Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-26 / 263. szám

2003. Szeptember 26., péntek KULTÚRA - R I P 0 R T 7. OLDAL Pécsi műalkotások a Tihanyi Apátságban A Tihanyi Bencés Apátságban lát­ványos baranyai kiállítás nyílott szeptember végén. Az október 31- ig látogatható tárlatra 35 művész közel 150 alkotását vitték el. A be­mutatót a tavaly alakult Pécs-Bara­nya Művészeinek Társasága tagjá­nak szervezték, szobrászoknak, festőknek, iparművészeknek, köz­tük olyan alkotóknak, mint Fürtös György keramikus, Geller B. István grafikus, Jegenyés János üvegterve­ző, vagy Colin Forster és Trischler Ferenc szobrász. A PBMT egyesüle­tének jelenleg 76 fős a létszáma, és évente 4-5 közös kiállításra viszik el munkáikat az ország különböző pontjaira. Gamus Árpádtól, a Pécsi Kisgaléria igazgatójától megtudtuk, jövőre a Kisgáériában is lehetősé­get teremtenek a művészeknek kö­zös bemutatókra. ■ Százharmincszor volt Petur bán Bordáitól hangos villányi pincék A víllánykövesdi Batthyány pin­cében ma 17 órakor megkezdő­dik a IX. Európai Bordalfesztivál egy tucatnyi nemzetközileg is­mert férfikórus, együttes és szó­lista részvételével. A kötelező programot, a klasszi­kus bordalokból összeállított finá­lét a szombati pécsi gáakoncerten hallhatjuk majd a Pécsi Nemzeti Színházban, valamint vasárnap délután a Szőlő és Bor Ünnepén a Széchenyi téren. Addig azonban többféle nemes nedűvel gyantáz- zák a torkukat a dánokok, és a bo­rospincékben is nekieresztik a hangjukat. A nagyközönséget már ma este is (18 órától) üyen dalos borkóstolókra várják Villánykö- vesden és Villányban, miközben a másik asztalnál angol, olasz, vagy éppen finn kórus nótázik. A nyi­tott pincék program új próbálko- zás, egy-egy helyszínre 10-40 em­ber fér csupán be, úgyhogy érde­mes időben szervezkedni. Lakner Tamás röviden bemu­tatta lapunknak a résztvevő együtteseket is. Az olasz Fossanóból, Torinó mellől egy hegyimentő dalárda érkezik, akik magyaros tűzzel imádják a szőlő levét, mulatósán adják elő hazá­juk szerzeményeit. A finn Vantan Laulu férfikórus több fesztivál győztese. Arra északon ugyan nem készítenek bort, de zeneszer­zőik más nemzetek italait is meg- énekük, így például van daluk a tokajiról is. Az angliá Cornwál tartomány férfikarának különle­gessége, hogy bár a szigetország­ban a kórusmozgalom példaérté­kű Európában, ám ez a társaság a régió legjobb 40 kórusából lett összeváogatva, vagyis a jókból is a legjobbak énekelnek. Sajnáatos intermezzó, hogy a nagyon várt németországi nagydíjas, az orosz szamarai kar nem jön el, mert ví­zumproblémáik akadtak. Itt lesz viszont a szlovéniai Nonet Brda énekegyüttes, akiknek a dzsessz- től a soulon át a népdalokig terjed a repertoárjuk. Goriska Brodáról jöttek, az olasz határ mellől, Szlo­vénia egyik legismertebb borter­melő vidékéről és igazi színpadi show-val jelentkeznek. A fesztivál kuriózuma az Alán (őszét) Férfi­kar. A magyarországi jászok roko­nai a Kaukázusból utaztak ide, és népi gyűjtésű, valamint kortárs dalokat hoznak. Flazánkat a szo­kásoknak megfelelően a főszerve­ző karnagy együttese, a Pannon Volán Rt. Bartók Béla Férfikara képviseli, továbbá az Ércbányász Koncert-fúvószenekar és a Zengő együttes adja a zenei kíséretet. El­maradhatatlan fellépője a bordal­fesztiváloknak Berecz András énekes, a népművészet mestere, és az idei találkozó új bemutatko­zója a Baranyában élő, angolul éneklő Simply English trió. A díszvendég fellépő pedig ezúttal a siklósi származású Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas operaéne­kes lesz. MÉSZÁROS B. E. NEM MINDENNAPI ZENEI ÉLMÉNY. Kisiskolások zenei képzését szolgálja az a hazai komoly- és könnyűzenei élet neves képviselőit fel­vonultató koncertsorozat, amelyet harmadik éve szponzorál egy édességiparban érdekelt óriáscég. Tegnap Pécsre is így érkeztek a Fülharmó­niák. Az Apáczai Nevelési Központban a délelőtti és a délutáni hangversenyen sok száz kisdiák játékos keretek között ismerkedhetett az el­hangzott művekkel, zenekari hangszerekkel. A Budapest Juventutis Szimfonikus Zenekar mellett Illényi Katica és a Zanzibár együttes (fel­vételünk) is fellépett. ___________________________________________________'__________ fotó, tóth l. Ke szekusza meseszínház Új gyerekszíndarab bemuta­tója lesz vasárnap a Harma­dik Színházban, ahol a Ke­szekusza színpadra állításá­val egy rutinos „gyermekszí­nész” debütál rendezőként, Steiner Zsolt, a Pécsi Nemzeti Színház rendezőasszisztense.- A főszereplő manót eredetileg rám írta Thuróczy Katalin, s most, hogy nem játszhatom el, egy igen tehetséges gyerekre bíz­tam, Dargó Gergelyre, akit Kuksi­ként a Valahol Európábanból is­merhet a pécsi közönség. Egy ökomesejátékról van szó, a cse­lekmény egy fa gyökerei között játszódik, és pajorok, giliszták, bogarak a szereplők - ad rövid vázlatot a darabról Steiner Zsolt, akinek sok-sok gyerekszerep és rendezőasszisztensi közreműkö­dés után ez az első éles rendezé­se. Gyerekekkel és gyerekeknek játszani a leghálásabb feladat, mondja a darabválasztásáról, hi­szen azonnal visszajelzik, hogy sikerült-e megfogni a cselek­ményt. Megérett az idő, hogy ki­próbáljam magam ezen a terüle­ten, s mivel színészként is gyere­kek közt töltöttem a legtöbb időt, adott volt az is, hogy elsőként ne­kik rendezek. A színpad egy jókora fa játszó­teret mintáz, a nézők így köny- nyen beleképzelhetik magukat a történetbe. Olyannyira, hogy a végére interaktív lesz az előadás, a közönség zárásként transzpa­renseket gyárt együtt a szerep­lőkkel (Barkó Györggyel, Dévényi Ildikóval, Deák Csillával, Széli Horváth Lajossal stb.), és ki-ki hazaviheti az alkotását. A jelmezek döbbenetesek, a hatalmas méretű bogarak ruháját metszetek alapján tervezték meg. A mesét egyébként kiadják könyv formájában is, melyhez az illusztrációkat a Harmadik Szín­ház előadása alapján készítik el. Különleges zene szól majd a Dargó Gergely a Keszekuszában fotó, t. l. színjáték alatt, az ízeltlábúak vi­lágát idéző hangokat Papp Zoltán találta ki. Az előadás környezet- védelemre neveli az ifjúságot, ám a kitinpáncélok mögül elsősor­ban emberi kapcsolatok, felnőtt­gyerek konfliktusok bontakoz­nak ki. A Keszekusza színdarab 3 éves kortól élvezhető, de a pa­pák, nagymamák sem fognak raj­ta unatkozni. MÉSZÁROS B. E. Sólyom Nagy Sándor, Kossuth-díjas operaénekes lesz a 9. Európai Bordalfesztivál díszvendége, aki a Pécsi Nemzeti Színházban és a Széchenyi téren is megszólaltat majd néhány jól ismert bordalt. Lapunknak szívesen beszélt sikeres pályája kezdetéről, ami Sik­lóshoz köti. Sólyom Nagy Sándor ugyan renge­teget utazott, a világ számos dal­színházában lépett már fel, beval­lotta, hogy bordalfesztiválon még sosem énekelt, ezért is vette szíve­sen a pécsi rendezők felkérését.- Arra számítok, hogy egy na­gyon kellemes eseményben lesz részem, és a magam módján hoz­zá tudok járulni a fesztivál sikeré­hez. A bordalok mindig is nagyon népszerűek voltak, nem véletlen, hogy a nagy zeneszerzők is be­beemeltek egy-egy ilyen jóízű dalt a műveikbe, még amúgy tragikus hangvételű operákba is. Kíváncsi­an várom, hogy a zenekarra írt művek miképp hatnak majd azok után, hogy erre az alkalomra min­dent fúvószenekarra hangszerel­tek át. A kiváló bariton Siklóson szüle­tett 1941-ben, és természetesen az első zenei élmény is ehhez a vá­roshoz kötik.- Ugyanolyan tanuló voltam, mint bárki más, sokat sportoltam, atleti- záltam, kézilabdáztam. De a kul­turális dolgok is mindig érdekel­tek, jártam szavalni, nyertem is versenyeket, illetve az ottani kul- túrházban dolgozó színészházas­pár, Hidasi Varga Gyula és felesége keze alatt mindenfelé szerepben feltünedeztem. Persze, tag voltam az iskolai énekkarban is, ahol elég hamar „kiszólt” a hangom. Érde­kes, hogy korán eléggé érett han­gom lett, a mutálás szinte ki is ma­radt. Ez hozhatta, hogy már nyol­cadikos koromban énekeltem a Bánk bánból azt a Petur-áriát, ami a mai napig a repertoáromon van. Nyüván el kellett telnie még né­hány évnek az általános iskola után, amíg Sólyom Nagy Sándor a Magyar Állami Operaház színpa­dára léphetett, ám összességében véve sima útja volt.- A Liszt Ferenc Zeneművészeti Fősiskolán - ma már egyetem - te­hetségkutató meghallgatást ren­deztek, és én elhatároztam, hogy megpróbálkozom. Hetekig tartott, mert több százan jelentkeztek, és végül csak hét embert vettek fel. Köztük voltam én is. Más kérdés, hogy számomra ezután két év elő­készítő következett, mert nekem ugyan szépen szólt a hangom, de semmiféle komoly zenei képzett­ségem nem volt, járhattam szol- fézsra, összhangzattanra. Az Ope­raházban 1964-ben debütáltam, ahol 1966 óta állandó tag vagyok. lóban a Bánk bánból Petur bán.- Több mint 130 alkalommal vol­tam Petur, és persze nincs még vé­ge, hiszen ebben az évadban is mű­soron van a Bánk. De idén ezen kí­vül énekelek a Rigolettóban, a Gian­ni Schicchiben, a Parsifalban és a Hári Jánosban is. Most pedig Pécsett. méhes k. Figyelem: figyellek!- Miért gondolja, hogy az, hogy én kamerát szereltettem az üzletbe, a saját tulajdonomba, bárkire is tar­tozna? - mondja a telefonban is érezhető kisebb felindultsággal az egyik pécsi gyorsétterem, a McDrive üzletvezetője, Bónyainé Lakatos Gabriella Egy közbevetett fél mon­datból kiderül, hogy a pesti központ biztonsági szakértője már jelezte, hogy esetleg keresni fogom - nyü­ván a másik két „meki” is megkapta a drótot, miután Böhm Györggyel konkrét helyszínről nem beszéltem.- Azért kerestem, mert az alkal­mazottai arról beszéltek nekem: nem elsősorban biztonsági célok motiválták önöket, hanem az, hogy az üzletben elég sok voll a lopás.- A kamerákat kifejezetten biz­tonsági célokkal szereltük föl. Csak olyan helyen van az étteremben ka­mera, ahol a McDonald’s szten- derdeket tudjuk ellenőrizni: azt, ahogy a dolgozóinknak előírás sze­rint végezniük kell a munkájukat. Csak ott vannak kamerák, ahol a munkafolyamatok történnek. Úgy tudom, hogy önhöz esetleg olyan információk jutottak el, hogy kame­rák vannak a vendégmosdókban, meg Uyesmi.- Szó nincs róla! Csupán olyanok, hogy esetleg kamerát terveznek még fölszerelni a személyzeti öüözőben és a vendégtérben.- A személyzeti pihenőben? Ugyan! Miért gondolja, hogy én sze­mélyiségi jogokat fogok sérteni?! A másik pedig: a vendégtérben miért ne lehetne kamera? Hiszen minden más McDonald’s üzletben van, és erre felirat is figyelmezteti a vendé­geket. Nálunk is kint van a felirat, jóüehet, a vendégtérben nincsen ka­mera, és nem is tervezzük.- Visszatérve: nem azért építtet­ték ki tehát a rendszert, mert a dol­gozók megkárosították az üzletet.- Nem. Azért, hogy lássuk a kü­lönböző munkafolyamatokat, az ét­terem forgalmát, az áruszállítást. Régen terveztük már egyébként ezt, de csak most tudta a vállalkozás megoldani. Az 1995-től működő McDrive- ban bő egy hónapja szerelték föl a biztonsági kamerákat. A dolgozók állítása szerint a cég vezetői ezt elő­re bejelentették. Kerek perec meg­mondták - fogalmaznak az általunk megkérdezett alkalmazottak -, hogy szeretnék megfigyelni őket, miképpen dolgoznak, másrészt pe­dig nagyon sok minden tűnik el, sok a visszaélés. Nem tagadják, hogy igenis léte­zik visszaélés. Az egyik alkalmazot­tat szerintük azért rúgták ki, mert hátul kivitte a fagyasztott krumplit, és árulta egy másik étteremnek. „Le lehetett nyúlni” a kasszát, el lehetett vinni az egyes menükhöz járó aján­dékokat. Lehetett krumplit, sajtot, uborkát enni. Hogy miért dézsmál­ták az árut? Mert kevés az „üzemi kaja”, az egy szendvics két deci üdí­tővel, ráadásul az étkezés fél órája nem számít bele a 8 órás munkaidő­be, mondják, és folytatják az álta­lunk ellenőrizhetetlen „lehetne jobb is a bánásmód” - kitétellel. A kamerákat ésszerűen helyez­ték el. Kettő van a fronton, jobbról és balról - ezeket a pulthoz lépő vendég is látja kettő a kiadónál: az egyik az ablakot, a másik a konyhát figyeli. Kettő az autós felvevőnél - ki- és a konyha felé. Egy-egy a me­nedzserirodában, a személyzeti be­járófolyosón, a „sikátorban”, a sze­métprésnél - ott tolják be az árut, és azon a helyen elvüeg bárki bejöhet -, és van egy, amelyik a személyzeti öltözőhöz vezető lépcsősort figyeli. A már említett Böhm György ar­ról beszélt, hogy a cégnél bevett szo­kás, hogy biztonsági szempontból, és nem a dolgozói hűt­lenség miatt, a hátsó bejáratokat, a gazda­sági részeket és a vendégteret megfi­gyelik. Utóbbit azért, mert ha bárkit atroci­tás ér, például zseb­tolvajlás áldozata lesz, a felvételt átad­ják a rendőrségnek. Az eljárás szigorúan szabályozott: ilyen esetben a kazettát még a sértett sem kaphatja meg. A pécsi McDrive dolgozói azt mondják: az jó, hogy tájékoztatták őket a megfigyelésről, és elmond­ták, nem a feneküket akarják néze­getni, de ezzel együtt inkább nega­tív érzéseket váltott ki belőlük a ka­mera-akció. A lapunk által megkér­dezett ügyvéd úgy fogalmazott, mi­után soroltuk a kamerák helyét, hogy úgy véli, van köztük olyan, amelyik alapvető emberi jogot: a méltósághoz való jogot korlátoz. A dolgozók meglepetésemre azt mondják, hogy a dézsma ugyanúgy folytatódik. Az ügyes­kedők kitapasztalták a holt tere­ket. BALOGH ZOLTÁN A biztonság technikája A foként biztonságtechnikával foglalkozó pécsi cég szakembere, Galambos Miklós a helyszín és az eszközök konkrét ismerete nélkül - és ezt külön hangsúlyozza - csak tájé­koztató jellegű adatokat tud mondani. Ha digitális a rendszer, egy viszonylag egyszerű 16 csatornás jelrögzítő több, mint egymillió forintba kerül, ehhez jönnek még a kamerák, melyek képességeitől függően a végösszeg több millióra rúghat. Amennyiben nem digitálisan történik a rögzítés, egy 24 órás magnó ára 150 ezer, a 12 kamera jelét fogni képes multiplex 350 ezer forintért kapható. A kamerákhoz darabon­ként 20-100 ezer forintért lehet hozzájutni, s akkor még mindig csak fekete-fehér a kép. A digitális technika használatával lehetőség van az internetes jelátvitelre - információink szerint a konkrét esetben nem erről van szó -, amikor akár otthonról is nyomon követhe­tők a „történések". Ugyanakkor a hagyományos technika esetében is mód nyílik a rádiós jelátvitelre több száz méteres, de akár több kilométeres hatósugarú körben. Egy másik cég szakembere egyenesen anól beszél, hogy akár mobiltelefonon is behívható a kép. Galambos Miklós azt mondja továbbá: amennyiben a bekamerázott helyen felirat fi­gyelmeztet, és az alkalmazottak tudnak arról, hogy figyelik őket, az jogilag teljesen he­lyénvaló.

Next

/
Thumbnails
Contents