Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-27 / 293. szám
6. OLDAL MÁR OK BEM UTATKOZIK 2003. Október 27., hétfő ra kapott 18 millió forintból számolták fel a két agyagbánya okozta károkat, a település határában lévő illegális szemétlerakót. Helyén a falu szabadidőparkot alakított ki, a feltöltést a helyi horgásztó tereprendezéséből nyert földből nyerték, ezzel két legyet ütöttek egy csapásra, megoldották a fogási eredményeiről méltán híres, az önkormányzat tulajdonában lévő víz frissítését, valamint megszüntették a falu népe által olyannyira szégyellt szemétlerakót. A területen játszóteret is létesítettek, a fából készült hintát és a csúszdát azóta is nagy lelkesedéssel használják a helyi apróságok. Ugyancsak saját forrásból berendezték a faluházat. Szennyvízcsatorna hat településnek Jól áll a terület csatornafejlesztési ügye, hiszen a terveket már rég elkészítették, az állami támogatás egy részét is megszerezték. A hat település - Villány, Má- rok, Palkonya, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Villánykövesd - közösen vállalták, hogy összefogva építik ki a tájvédelmi és turisztikai szempontokból oly fontos csatornahálózatot. A csővezetékek lefektetéséhez, valamint a tisztító fejlesztéséhez szükséges pénz 60 százalékát a környezetvédelmi alapból pályázat útján elnyerték, a teljes beruházás finanszírozásához még szükséges mintegy 200 millió forintra is pályázatot nyújtottak be, bízva a kedvező elbírálásban. ________Megkérdeztük; mit hiányolnak a faluban?________ Ne legyen kevesebb busz Kovács György falugondnok: - Ebben a faluban születtem, azóta is itt élek, részese vagyok a fejlesztéseknek, ezért talán nem mindig veszem észre, évről évre mennyit gazdagodott a településünk. Az innen elszármazottak viszont egyre csak mondják, milyen óriási fejlődésen ment keresztül ez a község. Persze sok minden hiányzik még innen, például a csatorna, de az is megoldódik egyszer. Aztán jó volna, ha a buszjáratokat nem megszüntetnék, hanem inkább sűrítenék. Mim Istvánné nyugdíjas: - Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, hogy nagyon jól érzem magam a faluban. Nemcsak azért, mert szinte minden megtalálható, ami egy normális élethez szükséges, hanem azért is, mert egy igen jól szervezett nyugdíjasklub működik itt. Az aktív tagunk száma 58, van sokat szereplő asszonykórusunk, a falu minden közösségi megmozdulásán részt veszünk, az idős emberek sok társadalmi munkát végeznek a település szebbé tételéért. Forgóné Mutzhaus Eszter házigondozó: - Mit is mondjak... Én úgy látom, az utóbbi években nagyon sokat fejlődött ez a falu. Van itt minden, víz, villany, telefon, gáz, rendezettek az utcák, vigyázunk az idősekre meg a betegekre. Talán csak egyvalamivel kellene többet foglalkozni, a fiataloknak a mostaninál több lehetőséget kellene biztosítani a szórakozásra, hiszen nem csak idősekből áll a falu, nekik is jobb lenne, ha lakóhelyükön találnának több kikapcsolódási lehetőségen __________________■ el őtérbe helyezni, hanem ősi muzeális értékekkel, megkapó természeti adottságokkal, valamint nemzetiségi építészeti emlékekkel gazdag térségre alapozva a falusi turizmust. A faluban a környék mezőgazdaságát átalakító tulajdonosváltás nem okozott nagyarányú munkanélküliséget, Villány még most is „felszívja” a dolgozni akaró embereket. Ugyancsak pályázati pénzekből, mégpedig a bányarekonstrukcióAz elmúlt évben szépen rendbe hozták a polgármesteri hivatal épületét, régóta várnak már az átépítésre és a tatarozásra, de saját forrásból nem tudták volna megoldani, tavaly viszont a Céde-pá- lyázati pénzből, valamint az ön- kormányzati önrészből összegyűlt 3 millió forintból kicsinosították az épületet. Az igen törekvő lakosságú községnek erre azért is szüksége volt, mert a jövő fejlesztési elképzelései között nem az inartelenítést szeretnék A falu gazdái A polgármester Burai Béla. Képviselők: Alföldi Imre, Kovács György, Pencz Péter, Régért László és Schmidt Györgyné. A német kisebbségi önkormányzat tagjai: Bischof József, Fischer Györgyné és Gébért Ferencné. ■ ÉPÍTÉSI TELKEK. A település egyre népszerűbb, sokan akarnak itt letelepedni. Megközelítése jó, az évtized végéig megépülő észak-déli autópálya egyik csomópontja is a közelükben lesz. A faluban éppen ezért építési telkek kialakításáról határoztak. Terület van 12-14 házhelynek, amely közművekkel ellátott, ennélfogva kedvezően lehet értékesíteni. ■ Márok Monyoród Versend "o Babarc '' Szajk Lánycsók J \j \/ Mohácsi :.8«y Nagynyárád Kölked Borjád /Sátorhelyi öTőttös •Pócsa VíráMa|s 0 Udvar 908 • MAROK marok, dunantulinaplo. hu Az összeállítást támogatta a mároki önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet. Szerkesztette: Békéssy Gábor A FALU BÜSZKESÉGE AZ ÓVODA, semmi pénzért nem válnának meg tőle. Az intézményt nemrégiben tatarozták, belső felépítését, berendezését bármelyik városi óvoda megirigyelhetné. Családias itt a légkör - mondja Lózainé Bagdi Erzsébet óvodavezető -, most 18 kisgyermekről gondoskodnak, de örvendetesen nő a település lélekszáma, főként fiatalok jönnek, a gyermekutánpótlás tehát hosszú távon is biztosított. A szakmai munkára is sokat adnak az itt dolgozó pedagógusok, részt vesznek a Comenius 2000 minőségfejlesztő programban. Egy valami még hiányzik az intézményből, ez pedig a tornaterem, de ennek megoldására is ígéretet kaptak az önkormányzattól. _■ M E Z Ö D BEM UTATKOZIK Megőrizni az eddigi eredményeket Meződ mindössze négy kilométerre van az egykori tanácsközponttól, Sásdtól. A falu életét '89 előtt ez a városi közelség negatívan befolyásolta, hiszen hosszú évtizedekig a település alig fejlődött. Az egykor felerészben németek és magyarok lakta településen ma 177-en laknak, úgy kétszáz évvel ezelőtt majd' kétszer ennyien éltek itt - főként mezőgazdaságból. A rendszerváltás fordulatot hozott a község életében, hiszen a belterületi szakaszon felújították az utat - most is kitűnő állapotban van - és a járdákat, a temetőbe halottasházat emeltek, megérkezett a telefon is. Meződ azonban a szociális juttatásaira a legbüszkébb, hiszen itt alanyi jogon 4600 forint jár havonta minden gyermeknek addig, amíg iskolába jár. Ennek közel dupláját kapják azok, akik felső- oktatási intézményben tanulnak, és minden felnőtt ezer forintot kap ajándékba karácsonykor.- Az eddig elért eredményeinket mindenképpen szeretnénk megőrizni - mondta ár. Kóbor Gyula egyetemi oktató, a település polgármestere. - Az emberek itt nem élnek túlságosan jól, sokan az állami támogatásokról egy-kétszáz forint miatt maradtak le, ezért mindenkinek segíteni szeretnénk. Munkalehetőség szinte nincs a faluban, mégis nagyon kevés a munkanélkülink - a legtöbben eljárnak dolgozni a környező városokba. Szeretnénk, ha a fejlesztések mellett nyugodt, amolyan „alvóváros” maradhatna a község. A település ebben az évben három számítógépet pályázaton nyert, egyet pedig ajándékba kapott - ezeket hamarosan a faluházban bocsátják a lakók rendelkezésére, ingyenes internetezési lehetőséggel. Most újítják fel a „dühöngőt”, azaz a konditermet. Ingyenes a szemétszállítás; az új kukákért sem kell majd fizetni, és nincs semmilyen helyi adó. Egyébként a képviselők lemondtak a tiszteletdíjukról is a falu javára. A MEZŐDI FALUHÁZ bővítését az idén kezdte el az önkormányzat. A miséknek is otthont adó épület jövőre ötven négyzetméterrel lesz tágasabb. Tavaly a fiatalok örömére a faluház mögött hatméteres háló- val körbekerített focipálya is készült. _______________________________________________________■ Mez őd Gödre ow yázsnok Baranyaszentgyörgy Szágy Pálé o '" rv . oy Bakócad Varga Ügető oGyümöldsény Kísbeszterce ... Oro^zió A FALU GAZDÁI. Polgármes- tér: dr. Kóbor Gyula, alpolgármester: Illés Ferencné. A képviselő-testület tagjai: Görföl Róbert, Sánta Károly és az idén tragikus hirtelenséggel elhunyt Bíró Árpád, akit a falu saját halottjának tekint. Falugondnok: Fehér József, szociális gondozó: Balogh Jánosné. _____ ■ me zod.dunantulinaplo.hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Máté _____________Megkérdeztük; Mi változhatna a községben?_____________ „N ekünk itt mindenünk megvan” Juhász László keramikus: - Néhány évvel ezelőtt jöttünk Meződre a kedvesemmel. Mindketten városi emberek voltunk, azonban a természet és az állatok szeretete ide szólított minket. Kialakítottunk egy kis keramikusműhelyt - ehhez teljes nyugalomra van_ szükségünk. Én a munkához igazítottam az életemet, nappal alszom, sokszor éjjel romantikus sétára indulunk a környékre. A faluban tulajdonképpen nekünk mindenünk megvan, hiányt nem szenvedünk semmiben - közel van a város, ha valami esetleg kellene. Illés Ferencné rokkantnyugdíjas: - Tizennégy éves koromtól lakok itt, férjet a faluból választottam. Jelenleg egy táplerakatot és gázcseretelepet üzemeltetünk. A legnagyobb változást az okozhatná, ha több esélyt kaphatnának a kistelepülésen élők, és nem le- hetetlenítenék el megélhetésüket. Pár évvel ezelőtt még jó néhány falusinak volt valamilyen haszonállata, azonban ma már legtöbben - a szigorú előírások miatt is - saját maguknak sem tartanak. Ennek megváltoztatása persze nem itt dől el. Fehér József kőműves: - Meződre tizenvalahány évvel ezelőtt édesanyámmal érkeztünk. Itt kötöttem házasságot, egy gyermekem van - őt éppen kórházban ápolják. A falu szerencsére nincs távol a várostól, és a környéken mindig találtam munkát. Most a falugondnoki teendőket látom el - nagyon szeretem csinálni. Különösebben nem változtatnék semmin, talán .csak a szennyvízcsatorna hiányzik - habár ez elég drága lenne. A közlekedés jó, ha valamit el kell intézni, akkor bemegyünk Sásdra. Nem költöznék el, jól érzem ma- gam itt. ____________________■ Új erővel a közösségért Hagyományt teremtenek a tavaly elkezdődött közösségi rendezvényekkel. Immár második éve, hogy a település új célként fogalmazta meg azt, hogy az itt élők összetartásával, letelepedők befogadásával, a régi falusi élet közvetlenségének felelevenítésével, a község, közösség is - mint egykoron - egy nagy család legyen. Ezt a célt szolgálta már tavaly a nőnapi bál, melyen batyujukban étkekkel, italokkal érkező asszonyokat és fiatal lányokat egy-egy csokor virággal és verssel köszöntötték. A tavasszal gyermeknapi rendezvény versenyeire akár már négyéves kortól benevezhettek a gyerekek, és igazából felső korhatár sem volt. Amelyik fiatal zsákba futni vagy a focipályán felállított állomások kérdéseire akart válaszolni, az megtehette - mindenki süteménnyel térhetett haza. Sokan vannak, akik még egyetlen napot sem tudnak magyar tenger partján eltölteni a családjukkal, Meződ lakói azonban évente egyszer a Balatonon töltenek egy napot; az útiköltséget az önkormányzat mindenkinek téríti. Idén ugyan elmaradt az öregek napja, helyette első ízben falunapot tartották, amin közel nyolcva- nan vettek részt - meződiek és környékbeliek. A helyiek elmondása szerint ez már tömegnek mondható. A főzőverseny győzteseit a helyi fazekas alkotásaival ajándékozták meg, és mindenkit meghívtak egy-két üveg sörre, üdítőre és egy vacsorára. Tavaly népszerű volt a virágkötő tanfolyam is, melyet idén a tanultak alapján folytatni fognak. A turizmusban látják a jövőt Az ősi múlttal rendelkező településen együtt élnek a svábok és a második világháború után betelepített alföldi magyarok. A zsákfalunak elfogadott terve van a szomszédos községbe tartó összekötő út megépítésére, ám ennek megvalósításával várni szeretnének a Horvátországba vezető észak-déli autópálya megépítéséig.
