboldogult lelki üdvét szolgálja A moldvai magyarok életében, szokásaiban a magyarság igazi mivoltának legmélyebb rétegei tárulnak fel. A háromnapos halotti szertartás minden eleme a megboldogult lelki üdvét szolgálja. A magyarság mindig is hitt a halál utáni örök életben. Fiatalember volt a somoskai halott. Éppen házasodni készült, amikor egy közönséges bicik- libalestben úgy megsérült a feje, hogy belehalt. Kúcs Márta pécsi néprajzkutató egyetemistaként élte meg a tort. - A halottat ott láttuk a Szent Mihály lován, azon a nyúj- tópadon, ahova hagyományosan az elhunytakat elhelyezik - mondja. - Moldvában még mindig három napig fekszik a ravatalon a halott. Az életkora néprajzi szempontból azért érdekes, mert háza- sodás előtt állt, vőlegény volt. Dr. Vargyas Gábortól, a PTE BTK Néprajz-Kulturális Antropológia tanszékvezetőjétől tudjuk, hogy a Felvidékről kitelepített szülők gyermekeként Pécsett született Kúcs Márta a legjobb érzékkel foglalkozik egy olyan témakörrel, amiről jóllehet korábban sokat olvasott, de ma is élő valóságába máról holnapra csöppent bele. A moldvai magyarok körében egyszerre benne találja magát a - nagybetűs - Élet - és a szintén nagybetűs Néprajztudomány sűrűjében. Megtapasztalja mindazt, amiről addig csak olvasott: a közösségi gyász, az évezredes hagyományok fölemelő és összetartó hatását, az egyéni fájdalmat költészetben feloldó siratóének döbbenetes erejét.- A legkeletibb magyarlakta települések közé tartozó Somoskán egy sokezeréves múltban gyökerező rítust, szertartásrendszert éltem meg - folytatja Kúcs Márta. - Fontosnak tartom, hogy nem puszta szemtanúként, hanem részvevőként. Baráti kapcsolat révén a család befogadott, és szó szerint megosztotta velem gyászát. A halott vőlegény volt, így például olyan ritka kellékek is szerepeltek a temetési szertartáson, mint a vőfélybot. Ez egyben azt is jelentette, hogy a gyászba öltözött menyasszonnyal együtt egyszersmind a halott „lakodalmát” is megülték. A menyegző és a halotti tor egybeesése ritka dolog. Döbbenetes volt, hogy a kisgyerekektől az öregekig mindenki részt vett a temetésen és a toron. Sírás, siratás csak az elföldelésig volt hallható. A gyászolók szemében a halál az élet természetes velejárója. Úgy fogták föl ez esetben is: neki ennyi adatott... Katolikusok, és szerintük a „rosszat” is el kell fogadni nem csak a „jót”. Sikerült a rítusokat is lencsevégre kapnom, hiszen emlékezetem kezdete óta nem csak figyelem, fotózom is a világot. Rendkívül ritka dolgok jelennek meg a képeken. Temetés előtti éjszaka a halott anyja két csirkét nyújt át a koporsó fölött két fiúnak. Egyik, aki a legjobb barátja volt, másik, aki utoljára beszélt vele. Mindez azért, hogy majd a csirkék kapirgálják ki az utat a halott előtt a túlvilágon. Aztán, a Szent Mihály lova előtt a földön egy papiroson ott a „keserű pohár”. Benne két szál vékony égő gyertya, a két gyertyát az előbbi két fiú kapja - sertéspörkölt, kenyér, perec, bor és egy-egy rend ruha kíséretében. Aztán mindenki iszik egy kortyot a keserű pohárból. A hátrahagyottak úgy tartják, a halottnak az őt oltalmazó Szent Mihály is segít. Átvezeti a másvilágra. A dr. Andrásfalvi Bertalant és Kallós Zoltánt egyként mestereként tisztelő Kúcs Márta a Halottsiratás a moldvai magyaroknál címmel tartott tegnap este vetítéssel egybekötött előadást a pécsi Pannon Magyar Házban. BEBESSI K. Szendrő-díjas Uborka-szezon A Pécsi Nemzeti Színház művészei idén a Szendrő József-díjat Urbán Tibornak (Uborkának) ítélték. Az elismerésről a színészek titkos szavazással döntenek, és az elmúlt évadban nyújtott legjobb teljesítményt jutalmazzák. A díjat a IV. Henrik pécsi bemutató előadásán adták át a színésznek. Urbán Tibor született Sancho Pan- za, mindenkor egyedi bájjal és sajátos humorral játssza a különböző „szolgai” szerepeket, legyen az Árpád, a kifutó az Ulatszertárból, vagy Oszip A revizorból,- Diákszínjátszóként a szomszédos Helyőrségi Klubban kezdtem Moravetz Levente csapatában, aztán kilenc éve a nagyszínházhoz kerültem. A színművészetire többször is megpróbáltam bejutni, de nem sikerült, s közben itt ragadtam. Született pécsi vagyok, az Apáczai Nevelési Központ gimnáziumában végeztem, persze ott is meglehetősen bohém módon, a negyediket például kétszer jártam. A 29 esztendős fiatalember Micimackó Zsebibabájaként mutatkozott be a Pécsi Nemzeti Színház közönségének, de azóta számtalan inast, és hasonló karakterszerepet kapott már. Uborka nemcsak a színpadon, de a valóságban is a társaság mókamestere, így nem meglepő, hogy neves és rendszeres főszereplőket is megelőzve nyerte el a kollégák megbecsülését, a Szendrő József-díjat.- Hogy minek köszönhetem az elismerést? - kezd önvizsgálatba Urbán Tibor. - Talán, hogy 29 éves vagyok, de tulajdonképpen ebben a színházban nőttem fel. Viccet félretéve, nekem nagyon sokat jelent, ha komolyan vesznek, a próbán partnerként, vagy egy beszélgetés során, és ez a díj azt jelzi, hogy valóban figyelnek rám. Meg kell mondanom, nagyon összejött a tavalyi esztendő, öt darabban is felléptem. Személy szerint örömmel fogadom, ha a főhős melletti bohókás figurákat kell megszemélyesítenem, szeretem ezeket a vidám alakokat. Megvallom, a szerepálmom is valami efféle, Goldoni Két úr szolgája, vagy Scapin a Scapin furfangjából. Ugyanakkor nem lehet beskatulyázni ebbe az inas posztba, nagyon élvezem például a Kolosi csodában a mókázó öregaszszonnyá alakulást is. Hozzáteszem, legtöbbször nem is a szerep a legfontosabb színházban, a próbafolyamatot imádom, nagyon jól érzem magam ebben a társaságban. Persze azért vannak vágyaim, például szeretnék a színészbarátaimmal egy filmet leforgatni, egy kis költségvetésű produkciót, amolyan szobaszínházi előadásfélét celluloidszalagra rögzíteni. MÉSZÁROS B. E. Nyertek a mázai fúvósok A Mázai Bányász Fúvós Zenekarnak ítélte a zsűri a 10Q ezer forintos fődíjat és a vándorzászlót az idei országos német nemzetiségi fúvószenekari megmérettetésen. A mázaiak harmadszor nyerték el a vándorzászlót, így annak végleges tulajdonosai lettek. Bálim János, Máza polgármestere lapunk kérdésére elmondta, hogy örülnek az eredménynek és büszkék is rá. A településszerte kedvelt zenekart közszereplési és a zenei életben való személyes részvétel révén minden mázai lakos ismeri, szereti, az önkormányzat pedig támogatja. A nagymányoki döntőn az első helyezést követő további sorrend: Roger Schilling Zenekar Paks, Német Fúvószenekar Csolnok, Dunabogdány fúvószenekara. Hadikfalvi Istvánná, a nagymányoki kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, hogy Nagy- mányokon, az ő rendezésükben idén harmadszor adtak találkozót egymásnak a német nemzetiségi fúvósok. A soproni első minősítő verseny után Nagymá- nyok most másodszor volt helyszíne a folkrendezvénynek. Az értékes nemzetiségi fúvószenei hagyományokkal rendelkező település zenekara viszont ifjúsági kategóriában foglalja el az országos első helyet. B. K. A Kolosi csoda című darabban női szerepben is megszerethették a nézők fotó: t. l. A ZSOLNAY MAUZÓLEUM tetőszerkezetének teljes felújítása fejeződött be a bizánci kereszt tegnapi felhelyezésével. A Zsolnay Manufaktúra Rt.-ben pirogránitból újragyártott alkotást három darabban emelte fel az óriásdaru a mintegy harminc méteres magasságba. A renoválásra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Pécs városa és a Zsol- nay Örökségkezelő Kht. összefogásából kerülhetett sor, fotó: tóth l. Baranyaterv: tíz éve szűnt meg Másodszor találkoznak november 7-én délután 16.30-kor Pécsett a Vasutas Művelődési Házban az idén éppen tíz esztendeje megszűnt Baranyaterv egykori dolgozói. Öt éve már több mint százan jöttek össze emlékezni a dicső múltról. A vállalat székháza jelenleg a munkaügyi központé, ennek ellenére udvari falára most visszakerült a tervező egykori kerámia cégtáblája. A rendszerváltozás nem kedvezett a nagy tervezővállalatoknak, vidéken sorra megszűntek. Pécsett két nagy cég is foglalkoztatott nagyszámú apparátust a különböző magas- és mélyépítési, településrendezési, valamint közművesítési tervezési munkák elvégzésére, a Baranyaterv és a Pécsi Tervező Vállalat. A Baranyaterv éppen tíz éve zárta be kapuját. Az utolsó ember, aki elhagyta a Zrínyi utcai székház épületét, Abay Nemes István volt, aki Mártonfalvi Péter egykori kollégájával közösen immár másodszor szervez találkozót a volt dolgozók részére. Az 1960-ban a megyei tanács által létrehozott vállalat létszáma eleinte a félszázat sem érte el, ám a rohamos fejlődésnek köszönhetően 1967-ben már a Zrínyi utcában épült ötszintes irodaépületben munkálkodhattak. A hetvenes évek elején már közel 250 főt foglalkoztatott a vállalat. Sok fontos munka tette a Baranyater- vet ismertté, köztük a szigetvári Radován téri lakótelep (építész: Asbóth Gyula), a komlói piramisház (építész: Csaba Gyula), a harkányi gyógykórház (építész: Csema Sándor), az orfűi vlzkívé- teli mű (építész: Csete György és Dulánszky Jenő), a Sopiane Gépgyár új csarnoka (építész: Erb Jenő), a Hotel Hunyor (építész: Vári Jenő), a kertvárosi nevelési központ (építész: Jankovics Tibor) vagy az egyetemi pinceklub (építész: Dévényi Sándor). A Baranyatervnél számos kiváló szakember dolgozott rövi- debb-hosszabb ideig, akik később jelentős kitüntetésekben részesültek. Ybl-díjat kapott Csete György, Getto József, Dévényi Sándor, Kistelegdi István és Jankovics Tibor, Kossuth-díjat Csete György, Dévényi Sándor és Kovács Attila. Az 1993-ban felszámolt cég sokak szerint jelentős űrt hagyott hátra a tervező szakmában. CSERI LÁSZLÓ Hideg napok, vagy hosszú, forró nyarak? Hogy a globális felmelegedés korát éljük, arra az ország legismertebb meteorológusai sem mernének megesküdni. Az viszont tény, hogy az elmúlt száz év legmelegebb és legszárazabb nyarát értük meg az idén. Szó nincs azonban katasztrófahelyzetről, vélekednek a szakemberek. Rendkívüli-e az időjárás napjainkban a Kárpát-medencében? Érre a kérdésre keresték a választ a tévés időjárás-jelentés felkent szakemberei szerdán a Dominikánus Házban, és ha egyértelmű választ nem is kaptak az egybegyűltek, de jónéhány éghajlati sajátosságra, és évszázados titkokra derült fény.- Az ember hajlamos minden váratlan éghajlati változást csodának nevezni: amióta az eszemet tudom, nem volt még ilyen meleg nyár, hideg tél, hangzik el évről évre egy-egy keményebb évszak után - jegyzi meg vitaindító gyanánt Németh Lajos. Rögtön szolgál néhány hazai leggel is: Pécs- Pogány tartotta sokáig az abszolút hőmérsékleti csúcsot, itt 1950. június 5-én 41,3 Celsius-fokot mértek, ám ez a melegrekord 2000. augusztus 21-én Békéscsabán 41,7 Celsius-fokra módosult. A hidegrekordot pedig -35 Celsius-fokkal 1940 februárjában észlelték Görömbölytapolcán. Jól látszik tehát, hogy 76 Celsius-foknyi a különbség, vagyis igen szeszélyes a Kárpát medence időjárása, és a térségnek épp ez a bukéja.- Nincs négy évszak, panaszkodnak időnként az emberek, a tavasz, az ősz olykor teljesen elsorvad - folytatja Németh Lajos. - Mindez azonban nem rendkívüli. A több évszázados krónikák ugyanis jó néhány furcsa időjárási különlegességet jegyeztek fel hazánkban. Döbbenten tapasztaltuk idén, hogy igen leapadt a Balaton vize. Nos, ugyanezt jegyezték fel 1822-1823- ban és 1832-ben is. Sőt, 1863-ban kiszáradt a Fertő-tó! 1632. április 27-én a hófúvásokban több hektáros területeken kifagyott a szőlő, és báránynyájak pusztultak el. Az emberemlékezet óta kezdetű időjárási különlegességek már ezer évvel ezelőtt is léteztek. 1182-ből származik például az alábbi színes leírás: olyan enyhe volt a tél, hogy még öregemberek sem éltek meg ilyet. A gyümölcsfák január végén virágoztak, és márciusra már dió nagyságú termést hoztak.- A tudományos időjárás-előrejelzés története 150 éves. Az elmúlt száz évben mindenütt folyamatosan mérték a középhőmérsékletet, és egy napra előre már a XIX. század végén is jó közelítéssel megmondták, hogy mire számíthatnak az emberek - egészíti ki az elhangzottakat dr. Vissy Károly. Az azonban tény, hogy az idei nyár - május 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakot vizsgálva - a 21,1 Celsi- us-fokos középhőmérsékletével minden korábbi melegcsúcsot megdöntött és egyben az évszázad legszárazabb négy hónapjának bizonyult. Mindemellett nem jelenthető ki, hogy csak felmelegedő periódusokkal találkozunk, vannak erőteljes lehűlő szakaszok is. Az elmúlt tíz év azonban fokozottan meleg nyarakat hozott (itt is van kivétel: 1997). Hosszú távon látható egy lassú melegedés is - száz év alatt egy Celsius-fokot nőtt a nyári átlaghőmérséklet, a csapadékmennyiség pedig igen kis mértékben folyamatosan csökken -, de arra még a meteorológusok sem tudnak válaszolni, hogy ez a trend megfordul valamikor, vagy megállíthatatlan folyamattal állunk szemben.- Ha az elmúlt egy esztendőt nézzük, akkor egy szokatlanul hűvös szeptemberrel indult 2002 vége, majd a tél hozott nagy furcsaságokat - jegyzi meg Németh Lajos. - Emlékezetes februárunk volt, minden napján a sokévi átlag alatt maradt az érték, mínusz 5,2 Celsius-fokos havi középhőmérséklettel. A rendldvüli hideget aztán egy csúcsmeleg nyár követte, így a teljes évi középhőmérsékletben alig tért el az átlagostól. Kiderült az is, hogy egy-egy természeti katasztrófa is sokat változtathat egyes térségek időjárásán, de nem a Föld egészén. Egy 1980-as amerikai vulkánkitörés napsugárzást elfojtó hatása például pár száz kilométeres sávban egy esztendőn át Ázsiában és Európában is érezhető volt.- Húsz éve még két napra tudtak csak olyan előrejelzést adni a meteorológusok, amelyre gazdasági döntések alapozhatók, napjainkban viszont 10-14 napra nőtt ez az időszak, sőt elméletben három hét is elérhető a műholdas, repülőgépes légköri mérések, és a nagy teljesítményű számítógépek segítségével - ad képet a gyakorlati lehetőségekről dr. Vissy Károly. Van még mit tenni, mert szerinte az az ideális, ha legalább egy évszakot előre tervezhetnénk, hozzáigazítva például a tüzelőfelhasználást, a mezőgazdasági munkákat stb. Aki azonban ma két hétnél többet ígér időjárásjelentésben, az csak kókler lehet. Persze sok minden hasból is megjósolható, hiszen hazánkban minden harmadik nap esik, így elég száz napot véletlenszerűen megjelölni, sok lesz a találat, és a hőmérsékletértékek is jól behatárolhatók havonta. Németh Lajos hozzátette, arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezer éve még csak egymilliárd ember élt a Földön, most hatszor annyian vagyunk, és pár évtized múlva ez a szám megduplázódik. A civilizáció természetromboló beavatkozása ugyanakkor megjósolhatatlan következményeket hozhat. A meteorológusok egyöntetű összegzése, hogy a légkörre vigyázni kell. Egyelőre azonban nincs értelme katasztrófaelméleteket gyártani, mert a számszerű adatok ezt nem indokolják. Azt elismerik, hogy valami van a levegőben, de hogy mi lesz a vége, arra csak egy meteorológiai periódus, azaz harminc év elteltével kaphatunk pontos választ. MÉSZÁROS B. ENDRE
