Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-09 / 276. szám
2003. Október 9„ csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Százmilliók a „Krleza”-nak Határon Túli Magyarok Fesztiválja Munkajog az Európai Unióban Magyarországon első alkalommal fordul elő, hogy nem útépítésre, határátkelő-nyitásra érkeznek olyan uniós pénzek, amelyek két szomszédos ország kapcsolatainak megszilárdítását hivatottak elősegíteni. A pécsi „Miroslav Krleza” Horvát-Magyar Oktatási Központ bővítésére, továbbá az oktatáshoz kapcsolható egyéb feladatok ellátására átszámítva csaknem 400 millió forintot nyert el egy Phare-pályázaton a pécsi önkormányzat. Az uniós projekt olyan pályázatokat részesít előnyben, amelyek két szomszédos ország kapcsolatainak megszilárdítását hivatottak elősegíteni. Magyarországon első alkalommal esik meg, hogy ebből a forrásból nem út vagy határátkelő épül - mondta lapunknak dr. Kovács Katalin, az önkormányzat ISPA csoportjának vezetője abból az alkalomból, hogy az oktatási központban egyeztették elképzeléseiket a közös munkában résztvevők. A programban felsoroltak szerint az országos hatókörű központ további tantermekkel, aulával, kollégiummal bővül. Az egyeztetések és a szerződés- kötések után várhatóan jövő tavasszal indul és egy év alatt befejeződik a munka. Ugyanakkor más-fajta építkezés is folyik majd, ugyanis egy komplex oktatási központ az eddiginél jobb bázisa lehet a nemzetiségi oktatásnak, a kulturális és művészeti kapcsolatoknak. A távlatokban mindez a csereprogramokkal, a két ország intézményeinek diákcseréivel, az oktatók itteni továbbképzésével, az új tananyagokkal kibővítve erősíti a két ország közötti együttműködést, és világít rá arra egyértelműen, hogy miképpen érvényesülhet a nemzetiségi lét az egyesült Európában. B. 2. Október 10. és 19. között 12. alkalommal rendezik meg a Határon Túli Magyarok Fesztiválját A húsz helyszínen zajló gazdag programban csaknem félezer Kárpát-medencei meghívott vesz részt A sokszínű magyar kultúra egysége jegyében rendezi meg a Határon Túli Magyarságért Alapítvány és a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ a Határon Túli Magyarok XII. Fesztiválját. Az október 10-19. között megrendezendő eseménysorozatról tegnap Pécsett, a Pannon Magyar Házban tartottak sajtótájékoztatót. Bokor Béla, a kuratórium elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Fesztiválja idei rendezvényein a Baranya Házban, a Pannon Magyar Házban, a Széchenyi téren, összesen mintegy 20 helyszínen vehetnek részt az érdeklődők. írók, költők, képző- és előadóművészek, együttesek, csaknem félezer meghívott Kárpátmedencei résztvevő garantálja a program sokszínűségét. A Baranya Házban pénteken 16 órakor megrendezendő ünnepi megnyitót követően hétfőtől többek között egy kisplasztikái kiállítás is megtekinthető lesz Józsa Judit világa címmel. Ugyancsak a Baranya Házban rendezik meg 15-én dr. Göncz László Olvadó jégcsapok című könyvének bemutatóját. 16- án a Palócország - Meseország című vetélkedő győzteseinek előadására kerül sor a Pannon Magyar Házban. 18-án a Baranya Házban az .Ászok a táncban” című műsor keretében többen között Diószegi László koreográfus történésszel is találkozhatnak az érdeklődők. 19- én a Széchenyi téren a néptáncegyüttesek vonulnak fel és köszöntik az ünnepség résztvevőit. Ennek esőhelyszíne a PTE orvoskari aulája. A zárónapon ugyanitt a néptáncosok gálaestjén vehetnek részt az érdeklődők. bebessi k. Főként az EU-csatlakozással összefüggően munkajogi és társadalombiztosítási jogi nemzetközi konferencia kezdődik ma Pécsett az Európa Házban. „80 éve Pécsett”, „Jog és jogászok a 21. század küszöbén" címmel rendez október 16-án az egyetemi jubileumhoz kapcsolódó nemzetközi konferenciát a PTE Állam- és Jogtudományi Kara. A tudományos tanácskozás munkajogi és társadalombiztosítási szekciója előre hozta ülését, amely a Mária utcai Eurór pa Ház konferenciatermében ma délután 14 órától kezdődik. A tervezett előadások zöme az Európai Unió e szekció témakörébe tartozó jogi kérdéseivel foglalkozik. Az előzetes program szerint a ma délutáni ülésen sorrendben az euerópai közösségi munkajog fejlődésének újabb tendenciái, a privatizáció és a munkaerő-leépítés Magyarországon és az Európai Unióban, az atipikus foglalkoztatási viszony az Európai Közösség jogában, a munkajog jogforrási rendszere, valamint a munkajog jogalkotási nehézségeiről szóló előadások szerepelnek, előadókként pedig Rolf Birk egyetemi tanár (IAAEG), Prugberger Tamás tanszékvezető egyetemi tanár (Miskolci Egyetem AJK), Sebastian Kreb- ber egyetemi tanár (Trieri Egyetem), Berke Gyula egyetemi adjunktus (PTE AJK), Horváth István főosztályvezető (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium). Pénteken a kötelmi jog általános részébe tartozó egyes kérdések szabályozásról Radnay József egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK), A munkavállaló személyiségjogainak, adatainak védelme az EU-tagállamok jogában címmel Hajdú József tanszékvezető egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem AJK), a munkajogi alapjogokról Kiss György tanszék- vezető egyetemi (PTE AJK), a vezetők jogállásának alapproblémáiról és ellentmondásairól Pál Lajos ügyvéd tart előadást. D. I. Rockkoncert, sok prózával A Pécsi Szabadtéri Játékok Robbanás előtt című, musicalnek hirdetett bemutatóját most a Kamaraszínházban láthatjuk. Ahogy e lapban, Balikó igazgató úr nyilatkozta valóban színházszerűbb lett a nyárihoz képest a produkció. A műfaj laza stílusában mondhatnám azt is: gatyába rázták az előadást, amennyire lehetett. A Tettyén Susan számait éneklő Pólyák Lillát hallgatva azon meditáltam, mért van, hogy amikor ő, Mária dalait énekelte a Jézus Krisztus szupersztárban, a gyönyörűségtől borsózott a hátam. Most meg, nem fog meg eléggé. A Kamaraszínházban Tu- nyogi Bernadettől hallva e számokat, már tudtam, nem Pólyák Lillán múlott, hogy nem tudott lenyűgözni. Jonathan Larson zenéje nem rossz. Jó annak, aki szereti. Korosztályomban is több olyant találtam, akinek igen tetszett, de gyanítom, ebben nagy szerepe van a Zsűri zenekarnak, akik mindent megtettek az eladhatóságáért. Az volt az érzésem, mintha már hallottam volna a számok egyik-másik részletét. Nem csak a rockot, a popos dalt is, a rock and rollt is. De inkább csak ismerős volt, s nem fülbemászó. Nem fedeztem föl egy slágergyanús számot sem. Egy megkapó melódia nem maradt bennem. Pedig ezek jellemzői egy musicalnek. S tisztázzunk egy csúsztatást. Larson valóban nyert Pulitzer-díjat és négy Tony-t. De a Rent c. musicaljével, amit később írt. Lehetne a sztoritól is musical. De nincs sztori. Nyüglődés van. A számok közötti összekötőszöveget két ízben sikerült színpadi szituációvá alakítani. Ez két paródiát eredményezett: egy marketing terv tárgyalását, s egy kórista fel- kínálkpzását. Mindkettő a táncos Nagy írisz-nek adott lehetőséget, hogy beszédben is villogjék. A többi szöveg közhelyek halmaza, amelyben még annak tudomásulvétele is pillanat műve, hogy a főhős egyetlen barátja halálos beteg. A konfliktushelyzetek többnyire mobiltelefonon jelentkeznek s halnak el. Bár egy darab, egy musical csírája benne van a témában: Harmincéves lettem s még nem sikerült semmi. Monomániás dilettáns vagyok vagy tehetség? Lusta vagy nonkonformista művész? - izgalmas is lehetne, de nem írta meg senki. Még a dalszövegek is olyanok, mintha prózát zenésítettek volna meg. De tiszta szívvel ajánlom a rockzene barátainak koncert gyanánt. Ám színházi értékei is adásnak. Bár Keveházi Gábor koreográfiájának sok eleme ismerősnek tűnik, s a tánckar létszáma miatt nem ér el revühatást, de élvezetes mozgásokat, kitűnő táncosokat látunk, akik az apróbb epizódszerepeket is eljátsszák, s alak színpadi beszédben felülmúlják a két főszereplőt. (Táncosok: Czebe Tünde, Hucker Katalin, Nagy írisz, Czár Gergő, Kéri Nagy Béla és Vincze Balázs) Mert amilyen kellemes koncertélményt nyújt Németh Attila (Jón) és Tunyogi Bernadett (Susan) mikrofonnal a kezében, olyan problematikus színpadi beszédük. Ha a sokszor diszkrétre vett hangerő ellenére halljuk is, amit mondanak, az értés már erős koncentrálást igényel. így aztán elsikkad az a kevés szellemesség is, amit rejt a szöveg. A produkció ásza Fillár István, Michael szerepében. Ha beszél, nem csak értjük, azonnal értelmezzük is mondatait. Ha valaki mellé vagy elé áll, már a pszeudó musicalben is szituációt érzünk. Jelen van. S bár egyáltalán nem jobb énekes, mint Németh Attila, de ő előadja a számait. Már akkor is színházszerűbb a hangzás, ha duettet énekelnek Némethtel. Hálátlan feladat egy kezdő rendező számára ilyen alibi darab színre állítása. Bár Paál Gergelynek voltak ígéretes ötletei, a nyersanyag fogyatékossága domináns maradt. Koreográfia bevásárlókosarakra fotó: tóth l. vannak az előBükkösdi László ______Magyarul - magyarán _______ A névadás indítékai Csaknem minden ember meg tudja mondani, hogy kinek köszönheti utónevét, keresztnevét. Adatgyűjtésre felhasználtam néhány tanítási órát, arra kérve hallgatóimat, hogy kiki a saját nevének eredetéről nyilatkozzék. Évek során sok adatot sikerült összegyűjtenem. Régebben, főként a vidéki lakosság névadási szokásait a családi hagyomány határozta meg. Az újszülött - akár fiú, akár leány - a szülők (apa, anya) nevét kapta. Egy gyermek esetén ez nem borította fel a családi békét. Tudjuk, hogy régen a többgyermekes család volt a jellemző. Ilyenkor a nagyszülők jöttek számításba. De mivel minden újszülöttnek rendes körülmények között két nagyapja és két nagyanyja van, meg kellett állapodni abban, melyik nagyapa, melyik nagyanya legyen a névadó. Teljes igazságot csak akkor lehetett tenni, ha a családban két fiú és két leány született. Adataim vannak arra, hogy a sorrend is neheztelést váltott ki a nagyszülőkben. Ha az első indíték érvényesül, akkor arra hivatkoztak, hogyan különböztessék meg az apát és az unokát a megszólításban. A gyakorlat ilyenféleképpen alakult: Jóska (apa) - Józsika (unoka), Dénes (apa) - Dini (unoka). Még a családban maradva: nem volt ritka a névnek több nemzedékén át való öröklődése. Egy zselici faluban egyetlen családban a dédapát, a nagyapát, az apát és az unokát is Józsefnek hívták. A dédapa mesélőművészete sajnos nem öröklődött az ifjabb nemzedék tagjaiba. Ez a dinasztikus vonás még a paraszti lakosság körében is gyakori volt. Általánosnak mondható, hogy a keresztszülők neve szállt át az újszülöttre. Ahol több kereszt- szülő szerepelt, ott rendszerint az volt a .névadó, aki a gyermeket „keresztvíz alá tartotta”. A hagyományhoz kevésbé ragaszkodók névadónak valamelyik oldalági rokont (nagybácsi, nagynéni) választották. Előfordult, hogy bizonytalanságukban a bába (szülésznő) vagy a szülést levezető orvos lett a névadó. Általános volt és még ma is gyakori, hogy azt a nevet adják, amelyik a születés napján, vagy annak közelében a naptárban szerepel. Egy öreg plébánosról szól az a történet, amely szerint a Péter napján (június 29-én) született gyermeket a szülők választotta József helyett Péterre keresztelte. Ugyanis őt is Péternek hívták. Hallgatóimat afelől is megkérdeztem, hogy meg vannak-e elégedve a nevükkel, s ha nem, miért nem, s milyen nekik tetsző nevet választanának. Ez már a névhez fűződő érzelem (névhangulat) kérdéskörébe vezetne el bennünket. És még semmit sem Szóltam a névdivatról, amely a nevek statisztikai sorrendjét szinte évről évre megváltoztatja. Rónai Béla Kitűnő kilátások „Az ingatlan a városközponthoz közel, jól megközelíthető helyen van, gyönyörű kilátás nyílik a Székesegyháza” - olvashattuk még nem is olyan rég az interneten. Egy vállalkozás a pécsi Nyíl utcában építendő 12 lakásos, három traktusból álló társasházát népszerűsítette ily módon. Nem kis értékű ingatlanokról volt szó; egy 101 négyzetméteres lakást terasszal 23,3 millió forintért kínáltak. Csakhogy tavaly tavasszal, hírét véve a telekvásárlásoknak és az építési terveknek, tiltakozásba fogtak az Aradi vértanúk útjára merőleges, szűk, történelmi beépítésű utcácska lakói. Féltucatnyian levélben fordultak a helyi önkormányzati képviselőhöz, az illetékes bizottsághoz és a város jegyzőjéhez, kérve: rendeljenek el a területre változtatási tilalmat. Júniusban Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész javaslatára a város közgyűlése moratóriumot fogadott el, mely Kanyarok a Nyíl utcában szerint a természeti és épített környezet védelme érdekében a Me- csek-oldalban és a Budai városrészben attól kezdve nem lehet két lakásosnál nagyobb társasházat építeni. Csakhogy a társasházépítők még ezt megelőzően hozzájutottak az építési engedélyhez. „Belendült” az utca Fizikai jelei még nem látszottak az építkezésnek, amikor valameny- nyi Nyíl utcai „belendült”, tartva attól, hogy lényegesen megzavarja addigi komfortérzetét a környezetbe nem illő társasház, többek között az építkezéssel együtt járó és majd a beköltözést követő lényegesen megnövekedő forgalom. Miután a nem telekszomszédok nem kaptak értesítést a hatóságtól, a jogerős építési engedélyről ősszel szereztek tudomást. Ekkor jogi képviselőjük útján a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalnál kérték annak felülvizsgálatát. A hivatal ezt arra hivatkozással tagadta meg, hogy jóhiszeműen szerzett jogokat sértene, s egyébként is, a Nyíl utcaiak nem ügyfelei az eljárásnak. Az első fokú hatóság is utóbbi indokkal utasította el a fellebbezésüket, amit a Nyíl utcaiak tovább vittek a közigazgatási hivatalhoz - továbbra is eredménytelenül. Október végén megindult a munka az építkezésen. Óvott az ügyészség Idén februárban viszont az ügyészség megóvta az építési engedélyt, és kérte az építkezés felfüggesztését, felhívva a jegyzőt, hogy helyezze hatályon kívül az építési engedélyeket. Az indoklás szerint az építésügyi hatóság határozatai nem felelnek meg a szabályozási terveknek, a helyi építési előírásoknak. Többek között az új társasháznak illeszkednie kellene a történelmi - családi házas - beépítéshez, megoldottnak kellene lennie a csapadékvíz-elvezetésnek. Az óvásnak Pécs jegyzője helyt adott, az építkezés leállt. Az építtetők ezt követően új terveket készíttettek, amikre újabb építési engedélyt adtak ki. Az ügyészség ismételten óvott, mert ugyanazokat a hibákat vélte felfedezni. Miután a közigazgatási hivatal nem értett egyet, a megyei főügyészség augusztusban keresetet indított vele szemben, aminek érdemi része, hogy épülhet-e lakóparkszerű nagy ház a Nyíl utcában? Ugyanakkor a Baranya Megyei Bíróságon szeptember 1-jén két jogerős ítélet is született: annak ellenére, hogy nem mindenki telekszomszéd, valamennyi Nyíl utcait megilleti az ügyféli jogállás. Jogbiztonság itt és ott • Nehéz, akár ellehetetlenülő helyzetbe sodort ugyanakkor embereket a Nyíl utcai hercehurca, vonhatjuk le a tanulságot, tájékozódva a „harmadik oldal” - a társasházba beszállók - körében. Onnan nézve ugyanis úgy fest a történet, hogy jogerős építési engedély birtokában egy cég lakásokat hirdet, az önmagát jogállami biztonságban - fogalmaznak - tudó polgárok megállapodnak a vételárban, a befejezés időpontjában, a részletekben. Egyikük példája: az első részlet hatmillió forint, azt be is fizeti. Eladja a lakását, aminek az árából hamarosan befizethet három milliót az államnak - a húsz százalék forrásadót, mondja -, miután egy éven belül nem lesz lakhatási engedély. A másik történet egy darabig ugyanígy szól, később annyi változással, hogy fizetheti az eladott lakása után a bérleti díjat, ha a vevője lojális marad. Ha nem, költözhet két gyerekkel az anyósa garázsába. A beszállók egyike azt mondja, csupán moralizálás, hogy védett környezetben akart valaki társasházat építeni, hiszen az ő véleménye is az, hogy a belterületi telkeket pofátlanul kizsákmányolják. De a világ minden pontján kizsákmányolják, teszi hozzá. S hogyan beszélhetünk jogbiztonságról, az állampolgár döntési szabadságáról, ha egy jogerős építési engedély nem ad alapot- akár ilyen, akár olyan egy rendezési terv? Kidőlt kerítés Ami a Nyíl utcaiakat illeti, a megyei bíróság fog dönteni az ügyészség keresetéről, arról, épülhet-e társasház; hogy ez mikor lesz, nem tudni. A forrásadóként befizetendő hárommillió forint idővel „visszajön”, mondják a hozzáértők, csak az a kérdés, hány hónapnak-évnek kell eltelnie? Ami a befizetett lakásrészleteket illeti: az aktusoknak szerepelniük kellene a tulajdoni lapon, ám nyoma sincs. Csekély vigasz, hogy a - jelenlegi állás szerint - önhibájukon kívül pórul jártak jóhi- szeműnek minősülnek, s így kárigényt jelenthetnek be. Annál, aki kiadta az építési engedélyt. A kerítés kidőlt, a valamennyire felhúzott falakon egyre inkább nyomot hagy az idő a Nyíl utcában. A környékbeliek úgy tudják: eladó a telek. BALOGH ZOLTÁN I
