Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-19 / 286. szám

2003. OKTOBER 19. GAZDASAG Egyre több pénz van a szemétben A hulladék a magyar nyelvben sokáig a hasznavehetetlen, semmire sem jó anyagokat jelentette. Mára azonban megváltozott a helyzet. Egyre többen ismerik fel, hogy a szemétbe kidobott, vagy éppenség­gel szakszerűen szelektált és begyűjtött holmik pénzt hozhatnak. Igaz, a legtöbb hasznosító cég egyelőre még csak kicsiben működik, a keletkező hulladékoknak csak a töredékét dolgozza fel. ■ A pápai székhelyű Talajerő­gazdálkodási (Tg) Kft. nemrégi­ben az országban elsőként kapott engedélyt a konyhai hulladékok elszállítására és komposztálására. Az egyébként is veszélyes hulla­dékokkal foglalkozó cég eme üz­letága elsősorban húsipari vállal­kozások technológiai hulladékait, valamint vendéglátó-ipari üzletek konyhai maradékait gyűjti össze, s azt szerves trágyává komposz­tálja. Az étkezési hulladékok ártal­matlanításával foglalkozni kell, mivel a konyhai hulladékok keze­lése uniós követelmény. Forst- hoffer Ferenc ügyvezető igazgató elmondta: az általuk alkalmazott ökocarnus nevű technológia teljes egészében saját fejlesztésű.- A hulladéktermelők 60 literes edényeket vásárolnak, ebbe gyűj­tik a konyhai maradékot, amit mi elszállítunk. A badellákból kom­posztáló terekbe kerül az anyag, amit a hatóságilag engedélyezett eljárással komposztálunk. Ennek során a hulladék elveszti fertőző képességét. A trágyaszer jelenleg még termékkategóriában kereske­delmi forgalomban nem értékesít­hető, ezen jogszabályi feltételek megteremtése folyamatban van. A mezőgazdasági földterüle­tekre a kft. hatóságok által ellenőr­zött, bevizsgált komposztot szállít ki, és öt éven keresztül évente utó- vizsgálatokat végeztet. Konyhai hulladékokkal egyébként más cé­gek is foglalkoznak - az igazgató szerint remélhetőleg nagyobb si­kerrel, mint a Tg Kft. amelynek még nem jelent milliárdos üzletet a hulladék gyűjtése és kezelése.- Jelenleg napi két tonnát gyűj­tünk össze, ami valószínűleg csak töredéke a keletkező mennyiség­nek - mondta. - Az éves kapacitá­sunk egyébként 4000 tonna. Persze, vannak olyan hulladé­kok is, amelyek lelkiismeretes be­gyűjtése, illetve újrahasznosítása nem tesz mindenkit boldoggá. A számítógépes nyomtatók elhasz­nált patronjait 3-4 hazai cég ga­ranciával felújítja és újratölti - a gyártó világcégek nem kis bánatá­ra, hiszen számukra az lenne az ideális, ha ezen tartozékok helyett mindenki újat vásárolna. Hajas Tamás, a Printrex Bt. budapesti kirendeltségvezetője elmondta: ők nem csupán újratöltik a patro­nokat, hanem megtisztítják, tesz­telik, valamint garanciát és felelős­ségbiztosítást is mellékelnek - mindezt ISO 9001-es minősítéssel.- Bár referenciaként nem enge­dik, hogy hivatkozzunk rájuk, sok állami hivatal használ újratöltött patronokat. Ezek ára az eredeti termék 30-70 százaléka, vagyis milliókat lehet így megspórolni. A „fáradt” sütőzsiradék is ve­szélyes hulladék, ennek ellenére a hazánkban elhasznált mennyiség szinte teljes egészében a szemét­be, illetve a csatornák lefolyóiba kerül. Pedig ennek a begyűjtésére is létezik vállalkozás: a Biofilter Kft. Ez ma Magyarországon az egyetlen olyan szervezet, amely a használt zsiradékokat átveszi és újrahasznosítja. A Biofilter szer­ződéses partnereinek 60 literes, zárható gyűjtőedényeket biztosít, amelyeket elszállít. Tavaly több mint 3600 tonna elhasznált zsira­dékot gyűjtöttek be, ami - ha azt vesszük, hogy Ausztriában évente 20 ezer tonnányit hasznosítanak - elenyésző mennyiség. Véh Móni­ka, a vállalkozás környezetvédel­mi és minőségügyi menedzsere elmondta: az üledékes étolaj fel­használási palettája széles: ipari olajként, takarmánykeverő üze­mekben, a festékgyártásban illet­ve a bitumengyártásban veszik hasznát. A hasznosítási technoló­gia során kiülepedett tisztítási maradék nem veszélyes anyag, de jelenleg nem értékesíthető melléktermék. Ártalmatlanítására a legideálisabb megoldás az el­égetés lenne, s a Biofilter meg is vásárolt egy ilyen berendezést - ám ennek engedélyezése a kör­nyezetvédelmi támogatások elle­nére a helyi és Pest megyei építé­si hatóságok „érdekes hozzáállá­sa” miatt több éve húzódik. INGATLAN Az olcsó ablak néha drága Most, hogy egyre gyakoribbak a mínuszba hajló hőmérsékleti érté­kek, sokan döbbennek rá, hogy ablakaik elavultak. Az érintettek több­sége főleg lakótelepi otthonban lakik, ezekben még az eredeti nyílás­zárók vannak. Ha befúj a szél, szökik a meleg, nincs mese: cserélni kell. A kérdés csak az: mi alapján érdemes választani? ■ Ha az ember manapság ablakot vásárol, az egyik legfontosabb szem­pont a kifogástalan hőszigetelés. Ma már a kettő- vagy háromrétegű ab­laküvegek számítanak korszerűnek, s a hőszigetelés mérésére létezik is objektív mértékegység: az U-érték (korábban k-érték), amely az ablakfe­lületen jelentkező hőveszteséget jelöli. Ha például a műszaki leírásban azt látjuk, hogy 1,1 W/m2K, nem kell megijedni: ez a látszólag bonyolult képlet csupán azt jelenti, hogy az üvegfelület hőáteresztő képessége igen jó, mivel a hőveszteség mértéke 10 Kelvin fok kinti-benti hőmérsék­letkülönbség esetén sem haladja meg az 1,1 wattot négyzetméterenként. Az efféle kétrétegű hőszigetelő üvegek belső üvegtáblájának külső olda­lát szabad szemmel nem látható lágyfémbevonattal kezelik, a két üveg­lap közötti teret pedig argongázzal töltik ki. Persze, egy ablak nem csak üvegből áll, a PVC profil is legalább eny- nyire fontos. A mai modern ablaktokok már 3, illetve 5 kamrásak, ami azt jelenti, hogy ha átszúrnánk rajtuk egy tűt, az ennyi belső „alagúton” menne keresztül. Minél több a levegőréteg, annál jobb a hőszigetelő ké­pesség. Hazánkban a 3 kamrás változatok terjedtek el, de az 5 kamrásak is egyre népszerűbbek - bár utóbbiak 20 százalékkal drágábbak. Sajnos a jó minőségű ablak még nem garanciája a tökéletes működés­nek. Ehhez az is kell, hogy a beépítést avatott szakember végezze. Ma még sajnos gyakori hiba, hogy a megrendelők itt kezdenek spórolni. Ma­gyarul: nem azzal végeztetik el a munkát, aki az adott nyílászárót isme­ri - állítja Ferenczi Abel, a Nyílászáró Centrumokat üzemeltető Ferro- park Kft. kereskedelmi vezetője. Mint mondta, a „baráti” kőműveseknek nincsenek szerszámaik a beépítéshez és finombeállításhoz. Olyannal is találkoztak már, hogy a „szakember” kifúrta, majd túl erősen csavaroz­ta a falhoz a tokot, amely így teljesen eldeformálódött.- Sajnos, a beépítés területén sok a kókler - jelentette ki a kereskedel­mi vezető. - így lesz a spórolásból pénzkidobás. Bosszúságot persze nem csak a szakszerűtlen munka okozhat, ha­nem a megrendelő előrelátásának hiánya is. E téren az ablakszámyak megválasztása jelenti a legtöbb problémát. Az ügyfelek túlnyomó há­nyada az egyszárnyas, „bukó-nyíló” változatot részesíti előnyben, s nem számol azzal, hogy egy kis alapterü­letű helyiségben a nagy felületű ablaktáblák so­hasem nyithatók ki tel­jesen. Ferenczi Ábel el­mondta: volt már olyan ügyfelük, aki utólag ki­cseréltette egyszárnyas ablakát kétszámyasra, mivel rájött: a többlet- költség bőven megéri azt a kényelmet, hogy nyitott ablak mellett is tudnak közlekedni a konyhában... D. T. 3 kamrás jl normál hőszigetelő M üveggel Á (forint) SB ................. Bu kó-nyíló ablak mérető (cm) 3 kamrás, 11 1,1-es 1 U-ertekíi || üveggel | (forint) p |_ 20 330 28 470 33 120 90x120 24 350 j 120x150 35 180 150x150 41 500 1 A feftüntetstt adatok tájékoztató leliegű nettó árak, Alupiast ideái típusú ablakokra Új bérlakások épülhetnek H Huszonhat önkormányzat összesen mintegy 3,6 milliárd forint álla­mi támogatást kap bérlakás-építési programjához a Széchenyi-terv ke­retében. A legtöbb támogatást, 747 millió forintot a XIII. kerületi önkor­mányzat kapta két pályázatára, 175 lakás építésére. Miskolc második­ként 306 millió forintot nyert egy 38 személyes nyugdíjasházra, illetve 24 fős „szociális célú” beruházásra. A harmadik legmagasabb támoga­tást, 297 mülió forintot Székesfehérvár önkormányzata kapta 98 szoci­ális célú ingatlan megépítésére. Százmillió forint feletti, vissza nem té­rítendő állami segítséget kapott beruházásaihoz még Cegléd, Kerekegy­háza, Mezőberény, Mórahalom, Nyíregyháza, Siklós, Szekszárd, Szom­bathely és Orosháza önkormányzata. Az állami bérlakás-építési prog­ram megindítása, 2001. július 1-je óta 11165 lakás készült el. A föld mélyének kincsei •*»<? A bányászat az ember leg­ősibb foglalkozásai közé tarto­zik, hiszen az életben maradá­sához nélkülözhetetlen volt, hogy a föld kincseiből készít­sen magának eszközöket. S azóta is a civilizáció fejlődésé­nek egyik legfontosabb tevé­kenységének számít. ■ Magyarországon szintén rendkívüli fontossággal bírt az ásványi anyagok felszínre hoza­tala. Sokan nem tudják, hogy hazánk azért lehetett a közép­korban és az új köridején Euró­pa egyik nagyhatalma, mert az 1400-as és az 1700-as évek között rendkívül sok ércet, főleg aranyat, ezüstöt bányásztak. A kontinens egyik legjobb műsza­ki főiskolája működött itt, szá­mos technikai újdonság szárma­zik tőlünk. Kiváló mérnökeink újításai - például a vízkiemelő rendszer, a gőzgép használata a bányában - szintén kiváltották Európa elismerését. A papír­pénz elterjedésével csökkent a nemesfémbányászat jelentősé­ge, hiszen már nem az arany és az ezüst számított kizárólagos fizetőeszköznek. A bányászat jelentősége azonban meg­maradt. Az ipari forradalom, a gőzgépek a szén bányászatát helyezték előtérbe. Ennek fon­tosságát jelzi, hogy a második világháború utáni viszonylag gyors újjáépítésünkhöz jelen­tősen hozzájárult, hogy a szük­séges mennyiségű energiahor­dozót - fekete- és barnaszenet, kőolajat, földgázt - és nyers­anyagot megfeszített munkával termelték ki bányászaink. Mára megint új helyzet állt elő, a bá­nyászat elsősorban az építőipar szolgálatába állt, bár még min­dig több szén- és lignitbányá­ban dolgoznak. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy hazánkban egy rendkívül színvonalas múzeum foglalkozik a bányászat, illetve az ahhoz kapcsolódó iparágak bemutatásával. A Központi Bá­nyászati Múzeum 1957 októbe­rében nyílt meg Sopronban, az Esterházy-palotában. Talán azért itt, a hűség városában, mert Sop­ron Szabad Királyi Város erde­jében, a később Brennbergbá- nyának nevezett helyen nyílt meg 1753-ban Magyarország első szénbányája. Másfelől 1919-ben ide költöztették át Selmecbányá­ról a még Mária Terézia idején megnyílt Bányászati és Erdészeti Főiskolát (amelynek bányászati karát később áttelepítették Mis­kolcra) . A Templom utca 2. szám alatti épület legrégebbi traktusa A középkorban Magyarország a bányászatának köszönhette, hogy Európa nagyhatalma volt a mai északi szárny helyén épült a 14. században, s Zsigmond uralkodása alatt bővítették a há­zat U alaprajzúra. Az akkori, egy gazdag polgárcsaládnak épült háznak a részletei ma is látható­ak. Új korszak akkor kezdődött a palota életében, amikor Ester­házy Fényes Miklós megvásárol­ta és barokk stílusban átépítette azt. Ekkor alakult ki az épület ma is látható homlokzata. Erőtel­jesen megváltozott a ház belső szerkezete, viszont nem nyúltak az udvarhoz, az megtartotta 17. századi formáját. A múzeumban állandó kiállí­tások mellett időszakiakat is tar­tanak. A nyolc állandó tárlat el A Vendégbarát Múzeum/Muzeális Intézményi bíokkjíTányá5 Díí 2003 különdíjasa szatunk művé a soproni Központi Bányászati Múzeum szeti emlékeinek a Kárpát-medencében már 40- 50 ezer évvel ezelőtt tudatosan termelték ki és hasznosították az ásványi anyagokat. Az ős- kőkor idején a legkedveltebb nyersanyagok a jól olvadó kovaféleségek voltak. A bükki Szeleta-barlangban élő népcso­port a történelem előtti időkben szépen megmunkált lándzsahe­gyeket és bőrkaparókat hagyott az utókorra. A múzeum ezenkí­vül ismerteti a bányászati okta­tás történetét, a tudományok, a bányagépesítés fejlődését. Mint azt dr. Kovácsné Bircher Erzsébet igazgató lapunknak el­mondta, a múzeum legnagyobb el a vitrinekben. Kérésre tarta­nak a diákoknak tematikus föld­rajz- és történelemórákat - ahol például megtudhatják, hogyan verték a középkorban a pénzt -, az itt megszerzett ismereteket senki sem felejti el. A múzeum egyrf népszerűbb a turisták körében. Az évi húsz­ezer látogató ugyan nem túl sok, de annak tükrében hatalmas a fejlődés, hogy négy éve még csak tizedannyian keresték fel a palotát. A legtöbben májusban és az őszi hónapokban vetődnek el ide. Az igazgató asszony további emelkedésre számít, hi­szen az országban ez a központi bányászati mú­bemutatása. A bányász témájú kortárs magyar képzőművészet egyik reprezentánsa, Gáspár Sándor nagyméretű alkotása A dorogi szén megtalálása című festmény a lépcsőfordulóban található. A múzeum a művész 56 képből álló sorozatát őrzi. Rajta kívül Kukán Géza, Thorma János és mások mun­kái is megtalálhatóak. Az elő­térben kisméretű bronzszobrok arról szólnak, hogy a bányászat milyen kemény munka, amely­hez erős fizikum és nagy fegye­lem szükségeltetik. A múzeum nagy teret szentel a magyar bányászati termelés és bányaművelés történetének. A látogatók megtudhatják, hogy érdeklődést kiváltó helyszínei azok, ahol a látogatók megtekint­hetik az eredeti méretben, anya­gokkal élethűen elkészített bá­nyászati munkahelyeket. Itt megtudhatják, hogyan, milyen körülmények között dolgoztak az ős-, a közép- és a legújabbkor- ban, így van például az 1970-es években még működött beren­dezésük is. A gyermekek pedig nagy élvezettel figyelik az 1:20-as méretű működő maketteket, amelyek alapján az emberi erő felhasználásával üzemelő gépek mellett a legkorszerűbb beren­dezéseket is megismerhetik. Az ásványianyag-gyűjteményük is kedvelt, hiszen rendkívül látvá­nyos köveket, érceket helyeztek zeum, másutt - például Ruda- bányán, Ajkán, Oroszlányban, a megyei múze­umokban - főként az adott régió bányászatát bemutató kiállítá­sok láthatóak. Az is nagyon örvendetes, hogy egyre több a külföldi - főleg a szomszédos Ausztriából érkeznek hozzájuk sokan -, ami annak is köszönhe­tő, hogy a magyaron kívül né­met, angol és szlovák nyelven adnak tájékoztatást. A belépő­jegy ára biztosan nem riaszt el senkit, hiszen a felnőtt jegy 300, a diák és nyugdíjas belépő 150 forintba kerül. A múzem nagyon várja a láto­gatókat: november elseje és már­cius elseje között 10 és 16, a to­vábbi időszakban 10 és 18 óra kö­zött van nyitva. Hétfőnként egész évben zárva tartanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents