Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-30 / 296. szám
2003. Október 30., csütörtök RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA A grafikus Úgy ismerjük őt, mint aki megalapította és később nemzetközi sikerekre vitte a Bóbita bábegyüttest. Most egy kiállításnak köszönhetően kiderülhetett, hogy Kós Lajos grafikusként kezdte a pályáját, s fennmaradt művei ma is megállják a helyüket. A Király utca végén található műkereskedés falán sokszor fél évszázadnál is régebben keletkezett linók, réz- és fametszetek, egy-egy egyedi rajz függ. Összesen 49 kép, amik közül a legrégebbi datálású 1945-ös, egyes darabokat az alkotó még Kirschlerként szignált. A hamarosan nyolcvanadik évébe lépő művész 1943-tól tanult a Képzőművészeti Főiskolán, de aztán jött a háború. Ahogy ma emlékszik visz- sza:- Természetesen festőművész akartam lenni, de a háború után Berény Róbert lett a mesterem, aki felismerte, hogy a színek világa nem az én világom. Ő és Varga Nándor Lajos irányított a grafika felé. Létrehoztuk a szigligeti és tokaji alkotótelepet - a most kiállított grafikák közül sok ott készült. KÓS Lajos Azonban a végzés után már megjelent Kós Lajos életében a báb.- Már a főiskola alatt is kerestek a pesti bábosok egy képzőművészt, úgyhogy én belevágtam. Pécsre 1961- ben jöttem, és egészen 1972-ig megmaradt a grafika. Persze, az nem titok, hogy számomra a tem, sőt többnyire gyártottam is a bá- L v bokát. De idővel * egyre inkább lát- szott, hogy egy fe- nékkel nem lehet két lovat megülni, az elmélyült grafikához más szemlélet kell, mint a bábozáshoz, figyelni a világot... A hetvenes évek elejére már nagyon sok munkánk volt, tv-meg- rendelések, külföldi fellépések, így hát végül is abbahagytam a grafikát. Az utolsó munkám egy Steinmetz szemészdoktor számára készült ex libris volt. Kós Lajos tehát abbahagyta ezt a műfajt, de szerencsére megmaradtak az alkotások, amelyek november 10-ig láthatóak a ModernArt Galériában. M.K. Színházak rövidebb pórázon Az ország minden kőszínházában nagy a gond, mert az új szabályzók jövőre négy ponton is szorítanak a nadrágszíjon, az idei költségvetésnél mintegy 15-20 százalékkal kevesebb pénzzel kell számolniuk 2004-ben a teátrumoknak. A Pécsi Nemzeti Színház 50-60 milliós megvonással kalkulálhat, és várhatóan a színházfesztivál is „rövidebb” lesz 15-20 millióval. Több tételből áll össze a hiány, a színházjegyek után például emelni fogják az áfát, 12-ről 15 százalékra, és ezt nem lehet a nézőkre terhelni, hiszen már így is magasak a belépődíjak - mondja Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. Sokkal húzósabb az az új tervezet, hogy a színház, mint költségvetési intézmény, jövőre nem igényelheti vissza az áfát a díszletekhez, jelmezekhez felhasznált anyagbeszerzések és munkák után. Ez a pécsi teátrumnál 35 milliós összeget eredményez. A deszkáktól a ruhák megvásárlásáig, az ácsolástól a ruhavarrási megbízásokig minden munkafolyamatot érint, és igen jelentős a hatása az ország összes színházában. Csökkenteni akarják a művészeti támogatás mértékét is, ami a városi segítség függvényében járt eddig. Itt 10 százalékos megvonást jeleztek, az egész országban 250 millió forintot (Pécsett ez 10 milliós tétel), melyet a kőszínházak büdzséjéből az alternatív játszóhelyekhez csoportosítanáBRUTTÓ ÁTLAGKERESETEK A PNSZ-BEN (FORINT) színművész 132 03b magánénekes 118 583 táncművész , 96 905 Pótlékok: a színészek. táncosok, énekesek bábművész ........... .......ILM. fellépésenként havi mű szaki bruttó bérük 2 százalékát, H ÍV.. ...... • ... V..' ..................... . ‘....-........"... ... . ..............ti nak át. További probléma, hogy a színházi épületek fenntartására szánt összeg a tavalyi szinten marad, így az infláció pár százalékkal csökkenti a reálértékét. A Pécsi Nemzeti Színház idén 540 millió forinttal gazdálkodott, melyből 263 millió a központi állami támogatás, 186 milliót az önkormányzat adott, s ezután 91 millió művészeti támogatás érkezett. A PNSZ-nél az új szabályzók az áfás hiányokat és támogatáscsökkenéseket összegezve 50- 60 millió forintos mínuszt eredményeznek - és akkor még semmiféle áremelkedéssel nem számoltak; így például az energiaárak változásával sem. Simon István úgy fogalmaz, hogy szó nincs csődhelyzetről, mint ahogy az egyik napilap eltúlozva fogalmazott, nem jelenti ez a színház időszakos bezárását sem, de bizonyos, hogy ha így marad minden, akkor két-há- rom bemutatóval kevesebb lesz, és a létszámcsökkentésen is gondolkodni kell. A színház- igazgatók hétfőn Budapesten üléseztek, és fogalmazták meg a kulturális tárca felé igényüket. Valamiféle kompenzációban bizakodnak, mert különben népszerűtlen megszorító intézkedéseket kell bevezetni a talpon maradáshoz. Pécsett a színházjáró közönség középpolgárokból, egyetemistákból, nyugdíjasokból áll, a maximális 1800 forintos pécsi belépő már nemigen emelhető, fejtette ki az ügyvezető igazgató. Hozzátette, az első kényszerdöntést már meghozták, az Olivér musical bemutatója ezért csúszik az évad második felére. Az ország minden színháza kínlódik, tegnap a vidéki teátrumok vezetői Békéscsabán találkoztak, hogy kiutat keressenek a kínos helyzetből. Kiderült, hogy a Pécsi Országos Színháztalálkozó is megsínyli a változásokat, 150 millió körüli költségvetését mintegy 15-20 millióval csökkenti az áfás szigorítás, amit csak kevesebb programmal lehet majd kiegyensúlyozni. A baj az, hogy éppen a minőséget, a bővülést hirdeti a POSZT, így viszont nehéz lesz érvényesíteni az elképzeléseket. MÉSZÁROS B. ENDRE Magyarul - magyarán Udvariasság A mindennapi alkalmi beszélgetéseket, csevegéseket nem számítva a leggyakoribb nyelvi kommunikációs szituáció, beszédhelyzet a rádió és a tévé közismert műsorszáma, a riport meg a műsorvezető által irányított beszélgetés, vitatkozás. Ennek megvan a többé-kevésbé kötött formája, dramaturgiája. Két mozzanata rendszerint állandó, mégpedig a kezdet és a vég. Mindenki megfigyelhette, hogy mind a riport, mind az irányított beszélgetés az üdvözléssel kezdődik, vele együtt megtörténik a riportalany, illetve a résztvevők bemutatása. Ezt fejbó- lintás, esetleges felállás és köszöntés követi. Gyakori a megelőlegezett köszönet azért, hogy eleget tettek a meghívásnak. Hosszabb-rövidebb idő elteltével lejárt a műsoridő. Az ügyes műsorvezető gondoskodik arról, hogy a beszélőbe ne a mondat közepén fojtsa bele a szót. Az odaillő csattanó után következik a befejezés, amely - megfigyelésem szerint - gyakran felemásra sikerül. A legáltalánosabb forma ez: Köszönöm a beszélgetést. Ezt igazánból nemigen lehet variálni. Az erre való reagálás már változatosabb. A fejbiccentéstől kezdve a különböző nyelvi formákig. A biccentés többféle tartalmat fejezhet ki mint metanyelvi eszköz. - Ha az udvariasságban a másik fél se akar elmaradni, akkor megismétli a köszö- nöm-öt vagy azt mondja: Én is köszönöm! - Ha nemcsak a beszédhelyzet kényszere, a közszereplés okozta enyhe izgalom, lámpaláz mondatja vele, akkor a riporternek kedve támadhat megkérdezni: Maga vagy ön mit köszön? Erre már nehéz lenne tartalmasán válaszolni. Ha a helyzet megengedi, a magyar ember azt mondja: Szívesen - Nagyon szívesen. Esetleg kissé köznapibban: Nincs mit! Szívesen, máskor is. Sokan már észre sem veszik ezt a szerepcserét. A fölborult szerepek természetessé kezdenek válni számunkra. Más a helyzet például a vendéglátásban, illetve a boltokban, ahol a szakmai gyakorlathoz hozzátartozik, hogy a felszolgáló, az eladó megköszöni, hogy a vendég, a vevő igénybe vette a cég szolgáltatásait. A gyakorlott szolgáltató sokszor rutinból hozzáteszi: Máskor is legyen szerencsém (szerencsénk). Ilyenkor bizony helyénvaló lehet az: Én is köszönöm. Ami azt jelenti, hogy a kiszolgálással én is meg vagyok elégedve. Rónai Béla Akik gyorsabbak a szívinfarktusnál Hazánkban több, mint 130 ezer ember hal meg évente, és minden második esetben a keringési rendszer betegsége a kiváltó ok. Baranyában az orvosok szerint különösen veszélyes a helyzet, mert a bajt jelző hipertónia (magas vérnyomás) mesz- sze az országos érték fölött van. A PTE Szívgyógyászati Klinikájának beindítása viszont alapjaiban átrendezte a régiós viszonyokat, rövid idő alatt a legjobb megelőző tevékenységet végző térségek közé kerültünk.- A keringési betegségek miatti halálozás mind a férfiaknál, mind a nőknél csökken, de 65 év alatt, az úgynevezett korai halálozás időszakában háromszor magasabb az értéke mint az Európai Unióban - fogalmazza meg a legfőbb problémát dr. Ruppert Ferenc, a baranyai tisztiorvosi szolgálat helyettes vezetője. A bajok megelőzésében még nem állunk tehát jól, de a szívérrendszeri betegségeknél a gyors orvosi beavatkozás már látható eredményeket produkál. Az is elgondolkodtató, hogy a magyar nők ischaemiás (helyi vérellátási zavar) szívbetegségi veszélyeztetettsége még a férfiaknál is súlyosabb a 45 év feletti korosztálynál, és 16-szor(!) gyakoribb, mint például Svájcban. Baranyát az országos átlaggal összevetve kiugróan magas a hipertóniában szenvedők száma. A magas vérnyomás pedig jelentős kockázati tényező a szív- és agyérrendszeri betegségeknél. Az ilyen bajok kialakulásában jelentős szerepe van az életmódnak, a táplálkozásnak, a dohányzásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak és a mozgáshiánynak. Márpedig a statisztikák szerint a magyar lakosság önpusztító életmódot folytat. A pénze egyharmadát élelmiszerre, hat százalékát italra és dohányárura költi. És minél kevesebb valakinek a bevétele, annál nagyobb részét fordítja élvezeti cikkre. Magyarországon a cigaretta és az ital a halálozások negyedéért, évente 40 ezer ember távozásáért felelős. Táplálkozásunkra ugyanakkor a túlzott hús-, cukor- és zsiradékfogyasztás a jellemző, valamint az alacsony vitamin-, kálium-, kálci- um- és magnéziumbevitel. Nálunk kevesebb zöldséget, gyümölcsöt csak a skandinávok esznek. Dohányzásban viszont a topon vagyunk, csak a görögök és lengyelek szívnak több cigit a kontinensen. Alkoholfogyasztásban is messze verjük Közép-Euró- pát (kivéve Románia) és az uniós átlagot.- Hosszú évek óta hallani az ÁNTSZ-től, hogy Baranyában sokkal több a hipertóniás beteg, mint az ország más részében. Ennek igen egyszerű a magyarázata: a háziorvosi szolgálat az átlagosnál nagyobb gondot fordít a megelőzésre, a vérnyomásmérésekre, jobban ismerjük a betegek vérkeringési állapotát - vélekedik dr. Lomb Dénes megyei háziorvosi szakfelügyelő szakfőorvos. - Néhány éve éppen a tisztiorvosi hivatal indított hatalmas kampányt, hogy aki elérhető, annak mérjük meg a vérnyomását. Ekkor regisztráltuk a hipertóniás embereket, vagyis nem betegebbek Baranyában az emberek, csak jobban tudjuk, hogy kik a veszélyeztetettek. Megjegyzem, a saját praxisomban évek óta nem volt szívinfarktus, ha azonban az elhízott páciensek számát nézem, akkor romlást diagnosztizálhatnék. Azt viszont kijelenthetem, hogy jó a városban a szív- és vérkeringési betegségek kivizsgálásának lehetősége, fejlődnek a gyógyszerek is, ez a javulás legfőbb oka. A háziorvosok fölkészítésében Baranya az éllovasok közé tartozik. A háziorvosnak pedig nagy szerepe van a genetikai károsodások felismerésében, másrészt a munkaköri és a gépjármű alkalmassági vizsgálatok mindenkor feltárják a szív- és vérkeringési problémákat is. Dr. Lomb Dénes még kiemeli: nagyon jól dolgoznak a pécsi szívgyógyászati klinikán, amióta beindult, egyértelműen csökkent a betegek száma. Ha az érintett időben idekerül, akkor túlnyomórészt megmenthető.- A klinika nem csak a baranyaiakért, hanem a régió betegeiért is felelős - mondja dr. Cziráki Attila, a PTE Szívgyógyászati Klinika kardiológus szakfőorvosa. - Persze nyilvánvaló a beszállítási gyorsaság miatt a közelben élők előnye. Ám az is tény, hogy az országban először mi alakítottunk ki 24 órás regionális szolgálatot, melynek kapcsán bárhonnan hozhatunk ide helikopterrel betegeket. Az akut koszorúér-megbetegedések ellátására igyekeztünk a legmagasabb szinten berendezkedni, mert a beavatkozás elmaradása pár órán belül infarktust eredményezhet. Érnyitásra, műtétre is minden pillanatban kész a műtő. Önmagáért beszél, hogy ilyen felkészült ellátást a fővárosban eddig még nem sikerült megvalósítani. Mindennek az eredményeként az ezredforduló óta jelentősen csökkent a Dél- Dunántúlon a szívizominfarktusok száma és a szívérrendszeri betegségekből származó halálozás. A klinika koordináló szerepet tölt be a megelőző tevékenységben is: keddente idesereglenek három megye kardiológusai, de rendszeresen szerveznek továbbképzéseket a családorvosoknak is. Dr. Cziráki Attila így látja a jövőképet: sokkal több ilyen szívgyógyászati központ kell. A cél a bajok minél korábbi felismerése. Mert a szívizom 40-60 százalékát elveszíteni ugyanolyan rokkantságot jelent, mintha egy végtag hiányzik. A súlyos állapotnál pedig mindent eldöntheti hogy sikerül-e az első hat órában beavatkozni. MÉSZÁROS B. ENDRE MÍVES ÉKSZEREK ARTISZTIKUS FOTÓKON. Bozsits József ötvös-iparművész a Pécsi Művészeti Gimnáziumban kezdte tanulmányait. Ma már számos ország galériájába jutottak el kézi megmunkálással készült alkotásai. Egyedi ékszereiről Horváth Gábor egyetemista, fotós (felvételünkön) rendszeresen készít felvételeket, amelyek nem csak egyszerű tárgyfotók. Erről meggyőződhet a Café Zacc tárlatát megtekintő látogató is,________________________________________________________________________ fotó: tóth László
