Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-08 / 275. szám

2003. Október 8., szerda HAZAI 3. OLDAL T U KÖR Betegellátási minimum Budapest Egy vizsgálatra legalább tíz percet, míg egy nőgyógyásza­ti szűrésre legalább tizen­három percet kell szánnia az orvosnak. A járóbeteg­ellátásban végzett eljárások, beavatkozások minimális idejét várhatóan a jövő évtől rendeletben szabályozza az egészségügyi tárca. A betegellátás biztonsága és nem utolsósorban az elszámolási visszaélések megakadályozása érdekében határozzák meg az el­látások minimális percszámát. A szolgáltatók által jelentett telje­sítmények és az egy orvosra eső rendelési idő összevetése alapján egy-egy betegre helyenként olyan kevés idő jut, hogy az már képtelenségnek tűnik. Kiderül­tek olyan furcsaságok is, hogy egy lábat fél perc alatt gipszeltek be - az elszámolás szerint. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemrég próbaszá­mítást végzett. Egy hónap adatait figyelembe véve a szakrendelők által jelentett esetszámok 33 szá­zalékában az egy betegre jutó vizsgálati idő nem érte el a két percet. A beavatkozásoknál a két perc alatt elvégzettek aránya 48 százalék volt. A szakértők sze­A betegre fordítan­dó minimális idő- vérvétel 1 perc- intravénás injekció 5 perc- infúzió adása 8 perc- ultrahangkezelés 15 perc- táblás színlátás-vizsgálat 2 perc- csontsűrüségmérés 7 perc rint átlagosnak tartott vizsgálati, kezelési idő kétharmadát tekintik a jövőben minimális időnek. A kezeléseknél az orvos vagy más egészségügyi dolgozó által a be­tegre fordított időt vették figye­lembe, más esetekben a gépek, segédeszközök üzembe helyezé­sére is gondoltak a minimumok meghatározásakor. Amennyiben egy szolgáltató sorozatosan csak a minimális el­látási időt fordítja a betegekre, il­letve ha a jelentett teljesítmények meghaladják a tisztességesen el­látható mértéket, akkor az OEP minden esetben ellenőrzi a ren­delő személyi és tárgyi feltételeit. A rendelet alkotói szerint a legfőbb cél a betegellátás szín­vonalának javítása, és ehhez nem kell stopperórát használnia egyetlen orvosnak sem. NÉMETH ZSUZSA Karcsúsít az APEH Budapest Dolgozóinak tíz százalékától, több mint ezerháromszáz alkal­mazottjától kénytelen megválni jövő év elején az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). A kormányzati takarékosság indokolta leépítés feszültséget keltett mind a fővárosi, mind a megyei hivatalok dolgozóinak körében. A létszámleépítés aránya vár­hatóan a központi hivatalban lesz a legnagyobb, kisebb mér­tékben érinti a megyéket, és szin­te minimális lesz az informatikai részlegnél - mondta Lovas György szóvivő. A távozó dolgo­zók munkakörének átvétele és a hivatalra háruló többletfeladatok miatt további ezer dolgozó be­osztása változik. Az elbocsátan­dó dolgozókat elsősorban a gyen­gébb szakmai teljesítményt nyúj­tók közül választják ki, de a kar­csúsításnak óhatatlanul áldoza­tul esnek jól dolgozó munka­társak is - mondta Lovas, aki úgy véli, hogy a leépítés nehéz hely­zetbe hozza a hivatalt, amelytől jövőre jelentős többletbevételt vár az állami költségvetés. NÉMETH A foglalkoztatás forrása Budapest A kormány a felnőttképzés elő­mozdításával, a közmunkaprog­ramok folytatásával, beruházá­sokkal és a vállalkozók feltéte­leinek javításával akarja növelni a foglalkozatást jövőre - mondta Bárány Sándor foglalkoztatás­politikai-és munkaügyi minisz­ter. A közmunkaprogramokra az idei három- helyett négymilliárd forint jut majd, amihez a PHARE-támogatásokból még hárommilliárd forint folyik be - közölte a miniszter. A kiemelt beruházások csaknem 10 ezer új munkahely létrejöttét eredmé­nyezhetik. Az Európai Unió tá­mogatásával a humánerőforrás fejlesztésre 62,6 milliárd forint jut, amiből 13 milliárdot a költ­ségvetés biztosít. Az Europress- nek a szaktárca vezetője azt mondta: a kormány több állami céggel együttműködési megálla­podást írt alá, és a munkaügyi kirendeltségek rajtra készen vár­ják az elbocsátottak problémái­nak megoldását - tájékoztatott a miniszter. BARANYA KULTÚRA ÉS HAGYOMÁNY. Hiller István kultuszminiszter részvételével tartották tegnap a budapesti Soroksári úton épülő kulturális komplexum bokrétaünnepét. A szerkezetkész épület 2004 októberétől ad otthont a Ludwig Múzeumnak, a Nemzeti Hangversenyteremnek és a Hagyományok Házának. Zoboki Gábor, az épületegyüttes vezető tervezője azt mondta: a 14 000 négyzetméter alapterületű Hagyományok Háza 500 főt befogadó előadóteremmel, a Nemzeti Hangversenyterem 1800 fős koncertteremmel, a Bu­dai Várból ideköltöző Ludwig Múzeum pedig 12700 négyzetméternyi alapterülettel várja majd a kultúra Szerelmeseit. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Politikai tömegközlekedés Mandur László (MSZP) szerint a költségvetés bevételi oldalá­nak növelésével illetve átcsoportosításokkal lehetne előterem­teni a városok tömegközlekedésének finanszírozásához szük­séges 12 milliárd forintot. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ötletbörzének minősítette a felvetéseket. Budapest Több megoldási javaslattal állt elő Mandur László szocialista képviselő a nagyvárosi tömeg- közlekedés finanszírozási problé­máinak megoldására. A szüksé­ges 12 milliárd forintot Mandur szerint a költségvetés bevételi ol­dalának növelésével vagy átcso­portosításokkal lehetne megolda­ni. A politikus elképzelhetőnek tartja egy legfelső, 40-46 százalé­kos adókulcs bevezetését vagy a nyugdíjjárulék-befizetések felső korlátjának megszüntetését. A másik lehetőséghalmazt a szocialista honatya szerint a költ­ségvetési hiány növekedésének elkerülésével, átcsoportosítások jelenthetnék. Példaként a közle­kedési és a környezetvédelmi tár­ca beruházásait említette. Man­dur szerint a sztrádaépítésből vagy esetleg a MÁV támogatásá­ból lehetne lecsippenteni, ugyan­itt említette a Vásárhelyi-tervet is. A 12 milliárd forint elosztásáról a képviselő úgy nyilatkozott: az összegből 8-8,5 milliárd jutna a fővárosnak. Az MSZP megalapo­zott javaslatokat vár a koalíciós partnertől, de Mandur szavai sze­rint lehetetlen kérésekkel nem foglalkoznak. A képviselő bírálta Demszky Gábor főpolgármester kijelenté­seit a tervezett 30-50 százalékos Egyeztetni akarnak Az MDF az állami normatíva visz- szaállítását és nagyságrendekkel nagyobb fővárosi támogatást szorgalmaz a Budapesti Közle­kedési Vállalat helyzete kapcsán. A párt szerint ötpárti konszenzus­sal hosszú távra, hitelfelvétel nél­kül kell biztosítani a BKV műkö­dését. Szőke László, a fórum fő­városi frakcióvezetője emlékez­tet: a BKV továbbra sem kap álla­mi támogatást, nem részesül jövedékiadó-visszatéritésben, és a négyes metró finanszírozási szerződését sem írták alá. jegyáremelésről. Mandur szerint nem érdemes riogatni a fővárosi lakosságot. Az MSZP egy 10 szá­zalék körüli emelésben lenne partner - közölte a politikus. A Mandur László által felvázolt lehetőségekről megkérdeztük a ki­sebbik koalíciós párt elnökét: Kuncze Gábor ötletbörzének ne­vezte a felvetéseket, amikkel egy­előre nem tud mit kezdeni. Áz SZDSZ továbbra sem tágít az ere­detileg elfogadott adótábla be­vezetésétől. A nyugdíjjárulék felső korlátjának eltörlése a pártelnök szerint a nyugdíjak felső korlátjá­nak eltörléséhez vezet, és ezáltal a nyugdíjkassza finanszírozhatat­lanná válik; s az átcsoportosítások sem olyanok, amelyekkel úgy­mond ötletelni lehet. Az SZDSZ nem támogat semmilyen olyan javaslatot, amely megalapozott számítások hiányában merül fel. Belső átcsoportosítás A tömegközlekedési normatíva bevezetése nem növelheti az adó­terheket, a Fidesz belső átcsoportosítással oldaná meg a kérdést. Az átcsoportosítás alatt elsősorban olyan kormányzati programokra gondolunk, amelyek eddig is kudarcot kudarcra halmoztak - mondta Kása Lajos, Debrecen polgármestere, a Szövetség or­szággyűlési képviselője. Példaként a Sulinet programot, illetve a hírközlési tárca egyes projektjeit említette. Kosa szerint az lenne igazságos, ha a normatíva egyharmadát a főváros, kétharmadát pedig a tömegközlekedést saját forrásaikból támogató szolgáltató önkormányzatok kapnák. Bőhm András (SZDSZ) kép­viselő a parlamentben úgy nyilat­kozott: a kormány és a szocialista párt egyes tagjai rosszul leplezett indulattal támadják az SZDSZ po­litizálását és politikusait. Mandur kérdésünkre elhamarkodott álta­lánosításnak minősítette Bőhm szavait, és reményét fejezte ki, hogy ez nem lesz jellemző a koa­líciós párbeszédre. Baranya Róbert A névjegyzék bevált módszer A kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos elképzelést a kormány a soron következő ülésen, október közepén tár­gyalja. A legtöbb vita a választói névjegyzék körül van. Budapest Adóügyi adósságok Budapest Az MSZP támogatja, a Fidesz elutasítja az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot. Veres János, a Pénzügyminisztérium államtitkára a változtatás súly­ponti részének nevezte a sze­mélyi jövedelemadó adóható­ság által történő megállapításá­nak szabályait, amelyek a je­lenleg önadózó magánszemé­lyek nagy részét mentesítenék az adóbevallási kötelezettség alól. Az ellenzék ugyanakkor bírálja, hogy a pénzügyminisz­ter a módosítás után betekin­tést kapna minden adózó min­den adatába, s hogy a jog­szabály az adózókat „reguláz- ná”: megtartaná a hatályos tör­vény minden szigorát, ugyan­akkor az adófizetők ellenőrzési jogai az eljárások felett korláto­zódnának. Az MDF szerint a ja­vaslat nem tartalmaz reform- értékű lépéseket. _______ ■ Kö ltségvetési alapok Budapest Miközben a takarékosság je­gyében jövőre minden magyar családtól jó néhány ezer fo­rinttal többet vesznek el, a Mi­niszterelnöki Hivatal kasszája óriási összegekkel gyarapodik mondta Rogán Antal (Fidesz-MPSZ). Hozzátette: a MÉH az idei 199 milliárd fo­rinttal szemben jövőre 336 milliárd forintot költhet el. Pulay Gyula, a MÉH közigaz­gatási államtitkára szerint a 83 százalékos kiadási növek­mény abból származik, hogy a költségvetési tervezet a MÉH költségvetési fejezetében tün­teti fel az európai uniós integ­rációért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozó, az EU Strukturális Alapjaiból várható támogatást. Ezt az összeget azonban az egyes tárcák hasz­nálják fel. FARKAS MELINDA A kormány még ugyanazon az ülésen dönt is a koncepcióról - mondta az Europressnek Petróczi Sándor, a kisebbségi ügyekért felelős politikai állam- titkárság kabinetfőnöke. Ezt követi a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok terve­zetének szó szerinti véglege­sítése. Májustól a kisebbségi cso­portok képviselői az elképzelé­sek kidolgozásában folyamato­san részt vettek. Összesen 11 alkalommal találkoztak, és.az 1993-ban elfogadott törvény minden pontját áttekintették. A tárgyalások során egyetértés volt abban, meg kell teremteni a kisebbségi önkormányzatok létrejöttének, működésének, fi­nanszírozásának, valamint tör­vényességi ellenőrzésének in­tézményi hátterét. Bizonyos kérdésekben azonban nem ala­kult ki konszenzus. A választó- jogi névjegyzék körüli viták hátráltatták a tervezet véglege­sítését. Kérdés az: megenged­hető-e a kisebbségi névjegyzék összeállítása annak érdekében, hogy az önkormányzati válasz­tásokon tapasztalt visszaélések megszűnjenek? 2002-ben a ki­sebbségi önkormányzatot nem­csak a csoport tagjai, hanem az egész ország választotta meg. Ennek oka az volt, hogy a vá­lasztóbizottság nemzetiségi ala­pon senkitől sem vonhatta meg a szavazati jogot. Petróczi azt mondta: a kisebbségi névjegy­zék a legismertebb módja an­nak, hogy a választási vissza­élések kizárhatók legyenek; jelenleg Szlovákiában és Hor­vátországban is alkalmazzák. Elmondása szerint a jogi szak­értők nem találtak más használ­ható megoldást. Felmerültek olyan javaslatok, melyek alapja az anyanyelv ismerete. Vitatott, hogy milyen igazolást kellene bemutatni és milyen szintű is­meretekre lenne szükség. 10 éves a kisebbségi törvény címmel konferenciát szervezett a Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gi Hivatal (NEKH). A ma kezdő­dő tanácskozás célja a módosí­tás előtt álló kisebbségi és vá­lasztójogi törvény megvitatása, a kisebbségpolitikai álláspon­tok számbavétele. NAGY VAJDA ZSUZSA Hírek A nyugdíjasokért A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy „jövőre a nyugdíjak értéke növekedjék”, s azon van, hogy óvja az időse­ket azoktól a kedvezőtlen hatá­soktól, amelyek a magyar gaz­daságot érik - mondta Med- gyessy Péter az idősek világnap­ján a Budapest Kongresszusi Központban. Hangsúlyozta: nem tudnak mindent kivédeni, de a gáz ára nem emelkedik nagyobb mértékben, mint az infláció, s a gyógyszergyártókat is igyekszik a kormány „kordá­ban tartani”, mu Kamatos javaslat A Fidesz női tagozatának el­nöksége szorgalmazza, hogy a kormány öt évre visszamenőleg és kamatostul fizesse ki a kis­mamáknak járó jövedelem- pótlékot. MTI Női érdekvédők A magyarországi nőszerveze­tek összefogására, segítésére, érdekeik képviseletére megala­kult a Magyar Női Érdekér­vényesítő Szövetség (Manész) - mondta Wirth Judit. A szer­vezet elnöke szerint a civil szervezetek között a nőszerve­zetek általában marginalizál- tak, információktól, pénzügyi forrásoktól elzártak: ezen a helyzeten kívánnak változtatni az összefogással, mti A rák ellen A korai stádiumban felismert emlőrák 90 százaléka gyógyít­ható, ezért a civil, a politikai és a gazdasági élet szereplői kam­pányt indítanak a szűrővizsgá­latok népszerűsítésére - jelen­tette be Jakab Ferencné, az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium állam­titkára Budapesten, mti Net-kultúra Megújult a már hat éve az inter­neten is olvasható a Merliner kulturális folyóirat, amelyet még 1996-ban alapított Szabó Zoltán Attila, a Vasárnap Reggel munkatársa és Jordán Tamás, a Nemzeti Színház mostani igazgatója. A www.merliner.net honlap keresőprogrammal is ki­bővült. EUROPRESSS Egyeztetnének Négypárti egyeztetést hív össze csütörtökre az informa­tikai tárca a hírközlési törvény módosításáról a médiatör­vénnyel összefüggő változtatá­sok miatt - mondta Kovács Kálmán szakminiszter. A hír­közlési törvény módosítása négy ponton indokolja a parla­ment kétharmadának támoga­tását igénylő médiatörvény megváltoztatását - érvelt Pető Iván szabaddemokrata parla­menti képviselő, mti Lesz lóverseny Végleg elhárultak az akadályok a fővárosi Kincsem Parkban lé­vő lóversenypálya-komplexum befejezése elől - áll az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) közleményében. A Nemzeti Lóverseny Kft. és a francia Bouygues magyarorszá­gi leányvállalata, a Kerepesi úti Lóversenypálya Kft. vezetői alá­írták a két cég közötti beruházá­si és adásvételi szerződések módosítását, amely lehetővé te­szi a további építkezést, mti Nem a díjra Elfogadhatatlan a tervezett környezetterhelési díj beveze­tése - mondta Koji László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara környezetvédelmi kollégiumának elnöke. Java­solják, hogy a díjat az iparűzé- siadó-alap 0,5 százalékában maximálják. A 2000-től számí­tott környezetvédelmi beruhá­zások költségét, illetve a kör­nyezetvédelmi bírságot le le- hessen vonni a díjból, mti ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents