Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-06 / 243. szám

I 2003. Szeptember 6., szombat MAG AZIN 15. OLDAL A pénz tényleg nem boldogít A pénz nem boldogít, és ezt im­már tudományosan is igazolja a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) tanulmánya. A boldogság magyarázata (Explaining Happiness) című ta­nulmány szerint nem lesz feltét­lenül boldogabb, aki gazdagab­bá válik, semmi jele annak, hogy komfortérzetünk együtt nőne vagyonúnkkal. „Minden erőnket a pénzszer­zésre fordítjuk, akár a csalá­dunk vagy egészségünk kárára is. Sokunk hiszi azt, hogy mi­nél több pénzt szerez, annál boldogabb lesz. Ugyanakkor nem vesszük észre, hogy mi­nél több pénzt keresünk, annál magasabbak lesznek az igénye­ink is” - idézte a Reuters Ri­chard Easterl'int, az egyetem közgazdászát, aki az 1975 óta évente 1500 résztvevővel vég­zett átfogó társadalmi felmérés adatait elemezte. Az elemzés tanúsága szerint a boldogság jellemzően attól függ, mennyi időt szánunk ténylegesen a szeretteinkre, és milyen az egészségi állapotunk. Azok, akik boldognak tűnnek, általában barátságos és derűlátó természetűek, erős önkontrol­lal, jó etikai érzékkel és nagy önbecsüléssel - állítja a tanul­mány. Ilyenek a skótok?- Hogyan oszlatja fel a skót rendőr a tüntető tömeget?- Leveszi a kalapját, és gyűj­tögetni kezd.- Hogyan őrzi meg a skót az inkognitóját?- A hotelben a londinernek borravalót ad.- Mióta tudnak a skótok úsz­ni?- Amióta bevezették a hídvá- mot...- A skót felesége halála miatt gyászjelentést ad fel az újság­ban.- „Feleségem meghalt. Smith. ”- Uram, a hirdetés 6 szóig in­gyenes - mondja a felvevő hölgy.- Igen? Akkor írja még hozzá, hogy „Használt varrógép eladó. ”- Egy jótékonysági akció vé­gén, amikor kinyitják a perse­lyeket, az egyikben a nagyobb címletek mellett három darab egypennyst is találnak.- Na, ezeket biztosan egy skót dobta be - jegyzi meg valaki. Mire mellette:- Egy? Három! Skót szomszédok:- Hallom, szomszédasszony, hogy a férjét sikerült leszoktat­nia a dohányzásról! Hogy csi­nálta?- Egyszerű volt. Minden ba­rátját megkértem, hogy ezentúl ne kínálják meg. Mit mutatnak majd az órák az új évezredben? Hamarosan az órák terén is párat­lan forradalomnak lehetünk tanúi, hasonlóan a videókhoz, a tévékhez és a CD-lejátszókhoz - ígérik nagy japán cégek. Tehát: mit tudnak majd a modem kor időmérő szerke­zetei? Már jelenleg is számos kü­lönleges igénynek felelnek meg a csuklónkon csendben, halkan, többnyire parányi elemmel műkö­dő elektronikus csodák. Van, amely egy pillanat alatt megméri a vérnyo­mást, s ezáltal a hipertóniás beteg életét menti meg, mások a hegymá­szókkal tijdatják, milyen messze vannak a tengerszinttől. Természe­tesen a búvárok is viselhetnek kü­lönleges terhelésekre tervezett idő­mérőket. A beígért újítások ezeken jóval továbbmutatnak. így például egy szórakoztató órának keresztelt vív­mány állítólag azért számíthat az emberek tetszésére, mert a tévémű­sorokat is tárolni fogja úgy, hogy a focirajongók és a szappanoperák kedvelői egyaránt időben bekap­csolhatják készülékeiket. Egy vizuális navigációs óra az egyszerű gyalogosoknak is elérhe­tővé teszi azt, amit a drága autók­ban a fedélzeti számítógép nyújt: jelzi a követendő útirányt. A karóra időjárás-jelentéssel is szol­gál menet közben, de akár a men­tők is elérhetők lesznek egyetlen gombnyomásra. A szimultán kon­ferenciaóra valószínűleg az egyik legsikeresebb modern elektroni­kus találmány lesz. Ezen keresztül négy résztvevős konferenciát ren­dezhetünk majd, amelynek során - váltakozva - akár láthatjuk is tár­gyalópartnerünket. Az intelligens óra ujjlenyomat alapján ismeri majd fel tulajdono­sát. Helyettesíthetjük vele a kapu­kulcsot, a kocsikulcsot, a hitel­kártyát... - ahogyan a kedves ve­vő óhajtja. Nefertiti múmiája férfié? Valószínűleg nem az egyiptomi Újbirodalom legszebb asszo­nyának tartott Nefertiti múmiáját, hanem egy férfi holttestét tárta fel a Királyok Völgyében dolgozó brit-amerikai régész­csoport - állítja Zahi Havasz, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő legfelsőbb tanács vezetője. A régészcsoport múmiaszakértő­je, Joann Fletcher júniusban jelentette be, hogy a luxori te­metkezési hely egyik titkos sír­kamrájában három múmiára bukkantak, amelyek közül az egyik nagy valószínűséggel Nefertitié. Az angol kutatónő el­méletét a múmia és az ókori ki­rálynéról készült szobrok és ké­pek között felfedezhető fizikai hasonlóságokra alapozta. Ezek között szerepel a szoros homlok­pántnak a benyomódása, ame­lyet Nefertiti egykor viselt, a két­szer átlyukasztott fülcimpa és a borotvált fej. Zahi Havasz azonban már a felfedezés bejelentésekor elvetet­te Fletcher elképzelését. „Biztos vagyok benne, hogy a Királyok Völgyéből előkerült holttest fér­fié” - mondta a Reutersnek adott interjújában Havasz. Hozzátette: még a régészcsoport vezetője, Don Brothwell is elismerte jelen­tésében, hogy a múmia nemét nem sikerült egyértelműen tisz­tázni. Havasz szerint a kétszer átlyu­kasztott fülcimpa nem bizonyít semmit, mert általában mindkét nemre jellemző volt ez a szokás, és Nefertiti korában, az Amarna- korban amúgy is inkább a férfiak viseltek fülbevalót. „Az uralkodó­nők általában a parókájukon és nem a fülükben viselték a függő­ket” - hangsúlyozta az egyiptoló­gus. Fletcher elmélete ellen szól az is, hogy a Királyok Völgyéből elő­került múmia csípője igen kes­keny, Nofertiti viszont hat gyer­meknek adott életet és ez a fizikai megterhelés nem múlhatott el minden nyom nélkül. A kétségek eloszlatása végett a holttestet ha­marosan röntgenvizsgálatnak ve­tik alá, hogy szülésre utaló nyo­mokat keressenek a múmiában, amelyek egyértelműen bizonyít­hatnák vagy cáfolhatnák Fletcher elméletét. A legendás szépségű Nefertiti a Kr. e. XIV. században élt, férje az egyiptomi történelemben csak eretnekfáraóként emlegetett Ehnaton (IV. Amenhotep) volt, aki a fáraók istenkirályságáról szóló tanokkal szemben az egye­düli Napisten kultuszát hirdette. BERLINBEN MUTATTÁK BE a Sony Ericsson Z 600-as mobiltele­fonját, amely a digitális kamera mellett többféle játékprogramot is kí­nál a vásárlóknak. A boltokban októberben jelenik meg az újdonság. EPA FOTÓ Nagyobb iroda, gyengébb teljesítmény SZENTPÉTERVÁRON tekinthetik meg az érdeklődők a Komilovs-testvérek által a 18. században alapí- tott porcelángyárban készült világhírű tárgyakat. ______________.____________________ epafotó A hatalmas irodatermek ront­ják a munkateljesítményt - állítja egy amerikai pszicho­lógus. Manapság egyre több vállalat iro­daházait szállják meg a kőműve­sek. Kidöntik a falakat, mond­ván, a két-három fős szobácskák felett már eljárt az idő, az ezred­forduló „dizájnja” szerint a cég minden munkatársának együtt kell dolgoznia. A marketing-me­nedzserek azt hangoztatják, hogy csak jól összekovácsolt csa­patban érhető el maximális telje­sítmény, a zárt ajtók mélyén dol­gozó, elkülönült klikkek nem is­merik a csapatszellemet, csak egyéni érdekeiket tartják szem előtt. A Cornell Egyetem környezet­pszichológusa azonban cáfolja a cégvezetők állítását. Gary Evans kísérletei során megállapította, hogy a hatalmas termekben, ahol akár félszáz ember dolgozik egy­más mellett, csökken a teljesít­mény, romlik a koncentrációké­pesség és nő a stressz. Evans két csoportot vizsgált. Az egyik csa­pat egy hatalmas teremben dol­gozott, nyitott ajtók mellett, és mivel a rengeteg dolgozó állan­dóan jött-ment, az irodacsarnok valóságos átjáróházzá vált. A kontrollcsoport tagjai hagyomá­nyos, 3-4 fős termekben, csukott ajtók mögött végezték feladatu­kat? A kísérlet eredménye szerint a nagy iroda alkalmazottainak vi­zeletében megnövekedett az ad­renalin a fokozódó stressz hatá­sára. Váratlan döntéshelyzetek­ben sokkal nehezebben tudtak választani a lehetőségek közül, mint nyugodt körülmények kö­zött. A megnövekedett zajszint pedig elvonta az alkalmazottak figyelmét feladatukról, akik így a nap második felére teljesen dekoncentrálttá váltak. Hiszen az egyik kolléga éppen akkor vitat­kozott ügyfelével mobiltelefonjá­ba üvöltve, amikor a másik gon­dolataiba mélyedve próbált meg­oldást találni egy problémára. A hölgyek akkor beszélték meg, hogy a krumplüevesbe kell-e fok­hagyma, amikor mellettük ülő kollégájuk arról döntött, melyik feladatot vállalja el a cég. A pszichológus szerint azok a vezetők sem lehetúek nyugod­tak, akiknek alkalmazottaik nem panaszkodnak a zajos, sokszor anarchikus munkakörülmények­re. A probléma ugyanis attól nem oldódik meg, ha nem beszélünk róla. Pezsgő zsonglőrvilág Külföldön pezseg a zsonglőrélet. Hazánkban is felfutóban van a szakma, hiszen a szórakoztatóiparban a legkeresettebb „művészek” éppen a zsonglőrök. A Magyar Zsonglőr Egyesület, amely harminc regisztrált tagot számlál, két éve alakult. Művészei leggyakrabban szociális és gyer­mekotthonokban lépnek fel, és szá­mos rangos programot is rendez­nek, szeptember 9-11. között példá­ul a fővárosi Millennáris Parkban a Nemzetközi Zsonglőrfesztivált. A zsonglőrök Európa más orszá­gaiban minden évben, sőt egy esz­tendőben akár többször is rande­vúznak egymással. A legnagyobb zsonglőrfesztiválokat Amerikában rendezik, amelyeken leginkább amatőrök szerepelnek. Közöttük még sebészprofesszort és sztárügy­védet is találni. A hazai szervezet úgy határozott, hogy e zsonglőrta­lálkozók fantasztikus hangulatát ér­demes Magyarországra is elhozni ­hallottuk Gallyas Veronikától, az egyesület ügyvezetőjétől, aki nem­rég tért haza Dániából, egy európai zsonglőrfesztiválról. Az ott szerzett tapasztalatokat jól hasznosítják majd a szeptemberi magyar találko­zón, amelyre nyolc országból, köz­tük Görögországból, Belgiumból, Franciaországból, Spanyolország­ból hatvan hobbizsonglőr érkezik.- A zsonglőrök aimak ellenére, hogy rendkívül tehetségesek, más munkából élnek, és csak kedvte­lésből foglalkoznak „varázslással”. Aki zsonglőrködéssel szeretne pénzt keresni, annak a rendkívüli ügyesség, tehetség mellett hihetet­len kitartásra is szüksége van. Egy zsonglőrnek ugyanis naponta 5-6 órát kell próbálnia, míg például egy akrobatának elég mindössze 1-1,5 óra edzés is. És ha valaki pro­fi szinten szeretné űzni ezt a mes­terséget, egyetlen számon is tíz évig kell keményen dolgoznia - avat be a titkokba Ócsai Gábor, a Fővárosig Nagycirkusz műsorveze­tője, az Állami Artistaképző Intézet tanára, Porond-csillag díjjal kitün­tetett artista. Mint mondja, az ar­tistaképzőben nagyon népszerű ez a szak. A fortélyokat az iskola mel­leit a cirkuszi családokon belül le­het elsajátítani. Nem véletlen, hogy a legjobb zsonglőrök a nagy cir­kuszdinasztiák leszármazottjai kö­zül kerülnek ki. Zsonglőrnek leginkább fiúk je­lentkeznek, de jelenleg két kislányt is tanít Ócsai Gábor. Szerinte a szakma virágkorát éli, és a zsong­lőrök valóban sok lehetőséghez jutnak. Ám tévedés lenne azt hin­ni, hogy a különféle, kisebb ren­dezvényeken a profikkal találkozik a közönség. A nemzetközileg elismert elő­adók főként külföldön lépnek fel. így még a Fővárosi Nagycirkuszba is „lasszóval” kell fogni igazán jó zsonglőrt. Természetesen azért itt­hon is látni olyan nagy nevű zsong­lőröket, mint Eötvös Loránd, Néreusz Lajos, Ranvel Károly, Szokolay Gábor és Kristóf Krisztián. Mitől lesz egy előadás és egy zsonglőr profi?- A tehetség mellett ugyanúgy fontos a design: a jó koreográfia, a jól megválasztott zene, a gyönyörű kosztüm kétségtelenül megemeli az előadás színvonalát. Természete­sen ma már ennél a szakmánál is elengedhetetlen a hatékony me­nedzsment, amely a zsonglőrök mutatványainak megfelelő hono­rálását is meg tudja szervezni - fűzi hozzá Ócsai Gábor, jelezve, hogy a pénz megszerzéséhez még a zsonglőrök tudománya sem elegendő. ______________■ Fő állású hóhérok Főállású hóhérok 1945 óta 628 embert akasztottak fel Japánban, és ahhoz képest, hogy a múlt szá­zadban még divat volt a keresztre feszítés és a lefejezés, a kötél vi­szonylag humánus módszer. Most ötvenen várják a hóhért a siralomházban. Az elítéltek so­ha nem lehetnek biztosak abban, mikor hangzanak fel valamelyik hajnalban az őrszemélyzet sú­lyos léptei. A legutóbbi felmérés szerint a japánok nyolcvan (!) százaléka helyesli a halálbüntetést. Vitat­kozni róla politikai tabunak szá­mít. A halálra várókat csak legkö­zelebbi hozzátartozóik látogathat­ják és leveleket is csak tőlük kap­hatnak. Naponta kétszer negyed­órás sétát engedélyeznek nekik. A „rendes” elítéltekkel ellentétben ők nem dolgozhatnak, cellájuk magányát napi 24 órán át modern kamerarendszer figyeli. A rendszerint különleges gaz­tettekért ide kerültek nemcsak azt bánhatták meg, hogy elkövet­ték tettüket, de valószínűleg azt is, hogy megszülettek. Amikor felhangzik a bata-bata (az őrök lépéseit kifejező hangutánzó szó), az elítéltet oltárterembe ve­zetik. Itt elmondhatja azt a bú­csúimát, amit a szamurájok mondtak harakiri előtt. A bitó függöny mögött van ugyanebben a teremben. Bekötik a fogoly sze­mét, végtagjait megbilincselik, nyakába teszik a kötelet, aztán az illetékes hivatalnok a falon meg­ránt egy emelvényt, a fickó alatt megnyílik két vastag vaslemez, és ő a mélybe zuhan. A kötél azonnal eltöri a nyakcsigolyáját, az orvos hivatalosan megállapítja a halál beálltát. A hóhérfoglalko­zás továbbra is megmarad Japán­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents