Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-11 / 278. szám

2003. Október 11., szombat HITÉ LET 9. OLDAL A sátrak ünnepe Alig múlik el a zsidók nagy ünne­pe, az Engesztelés napja, máris megkezdődnek az előkészületei a soron következő harmadik hétna­pos zarándok ünnepnek, a sátoros ünnepeknek, a Szulckotnak, mely­nek kezdetét október 10-én, pénte­ken köszöntötték a pécsi Fürdő ut­cai imaházban. Ezt az ünnepet gazdag, szép, színes szertartásaival, festői jelké­peivel öröm és a hála tölti be, hogy az egész évi munka eredményeit köszönthetik: a szüretet, a termés betakarítását. Az ünnep egyik fontos jelképe a sátor, mely emlékeztet arra, hogy Izrael népe az Egyiptomból való kivonulás után sátrakban la­kott. Erre utal a Talmud, amikor kimondja: hét napig a sátort tart­sák állandó lakhelyüknek, házu­kat pedig csak ideiglenes tartózko­dási helynek tekintsék. A hagyo­mány előírja, hogy a sátor legyen gyöngéd, törékeny. Erre az ünnepi alkalomra kell, hogy épüljön. Csakis növényi anyagokat szabad tetőzetének elkészítéséhez fel­használni. Annyira átlátszónak kell lennie, hogy a tetőn keresztül a csülagokat meg lehessen látni. A sátrak belső díszei többségében színes papírból, kartonból, csont­héjas gyümölcsből készülnek, szőnyegekkel, kárpittal, szőttesek­kel bélelik ki. Sajnos, különösen a nagyvárosokban, már nem való­sulhat meg a szertartás valameny- nyi előírása, talán csak a sátrakban az időnkénti étkezéssel emlékez­nek az ünnep tartalmára. A Szukkot másik jelképe a négy részből álló ünnepi csokor a céd­rusfa gyümölcséből, pálmaleve­lekből, mirtusfa gallyaiból, fűzfa­ágakból - fonatja datolyapálma le­veleiből készül. Az ünnep tartozéka a méztartó is, az ünnepi kalácsot mézbe mártják, így szólva: sáná tóvá um- tuká - legyen jó és édes esztendő. Értékes szukkotí kellék a gyakran ezüstből készített etrogtartó, melyben az izraeli etrog gyümöl­csöt helyezik el. Az ünnep étkei között szerepel a számyasleves, a töltött káposzta, süteményként a kindli - mézzel, mazsolával, cukros dióval ízesített rétestészta - és a flódni - tölteléke azonos a kindlivel, de még szilva­lekvárral is ízesítik. m. e. Eleven egyházat szeretnénk Interjú dr. Szabó Istvánnal, az egyházkerület püspökével Hazaszeretet és hitbéli meggyőződés A Református Kollégium kapujához érkező gépkocsiból kiugrott egy fehér inges, sportos mozgású „fiatalember”, s mielőtt a kapus esz­mélt volna, kinyitotta a nagykaput. Miután begördült az esperes által vezetett autó, visz- szazárta a kocsibejárót. Az akció kivitelezője dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület nemrégiben megválasztott püspöke.- Nagytiszteletű Úr! Ez a sportos lendület, dinamizmus vezeti a püspöki feladatokban ellátásában is?- Meg sem fordult a fejemben az, hogy mindebből mélyreható következtetéseket fog levonni. A kapu be volt csukva, ki kellett nyitni, tehát a mozdulataim alap­vetően természetesnek tűnhettek.- Az első többnapos baranyai látogatása egy új templom fölszentelésével kezdődött.- Örömmel tettem. Bár legyünk tárgyüagosak, ez sem az én püspökségem dinamizmusának a dicsősé­ge, hiszen fél esztendeje iktattak csak be, s a palotabo- zsoki gyülekezet jó néhány évvel korábban kezdte az építkezést. így csak a végállomásnál statisztáltam. Az elkövetkező időszakban még néhány üyen templom- szentelőt megtarthatunk, és remélem, hogy új templo­mok, gyülekezeti házak, egyházi szociális létesítmé­nyek, iskolák, óvodák alapkövét is le fogjuk rakni.- A bozsoki tempbm családon belüli...- A Jóisten kegyelméből édestestvérem a gyülekezet gondozó lelkésze, s különös örömmel töltött el az, hogy evvel az öcsém is besorolt a templomépítő lelkészek kö­zé, s így a családi hagyományok méltó folytatója.- Sikerült-e már áttekintenie a püspöki teendők kö­rét? Melyik egyházmegyéből hallatszanak a leghango­sabb kiáltások?- Baranyába kéne a legtöbb pénz, s a legtöbb sikoly is innen hallatszik. De ez azt jelenti számomra, hogy él az egyházmegye, a presbiterek, a gyülekezeti tagok a vállula-a vették a helyi gondokat és kere­sik a megoldásokat. Akadnak olyan gyü­lekezetek is, amelyben a csend honol, de az ilyesminek nem örvendhetek. A csend ugyanis sok esetben már a halál hangja. Nincs beszéd, mert életkedv sincs. A baranyai egyházmegye nem ilyen, nagyon is élni akar, noha az elmúlt ötven-hatvan évben hihetetlen hányatta­tásokon ment keresztül. Rengeteg, egy­kor virágzó gyülekezet került szomorú helyzetbe egyszerű migrációs tényezők miatt'. Az embereket a kényszer elhajtot­ta a nagyvárosokba, különösen Pécsre, s a kiüresedő falvakban magára maradtak a templomok. Sokan úgy hiszik, hogy a helyzet a súlyos morális aspektussal, az egykézéssel is terhelt volt, ám ez nem így igaz. Hiszen a Dunántúl, Tiszántúl más településein vagy Kalotaszegen, esetleg fenn Bars me­gyében ugyanígy egykéztek, mégis élnek ott emberek és állnak egyházi intézményeik.- Remélhetünk-e több figyelmet?- Föltétlenül, miután az itt élők és lelkészeik élő ele­ven egyházat szeretnének és jelzik ezt folyamatosan az egyházkormányzat felé. A bozsoki templomszentelés egyébként egy Baranya-programra is utal, melyben nemcsak az egyház, hanem a kormányzat is részt vett. A megye gyülekezetenként kétszer huszonötezer fo­rintnyi összeget kapott állami mankó gyanánt, s miután ez nem sok, közösen megbeszélték, hogy mire kéne fordítani és hogyan osszák szét. Harminc gyülekezet ju­tott egy-két millióhoz, s lám a palotabozsoki millióból templom lett. Másutt a gyülekezetek megerősödtek, építkezéseket, tatarozásokat fejezhettek be. Tudom, hogy ennek a többszöröse kellene ahhoz, hogy meg­nyugtató módon rendeződjenek a gondjaink.- Mi ebben az Ön feladata?- További kormányzati támogatásokra nemigen számíthatunk, így más források után kell nézni. Ebben számomra fontos kötelesség, hogy az egyházkormány­zat felől azt a szellemi és lelki erőt próbáljam sugallni, amire az útkeresés során szükség van. Valójában ab­ban reménykedem, hogy egy nagy hórukkal tíz-tizen­öt éven belül a romló értékeinket helyre lehet állítani, a létesítményeink szükséges állagmegóvását, felújítá­sát elérhetjük. No de, nem erről van csupán szó! Létesítményeink konzerválásán túl ne feledjük el, hogy a mélyülő hit­életnek konzekvenciái vannak. Hiszen építeni kell köz­ben új létesítményeket, köztük a fiatalokat segítő vagy az időseket ápoló közintézményeket is az egyre job­ban kibontakozó és terebélyesedő egyházi életünk szolgálatába állítva.- A népszámlálás során most, fél évszázad után val­lották meg az emberek ismét hitbéli hovatartozásukat. Hogy értékeli a végeredményt? Erre számított a reformá- tusság számát, országos elhelyezkedésé illetően?- Nem. Sokkal rosszabb eredményben hittem, és ezért egyfajta megrendülést okozott számomra. Bár mások számára is meglepő lehetett, hogy a negyven­évi ideológiai nyomás, erőteljes szekularizáció és egyébként a nyugati társadalmakat is jellemző elidege­nedés után gyakorlatilag több mint másfél-millió em­ber vallotta magát reformátusnak. Ez óriási kihívás az egyházunk számára. A következő évek kérdése most az, hogy miként lehet ezeket az embereket aktivizálni, az élő egyház tagjává tenni.- Bizony ám sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mi­közben több protestáns felekezet tagjai ott ülnek a par­lamentben, a magát többnyire rebellis magyarnak val­ló református egyház kirekesztette sorai közül azokat a lelkészeket, akik politikai hitvallást tettek, pártosodtak. És éppen most, amikor a polgári átalakulás legfonto­sabb periódusában élünk...- Szerintem pont ebben mutattuk meg, hogy rebel­lisek vagyunk. A római katolikus egyház és az evangé­likusok eleve nem is engedték a lelkészeiknek, hogy párttagságot vállaljanak, a reformátusok pedig a koráb­bi tradícióik okán gondolták úgy, hogy nem kell sem­miféle politikai korlátot felállítani. Ám az élet során rá kellett döbbennünk, hogy egy-egy lelkipásztor odáig jut párttagsága, parlamenti elkötelezettsége okán, hogy nem tudja feltétlen elvhűséggel és szabadsággal a keresztyén igazságot megszólaltatni. Rendkívül nagy kockázat jelent meg evvel. Nos, én úgy vélem, hogy minden ilyen esetben föl kell tenni a kérdést: vajon mi­lyen következményei lehetnek annak, hogy miközben a gyülekezet tagsága politikaüag megosztott, a vezető lelkész egyik vagy másik politikai tömörülés markáns képviselőjeként lép fel. Válaszom: a lelkipásztor fel­adata nem az, hogy a rábízott gyülekezetei megossza, hanem hogy annak gondos pásztora legyen.- Ezek szerint a zsinat döntésével Ön is maradékta­lanul egyet ért?- Lehet, hogy eljön egyszer majd az az idő, amikor ez nem ilyen éles kérdésként jön elő, most azonban más a helyzet. Örvendek annak, hogy volt az egyházunkban annyi erő, hogy mindezzel szembenézett. ________icf. Dr . Szabó István református püspök Erre a hétre kä nemzeti jellegű ünnepünk is esett: az egyik vallásosabb köntösben szerepel (október 8 - Magyarok Nagyasszonya), míg a másik fe­lekezet-függetlenebb, de nem kevésbé fontos a hitbéli meggyőződés, a val­lásosság világában (október 6 - nemzeti gyásznap, az aradi vértanúk emlékezete). E két nemzeti-hitbéli ün­nep a hazaszeretet és a hitbéli meggyőződés kapcsola­tának nem könnyen megválaszolható kérdésé veti fel A pártállami rendszerek bukása után Közép-Kelet- Európában a nemzeti érzés és a hitélet végre frtss leve­gőhöz jutott, de ez a „kinyújtózás" néha komoly konf­liktusokkal tűzdelt problémákat okozott. Egyfajta „szent magától értetődés” nevében a nemzeti érzés azo­nosult egy konkrá felekezeti-vallási identitással, és ez elmondhatatlanul sok szenvedést és pusztítást okozott az emberek szívében, lelkében, fejében. Senkii meg nem sértve, a példa kedvéért, hogy értsük a kombinációkat: „magyar/román/szerb/hor- vát/szlovák/bosnyák stb. vagyok, tehát kalotikus/református/evangéli- kus/pravoszláv/mozlim, és fordítva katolikus vagyok tehát... Egy magyar nem lehet más, egy szlovák nem lehet más, egy szerb nem lehet más...”. Aztán ebből szervesen következtek az emberhez méltatlan, hitet és nemze­ti identitást megalázó kijelentések, „büszkeségek”, hogy „ki a szentebb, jobb, értékesebb, üdvözítőbb, történelmibb, hazafibb”. Elég a délszláv há­ború gyötrelmeire gondolni, hogy belássuk ezeknek a „matematikai igaz­ságoknak” atarthatatlanságát. Egy napilap hitélet rovatának rövid kohtm- nája nem elég e roppant bonyolult téma vizsgálatához, de azért álljon itt néhány „gyógyulást segítő" észrevéel A Szentírás utolsó könyvének, a Jelenések könyvének tanúsága szerint az örökkévalóságban, a beteljesüléskor, majd megszámlálhatatlan sok ember fog „minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből” (Jel 5, 9; 7, 9 stb.) leborulni a Bárány (Jézus) trónja előtt. Isten azt akarja Szent Pál ta­nítása szerint, hogy „minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság is­meretére” (1 Tim 2, 4), minden ember tehát, „minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből”. Nem áll ez felette annak a felületes, kirekesztő osto­baságnak, hogy sem a nemzetemet, sem a hitemet nem ismerem, mégis e kettőért mindenre kész lennék? Hogy ruhámban, szavaimban, megnyilat­kozásaimban nagy magyar, szerb, horvát, román stb. vagyok, de a hite­met nem ismerem, vagy csak fejjel, de nem a szívben? Nem mond elleni ennek az isteni Akaratnak, hogy gyakorlatilag a hitem, a lelkiismeretem ellen téve nemzetem ellen teszek azzal, ahogyan én is esetleg hódolva az identitás, arc, nyelv, az érték nélkiüi dwatnak családellenesen élek, vagy rombolom a saját és mások egészségé, hogy nem merek tanúságot tenni a hitemről, hogy nem teszek konkrétan jót senkivel, hogy a nemzet és a hit értéked csak a bankjegyeken látható mjzokról ismerem, de onnan aztán nagyon is...?Nemzet- és haza- és hitbéli meggyőződés-ellenes, ha valaki nem éh hite értékeit, amelyekről tudni kell, hogy az értékek csak építhet­nek, többé tehetnek, is nemcsak engem, hanem a mellettem élő más nem­zetiségű, más felekezetű „testvért” is. Vagy talán a szerb, román, horvát, magyar katohkus, református, pravoszláv ember bűné nem törölte el az Úr a keresztfán, melynek tövében ott állt Mária? Szent István neki ajánlotta a Koronát, azt a Szent Koronát, mely minden, az országban élő népé jelké­pezett mindig. Ne hagyjuk ki az egymás felé való közeledésből a Boldogasz- szonyt, az Anyát, testvérek! Kajtár Edvard Emlékeztető IDŐPONTVÁLTOZÁS. A Pécsi Zsidó Hit­község értesíti hittestvéreit, hogy a jövő héttől kezdve a péntek esti istentiszteletek kezdési időpontja 17.30 óra. GÖRCSÖNYBEN a Vérehullató Szűzanya búcsúja lesz vasárnap. A szentmise 11 óra­kor kezdődik. A PÉCSI Madrigálkórus zenés áhítatot tart holnap, vasárnap a máriagyűdi kegytemp­lomban. A10 óra szentmisén Palestrina Missa brevisét éneklik és reneszánsz mo­tettákat mutatnak be. AZ ÚR IMÁDSÁGA. Faragó József sza­badkai lelkész a következő három héten minden hétfőn és szerdán (október 13,15, 20,22 27,29) igét hirdet Pécsett a HN Ád­venti imaházban (Buzsáki I. u. 5.). 150 EVES a katádfai református templom. Holnap, vasárnap 15 órai kezdettel az önkor­mányzat és a református egyházközség ün­nepi istentiszteletet, majd szeretet-vendégsé- get tart. Az ünnepségre minden katádfait és Katádfáról elszármazottat szeretettel várnak. MA ÉS HOLNAP tartják a pécsszabolcsi búcsút. Ma este 6 órakor Garadnay Ba­lázs püspöki helynök mutatja be a szent­misét és megáldja a templom külső meg­világítását. Utána zenés áhítat, keresztút, szentségimádás éjfélig. 24 órakor szent­mise az elhunytakért, a szentmisét Lauly László kakasdi plébános mutatja be. Hol­nap a búcsúnapi ünnepi nagymise fél 10 órakor kezdődik. KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnap reggeli ökumenikus magazinjában László Lajos a szülő és iskola kapcsolatáról beszélget. El­hangzik egy régi riport is, amelyben meg­szólal néhai Szentgyörgyvári Tibor, szent­lőrinci iskolaalapító igazgató. (a) BÉLYEGBEMUTATÓT rendez II. János Pál pápa ezüstjubileuma tiszteletére a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület pécsi csoportja október 18-án, szombaton a Col­legium Seraphicumban (volt ferences ko­lostor, Ferencesek utca 35.) A kiállítást Wemer Imre nagyprépost nyitja meg. Meg­tekinthető 10-17 óráig. Alkalmi bélyegzés 10-14 óra között. 650 EVES az eltvillei (Hessen) templom. A mai jubileumi szentmise bemutatására Mayer Mihály pécsi megyés püspököt kér­ték fel. Eltvillében és környékén nagy szám­ban élnek a pécsi egyházmegyéből (Mucsi, Grábóc, Szálka) kitelepített németek. TERÉZ ANYA boldoggá avatására autóbusz indul Pécsről Rómába október 17-én. A za­rándoklatot dr. Kneip István kanonok, a Pius-Jézus Szíve templom plébánosa vezeti. BÉRMÁLÁS. Mayer Mihály megyés püs­pök jövő vasárnap 10.30-kor Pécsszabol- cson, délután 4 órakor Hirden, Garadnay Balázs püspöki helynök délután 4 órakor Szalánta-Németiben bérmál. KEREKEN EZREN látogatták az idén a Püspöki Palotát. Harmadik éve áll nyári hónapokban minden csütörtökön 14 és 16 óra között az érdeklődők rendelkezésére. Ezen a héten fogadta az év utolsó látogató­it. A pécsiek sosem mulasztják el, hogy el­ismerésüket fejezzék ki és köszönetüket a látogatás lehetőségéért és dr. Petró Sándor műgyűjtőnek a nemes gesztusáért. NAGYÉRTÉKŰ betegápoló ágyak köl­csönzését kezdte meg a Pécs Egyházme­gyei Katolikus Karitász. Az emelhető, dönthető, kapaszkodóval ellátott elektro­mos ágyak a súlyos betegek otthoni ápolá­sát segítik. A rászorultak a családorvoson keresztül forduljanak a Karitászhoz (Pécs, Janus Pannonius u. 4.). AUTÓBUSZ indul október 19-én Rómába dr. Erdő Péter, Magyarország prímását bí­borossá kreáló konzisztóriumra és szer­tartásokra. A légkondicionált autóbusz Budapestről indul - kellő számú jelentke­ző esetén pécsi kitérővel. - Ausztrián, Pa- dován át 20-án délután érkezik az Örök Városba. Szerda délelőtt részvétel a szent­atya által vezetett nyilvános konzisztóriu- mon a Szent Péter téren, délután városné­zés. Csütörtökön 22-én délelőtt szentmise lesz a Szent Péter téren. Ennek keretében veszik át az új bíborosok II. János Pál pá­pától a bíborosi gyűrűt és tesznek hűség­esküt. Szentmise után hazaindul az autó­busz. Elhelyezés 2-4 ágyas szállodai szo­bákban. Jelentkezni a pécsi székesegyház bejáratánál lehet. MÁRIAZELLBE zarándokoltak a geresdla- kiak. Szombaton Kőszeggel ismerkedtek, vasárnap hajnalban indultak tovább Mária- zellbe, ahol magyar-német nyelvű szent­misén vettek részt. A kegytemplom és a város egész napra szóló programot adott. SZOLGÁLAT. Lelki és szociális szolgálat vár­ja mindazokat hetente szerdán délután 4 órá­tól az Apáca utca 16-ban, akik akaratuktól függetlenül, vagy éppen saját hibájukból ke­rültek kedvezőtlen társadalmi helyzetbe. (a) KERESZTÉNY MEDIKUSOK. Pécsett ok tóber 23-26. között kerül megrendezésre a keresztény orvos-, fogorvos-, gyógyszerész­hallgatók és egészségügyi főiskolások husza­dik országos konferenciája. A program egyik szervezője Gál Károly egyetemi lelkész, (a) HAZA ÉS ISKOLA. A Keresztény Értelmi­ségi Fórum őszi-tavaszi programját a „Mentsétek meg a gyermekeket, az iskolát, a hazát” mottó jegyében hirdeti meg. Az első előadásra október 15-én 18 órakor ke­rül sor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimná­ziumának dísztermében. iái Rendhagyó lelkigyakorlat örök forrásával, aki már azt hitte, mindent megfontolt, mindent át­gondolt... Akit viszont az „egyházi csomagolás” eddig visszatartott at­tól, hogy merítsen a boldogság e kiapadhatatlan forrásából, az most a szokatlan szöveg varázsától el­bűvölve megnyílhat az Igazság, a Jó és Szép útjának. Elmélkedéseinket a táj és a ter­mészet is segíteni fogja. Mindenki hozzon ezért magával gyaloglásra alkalmas bakancsot. Helyszín: Életrendezés Háza, Püspökszent- lászló. Időpont: október 27-31. (hétfőtől szombatig). Aki igényli, az támogatásban részesülhet az Ablak Programból. Jelentkezés: Életrendezés Háza 7694 Hosszú- hetény Püspökszentlászló 11. Tel.: 72/490-610. Kiss Ulrich SJ Nemrég bukkantam rá a rejtélyes könyvre, mely beszámol egy Kí­nában tett izgalmas felfedezésről. A taoista kereszténység elveszett­nek hitt tekercsei előkerültek egy múzeum poros polcairól, és Krisztus gondolatait, a keresz­tény tanítást teljesen új, szokat­lan nyelven tárják elénk. Itt talál­kozik Kelet és Nyugat. Az elmúlt évtizedekben sokan „Keleten” vélték felfedezni a fényt, lelkiségük új forrásait. Nos, a kínai evangéliumban ötvöződik a Kelet bölcsessége és Krisztus - igaz ugyancsak „keleti”, de valójá­ban egyetemes példája és szelíd okossága. E szövegek segítségével fogunk elmélkedni, és az is teljesen új kapcsolatot teremthet hitének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents