Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-18 / 285. szám

6. OLDAL M E R E N Y E BE MUTATKOZIK 2003. Október 18., szombat Merenye Sfrulimáno Mozsgó oSomogyviszló o AJm^ keresztúr Somogyhatvan Somogyagáti ^ö' MERENYE \ ^ , # Patapoklosi asa Tótszentgyörgy \— ■ jSzigetvái Nagydobsza 6° oMotvány Kjsdobsza V^emeske p Hóból P Kistamási Nyugot- erzsTbet j> Nagy- Botykapeterd j Öecefa 9 Rózsafap9' A község gazdái A 350 lelkes helység polgármes­tere: Horváth József vállalkozó. Alpolgármester: Szerencsés Já­nos gépkocsivezető. Képviselők: ifj. Bata Sándor nyugdíjas, Far­kas László karbantartó, Gyócsi László sertéstelepi műszakveze­tő . Németh Zsolt falugondnok. Hivatalsegéd: Bata Sándorné élelmiszeripari szakmunkás. Könyvtáros: Pinczés Károlyné aranydiplomás nyugdíjas tanító­tanár. Református kurátor: Va­dál Györgyné nyugdíjas banki dolgozó. Katolikus egyházgond­nok: Farkas László. Halőr: Szentgyörgyvári Gyula. Haran­gozó: Németh István nyugdíjas rendőr. Jegyző: dr. Horváth La­jos. Háziorvos: dr. Plank Gabri­ella. Állatorvos: dr. Szomor Csa­ba. Lelkész: Köő László. Plébá­nos: Kovács Tamás. A községhá­za címe: 7981 Merenye, Kossuth utca 61. Telefon: 06-73-348-018. Hírek A TEMETŐBE idővel bekötik az áramot és a halottasházat hűtővel egészítik ki. A SPORTKÖRT idén 700 ezer forinttal segíti a községvezető­ség. Az egyik német család nemrég két garnitúra szerelést vásárolt. BATA SÁNDORNÉ amatőr al kötőként fest és rajzol. A helyi kultúrházban önálló kiállításon szeretne bemutatkozni. SZÜKSÉG VAN az ADSL-tech- nológia bevezetésére, hogy a számítógépek internetes kap­csolata gyors és zavartalan le­gyen. Várhatóan Horváth Ta­más és Gyócsi László fogja a fi­atalokat gépkezelésre tanítani. HORVÁTH JÓZSEF polgár mester a rendszerváltás kezdete óta áll a falu élén. KÖNYVTÁR most is működik, de kisebb állománnyal a község­házán. Termében a katolikusok tartják vasárnapi és ünnepi mi­séjüket. Kölcsönzők járnak ide Görösgalról, Nemeskéről, Dob- száról és Tótszentgyörgyről is. SZOLGÁLTATÓK. Fodrászok: Bíró Mónika és Varga Gabriella. A czeglédpusztai vegyesbolt ke­reskedője: Koppányi Józsefné. KÜLÖNÖS ÁLLATOK. Ifj. Sző ke József négy struccot, míg ifj. Koronics József ritka papagájo­kat nevel. A tópart löszfalában védett gyurgyalagok (méhész­madarak) raktak fészket. A BATA TESTVÉREK és Ko vács Richárd madáretetőket ké­szítenek, másokat is megtaníta­nak erre. Madárvédelmi hálózat kialakítását tervezik. VÉDELEMRE SZORUL a Füle- porta öreg tölgye, a templom tér két vadgesztenyefája, és a tanítólak-udvar 120 éves diófá­ja. Két diófát félévtizede kiéget­tek a villámok. ■ merenye. dunantulinaplo. hu Az oldal a Merenyei Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Nyitott zsáktelepülés Czeglédpusztán, ahol 21 porta van német és holland tulajdon­ban, másfél kilométer hosszban kitisztították a vízelvezetőket, hidakat cseréltek. Az útpadka- gyalulásba egy lakos, Szőke Jó­zsef is besegített. A testület örül­ne annak, ha a közösségi mun­kát vállalók száma nőne. A kül­földiek családi házakat építet­tek, de csinosította lakóépületét Szentgyörgyvári Gyula és Kop­pányi József is. Ha pénzhez jut a falu, akkor a Makona faluház te­tőzetét megjavítják, padlózata elkészül, orvosi rendelővel és kis múzeummal bővülhet a léte­sítmény. A két falurész közti 3 kilométeres utat megerősítik. Szorgalmazzák, hogy Somogy­hatvan és Lajosháza irányába összekötő út létesüljön a zsákfa- lujelleget megszüntetendő. Kí­sérőm, Szerencsés János gépko­csivezető elmondta azt is, hogy a Kossuth utcában szeretnének kátyúzni, hidakat cserélni és ár­kot tisztítani. A kultúrház főző­hellyel és öltözővel bővül, járdát újítanak fel, függő muskát­likat raknak az oszlopokra, és még idén min­den porta in­gyen kukát kap. Az elmúlt egy-másfél év során a teme­tő ravatalozó­val gyarapodott, üveg oldalú lett a buszváró, utat javítottak az Ár­pád utcában, számos falurész­ben tujákat, cserjéket ültettek, elhelyeztek csaknem 20 beton virágtartót, a közintézmények ablakait muskátlikkal díszítet­ték, képeslapot és turisztikai prospektust adott ki a község. Segítők és vonzerő A helység rendezvényeinek le­bonyolítását, kulturális életének fejlődését segíti a Szigetvári OTP, az Árpád Népe Vadásztár­saság, a Búbos pékség és egy magánszemély, Subatics Gyula. Megnyugtató, hogy a nagydob- szai állattenyésztési és növény- termesztési kft. merenyei sertés­telepén csaknem húszán jutnak folyamatos munkához a faluból. Helyi vállalkozók, így Kovács István, Németh László, Pál Jó­zsef és Somogyi János pedig tag­jai a kft.-nek. Komoly turisztikai vonzerőnek számít a 100 hektá­ros horgásztó, amelynek bérlője Farkas János, egykori czegléd­pusztai lakos. A horgász- és ügyességi versenyek, a tavi bál, a karate- és az íjászati bemutató sokakat csábít ide. Pecások Szlovákiából és Szlovéniából is érkeznek. Nem egy vendég la­kik sátorban. A TEMPLOMNAK ADOMÁNYOZOTT lakossági ajándékok: népmű- vészeti értékű szőttes és márványasztal. Háttérben zselici hímzés. ■ Sport, zene és móka A közösségi munka mai csúcsát a településen a futballjáték je­lenti, amit megfelelő szinten űznek a játékosok. Egyik leg­fontosabb cél, hogy a megye Ili­ből ismét a megye II-be ke­rüljenek visz- sza. A falu érté­keit ismerte­tő beszélge­tőpartnerem, Németh Zsolt sportegyesüle­ti elnök el­mondta, hogy a sportélet sike­reinek érdekében sokat fárado­zik Bata Sándor edző, hisz he­tente kétszer foglalkozik az utánpótlást jelentő gyerekek­kel. Büszkék például ifjú Bata Sándorra, aki post került be a felnőttcsapatba. Testvérével, Barnabással is elégedettek, aki a merenyei futballozásán túl a barcsi kézilabdacsapatban is kiérdemli a dicséretet, amivel csak öregbíti faluja hírnevét. Ugyanígy nem vallottak szé­gyent Orsós László általános is­kolás tanulóval sem. Ő a szigetvári futballcsapat serdülő jobb oldali középpályá­saként bizonyít. A Merenye Kupa címmel fémjelzett területi amatőr foci­bajnokságon ritkán maradnak alul a czeglédpusztai ifjak. Nép­szerűségük köszönhető vezető­jüknek, Subatics Gyulának is. Nincs kizárva, hogy a hajdani pajtaszínjátszás nyomában idő­vel színjátszó kör alakul és lesz szüreti felvonulás. Király és pásztor Szakcsi Józsefné Szilvási Ágnes gyermekfelügyelő közreműkö­désével negyedik éve csaknem húsz tanuló ad ünnepi műsort karácsonykor, idősek ünnepén, gyerek- és falunapon, de ügyes­ségi versenyekre is beneveznek. Verselnek, dalolnak, zenélnek, jeleneteket mutatnak be. Kovács Marian, Balogh Alexandra, Verk- man Dóra furulyáznak, utóbbi szintetizátoron is játszik. Kovács Regina a költemények tolmácso­lásában jeleskedik. Szőke Ervin büszke a király-alakítására, míg Balogh Alexandra pásztor-szere­pében aratott sikert. Csiga József királyként is szépet nyújtott. A diák előadók az elkövetkezők­ben a színjátszásban és az ének­lésben erősítenek. Szeretnének az idős tanítónő gyermekversei­vel is szerepelni. A múlt megtartó ereje - sírgondozók, templomóvók Internetklub A gyerekek a teleház négy gépé­hez már most kötődnek, de sze­retnék, ha a könyvtárban is len­ne berendezés. A játékprogra­mok zajától megvédő fülhallga­tót igényelnek. Kérik, hogy a le­velezés és az ismerkedés mellett a tanulási programok, a drog- megelőzés, a gazdasági ismere­tek, a természetvédelem is kap­janak hangsúlyt. Lélektani, önismereti klub szerveződjön például Horváth Tamás és Gyócsi László szak­emberek együttműködésével. Szerintük hifitoronyra és jó diszkó-rendezvényekre is szük­ség lenne. A Szőke testvérek bevonásá­val czeglédpusztai mintára tánc­klubot alapítanának, havilapot indítanának, ha támogatásukat vállalja Bata Sándorné. A református múlt hagyomány­teremtő erejében bíznak a hit­község tagjai, az elszármazot­tak társaságának vezetői: Kom- lósi Sándorné és Szieberthné Borbás Ibolya, valamint a taní­tó-tanárnő: Pinczés Károlyné is. A szellemi erő kisugárzása megtermékenyíti a település vi­lági életét is. Az említettek gon­dozzák Szigeti Sándor lelkész és Varga Gyula lelkész-költő sír­ját, a temetőt, a világháborús emlékművet, népszerűsítik a műemléki imahely értékeit. A kazettás mennyezetű templo­mot számos csoport keresi fel például Pécsről és Debrecenből. Az idegenvezetői feladatokat el­látó tanítónő építészeti értéke­ket ismertető szórólapot és versmásolatot kínál az érdeklő­dőknek. A helység internetes honlap­jára márványasztalt és csodás zselici fehérhímzést fotóztunk, melyet a hívők adományoztak hitközségüknek. Az önkor­mányzat a templomudvaron parkosítani fog, a most üres pa­rókián pedig egyebek között helytörténeti gyűjteményt hoz létre. Idővel ismét kinyit a több mint négyezer kötetes könyv­tár, melynek elődje, a Polgári Olvasókör már 1926-ban köl­csönzött. Az új helyén olvasó várja majd a kölcsönző fiatalo­kat is, akik közül a könyvtáros­nő megdicsérte Dávid Andreát, Bitó Anitát és Papp Esztert. ____________________________Megkérdeztük a merenyeieket; Kell-e összefogás?__________________________________________ Kl ub, park, főzőhely és munkahely Bata Sándor (15 éves) általános iskolás: - Kovács István barátom­mal örülnénk annak, ha sok szí­nes, főként piros és fehér muskát­li, valamint rózsa kerülne a közte­rekre, az élénk színek ugyanis javítják a faluké­pet. Rakjanak ki minél több sze­métgyűjtőt is közterületre. Tetszene, ha a kultúr­ház udvarán a régi játékokat meg­erősítenék, és ugyanitt egy betonos mini futballpálya is készülhetne, hogy nedves időben is labdázhas­sunk és játszhassunk. A község vá­sároljon hifitornyot, hogy mi ma­gunk tudjunk diszkót szervezni. Bata Sándorné (42) szakmunkás és üzletkötő: - Hiszek a közösségi életben és a hagyományok alapján az összefogásban a falunk, vagyis mindnyájunk ja­vára. így hozhat­nánk létre egy játszóteret, par­kosíthatnánk és rendezhetnénk a focipálya környé­két. Ha kell, szer­vezek kirándulást és túrát, csak lel­kileg is jöjjünk össze, ismerked­jünk, törődjünk a másikkal. Leg­alább 10 porta előtt virágosítanak. Nem mindegy, hogy a telkek külle­me milyen benyomást kelt a gyak­ran idelátogató horgászokban és a jógatábor résztvevőiben. Csiga Réka (14) általános iskolai tanuló: - Tartsanak falucsinosító napot, hogy a községünk külleme szépüljön. Ren­dezettségben pél­daértékűnek tar­tok számos tel­ket, de mutatós a futballpálya és környéke is. Az is haladás már, ha mindenki rende­zi a háza előtti ut­carészt. A kopjafás park bővüljön paddal és asztallal! Fantasztikus té­májú kiadványokkal gazdagodjon a könyvtár és végre nyisson tó! A kul­túrházban a czeglédpusztai Fejsze József vezette Ideál zenekar is fel­léphetne. Kössék be a kábeltévét fő­leg sport- és zenei műsorokkal! Lemel József (66) nyugdíjas egészségügyi anyaggazdálkodó: - Gyakran tapasztalni, hogy a község egész területén ingadozik az áram és nemegy­szer rossz a kép­minősége a Duna Tévének és az RTL Klubnak. Hét végén több busz járhatna hozzánk. A kul- túrházunk új, főzőfülkés része mi­nél előbb készüljön el, hogy rossz időben is zavartalanul kiszolgálhas­sák a sütő-főző férfiak az ünneplő­ket. Működött egy híres kertésze­tünk, de az már nem nyílhat meg. Ezért is épüljön valamilyen munka­hely az állástalanok megsegítésére. Pinczés Károlyné (72) nyugdíjas tanító-tanár: - Örülök, hogy kutatha­tom a községmúltat és a hozzánk lá­togatóknak kalau­za lehetek. A múlt században zselici fehér hímzéseket, szőtteseket és fa­faragásokat gyűj­töttem a múzeu­moknak közsé­günkből például néhai Borbás Já- nosnétól, Bíró Józsefnétől és Dóm­ján Jánosnétól. Azért még létesít­sünk helytörténeti gyűjteményt és elevenítsük fel a menettáncos szüre­ti mulatságot is! Kérem, hogy Varga Gyula lelkészünk sírkövére egyik verssorát véssék be: Emberré érni és célhoz érni, holtan is élni! ■ FŐZŐ FÉRFIAK a kultúrház jövendőbeli főzőhelyén A HELYI ÜNNEPI MŰSOROK gyerekszereplőinek egy csoportja i

Next

/
Thumbnails
Contents