Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)
2003-09-27 / 264. szám
2003. Szeptember 27., szombat DRAVASZTARA BEMUTATK O Z I K 19. OLDAL Drávasztára I Drávafok p Kákics Besgnce 6 Markóc —r Sellye Csányaszró 0 K Nagycsány LúzsoK ivakeYesztúf s*»«.-*? Kern* t DRÁVASZTÁRA ° vf A község vezetői Az 510 lakosú község polgár- mestere Horváth Ferenc. Alpolgármester: Dervár Magdolna. A képviselő-testület tagjai: Horváth Miklós, Dervár Róbert, Dervár Bertalan, Gergics József. A képviselő-testület egyúttal a horvát települési önkormányzat is. Drávasztára a Sellyéi Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző Fekete Géza. Háziorvos: dr. Sáity Borbála. Iskolaigazgató: Csizmadia Lászlóné. Falugondnok: Gergics Gyula A drávasztárai önkormányzat címe: 7965 Kossuth utca 106. Tel.: 73/490-027. A falunap hagyományáért Az idén augusztus 9-én a község zászlajának és címerének megszentelése tiszteletére falunapot rendeztek Drávasztárán. Szeretnék, hogy a falunapnak ez a formája hagyománnyá válna, és ebből az alkalomból rendszeressé szeretnék tenni a településről elszármazottak meghívását és fogadását is. Ezen az ünnepen kötöttek együttműködési szerződést a horvátországi Sopje településsel, amely a kulturális és sportkapcsolatokat, az iskolák együttműködését és a turisztikai lehetőségek jövőbeni közös kiaknázását is magában foglalja. Intézmények, szolgáltatások A településen az intézmények - iskola, körzeti háziorvosi rendelő, művelődési ház és könyvtár - mellett falugondnoki és mezőőri szolgálattal is a lakosság rendelkezésére állnak. A településen három vegyesbolt, két vendéglő-italbolt, gázcsere-telep és takarmánybolt van. A betegek az orvosi rendelőn belül kialakított házipatika révén jutnak a legfontosabb gyógyszerekhez. Búcsú Sztárán A sztárai búcsút minden év októberének utolsó vasárnapján rendezik meg. Az idén ez október 26-ra esik hagyományos szentmisével, színes kulturális programmal. dravasztara. dunantulinaplo. hu Az oldal a drávasztárai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A Dráva nemcsak Drávasztáráé Drávasztára gyönyörű táji környezete, közeli folyópartja ellenére a tipikus ormánsági falvak sorsában osztozik. Horváth Ferenc polgár- mester ennek jegyében fogalmazta meg azokat az terveket, melyek a falu jövőjét szolgálhatják.- A rendezési tervünknek három célcsoportot feltétlenül tekintetbe kell venni, elsősorban a munkahelyteremtést, ehhez kapcsolódóan a turizmust és a falukép kialakítását- hangsúlyozza Horváth Ferenc. - Az elmúlt években ugyan nagyon kevés ház épült, ennek ellenére gondolnunk kell útmenti, villanynyal, vízzel ellátott telkek kialakítására: ez a munkahelyteremtésnek, a turizmus élénkülésének is függvénye. A község képes ezeket a telekigényeket kielégíteni. A turizmusnak számos válfajára kínálkozik itt lehetőség - vízi, kerékpáros, gyalogos, egyházi, vadász- és horgászturizmusra egyaránt. Ennek a feltáratlan természeti környezetnek a bemutatására előkészületben vannak már prospektus-tervek. A turizmus szakma is: az embereket meg kell tanítani a vendégek fogadására, az értékek kiajánlására: ehhez pénz, vállalkozó szellem is kellene. A Dráva nemcsak Sztáráé: térségi összefogással sikerült kialakítani egy víziturizmust szolgáló kis kikötőt, a régi Phare-pályázatok folytatásaként további fejlesztések szükségesek: mi kemping kialakítására gondolunk, de az infrastruktúra fejlesztésével fel lesz adva a labda a befektetőknek is. Nagyon nehéz lesz a milliárdos szennyvíz-csatornaépítéshez pályázati önerőt teremteni: a csatlakozó falvak közül elég ha csak egy-kettő nem tud fizetni, és beindul a láncreakció.. Nem szólva arról, hogy a vezetékes vízért - elvben az is alanyi jogon jár - annak idején mi jócskán fizettünk. Sajnos a várt határnyitásra is - az anyaország felé * csak kormányígéreteink vannak.- Mindenki tudja hol áll az Ormánság munkahelyek tekintetében: ide nehezen települ ipar, akár szakképzett, akár szakképzetlen a munkaerő: de a rendezési tervünkben azért gondolnunk kell olyan ingatlanokra, amelyek a befektetők vagy a turizmus szolgálatába állíthatók. Elsők között a körzeti orvosi rendelőt kell korszerűsítenünk pályázati támogatással, mert nagy valószínűséggel nem felel meg uniós előírásoknak: korszerű egészségház kialakítására lenne szükség, amelyben az idősek gondozása is helyet kapna. Erre telkünk, épületünk is van. Azért hangsúlyozom ezt, mert a lakosság közel 60 százaléka támogatásra szoruló idős ember. Az évtizedek óta jól működő általános iskolának is szüksége van pályázati pénzforrásra, hogy a XXI. század iskolája legyen. A SZENTLORINC-ORMANSAG TAKAREKSZOVETKEZET tor galma a múlt évtől kezdődően folyamatosan emelkedett: Képünkön Petrinovics Józsefné fiókvezető (jobbra) és Molnár Andrea központi dolgozó. ________________________________ ■ Da razsak a Dráva mentén Zömök, tagbaszakadt termet, gyérülő ősz haj - az ötvenéves ember szívesen áll meg néhány szóra az ablakszárnyak festésével. A feleség, Márta asszony még között kellett kutakodniuk, de gyakran forgattak traktorkormányt is.- Való igaz, 120 hektáron gazdálkodik a család, százat bérbe rolnunk. Négy és fél hektáros, 100-150 méterre a Drávától. Eltüntettük a partjáról a fóliás bódékat, most a kotrása folyik. Itt vannak a kenusok, kerékpárosok egész nyáron... És persze a 120 hektárba is bele kellett tenni munkát, stresszt - körülbelül évi hatmilliót forgattam, de egy fülér hitel nincs a gazdálkodásomban. Sújtott az aszály, de szerencsés is az év: nincs búzám! A többiek mondják is: az a „k... Halász Tibi mindig tudja, mit kell elhagyni!” Leépítettem, ami nem kell. Villányban is olyan bort kell termelni, ami odavaló, ezen a részen is azt, ami itt előnyős: primőr, kézimunka-igényes terményeket: krumplit, dinnyét, káposztafélét. Halász Tibor a tavat a turizmus számára is vonzóvá Szeretné tenni egy falhoz támasztott ablakkeret előtt guggol, egyik kezében festé- kesdoboz, a másikban ecset - s ahogy jöttömre felegyenesedik, szabadkozva nyújtja kézfogásra a csuklóját. Napfényben fürdik a veranda, darazsak csipegetnek a sör fölbuggyanó habjából, ahogy vendéglátóm, Halász Tibor a kupakot lepattintja az üvegek szájáról. Vastag, erős villáskulcsot dédelgető tenyér, mozgékony ujjak - a Sopiana Gépgyárban és Dráva Gyöngye gépműhelyében autók gyomrában és villamoskábelek adtam, húsz hektáron korai és késői káposztát, görög- és sárgadinnyét, krumplit termesztünk. Döntő többségét fölhordom Pestre a nagybani piacra. Géplakatos a szakmám. Utóbb a Dráva Gyöngye gépműhelyében dolgoztam - 1993-ban kiléptünk a szövetkezetből. Úgy gondolkodtam, a faluban majd 10-15 család megvásárolja a földet és összefog. Az új tulajdonosok azonban nem a téesz- tagok lettek - ezért mi úgy döntöttünk, hogy kiválunk... A téesz-föl- dek több mint 10 százalékát a család - húgom, két sógorom és jómagam - birtokolja. Ezt rossz szemmel is nézték, hiszen a többségnek 5-10 hektár és ennél is kevesebb jutott. Pedig én önkéntes felszámolást javasoltam, de a közgyűlés úgy határozott, hogy a földterületet egy embernek adják el, aki így majd munkát is fog biztosítani... Versenylovakat, motorbicikliket hozott ide, és hát paraszt nem vet júniusban kukoricát... Szóval a reményből nem lett semmi. Dehogy fáradt bele, mosolyog kérdésemen Halász Tibor, és invitál, üljünk a kis fakósárga Trabantba, megmutatja a horgásztavat is, ami majd az idegenforgalom épülésére is szolgálhat. A Kossuth utca szerény, de gondozott házakat sorakoztat, ezen futunk ki a faluból a Dráva felé - talán egy kilométert sem teszünk meg' a falutáblától, hogy a dűlőútra kanyarodva megcsillanjon a kis tó víztükre, majd a partközeli aszálygyűrte, iszapos mederfenék. Körben ártéri erdők és a Dráva hívogatnak - nem messze innen kis hajókikötőre bukkanhatunk.- A tó a téesz birtokában volt, a felszámolás után közösségi tulajdon lett - így szép lassacskán 120 tulajdonostól kellett megvásá- Csendes, békés, pihenésre hívogató partszakasz a Dráván És azt is tudomásul kell venni: nem mindenki fér el a piacon. Mi is kicsiben kezdtük a sógorommal - dinnyéztünk, úgy spóroltunk ki egy kisteherautóra. A lányom negyedéves egyetemista Budapesten a Közgazdasági Egyetemen, a fiam Barcson tanul erdésznek, de azért a gépre is fel tudom ültetni... És abban is bízom, hogy az uniós tagság jobb kondíciókat ad majd. És a munkalehetőség az, amire nagyon nagy szükségünk lenne. És eljutni információkhoz - a mobiltelefon sokszor süket, mert nincs térerő - aki nem tud lépni időben, lemarad. A turizmus számára is gyönyörű hely: talán nincs is szebb a világon... Megkérdeztük: Milyen megélhetést jelent itt élni? yy ... a termelők támogatása jelképes yy Horváth Miklós (37 éves) tehenész, képviselő: - Már korábban foglalkoztam szarvasmarhatartással, így a téesz felszámolása idején az elnök hívott, vásároljuk meg a tehenészeti telepet. Most 60 fe- j őstehenünk van, 300 hektáron gazdálkodunk. 1997-ig, a Mizo felszámolásáig, még nyolc-tíz háznál tartottak szarvasmarhát, ma rajtunk kívül sehol. A teleppel három családnak adunk munkát. Reméljük, az uniós tagsággal kedvezőbb támogatási rendszer keretei közt gazdálkodhatunk. A termelők támogatása ma jelképes, pedig falun a lakosság harmadának mezőgazdaságból kell megélnie. Az itteni horvátság nagyon összetartó, nehezen fogadja be az idegent, de akit elfogad, annak nagyon sokat segít, Dervár Magdolna (38) alpolgármester: - Tizenhat évig dolgoztam a Dráva Gyöngye MgTSz-ben pénzügyi ügyintézőként, könyvelőként, amikor még több mint száz embernek adott munkát, megszűnésekor csak 25-nek,,. Ez volt az első és utolsó munkahelyem. Nagyon sok a nyugdíjas a faluban, a középréteg úgy ahogy megvan, az Elcoteq most vett fel néhány embert, de aki teheti, elköltözik innen, Az én korosztályomból már csak hárman maradtunk. Már az is nagy szó, hogy az önkormányzat nem forráshiányos és pályázati lehetőségeink vannak. A képviselő-testület a legutóbbi választáskor megfiatalodott, a lényeges kérdésekben közösen, egységesen döntünk, talán hamarabb jutunk közös nevezőre, mint korábban, Halász Sándor (56) boltvezető: * 1968 óta vezetem ezt a boltot, de a szakmát még 1961-ben kezdtem. Fiam, aki új Vésés és jól megvan hál' istennek, sokat segít nekem, A forgalom megvan, de minden drága ma már... Meg kell várni a családi pótlékok kifizetését és a nyugdíjakat,,, Nem mondom, hogy fényesen élünk, de addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Pár éve alig van már pénz, rengeteg a munkanélküli. Nemrégiben még akadtak, akik zsákban vitték a cukrot, most azok is csak kilóra veszik. Zöldségünk, felvágottunk - mindenféle árunk van, de hol van már a 16 forintos kolbász? Akárhogy is van, el nem mennék innen: a családi, baráti kör, minden ideköt. Dervár János (61) rokkant- nyugdíjas: - A téeszben itthon dolgoztam, ahogy még győztem - nem volt megállás. A nagyobbik fiam Sellyén él, a kisebbik állattenyésztőnek tanult, Jeles eredménnyel lett inszeminá- tor, mégsem tudott elhelyezkedni. Nyolc hektárom van - ő most ezzel foglalkozik. A lóállományt már 1994-ben felszámoltam, majd a következő évben a szarvasmarhák tartásáról is lemondtam. Baromfi és valamennyi disznó most is van, de az életünkben aligha lesz változás, ha a hús- és tejtermelést a kormányt nem fogja a támogatni, Biztattam a fiam, végezze el az állatorvosit, de hezitált - őt is köti a község, a megélhetés - és néha arra gondolok, hogy állat sincs már,,, Perjás József (29), az italbolt vezetője: - Hat éve dolgozom már technikusként a szakmámban, édesanyám drávasztárai, Édesapám ács-állványozó, a legutóbbi években egy kisebb gat- tert üzemeltetett. Nős vagyok, van egy hároméves kisfiúnk, előtte próbálkoztam másutt is, de a szívemhez nőtt ez a falu. Drávaiványiban élünk, szeretnénk ide átköltözni, Nekem is nehéz: a gyerekkori barátaim elmentek, és nem tudom, hogy ez a bérlemény meddig fog működni. Egyre kevesebb benne a pénz. ... Jó lenne Sellyén is valami ipari létesítmény: azok a fiatalok, akik dolgoznak, sokat utaznak is, nincs lehetőségük szórakozásra, kikapcsolódásra, Mindenesetre én mindenképp szeretnék a kör- nyéken maradni... ____________■ W 1
