Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)
2003-09-28 / 265. szám
2 KORKÉP 2003. SZEPTEMBER 28. A Kondor-ügyirat és más törvénysértések Kondor Katalin tagad, s kéri az átvilágító bírákat, vizsgálják meg az iratokat, ám ő is tudja, hogy csak a lll/lll-ashoz van joguk A rádióelnök állítólagos ügynökmúltjának nyilvánosságra hozatala újabb belpolitikai botrányt kavart. Az ellenzéknek és a koalíciónak kitűnő alkalmat teremtve arra, hogy egymást vádolják, most éppen az állambiztonsági szervekkel történt együttműködés okán. A volt titkosszolgálati miniszter pedig arra kíváncsi, lesznek-e az államtitoksértésnek jogi következményei. ■ A Népszava a hét közepén robbantotta a bombát: Kondor Katalin csaknem egy évtizedig kémelhárító volt. A közszolgálati rádió elnöke állítólag a 1II/1I-B alosztálynak dolgozott Vári fedőnéven. Az ellenzéki pártok a kormány és az MSZP újabb arcátlan támadásáról beszélnek, amelynek célja a függetlenségét megőrző rádió felszámolása, az elnök eltávolítása. A kormánypártiak viszont magyarázatot várnak Kondortól, aki természetesen tagadja a leírtakat. Azt mondja, a közölt dokumentumot most látta először, nem szerepel rajta az aláírása, ilyet nem is írt alá, és soha nem működött együtt semmilyen főcsoportfőnökséggel. A napilap azonban állítja, dokumentumai hitelesek, így érdekesek lehetnek a további fejlemények. Az átvilágító bíróktól ugyan nem lehet megtudni majd az igazságot, ők ugyanis csak a 111/III-as érintettséget vizsgálják. Gálszécsy András, az Antall- kormány egykori titkosszolgálati minisztere lapunknak azt mondta, először is arra kíváncsi, lesznek-e a nyilvánosságra hozatalnak jogi következményei, egy jogállamban ugyanis ez mindenképp elvárható. A lap ugyanis államtitoksértést követett el a publikálással, hiszen törvény rendelkezik arról, hogy az ilyen adatokat, iratokat mindenki köteles beszolgáltatni és csak meghatározott körben és feltételekkel lehet ezeket kutatni. Az egykori politikus mindemellett úgy véli, ez az egész ügy jól jellemzi hazánk közéleti állapotát. A politikai elit szembenálló tagjai azt próbálják bebizonyítani egymásról, hogy a túloldalon állók egytől egyig tolvajok, csirkefogók, de legalábbis hülyék. Ez pedig kedvez a szélsőjobb- és szélsőbaloldali pártoknak, amelyek egyszerű igazságokkal operálnak, s ha viszont ők hatalomra kerülnének, abból súlyos bajok származnának az országra nézve. Gálszécsy állítja, az lenne a helyes, ha Kondor élne a védekezés lehetőségével. így felhatalmazhatná az illetékes szerveket arra, hogy hozzák nyilvánosságra a rá vonatkozó adatokat. Ha ugyanis ezt nem teszi meg, akkor joggal lehetne feltételezni, hogy csak magyarázkodik. Mécs Imre úgy fogalmazott, ez az eset is rávilágít arra, hogy a rendszerváltás után 13 évvel végre valóban meg kellene ismerni a múltat. A szabad demokrata képviselő azt mondta, pártja álláspontja változatlan, s már 1990- ben nyilvánosságra hozatta volna az egész III-as ügyosztály adatait, de ezt az első ciklusban az MDF- vezette kormánytöbbség hiúsította meg, mert akkor kiderült volna, hogy náluk több ügynök volt. Azóta számos fordulat történt az ügyben, legutóbb tavaly a koalíciós partnerük, a szocialisták - felrúgva az erről kötött korábbi megállapodást - akadályozták ezt meg. Az SZDSZ politikusa azt mondta, még mindig nem lenne késő megváltoztatni a szabályozást, hiszen csak így lehetne megteremteni a közélet tisztaságát, s megakadályozni a vezető beosztásban lévők zsarolhatóságát. Mécs biztos abban, hogy még sok embernek a birtokában vannak olyan kompromittáló iratok, amelyeket majd egy jól megválasztott pillanatban becsempésznek valamelyik újság levélszekrényébe, így Pokorni apuka, Medgyessy Péter, s Kondor Katalin után más ismert nevek is címoldalra és pellengérre kerülhetnek. Másrészt arra is jó lenne a múlt tisztázása, hogy mindenki megismerje, hogy működött a slampos diktatúra. Vásárhelyi Mária szerint, ha igazak a Népszava állításai, akkor nagyon helyes, hogy megírta. Még akkor is, ha törvényt is sértett. A médiaszociológus lapunknak azt mondta, rossz az a jogszabály, amely megakadályozza a diktatúra szennyesének kiteregetését. Vásárhelyi úgy véli, abszurd helyzet az, hogy az előző rendszer kiszolgálóit törvény védi. Amennyiben bebizonyosodnak a Kondor elleni vádak, akkor teljesen egyértelmű, a rádió elnöke azért lehet Uyen elvetemült a médiában, mert önmagát gyűlöli a legjobban. HÍREK Támadás egy zsidó telep ellen ; ■ JERUZSÁLEM: A palesztin vezetést is felelőssé tette | 1 Izrael a ciszjordániai zsidó telep elleni pénteki me- § rényletért. Egy palesztin osont be egy házba, ahol ép- pen a zsidó újévet ünnepelték. Becsengetett, majd le- , > lőtte azt a férfit, aki ajtót nyitott. Agyonlőtt egy két | hónapos kislányt is, és megsebesített két másik embert, mielőtt őt is lelőtték. A hét végére, a zsidó újév ünnepére az izraeli hadsereg lezárta a palesztin terű- | leteket. Az Iszlám Dzsihád egyik aktivistája meghalt egy tegnapi robbanásban a Gáza-övezetben. Megöltek százötven szélsőségest : ■ ALGÍR: Százötven iszlám szélsőséges fegyverest öl- tek meg az algériai kormányerők az elmúlt két hétben folytatott tisztogató műveletekben. Az áldozatok az Ima és Harc Szalafista Csoport nevű kicsiny, radi- kális iszlám szervezet tagjai voltak. A szénné égett holttesteket barlangokban találták meg, miután a kormányerők hevesen bombázták a térséget. 35 halott az iraki robbanásban ■ WASHINGTON - BAGDAD: Újabb 15 ezer katonának kell hamarosan Irakba utaznia. Négy iraki polgári személyt lelőttek amerikai katonák Fallúdzsában, amelynek lakossága jelentős részben hű maradt Szaddám Huszeinhez. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 19 tagját is fogságban tartják a koalíciós erők. Több páncéltörő rakétát lőttek ki tegnap hajnalban egy bagdadi szállodára. Levegőbe repült egy robbanóanyag- és lőszerraktár, és a robbanás következtében 35 iraki életét vesztette. Háborúellenes tüntetés Londonban ■ LONDON: Az iraki háború befejezése óta először rendeztek tömeges megmozdulást tegnap a brit fővárosban a háborúellenes szervezetek; a több tízezres demonstrációt a szervezők a kormányzó Munkáspárt most kezdődő éves kongresszusa elé időzítették. A Hyde Parktól a Trafalgar térig tartó békemenetet ugyanazok a csoportok rendezték, amelyek február 15-én minden idők legnagyobb nagy-britanniai béketüntetését szervezték Londonban 1,5-2 millió résztvevővel. A szombati felvonulás fő követelése a brit hadsereg visszahívása Irakból. Európa más városaiban is tartottak ehhez hasonló demonstrációkat. Lindh-gyilkosság: van Indíték ■ STOCKHOLM: Az Anna Lindh svéd külügyminiszter meggyilkolásával alaposon gyanúsítható szerb nemzetiségű svéd fiatalember azért haragudott a politikus asszonyra, mert az helyeselte Jugoszlávia NATO- bombázását - írta tegnap az Aftonbladet című stockholmi újság az első számú gyanúsított barátjára hivatkozva. Az illető tagadja bűnösségét. Európa az EU-bővítés előestéjén ■ BUDAPEST: Orbán Viktor szerint konszenzust kell teremteni abban, hogy Európának mindig demokratikus, keresztény elveken nyugvó kontinensnek kell lennie. A Fidesz elnöke ezt az Európai Kolping Szövetség „Európa az EU-bővítés előestéjén” című rendezvényén jelentette ki. Hans-Gert Pottering, az Európai Néppárt elnöke elmondta, az európai alkotmány tervezetében az európai humanizmus, kultúra fontos utalásai szerepelnek, de pártja ragaszkodik ahhoz, hogy „kifejezetten a kereszténységről is szó essen az alkotmányban”. ■ Camp David: George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap, kétnapos tárgyalásaik végén a két ország kölcsönös viszonyát szilárdnak és jónak mondották. Bush nagyszerű párbeszédről beszélt, Putyin pedig nagyon hasznos, jó találkozóról. Bush kiemelte a két államfő kapcsolatának bizalmas jellegét, és kijelentette közös sajtóértekezletükön: „Putyin elnök imponál nekem, kedvelem őt.” Az orosz és az amerikai elnök feltételezett atomfegyverprogramjuk feladására szólította fel Iránt és Észak-Koreát. A két államfő - az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltéréseik dacára - egybehangzóan úgy nyilatkozott, bíznak egy szabad és demokratikus Irak felépítésében. Putyin egy új ENSZ-határozat tartalmától tette függővé Oroszország hozzájárulását az újjáépítéshez. Az elmaradt ígéretek ellenére Bush úgy nyilatkozott, nem csalódott. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, politikai megoldást találnak Csecsenföldön, és megszűnnek a terrortámadások a térségben. MSZP: sikeres a kormány ■ Az MSZP országos választmánya szerint sikeres másfél évet tudhat maga mögött az MSZP-SZDSZ kormány - közölte Jánosi György, a testület tegnapi budapesti ülését követő sajtótájékoztatón. Az ov elnöke rámutatott: a választmány elvárja, hogy a kabinet tovább haladjon a meghatározott program mentén. Megítélésük szerint a Fidesz még mindig nem mondott le a hatalom azonnali, „radikális” visszaszerzéséről és ennek érdekében minden politikai eszközt képesek bevetni. Jánosi szerint azonnali, határozott, világos és egyértelmű válaszokat kell adni azokra a Fidesz botránypolitizálása és hisztéria- keltése miatt keletkező ügyekre, amelyek árnyékot vethetnek a pártra. A pártelnök szerint 2006-ban a párt hitelét a kormány addigi tevékenysége fogja meghatározni. Kovács László elmondta, súlyos kritikával illették egyes minisztériumok kommunikációját, amely sokat ártott a kormány és a párt népszerűségének. Bírál a Polgári Gondola ■ A koncepció nélküli gazdaságpolitikának nincs jövője, s még kevésbé a száznapos programoknak, egy országnak öt-hat évre előre kell tudnia, mit akar - mondta Bőd Péter Ákos tegnap a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári Gondola elnevezésű hajókirándulásán. Martonyi János volt külügyminiszter szerint veszélyben van az 1989-től kialakult demokrácia. Az elfogadhatatlan törekvések közé sorolta a kormánypártok támadásait független intézmények, azok vezetői ellen. Megemlékezés Recsken ■ A recski kényszermunkatábor felszámolásának 50. évfordulója aíkalmából megemlékezést tartott a Recski Szövetség tegnap az egykori tábor helyén. „Ami ötven esztendeje a világtól távol, a recski erdő mélyén történt, az a szabadságuktól megfosztottak kínjain keresztül egy nemzetet alázott meg” - fogalmazott a köztársasági elnök az ünnepségen felolvasott, a megemlékezőkhöz írt levelében. „A recski rabok áldozata nem volt hiábavaló, mert hozzájárult az elsöprő erejű 1956-os forradalom és szabadságharc kitöréséhez” - mondta az egykori rabokat, politikai meghurcoltakat tömörítő Recski Szövetség elnöke, Zimányi Tibor. A táborban 1950 és 1953 között 1300-an raboskodtak, s Sztálin halálát követően Nagy Imre szüntette meg. MDF: pártszakadás, földindulás Az MDF országos választmánya tegnap megint a szőnyeg alá söpörte a problémákat. Nem foglalkozott az Antall József Alapítvány kuratóriumának személyi összetételével, holott ebben a kérdésben a héten megint összecsaptak az indulatok. ■ Lassan az a helyzet az MDF-ben, hogy akármilyen fontos kérdést kell a politikusoknak megtárgyalniuk, a két szemben álló fél egymásnak esik. A héten az Antall József Alapítvány kuratóriumának személyi össze tétele okozta az újabb konfliktust. A parlamenti frakció ugyanis csaknem kivétel nélkül olyan embereket delegált a testületbe, akik a belső ellenzékhez, azaz Lezsák Sándorékhoz tartoznak, s a névsort az országos elnökség később jóvá is hagyta. Emiatt sokan úgy vélik, Dávid Ibolya elnök pozíciója tovább gyengült. Az új kuratórium összetétele nem tetszik az egykori miniszterelnök családjának sem, ők azt szeretnék, ha a különböző irányzatokat képviselők aránya egyensúlyban lenne. Antall Péter - a néhai miniszterelnök fia - lapunknak elmondta, eredetileg pénteken vagy szombaton döntött volna a család, milyen álláspontot képvisel a kuratóriummal kapcsolatban, ám a kérdést elnapolták. Szerették volna megvárni, mit szól mindehhez az ov. De semmit nem szólt. Mint Csáky András, az ov elnöke a VR-nek kijelentette, a testület nem foglalkozott a kuratórium személyi kérdéseivel. Egyébként is - állítja -, ez az ügy „túl van dimenzionálva”, s nem igaz, hogy konfliktust okozott volna. Egyszerűen csak arról van szó, véli, hogy egy adott ügyet néhányan eltérően ítélnek meg. Csáky megfogalmazása nem egyedi a pártban. Ha névvel nyilatkozik egy MDF-es politikus, legfeljebb addig megy el, hogy elismeri, vannak nézeteltérések, viszont a két tábor lassan állandósuló küzdelmét tagadja, a pártszakadás veszélyét pedig mindegyikük kizártnak tartja. Név nélkül nyilatkozva azonban sokkal sötétebben látják a jövőt. A pártellenzék előtt két út áll. Az egyik: még hónapokkal az európai választás előtt megpróbál valahogy megszabadulni Dávid Ibolyától, s akkor meg lehetne kötni a választási megállapodást a Fidesszel. így egykét fórumos biztosan bérletet válthatna brüsszeli repülőgépre. Ebben az esetben azonban fennáll a pártszakadás veszélye, hiszen az elnök asszony és csapata is meglehetősen erős. A másik megoldás az lenne, hogy megvárják a választás eredményét. Miután ugyanis - ezt jelzik a közvélemény-kutatási adátok is - szinte biztos, hogy az MDF nem éri el az ötszázalékos küszöböt, a súlyos kudarcért egyértelműen a pártelnök, leendő listavezetőnek kell majd vállalnia a felelősséget. így, anélkül, hogy nyílt harcot kellen indítani, gyakorlatilag Lezsák Sándorék ölébe hullana a hatalom. Ekkor Dávidéktól megszabadulva könnyen léphetnének valamilyen szövetségre a Fidesz- szel, és ez sokuknak a politikai túlélést jelenthetné a 2006-os magyar; országi választások utánra.
