Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)
2003-09-03 / 240. szám
I 2003. Szeptember 3., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Ilyenek voltunk V. Háborús relikviák, fogolytábori emlékek a Partiban Még ennyi év után is fájó emlékeket ébresztenek a tárgyak fotó: tóth l Végső búcsú Szász Endrétől Hozzátartozók, barátok, művésztársak és tisztelők vettek örök búcsút tegnap délután Szász Endre Munkácsy-díjas festőművésztől a kaposvári Keleti temetőben. A kortárs képzőművészet egyik legnagyobb alakját 77 évesen ragadta el a halál.- Nem élt elefántcsonttoronyban, nem dédelgetett régi sérelmeket és nem gyógyuló sebeket, s nem járkált sápadt arccal egy centivel a föld fölött - mondta a festőzseniről búcsúbeszédében HiUer István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere. - Sosem ült ölbe tett kézzel, mindig hajtotta valami olyan lendülettel, mintha felette nem is múlnának az évek. Nem is múltak. Szász Endre nem öregedett meg. Hetvenhét évesen, ifjan távozott. Egy ország tekinti saját halottjának. Bitskey Tibor Kossuth-díjas színművész Arthur Rimbaud Ma bohémé című versével emlékezett a sokoldalú művészre, majd Bereczky loránd, a Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója idézte fel a festő életútjának fontosabb állomásait. Mint mondta: Szász Endre az életművével vált a köznapi életben halhatatlanná.- Az Isten jókedvében teremtette Szász Endrét, s ő maga tudatosan vállalta tehetségét. Öntörvényű volt, de segítem akarása is legendássá Kányádi Sándor a festőművész koporsójánál tette. Maga volt a csoda. A varázsló, akit még az is szeretett, aki haragudni akart rá. A sírnál Kányádi Sándor Kossuth- és Herder- díjas költő búcsúzott. A harmincéves barátság közös emlékképeit idézte fel, s a szülőföld iránt érzett szeretet jeléül a művész végső nyughelyére egy marék termőföldet hozott a Hargita csíki oldalából. FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/LANG RÓBERT Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke beszélt az ihletet adó várdai csendről, ahol igazi otthonra talált a festőművész. Búcsúztatójában elmondta: Szász Endre Somogy kincse volt, mi több, nemzeti kincs. Éppen ezért több mint kötelességünk ápolni szellemi örökségét. TAKÁCS ZOLTÁN A császártól a római vakolókanálig A két világháború pécsiek tulajdonában lévő relikviái láthatók a Parti Galéria Ilyenek voltunk című kiállítási sorozatának V. részében. A tárgyak a háborús hétköznapok, a fogolytáborok és ezáltal egy lassan kihunyó nemzedék hajdani, vészterhes életét idézik meg. Géppuska, gépágyú, aknavető, lövegek és rozsdaette, rozsdaösszefogta gyilkos-kegyeleti eszközök, tompa fényű, aprólékosan karcolt, kalapált, cizellált sárgaréz lövegvázák, képek, könyvek, nyomtatványok veszik körül a látogatót. Pécsiek a két háborúban. Átélték, belevesztek, résztvevői voltak. Ennek állít emléket ez a tárlat, mint egy különleges alkalmi emlékmű. Korabeli zene szól, émelyes ének arról, hogy „Horthy Miklós legszebb katonája vagyok én...” A pécsi Parti Galéria egyik csodafegyvere az a sorozat, amelynek „Ilyenek voltunk” címmel immár a negyedik része látható teltházas tárlatként. A varázs kulcsszava ezúttal is a pécsiség. Itt minden tárgy legalább egy pécsi lelket idéz meg, legalább egy pécsi szempárba csal könnyeket, legalább egy pécsi hangot remegtet meg, midőn megidéződik a hajdan volt múlt.- A nagy pillanatok nem múlhatnak el - vallja Rakovszky Gábor ügyvéd, aki azért gyűjti a háborús eszközök bizonyos válfaját mintegy 20 éve, mert erre nagyszülői indíttatást kapott. - A szülői emlékezet továbbadása mindannyiunk kötelessége. Ez az élet fontos része. Az érintett korosztály pedig lassanként elhagy bennünket. A gyűjteményt nem elsősorban fegyverek, hanem járművek, ezen belül is motorkerékpárok, kerékpárok, egyenruhák és az ezekkel összefüggő harci eszközök alkotják. A Pécs Napjára megnyílt Parti-tárlat számos darabja ebbe a gyűjteménybe tartozik. Pocskai János tárgyai pedig azért különlegesen becsesek, mert ő a legendás tapolcai légi alakulatnál szolgált. A tárlaton is látható tabló az övé. De minden tárgy az elmúlhatatlan élet egy- egy megismételhetetlen arcélének, pillanatának a mementó- ja. És ha elborzadunk is a háború ily módon megidézett, szelíden is pokoli szellemétől, meg kell hajolnunk a kiállítás különlegessége és muzeális szépsége előtt. BEBESSI K. Az 1969-ben előkerült kozármislenyi kocsi rekonstrukciója is látható műszakilag hogyan készült a római út. Mérnöki eszköz meg vakolókanál, valamint mérföldkő is van például a kiállításon, továbbá építési feliratok. A rómaiak ugyanis a jelesebb építményeket táblával látták el: ki, mikor, kinek a tiszteletére emelte. A római katonai életből fennmaradt tárgyak, eszközök között szerepel a ruházatot összetűző fibula, páncéldarab, katonai tőr, sarkantyú, lópáncéldarab (Máré várából), lovasszobrocska (Kővágó- szőlősről), valamint katonai diplomák. Ezek a bronzlapocskák a birodalmi obsitlevelek provinciákba elküldött másolatai, és a kiszolgált katonáknak az elbocsátáson túl a polgárjog és pénztjuttatást is tanúsították. A római határ pannóniai védelmének emlékei közé sorolandó a sok hadakozásra kénysze- rített filozófus császár, Marcus Aurelius Dunaszekcsőn talált világhírű szobra, amely a pécsi kiállítás egyik ékessége. A másik nevezetesség a Kozármislenyben fellelt díszes vasalású római kocsi, amelyet a restaurálása során mintegy száz eredeti ásatási fémelem beépítésével állítottak össze. A Gábor Olivér régész által rendezett kiállítást mától december végéig naponta 10 és 16 óra között fotós tóth i_ láthatja a közönség. dunai i. A gyógyfürdő és a befürdőkf?) Egyes harkányi vállalkozók tele vannak panasszal: a gyógyfürdő felújításának elhúzódása tönkrevágta a szezonjukat, főképp a külföldi, azon belül is a német vendégkör maradt el, ami nagy érvágást jelent. A város, a fürdő vezetői ugyanakkor állítják, hogy alapvetően nincs ok panaszra, különben is, az ősz meg a tél majd bepótolja az esetleges kieséseket. A labdát Herke Sándor, a Mecsek Tours vezetője dobja fel: meg kéne nézni, mennyit ártott Harkánynak az idei nyáron az, hogy az eredetileg májusra tervezett fürdőnyitás végül is csak pár napja, a nyár utolsó perceiben történt meg? Ő maga sokat sejtetően csak annyit jegyzett meg, bizony, egyes szállodások, utaztatók egy szezont elvesztettek... Pintér János 30 éve él Németországban, a korábbi NDK területén, a Lipcse alatt fekvő Zeitzben székelve 1990 óta hozza busszal a kúrára vágyó németeket Harkányba.- Egy átlagos, nem túl erős nyáron is hetven busznyi vendégsereg megy oda, idén a fele volt talán. Ha hirtelenjében mindent összevetek, nem túlzás, de legalább félmillió euró kárral számolhatunk, ami, ugye, nem kevés pénz. Ennek egyik fő oka a fürdőépítés, de meg kell mondanom, hogy az árak is nagyon elszaladtak. Itt a szomszédban, Lengyelországban sokkal jobb árban kínálnak már fürdőkúrákat, és igazság szerint a hozzánk közelebb fekvő magyar fürdőhelyek, Bük, Zalakaros is jobban kiépült, mint Harkány, és egy hetven-nyolcvan éves nyugdíjasnak már nem mindegy, hogy tíz vagy tizenhat órát utazik. Az biztos, hogy a víz Harkányban a legjobb, ezt mindenki mondja, de a vendégek 30 százaléka mégis valami miatt elégedetlenül jön haza - ez lehet az utcai szemét, az udvariatlan kiszolgálás, a beígért kezelési idő megkurtítása, mindegy is, de az a véleményem, jobban meg kellene becsülni a vendéget az adott helyzetben. Az egyik legnagyobb hotel munkatársa sem szépítgeti a helyzetet:- Az utolsó napig nem tudták megmondani, mikor nyitnak, így nem lehet megtervezni egy évadot egy fürdőhelyen! Szinte természetes volt, hogy akik telefonon érdeklőd 4*^1 ']Á helyzet, azt . I mondták’ akkor re csehekkel lehét valamelyest pótolni a németeket, de mégis azt mondom, ha egy vendég egyszer elpártol innen, az már nem fog visszajönni. Már pedig, tartják a régi rókák, sok egykori NDK-s azért is visszajárt, mert majdnem személyre szóló szolgáltatást kapott, már kacsintott neki a portás, a pincér szó nélkül hozta a kedvenc fogását... Danka András, az Agro Hotel vezetője is megerősíti, hogy eléggé szerény volt a német jelenlét az idei harkányi nyárban, mert:- A német piacon a köztudatban benne volt, hogy idén nincs fürdő. Biztos, hogy emiatt legalább tíz százalékkal csökkent a vendégkör, bár mi belföldiekkel azért pótoltuk a kiesést. A kinti utazási irodák ugyan folyamatosan érdeklődtek tőlünk is, mi várható, de sajnos mi sem tudtunk mondani semmit. Bédy István, a város polgár- mestere a problémakört két külön részre választja szét. Egyrészt elismeri, hogy a „halogatós- di” sokat ártott a város renoméjának, másrészt az önkormányzat is csapdába került, úszott az árral.- Úgy érzem, mindennek ellenére jó gazdák voltunk, hiszen óriási egyezségek árán sikerült megoldani a gondokat. Azt a kockázatot ugyanis nem vállalhattuk, hogy a fővállalkozó fogja magát és egyszerűen levonuljon. Lehet, hogy megvalósulhatott volna valamelyik korábbra kitűzött átadási időpont is, de miután a fővállalkozó egyéb ügyekben túlvállalta magát, egy idő után elvesztette a fonalat, és már csak szaladtak az események után. Egyébként meggyőződésem, hogy ez az egész így nekik sem érte meg... Kétségtelen, ez állandó feszültséget okozott, az új és új határidők már- már unalmasak voltak, a végén már én is azt ** Aim' a szerencse, hogy a pokoli Horváth Sándor kész fürdő sem tudott volna sokkal több vendéget fogadni. És ami a vállalkozók sérelmeit illeti:- Én ki merem jelenteni, hogy nem a város drága, hanem az itteni nyaraltatásra az irodák által annyi tarifa rákerül még, hogy az teszi megfizethetetlenné. Harkány ugyanakkor más minőség, mint mondjuk Igái vagy Tamási, ha a gyógyvizes kúrákat tekintem, lehet ide is, oda is menni. Mert nem hinném, hogy keletnémet nyugdíjas otthonból érkező vendégek pénztárcájához kellene igazítani az árakat. Egy négycsillagos szálloda az ő kedvükért nem adhat harminc euróért egy két ágyas szobát. Okosan végig kell gondolni, mit nyújt Harkány és mit kapnak másutt. Érdekes, ezt mondja mindenki, csak éppen mást ért alatta...! Végül, de koránt sem utolsósorban szólaljon meg Horváth Sándor, a gyógyfürdő igazgatója:- Azzal együtt, hogy biztos lehettek volna még többen is, augusztusban 18 500 vendéggel több járt nálunk, mint 2002-ben ugyanekkor. A vendéglátósokról annyit, hogy a legkönnyebb mindig másra fogni a vendégek elmaradását. A németországi belső reklám nagyon megerősödött, és összességében csökkent a Magyarország iránti német érdeklődés - ez tény. De az is igaz, hogy amint megvolt a próbaüzem, az első nap máris számos németországi telefon érkezett, hogy akkor jönnek. Tehát az ősz és tél miatt sem aggódom. És még egyet: a vendégek ide a fürdő miatt jönnek, csak másodsorban számít minden más egyéb. MÉHES K. megyei közgyűlés alelnöke és Huszár Zoltán múzeumigazgató nyitotta meg tegnap a kongresszus résztvevői számára. A mintegy száz kiállítási tárgy nagyobbrészt a Janus Pannonius Múzeum anyagából való: érzékeltetik a római katonák és veteránok életét, a katonai építkezések emlékeit. Rekonstrukció mutatja be, hoz nagyszabású kiállítással csatlakozott a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága. A rómaiak Du- na-menü katonai építészetét bemutató tárlatot a pécsi Várostörténeti Múzeumban Tasnádi Péter, a PTE BTK ókortörténeti és régészeti tanszékén a régészeti szeminárium szervezésében szeptember 1. és 8. között zajlik a római régészet és hadtörténet legrangosabb tudományos találkozója. A programA Pécsett zajló a XIX. Nemzetközi Limeskongresszushoz kapcsolódóan a római katonai építészetet és életet bemutató kiállítást nyílt.
