Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-27 / 264. szám

2003. Szeptember 27., szombat DRAVASZTARA BEMUTATK O Z I K 19. OLDAL Drávasztára I Drávafok p Kákics Besgnce 6 Markóc —r Sellye Csányaszró 0 K Nagycsány LúzsoK ivakeYesztúf s*»«.-*? Kern* t DRÁVASZTÁRA ° vf A község vezetői Az 510 lakosú község polgár- mestere Horváth Ferenc. Alpol­gármester: Dervár Magdolna. A képviselő-testület tagjai: Hor­váth Miklós, Dervár Róbert, Der­vár Bertalan, Gergics József. A képviselő-testület egyúttal a horvát települési önkormányzat is. Drávasztára a Sellyéi Körjegy­zőséghez tartozik, körjegyző Fe­kete Géza. Háziorvos: dr. Sáity Borbála. Iskolaigazgató: Csizmadia Lászlóné. Falugondnok: Gergics Gyula A drávasztárai önkormányzat címe: 7965 Kossuth utca 106. Tel.: 73/490-027. A falunap hagyományáért Az idén augusztus 9-én a község zászlajának és címerének meg­szentelése tiszteletére falunapot rendeztek Drávasztárán. Szeret­nék, hogy a falunapnak ez a for­mája hagyománnyá válna, és ebből az alkalomból rendszeres­sé szeretnék tenni a településről elszármazottak meghívását és fogadását is. Ezen az ünnepen kötöttek együttműködési szer­ződést a horvátországi Sopje te­lepüléssel, amely a kulturális és sportkapcsolatokat, az iskolák együttműködését és a turiszti­kai lehetőségek jövőbeni közös kiaknázását is magában foglalja. Intézmények, szolgáltatások A településen az intézmények - iskola, körzeti háziorvosi rende­lő, művelődési ház és könyvtár - mellett falugondnoki és mező­őri szolgálattal is a lakosság ren­delkezésére állnak. A települé­sen három vegyesbolt, két ven­déglő-italbolt, gázcsere-telep és takarmánybolt van. A betegek az orvosi rendelőn belül kialakí­tott házipatika révén jutnak a legfontosabb gyógyszerekhez. Búcsú Sztárán A sztárai búcsút minden év ok­tóberének utolsó vasárnapján rendezik meg. Az idén ez októ­ber 26-ra esik hagyományos szentmisével, színes kulturális programmal. dravasztara. dunantulinaplo. hu Az oldal a drávasztárai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A Dráva nemcsak Drávasztáráé Drávasztára gyönyörű táji környezete, közeli folyópartja ellenére a tipikus ormánsági falvak sorsában osztozik. Horváth Ferenc polgár- mester ennek jegyében fogalmazta meg azokat az terveket, melyek a falu jövőjét szolgálhatják.- A rendezési tervünknek három célcsoportot feltétlenül tekintetbe kell venni, elsősorban a munka­helyteremtést, ehhez kapcsolódóan a turizmust és a falukép kialakítását- hangsúlyozza Horváth Ferenc. - Az elmúlt években ugyan nagyon kevés ház épült, ennek ellenére gondolnunk kell útmenti, villany­nyal, vízzel ellátott telkek kialakítá­sára: ez a munkahelyteremtésnek, a turizmus élénkülésének is függvé­nye. A község képes ezeket a telek­igényeket kielégíteni. A turizmus­nak számos válfajára kínálkozik itt lehetőség - vízi, kerékpáros, gyalo­gos, egyházi, vadász- és horgásztu­rizmusra egyaránt. Ennek a feltárat­lan természeti környezetnek a be­mutatására előkészületben vannak már prospektus-tervek. A turizmus szakma is: az embereket meg kell tanítani a vendégek fogadására, az értékek kiajánlására: ehhez pénz, vállalkozó szellem is kellene. A Drá­va nemcsak Sztáráé: térségi össze­fogással sikerült kialakítani egy vízi­turizmust szolgáló kis kikötőt, a ré­gi Phare-pályázatok folytatásaként további fejlesztések szükségesek: mi kemping kialakítására gondo­lunk, de az infrastruktúra fejleszté­sével fel lesz adva a labda a befek­tetőknek is. Nagyon nehéz lesz a milliárdos szennyvíz-csatornaépí­téshez pályázati önerőt teremteni: a csatlakozó falvak közül elég ha csak egy-kettő nem tud fizetni, és bein­dul a láncreakció.. Nem szólva ar­ról, hogy a vezetékes vízért - elvben az is alanyi jogon jár - annak idején mi jócskán fizettünk. Sajnos a várt határnyitásra is - az anyaország felé * csak kormányígéreteink vannak.- Mindenki tudja hol áll az Or­mánság munkahelyek tekinteté­ben: ide nehezen települ ipar, akár szakképzett, akár szakképzetlen a munkaerő: de a rendezési tervünk­ben azért gondolnunk kell olyan in­gatlanokra, amelyek a befektetők vagy a turizmus szolgálatába állít­hatók. Elsők között a körzeti orvosi rendelőt kell korszerűsítenünk pá­lyázati támogatással, mert nagy va­lószínűséggel nem felel meg uniós előírásoknak: korszerű egészség­ház kialakítására lenne szükség, amelyben az idősek gondozása is helyet kapna. Erre telkünk, épüle­tünk is van. Azért hangsúlyozom ezt, mert a lakosság közel 60 száza­léka támogatásra szoruló idős em­ber. Az évtizedek óta jól működő ál­talános iskolának is szüksége van pályázati pénzforrásra, hogy a XXI. század iskolája legyen. A SZENTLORINC-ORMANSAG TAKAREKSZOVETKEZET tor galma a múlt évtől kezdődően folyamatosan emelkedett: Képünkön Petrinovics Józsefné fiókvezető (jobbra) és Molnár Andrea központi dolgozó. ________________________________ ■ Da razsak a Dráva mentén Zömök, tagbaszakadt termet, gyérülő ősz haj - az ötvenéves ember szívesen áll meg néhány szóra az ablakszárnyak festésé­vel. A feleség, Márta asszony még között kellett kutakodniuk, de gyakran forgattak traktorkor­mányt is.- Való igaz, 120 hektáron gaz­dálkodik a család, százat bérbe rolnunk. Négy és fél hektáros, 100-150 méterre a Drávától. El­tüntettük a partjáról a fóliás bódé­kat, most a kotrása folyik. Itt van­nak a kenusok, kerékpárosok egész nyáron... És persze a 120 hektárba is bele kellett tenni munkát, stresszt - körülbelül évi hatmilliót forgattam, de egy fülér hitel nincs a gazdálkodásomban. Sújtott az aszály, de szerencsés is az év: nincs búzám! A többiek mondják is: az a „k... Halász Tibi mindig tudja, mit kell elhagyni!” Leépítettem, ami nem kell. Vil­lányban is olyan bort kell termel­ni, ami odavaló, ezen a részen is azt, ami itt előnyős: primőr, kézi­munka-igényes terményeket: krumplit, dinnyét, káposztafélét. Halász Tibor a tavat a turizmus számára is vonzóvá Szeretné tenni egy falhoz támasztott ablakkeret előtt guggol, egyik kezében festé- kesdoboz, a másikban ecset - s ahogy jöttömre felegyenesedik, szabadkozva nyújtja kézfogásra a csuklóját. Napfényben fürdik a veranda, darazsak csipegetnek a sör föl­buggyanó habjából, ahogy ven­déglátóm, Halász Tibor a kupa­kot lepattintja az üvegek szájáról. Vastag, erős villáskulcsot dédel­gető tenyér, mozgékony ujjak - a Sopiana Gépgyárban és Dráva Gyöngye gépműhelyében autók gyomrában és villamoskábelek adtam, húsz hektáron korai és ké­sői káposztát, görög- és sárga­dinnyét, krumplit termesztünk. Döntő többségét fölhordom Pest­re a nagybani piacra. Géplakatos a szakmám. Utóbb a Dráva Gyön­gye gépműhelyében dolgoztam - 1993-ban kiléptünk a szövetke­zetből. Úgy gondolkodtam, a falu­ban majd 10-15 család megvásá­rolja a földet és összefog. Az új tu­lajdonosok azonban nem a téesz- tagok lettek - ezért mi úgy döntöt­tünk, hogy kiválunk... A téesz-föl- dek több mint 10 százalékát a csa­lád - húgom, két sógorom és jó­magam - birtokolja. Ezt rossz szemmel is nézték, hiszen a több­ségnek 5-10 hektár és ennél is ke­vesebb jutott. Pedig én önkéntes felszámolást javasoltam, de a köz­gyűlés úgy határozott, hogy a földterületet egy embernek adják el, aki így majd munkát is fog biz­tosítani... Versenylovakat, motor­bicikliket hozott ide, és hát pa­raszt nem vet júniusban kukori­cát... Szóval a reményből nem lett semmi. Dehogy fáradt bele, mosolyog kérdésemen Halász Tibor, és invi­tál, üljünk a kis fakósárga Tra­bantba, megmutatja a horgászta­vat is, ami majd az idegenforga­lom épülésére is szolgálhat. A Kossuth utca szerény, de gon­dozott házakat sora­koztat, ezen futunk ki a faluból a Dráva felé - ta­lán egy kilométert sem teszünk meg' a falutáb­lától, hogy a dűlőútra kanyarodva megcsillan­jon a kis tó víztükre, majd a partközeli aszálygyűrte, iszapos mederfenék. Körben ár­téri erdők és a Dráva hí­vogatnak - nem messze innen kis hajókikötőre bukkanhatunk.- A tó a téesz birto­kában volt, a felszámo­lás után közösségi tu­lajdon lett - így szép lassacskán 120 tulajdo­nostól kellett megvásá- Csendes, békés, pihenésre hívogató partszakasz a Dráván És azt is tudomásul kell venni: nem mindenki fér el a piacon. Mi is kicsiben kezdtük a sógorommal - dinnyéztünk, úgy spóroltunk ki egy kisteherautóra. A lányom ne­gyedéves egyetemista Budapes­ten a Közgazdasági Egyetemen, a fiam Barcson tanul erdésznek, de azért a gépre is fel tudom ültetni... És abban is bízom, hogy az uniós tagság jobb kondíciókat ad majd. És a munkalehetőség az, amire nagyon nagy szükségünk lenne. És eljutni információkhoz - a mo­biltelefon sokszor süket, mert nincs térerő - aki nem tud lépni időben, lemarad. A turizmus szá­mára is gyönyörű hely: talán nincs is szebb a világon... Megkérdeztük: Milyen megélhetést jelent itt élni? yy ... a termelők támogatása jelképes yy Horváth Miklós (37 éves) tehe­nész, képviselő: - Már korábban foglalkoztam szarvasmarhatar­tással, így a té­esz felszámolá­sa idején az el­nök hívott, vá­sároljuk meg a tehenészeti tele­pet. Most 60 fe- j őstehenünk van, 300 hektá­ron gazdálko­dunk. 1997-ig, a Mizo felszámo­lásáig, még nyolc-tíz háznál tar­tottak szarvasmarhát, ma rajtunk kívül sehol. A teleppel három családnak adunk munkát. Re­méljük, az uniós tagsággal ked­vezőbb támogatási rendszer ke­retei közt gazdálkodhatunk. A termelők támogatása ma jelké­pes, pedig falun a lakosság har­madának mezőgazdaságból kell megélnie. Az itteni horvátság na­gyon összetartó, nehezen fogad­ja be az idegent, de akit elfogad, annak nagyon sokat segít, Dervár Magdolna (38) alpolgár­mester: - Tizenhat évig dolgoz­tam a Dráva Gyöngye MgTSz-ben pénzügyi ügyin­tézőként, köny­velőként, ami­kor még több mint száz em­bernek adott munkát, meg­szűnésekor csak 25-nek,,. Ez volt az első és utolsó munkahelyem. Nagyon sok a nyugdíjas a faluban, a középréteg úgy ahogy megvan, az Elcoteq most vett fel néhány embert, de aki teheti, elköltözik innen, Az én korosztályomból már csak hár­man maradtunk. Már az is nagy szó, hogy az önkormányzat nem forráshiányos és pályázati lehető­ségeink vannak. A képviselő-tes­tület a legutóbbi választáskor megfiatalodott, a lényeges kérdé­sekben közösen, egységesen dön­tünk, talán hamarabb jutunk kö­zös nevezőre, mint korábban, Halász Sándor (56) boltvezető: * 1968 óta vezetem ezt a boltot, de a szakmát még 1961-ben kezdtem. Fiam, aki új Vésés és jól megvan hál' istennek, sokat segít nekem, A forgalom meg­van, de minden drága ma már... Meg kell várni a családi pótlé­kok kifizetését és a nyugdíja­kat,,, Nem mondom, hogy fé­nyesen élünk, de addig nyújtóz­kodunk, ameddig a takarónk ér. Pár éve alig van már pénz, ren­geteg a munkanélküli. Nemrégi­ben még akadtak, akik zsákban vitték a cukrot, most azok is csak kilóra veszik. Zöldségünk, felvágottunk - mindenféle árunk van, de hol van már a 16 forintos kolbász? Akárhogy is van, el nem mennék innen: a családi, baráti kör, minden ide­köt. Dervár János (61) rokkant- nyugdíjas: - A téeszben itthon dolgoztam, ahogy még győztem - nem volt meg­állás. A nagyob­bik fiam Sellyén él, a kisebbik ál­lattenyésztőnek tanult, Jeles eredménnyel lett inszeminá- tor, mégsem tu­dott elhelyez­kedni. Nyolc hektárom van - ő most ezzel foglalkozik. A lóállo­mányt már 1994-ben felszámol­tam, majd a következő évben a szarvasmarhák tartásáról is lemondtam. Baromfi és vala­mennyi disznó most is van, de az életünkben aligha lesz válto­zás, ha a hús- és tejtermelést a kormányt nem fogja a támogat­ni, Biztattam a fiam, végezze el az állatorvosit, de hezitált - őt is köti a község, a megélhetés - és néha arra gondolok, hogy állat sincs már,,, Perjás József (29), az italbolt ve­zetője: - Hat éve dolgozom már technikusként a szakmámban, édesanyám drá­vasztárai, Édes­apám ács-állvá­nyozó, a leg­utóbbi években egy kisebb gat- tert üzemelte­tett. Nős va­gyok, van egy hároméves kisfi­únk, előtte próbálkoztam másutt is, de a szívemhez nőtt ez a falu. Drávaiványiban élünk, szeret­nénk ide átköltözni, Nekem is ne­héz: a gyerekkori barátaim el­mentek, és nem tudom, hogy ez a bérlemény meddig fog működ­ni. Egyre kevesebb benne a pénz. ... Jó lenne Sellyén is valami ipari létesítmény: azok a fiatalok, akik dolgoznak, sokat utaznak is, nincs lehetőségük szórakozásra, kikapcsolódásra, Mindenesetre én mindenképp szeretnék a kör- nyéken maradni... ____________■ W 1

Next

/
Thumbnails
Contents