Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-20 / 257. szám

8. OLDAL POLITIKA» V T A F Ó R U M 2003. Szeptember 20., szombat Késik a véradó fejlesztése Az alábbi beszéd az Országgyűlés szeptem­ber 15-i ülésén napirend utáni hozzászólás­ként hangzott el, „Még mindig a pécsi vérel­látó megoldatlan helyzetéről" címmel. Tisztelt Országgyűlés! A pécsi véradó központ végleges elhelyezésé­vel és fejlesztésével az elmúlt három évben több alkalommal is, egy hete pedig napirend utáni hozzászólásban foglalkoztam. Egy hete elmondtam, hogy az ország egyik legkiterjedtebb területének mennyisé­gileg is igen számottevő vérigényét biztosító, de talán a legmostohább körülmények kö­zött működő pécsi vérellátó központjának elhelyezése és fejlesztése 2000 nyarától megoldódni látszott, köszönhetően annak, hogy az Orbán-kormány 200 millió forintos támogatással biztosította, hogy a megyei közgyűlés a tulajdonában lévő épületből új beruházással megvalósult épületbe költöz­tetheti a megyei szülészetet, így a Pécsi Regi­onális Vérellátó Központ, mint korábbi társ­bérlő immár a szülészet által korábban hasz­nált ingatlanrészt is ingyenes használatba vehesse, és végre a funkciójához szükséges alapterületen egy jelentős építészeti beruhá­zás révén, valamint korszerű, új eszközpark üzembe állításával elindulhasson egy, a mai biztonsági feltételeknek megfelelő vérellátó központ kialakítása. Ám a megye szocialista vezetése késlekedett és csak idén tavaszra ürítette ki a vérellátó központ használatába adandó ingatlant, pedig az Orbán-kormány a központ fejlesztésének elindításához szük­séges pénzt is betervezte a költségvetésbe. Ám az előző ciklusban megteremtett minden feltétel ellenére a pécsi vérellátó fejlesztése nemhogy nem indult el az idén, hanem egy­re ellentmondóbb hírek érkeznek a beruhá­zás helyszínéről és időpontjáról. Az elmúlt egy hét alatt a pécsi vérellátó helyzetét érintően két új információ látott napvilágot. Az egészségügyi tárca Országos Vérellátó Szolgálat fejezetén belül a 2002-es évre biz­tosított több mint 1,4 milliárd forintos beru­házási keretből a tárca kevesebb, mint 50 százalékot használt fel, és így csaknem 800 millió forint felhasználatlan maradt. A forrás tehát biztosított volt a pécsi központ beruhá­zásának akár teljes egészére is, de ha erre nem, a jelentős beruházás első ütemének megvalósítására biztosan. Azonban ennek az összegnek a felhasználását Baranya me­gyei szocialista vezetés - megoldás érdeké­ben tett - korábbi vállalásainak súlyos késle­kedése megakadályozta. A másik hír szerint, valahol olyan szándé­kok is vannak, miszerint a megyei kórház te­rületén belül kívánják felépíteni az attól külön működő pécsi regionális vérellátót. Pécs vá­ros vezetése azt kommunikálja, hogy ő is szí­vesen ajánl fel egy ingatlant, ám magas árat kér érte. Úgy tűnik, hogy sehova sem vezető alkudo­zás kezdődött a gyógyító, emberéleteket mentő vér fölött. Meglátásom szerint a szocialista kormány egész­ségügyi miniszterének, az új egészségügyi miniszter­nek, Kökény Mihálynak egy dolga van, mármint a pécsi vérellátó helyzetét rendezendően. Ké­rem, hogy nyugtassa meg a betegeket, a hoz­zátartozókat, a véradókat, a vérellátóban em­berfeletti munkát végző asszisztenseket, or­vosokat, ezzel párhuzamosan a klinikai orvo­sokat, hogy nagyon rövid időn belül végre el­kezdődik az új Pécsi Regionális Központ to­vább nem halogatható felépítése vagy a mai épületben történő fejlesztése, korszerűsítése. Körömi Attila, országgyűlési képviselő, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Kánikula Háromszor! A hazai tömegtájékoztatás jó­voltából a közvélemény az elvi­selhetetlen kánikula alatt is bő­séges információkat kapott az MDF belső ügyeiről. A Népsza­badság Veránkét és Ménfőcsa- nakot olvasói számára nemcsak ismertté tette, hanem szorgos­kodásával már-már Maastricht vagy Rapallo rangjára emelte. Nemhiába nyilatkozta a frak­cióvezető, hogy a sajtó túldi­menzionálta a dolgot. Az elviselhetetlen hőség alatt az MDF mást is tett. Legjobb ré­gi hagyományaihoz híven bát­ran és következetesen kiállt a nemzetben való gondolkodás mellett. De erről ugyanaz a tö­megtájékoztatás már alig szá­molt be. A kettős állampolgár­ságról van szó. Júniusban a parlament ple­náris ülésén az MDF vetette fel a kettős állampolgárság ügyét. A Jobbik Magyarországért Moz­galom júliusban sajtóközle­ményben követelte, hogy a Medgyessy-kormány - miután a szerb-montenegrói kormányfő is támogatja - foglalkozzon a kérdéssel. Július végén Lakiteleken az Európai Szabadegyetem a leg­főbb közjogi méltóságokhoz küldött levelet, majd a külügyi szóvivő elképesztő reagálására - a magyar diplomácia nem fog­lalkozik e kérdéssel - határo­zott hangú közleményben vála­szolt. Augusztusban a vajdasági magyar politikai erők is levél­ben fordultak közjogi méltósá­gainkhoz. A köztársasági elnök erre már reagált. Ugyancsak megszólalt a külügyminiszter is, a Sziget fesztiválon (!) kije­lentette, bár a kérdés rendkívül bonyolult, a kormány kész fog­lalkozni az üggyel. Közben az MDF Szegedi Szervezete nyilat­kozatot adott ki és aláírásgyűj­tési akcióba kezdett. A Magyar Hírlap másnap két oldalt is szentelt a témának, de az MDF- et csak egy képaláírásnál emlí­tette. Végül megszólalt a kül­ügyi politikai államtitkár, aki - ellentétben hivatalának szóvi­vőjével - bejelentette, hogy ta­nulmány készül a kérdésről. Megemlítendő még, hogy Ko­vács László gyermeteg dolog­nak, Horn Gyula képtelenség­nek nevezte a kettős állampol­gárságot. A kormányfő, azaz a Magyar Köztársaság kormányá­nak feje ebben az ügyben végig néma maradt. És ez a hallgatás nekünk, An­tall József tisztelőinek és köve­tőinek, aki 15 millió magyarért érzett felelősséget, különösen fájó és érthetetlen. Számunkra fontos ez a kérdés. Az idő előre­haladt, a csatlakozás közelsége már sok mindent megoldott. Most csak a legérintettebbekről, a Vajdaságban és Kárpátalján élő százezrekről van szó. Beszéljünk hát mindenki­nek, ismerősöknek, barátok­nak, szomszédoknak a kor­mány minősíthetetlen hozzáál­lásáról, másrészt vegyük komo­lyan az aláírásgyűjtést. Nem fulladhat kudarcba, ér­dektelenségbe. Ennyit igazán meg kell tennünk határon túli testvéreinkért. Székely Ádám, MDF Az ifjú szocialisták felsorakoztak a kormány mögé és könyörtelen, kérlelhetetlen harcot hirdettek. Megfogadták - mélyen belenézve a kamerába, - hogy minden fideszes hazugságra, mellyel a kormányt igyekeznek lejáratni, Ludas Matyi módszerével háromszor vágnak vissza a fideszes, vagy MDF-es Döbröginek. Ez már valami, elszánt akció, mégpedig a brókerbotrány kivizs­gálásának kellős közepén. Ahogy elnéztem ezt a forradalmi ifjú­ságot, a harc a lényeg és nem az igazság. Mert mi van akkor, ha az ellenzék által felhozott •esetek igaznak bizonyulnak? Szerintem az sem hozza őket zavarba. Bármit mond az ellenzék, az lejáratás és ők azt háromszor überelik. Látva azt a remek nyomdatech­nikával kiállított brosúrát, mely majd bevilágít minden ház abla­kán, mindenki tudhatja, hogy pénzzel is szépen el vannak látva az ideológia mellett. Nekem azon­nal eszembe jutott, hogy Tocsik Márta szerény 830 milliós sikerdíjá­ból is belekerült a szocialista párt­kasszába néhány milliócska, bár igaz, hogy Bolvay úr akkori pénztá­ros azonnal visszautalta, mint téves pénzügyi tranzakciót. Most, hogy Attila brókerkirály bűvészmutatvá­nya következtében milliárdok kel­tek vándorútra, elképzelhető, hogy pártkasszák is feltöltődtek. Ilyen nagy ügy mellett a vecsési számla­gyáros üzelmei szinte bolhává zsu­gorodtak. Ő is büszkén vállalta bal­oldali kötődését. Miközben Keller úr az előző kormány ügyeire kon­centrál a siker halvány reménye mellett, saját háza táján dúsan terí­tett asztal várná. No de őt és szép létszámú hivatalát azért hozták lét­re, hogy bűnösöket produkáljon a jobboldalon. Ezt a sikertelen törek­vését az adófizetők pénzén teszi, azaz a mi pénzünkön - mondom az ő szavaikkal. Most láthatja ország-világ, mi­lyen jó volt a múlt, az egypártrend- szer. Ott nem volt kekeckedés. Bó- logatástól megizmosodott nyakú elvtársak ültek a parlamenti pad­sorokban és helyeseltek. Az ügyé­szi, bírói kar úgy hozta ítéleteit, hogy azokban még a jó szimatú Keller államtitkár úr sem talált vol­na egy vesszőnyi elütést. Most vi­szont a kifinomult jogi érzéke nap mint nap egy kanál vízbe fojtaná a legfőbb ügyészt. Tényleg, ki fog Keller úrnak igazságot szolgáltatni? Majd Kuncze úr, aki szerint a leg­főbb ügyész is fideszes pártkatona, és a fideszesek azt hiszik, hogy ők nyalták hegyesre a piramisokat. Va­lahogy így nyilatkozott Kuncze a parlamentben, miközben közvetle­nül mellette Pető Iván mosolyogva bólogatott. Igaz, a nagy elánnal ne- kidurált adócsökkentés nem na­gyon sikerült a szocikkal, de leg­alább a Fidesznek jól odamondo­gatták. Ettől az odamondogatástól nem lesz tömöttebb az emberek pénztárcája, de ennek ellenére az életszínvonal emelkedett, a jobblét kézzel fogható - állítják. Hogy mi az, ami kézzel fogható, nem tu­dom, de ajánlom, hogy alaposan mossunk kezet utána - ha lehet, háromszor. Bangó Géza, 56-os Miniszterelnök Úr, Önnek mennie kell! Június elején az Új Dunántúli Napló politikai vitafórumában azt írtuk, hosszú, forró nyár elé néz az ország. A Független Kisgazda- párt megyei szervezete úgy ítélte meg, nem jó irányba mennek a dolgok. Kifulladt a jóléti rendszer- váltás programja. Oda lett a polgá­ri kormánytól örökölt több mint 300 milliárd forint, megcsonkítot­ta a kormány a lakástámogatási rendszert, elhibázott vagy meg nem hozott gazdasági döntések miatt gyárakat zártak, zárnak be. A hosszú, forró nyár a politiká­ban is bejött. A miniszterelnök nyárelőn úgy érezte, hogy a kor­mánya megingott tekintélyét tisztáldozattal, minisztercserék­kel megoldhatja. A cserék nem igazán jöttek be. Színtelenek vol­tak, akik mentek egy kivétellel, színtelenek, akik jöttek. A kor­mány mélyrepülését megállítani nem tudták. Sőt, a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc kinevezésével alaposan melléfogott. Szerzett egy sor ellenséget az MSZP-ben. A párton belül népszerű Jánosi György leváltását nehezen emésztették meg a hithű pártka­tonák. Némi kárörömmel nézik és élik meg Gyurcsány napi vesz- szőfutását. Még a legtájékozot- tabb polgárokat is sokkolja ifjú miniszjerünk pártállami kapcso­latrendszere, ebből adódó hihe­tetlen gyors vagyongyarapodása, vagyonszerzésében a morális gá­tak, fékek teljes figyelmen kívül hagyása. A kora ősz nagy tanulsá­ga, hogy szociálliberális kormá­nyunkon morális kérdéseket szá­mon kérni nem lehet. Honnan lenne a miniszterelnöknek erköl­csi alapja a számonkérésre? D 209-es ügynöki múltja nagy te­hertétel a kormányon és a nemzet jobbik felén egyaránt. Főleg azok­nak, akik saját bőrükön érezték, mit jelent megfigyeltnek lenni. Mára már nehéz számba ven­ni, mi a nagyobb skandalum: Kiss Elemér kancelláriaminiszter lemondását eredményező össze­férhetetlenség, vagy az Oktatási Minisztérium vezető munkatár­sa megvesztegetése. A bróker- botrány VIP listája - befolyásos MSZP-hez közeli személyiségek­kel - vagy az MSZP szócsövének számító Népszabadság hamisí­tott Teller-levele. A Független Kisgazdapárt őszintén reméli, hogy az elmúlt hetek súlyos gazdasági megszorí­tó intézkedései, a jövő évre terve­zett takarékos költségvetés meg­hozza a szociálliberális kormány által remélt eredményt. Ez min­den magyar ember érdeke. Ennek árát a még meglévő gyáraink munkásai, a magyar vidék kisem­mizettjei, a bérből és fizetésből élők, a kisnyugdíjasok fizetik meg. Ők, akik nem tudtak privati­zálni, akik nem érintettek a bróker botrányban. Ők, akik csak élni, dolgozni, boldogulni szeretnének ebben a házában. Ők, akik tarta­nak európai uniós csatlakozá­sunktól. Érzik, ezt nem nekik ta­lálták ki. Nem Európától tartanak, hanem azoktól, akik oda akarják vezetni őket. Azoktól, akik az el­múlt 40 évben pártállamban és demokráciában mindig tudták, hogy mit kell mondani, min lehet átgázolni, mit lehet meg­szerezni. Azok­tól tartanak, akiket morális kérdések ke­vésbé foglal­koztattak, ha gyarapodásról, kap­csolatról, hatalomról volt szó. Ah­hoz, hogy sikerrel vegyük az Eu­rópai Uniós csatlakozás nehéz el­ső éveit, hitében, önbizalmában megerősödött nemzetté kell vál­nunk. Ehhez olyan szilárd erköl­csi alapok kellenek, melynek je­lenlegi kormányunk leginkább hi­ányában szenved. A Független Kisgazdapárt, mint a magyar politikai közélet legrégebbi pártja, a jogállamiság szilárd alapján áll. Tudomásul vette, hogy a nép 2002-ben cse­kély többséggel a szociálliberális programnak szavazott bizalmat. Ez a bizalom négy évre szól a kor­mányt alakító pártoknak, de nem a jelenlegi kormánynak. Ez a kor­mány nem alkalmas a nemzet előtt álló hatalmas feladatok irá­nyítására. Morálisan megbukott. Medgyessy Úr, Önnek mennie kell. A Független Kisgazdapárt kéri Önt, adja meg az esélyt a 2002-es választások győztesei­nek a nemzet szélesebb körű bi­zalmát élvező, morálisan feddhe­tetlenebb kormány alakítására. Dr. Kurucsai Csaba, a FKgP Baranya Megyei Szervezetének elnöke PÁRTHÍREK AZ ESZTERGÁR LAJOS Konzervatív Kör rendezésében szeptem­ber 22-én, hétfőn 17 órakor a Civil Közösségek Házában (Szent Ist­ván tér 17.) Boros János filozófus, tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást Amerika: jövőnk vagy ellenségünk? címmel. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Baranya Megyei és Pé­csi Elnöksége szervezésében a KDNP tagok és barátaik találkozója szeptember 23-án, 18 órától lesz a KDNP székházában (Rákóczi u. 50.1. em. 6-os terem). Vendég: Dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, or- szággyűlési képviselő. Az előadáson kérdéseket is fel lehet tenni. ■ Civil társadalom - kormány 1-0 Önszerveződés európai szinten A MÉH-be a szórólapokkal! A hazai politológia konstruktő­rei évek óta sajnálkoznak afe­lett, hogy a magyar civil társa­dalom gyermekcipőben jár. 2003. szeptember 8-án Túrony és Szalánta között egy régió ci­vil szervezetei bebizonyították, hogy a társadalmi önszervező­dés európai szintű kifejlődése nem várat már túl sokáig magá­ra. A történet egy nem egészen átgondolt kormánydöntéssel kezdődött, melynek értelmében a drávaszabolcsi határátkelőt korszerűsítés végett egy évre teljes egészében lezárják. Állító­lag hatástanulmányok készül­tek a végső szó kimondása előtt, bár erről az érintetteket - a sik­lósi, harkányi és drávaszabolcsi kereskedőket - nem tájékoztat­ták. Persze, Budapestről lete­kintve nem látszik, hogy Ma­gyarország vérkeringésétől egyébként is elzárt délvidéken sokak megélhetését az évek óta szűkölő horvát bevásárlóturiz­mus jelenti. Hogyan is látná át egy főváro­si bürokrata, hogy a határátkelő teljes lezárása olyan kerülőre kényszeríti a vásárlókat, ami nem kifizetődő. A döntés tehát megszületett. Ekkor a demokrácia játékszabá­lyait követve a Független Vásá- rozók-Kereskedők Siklósi Egye­sülete felhívta az illetékesek fi­gyelmét az előbbiekben említett apró problémára. Ám Magyaror­szág kormánya, kilenc hónap­pal az európai uniós csatlakozás előtt nem méltatta válaszra egy régió egyesülő kereskedőinek szakmai szervezetét. Ezért for­dultak a helyi kereskedők a pol­gári engedetlenség egy törvé­nyes' formájához, az 58-as szá­mú főút egy szakaszának félpá­lyás lezáráshoz szeptember 8- án délelőtt. Hogy a kért 500 mé­teres útszakaszból hogyan lett 300, majd hétfő hajnalra 150 méter, azt csak a belügyminisz­ter asszony tudja. A tanulságok azonban így is kézenfekvőek. Először is a civil szervezetek képesek hatásosan fellépni, és ha ezt regionális szinten teszik, akkor még in­kább. Másodszor, egy demokra­tikus kormányzat lassan már Magyarországon sem hagyhatja figyelmen kívül az érdekképvi­selet civil formáit. Ha mégis, ak­kor számolnia kell a következ­ményekkel. MKDSZ Siklósi Városi Szervezet Pécsett a Fidelitas csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az MSZP „Elég volt a Fi­desz rágalmaiból” című szóró­lapját összegyűjtik, illetve arra kérik a lakosságot, hogy ki-ki küldje be vagy vigye el a párt új irodájába, a Ferencesek utcája 7-be. Csizi Péter, a Fidelitas pé­csi elnöke szerint ezek a szóró­lapok arra valók, hogy a MÉH- be kerüljenek és az értük befo­lyó pénzt kisorsolják a bekül­dők között, hogy legalább egy villanyszámla kifizetésére fus­sa. Ezért csatlakoznak a jobbol­dali ifjúsági szervezet országos kampányához és válaszként ar­ra az ominózus mondatra, melyben a brosúra szerzői som­másan kijelentik: „A Fidesz és politikusai hazudnak”, megkez­dik a kiadványok összegyűjté­sét. Csizi Péter kijelentette, hogy mivel a hulladék nagy ér­ték, ez a tizenhat oldalas kiad­vány oda való, ahol a legjobban hasznosul. Ez a válaszuk arra a kérdésre, amit a hozzájuk fordulók tettek föl: mitévők legyenek a brosú­rákkal? Ugyanis úgy ítélik meg, hogy ez a primitív politikai agi­táció nem más, mint egy kormá­nyozni képtelen erő pótcselek­vése. A sajtótájékoztatón részt ve­vő Koszorús László, megyei ön- kormányzati képviselő pontról pontra megkérdőjelezte az MSZP-s iratban foglaltak hite­lességét, mondván, a nagyfokú csúsztatások mellett sok min­den kimaradt belőle, amivel egyetlen kormányzópárt sem örömmel kampányolna. így nem derült ki belőle, hogy a kabinet 2003-ban nem emelte egy fillérrel sem a mini­málbért, s nem emelkedtek a gyermekek után járó adóked­vezmények sem. A kormány cserbenhagyta és csődhelyzetbe hozta az önkor­mányzatokat, arcul csapta a kis­településeken élőket - postabe­zárásokkal, a közlekedésük megnehezítésével, az iskolák és egyéb gyermekintézmények fönntartásának lehetetlenné té­telével -, és az ígéretei ellenére meredeken megemelkedtek a gyógyszerárak. Az önkormányzati képviselő szerint a Fidelitas azt sem hagy­hatja szó nélkül, hogy a fiatalo­kat legjobban érintő lakáshitel­konstrukciót a kormányzat le­rombolta, szűkítve az abban résztvevők körét, a diákhitel törlesztő kamata megemelke­dett, nincs ingyen tankönyv mindenkinek és nem épülnek új kollégiumok. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents