Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)
2003-09-19 / 256. szám
6. OLDAL P ÉCSUDVARD B E MUTATKOZIK 2003. Szeptember 19., péntek PÉCSUDVARD vágószőlős ^■"0 Cserkút Pelférdö ■ Aranyosi:>. °gaöáfiy. 0Ä«y: A falu gazdái A polgármester Orovicza György, alpolgármester Zsdrál Artúr. A képviselő-testület tagjai: Radics Márk, Sibalin Miklós, Horváth István, Bozsanovics Syl- vio, Bozsanovics Mihály és Szabó Gábor. A körjegyző dr. Bíró Károly. A település lakosságának többsége horvát nemzetiségű, a kisebbségi önkormányzat elnöke Emberovics István, tagjai To- mola Ágnes és Bozsanovics Renata. A falu háziorvosa dr. Szeme- jácz János. A Pécsudvardért Egyesület elnöke dr. Szemejácz János. A nyugdíjasklub vezetője Hadfi Lajosné, az ifjúsági klubé pedig Szabó Gábor. ÚJ VÁRÓ. A régi, bádogból összetákolt buszváró helyett hamarosan elkészül az utcaképnek is jobban megfelelő, kőből épült váróhelyiség. Az építkezést a település költségvetéséből finanszírozták. pecsudvard.dunantulinaplo. hu Az összeállítás a helyi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint az Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Lendületbe jött a falu népe A megyeszékhely közelsége hosszú időn keresztül alvófaluvá degradálta, az emberek többsége Pécsett dolgozott, ide csak pihenni jártak haza az emberek, egymással nemigen érintkeztek. A település őslakossága - jórészt horvát nemzetiségiek -, összefogva a tenni akaró be- települtekkel, megunták a tespedést, egyesületet alapítottak és az önkormányzattal közösen megpróbálták „felrázni” a lakosságot. Nem működött itt semmi, csak a legszükségesebb fejlesztéseket hajtották végre, pedig ez a település többre képes, helyzeténél fogva a jelenleginél nagyobb lehetőségei vannak. Az emberek többsége ide hazajárt, ha társasági életre vágyott, hát azt megtalálta a munkahelyén, vagy a pécsi baráti közösségben, jószerével a szomszédok sem igen ismerték egymást.- Hát ezen akarunk mi, mármint az önkormányzati testület tagjai, valamint a faluért tenni akarók, sürgősen változtatni - magyarázza a polgármester, Orovicza György a beindított több mint tíz fejlesztési program indítékát. - Persze ez csak a felszín, mert igazán mi a lakosság együttműködési készségét szeretnénk minél inkább erősíteni, hogy a faluért a tenni akarás, a közösségért vállalt munka, a házak környékének rendbetétele az itt lakók mindennapi életének részévé váljon. Megmondom őszintén, már a csaknem egyéves tapasztalatból is le lehet szűrni azt a következtetést, hogy sikerült felrázni a falut, egyre többen vesznek részt a közösségi munkában, no és a rendezvényeken. És itt nem számít, ki az őslakos, ki a horvát, ki a más nemzetiségű, ki betelepülő - itt lakik, s bizonyára igénye is van a településsel szemben. Márpedig a tiszta, rendezett település kialakításához ő is hozzájárulhat, hiszen a közösségért vállalt munka eredménye egyben a saját lakóhelyének értékét is növeli. A polgármester azt is elmondja, hogy mindenekelőtt azt kellene elérni, hogy minél többen költözzenek a faluba. Erre meg is van az esély, a Pécs környékéhez tartozó Pécsud- vard az utóbbi időben felkapott hely lett, a megyeszékhelyről egyre többen költöznek ki a csendes, nyugodt környezetet biztosító, jó útviszonyokkal rendelkező falvakba. De eddig csak a megüresedő, vagy az eladásra szánt lakások csekély száma jelenthette a betelepülés lehetőségét. Holott - emeli fel a hangját mondandója jelentőségét aláhúzandó a falu első embere - kiderült, az önkormányzatnak birtokában van a település határában 20 hektár szántó, ami kiváló piaci értékű, jó fekvésű, vagyis parcellázva el lehetne adni építési telkeknek. Ezzel tulajdonképpen mindenki jól jár, hiszen nagyjából ki lehet elégíteni az egyre nagyobb számban jelentkező igényeket, az önkormányzat a tulajdon eddigi mezőgazdasági hasznosítás utáni bérleti díjánál jóval nagyobb összeghez jut, arról már nem is beszélve, hogy az ideköltözők utáni adóbevétel is növeli a helyi államigazgatási szervezet bevételét. Az 1400-1600 négyzetméteres telkeket jóval millión felül értékesítenék. A tervek már elkészültek, a területet kivonták az agrárgazdasági hasznosításból, az infrastruktúra (út, víz, gáz, villany, s a kéA falu lakossága sokat ad környezetének rendezettségére, amit a frissen tatarozott házak sora is bizonyít sőbbiek folyamán csatorna kiépítése) viszont még az önkormányzatra vár. A beruházások előzetes számítások szerint 26 millióba kerülnek majd, aminek fedezete lesz az építési telkek eladásából befolyt pénz. Háromnapos falunap A tavalyitól nagyobb, színesebb, három napig tartó vígasságot ígér a hétvégi falunap rendezvénysorozata. A mai napon, vagyis pénteken délután 17 órakor a gyermekrajzverseny kezdődik, egy órával később a volt iskolaépületen emléktáblát avatnak, megörökítve rajta a volt tanítókat. A szombati program 9 órakor kerékpáros terepversennyel indul, amire a helyszínen lehet jelentkezni. Ekkor kezdődik a női és férfi kispályás labdarúgócsapatok vetélkedője. Délután 14 órakor a harmoniká- sok találkozójára kerül sor, ezt követően folklórműsor (Baranya Táncegyüttes, Kökényi és a Pogá- nyi Asszonykórus, a Pécsi Nevelési Központ gyermekegyüttese, valamint az eszéki Biseri Táncegyüttes) szórakoztatja az egybegyűlteket. Negyed öttől Ihos József kabaréjára kerül sor, öt órától kezdve pedig a Fordán SE akrobatikus rock and roll, illetve a Tornádó Együttes látványos műsorában gyönyörködhet a falu népe. Később a Folklór Együttes és Flilöp Gyula bűvész szórakoztatja a közönséget, ezt követően pedig a még mindig népszerű táncdaléne- kesnő, Szűcs Judit adja elő legnépszerűbb számait. Ezt követi a tűzijáték, majd a hajnalig tartó bál. Vasárnap reggel 8 órakor indul a flú- gos futam, a kiírás szerint a falu megőrjítésére mindenféle primitív járműféleség felvonultatásával. ■ Buszváró, posta, pályaudvar Se szeri, se száma tavaly ősz óta a rendezvényeknek. Volt itt már számtalan bál, közös főzés, mulatság, újjáalakult a tánccsoport, rendeződött a nyugdíjas, meg az ifjúsági klub helyzete. Mindez a falu lakosságának együttműködését erősíti, hiszen a közös rendezvény egyben közös emlék is, ezen alkalmakkor könnyebben szót lehet érteni egymással, a falufejlesztési programot is részletesebben meg lehet magyarázni. Manapság már könnyebben mozgósítható a lakosság tevékeny része a település érdekében végzett munkára, bár azt is el kell mondani, ma még elég sokan vannak olyanok is, akik továbbra sem kívánnak részt venni semmilyen rendezvényen. De hát ezt nem lehet rendelettel megoldani, erőszakkal senkit sem lehet rávenni a közösségi munkára. Abban reménykednek, hogy hosszú távon a példa majd követésre talál. Óriási lendülettel próbálják a faluban az évek óta elmaradt, szükséges beruházásokat elvégezni. Nem nagy munkákról van itt szó, jobbára átalakításokról, felújításokról, tatarozásokról. A polgármesteri hivatalt is magában foglaló kultúrház épületét tatarozták, a hivatalt egy szobába költöztették, az így felszabadult helyiséget közösen használja ideiglenesen a nyugdíjas- és az ifjúsági klub. Új postahivatalt alakítottak ki, ez éppen a ma kezdődő falunapon kerül átadásra. A régi posta épületét is átalakítják, a tetőteret beépítik, oda kerül át az ifjúsági klub, a nyugdíjasok pedig maradnak a jelenlegi helyükön. Régi vágya a falu lakosságának, hogy a vasúti pályaudvart hozzák be a településre, ne kelljen több száz métert gyalogolniuk az utazóknak. A MÁV-val eredményes tárgyalásokat folytattak, akik belegyeztek a pályaudvar áthelyezésébe. Az építkezés ugyan még nem kezdődött el, az épület helyét már kijelölték, a templommal szembeni területen alakítják ki az új megállót. Á későbbiek folyamán itt lesz a falu központja. A régi, bádogból készült buszvárót lebontották, helyén téglából készült, ízlésesen kialakított várakozóhelyiséget építenek. A munkával hamarosan végeznek, az autóbusszal közlekedők legnagyobb örömére, hiszen ezentúl kulturált körülmények között, az időjárás viszontagságaitól védetten várakozhatnak a menetrend szerinti járatokra. A postahivatal hamarosan új épületbe költözik Klimatizált lesz a templom A település látványossága a modern építészeti megoldásokkal felépült katolikus templom A faluban intézményesen gondoskodnak a gyermekekről is, mivel sem iskola, sem óvoda nincs a településen. Sokan járnak Pécsre, de a legtöbben a jegyző- ségi központban, Kozármisleny- ben koptatják az iskolapadot: Az általánosba és a középiskolába járóknak egyszeri ötezer forintos beiskolázási támogatást adtak. Csatlakoztak a Bursa Hungarica akcióhoz, amely annyit jelent, hogy a felsőfokú intézménybe járóknak az önkormányzat által felajánlott ösztöndíj összegét az állam ugyanannyival egészíti ki. Az idős emberek sem maradnak Megkérdeztük: Mit kellene a falunak a jövőben elérnie? Szociális gondozót kellene alkalmazni Szőke Zoltán nyugdíjas: - Én ugyan nem vagyok tősgyökeres pécsudvardi, néhány éve költöztem csak ide, de nagyon jól érzem magam ebben a nyugodt, csendes kis közösségben. Megvan itt minden, ami egy modern élethez szükséges, úgyhogy erre nincs panaszom. Egy valami azért hiányzik nekem, mégpedig az egység, a közösségért egységesen vállalt tevékenység. Bár azt is hozzá kell tennem, az utóbbi időben mintha változott volna a helyzet. Hadfi Lajosné nyugdíjas: - Nekem is az a véleményem, jó ebben a faluban élni, jórészt mindenkit ismerek, azt is tudom, ki szorulna rá a segítségre. Sok itt az egyedülálló nyugdíjas, akik igényelnék a falu segítségét, vagyis jó volna egy ezzel foglalkozó szociális gondozó alkalmazása. Amúgy a nyugdíjasklubban jól elvagyunk, s ha megszűnik a fiatalsággal kényszerű társbérletünk, még több programot szervezünk. Zsdrál Artúr vállalkozó: - Feleségemmel együtt mindketten itt születtünk, itt is nőttünk fel, gyermekeink is itt nőttek ■ fel. Érthető, ha a faluért mindent meg akarok tenni, hiszen ezzel az én és a családom életminőségét is javíthatom. Éppen ezért min- s? * ^ dent elvállalok, amit az önkormányzat rám bíz. Legutóbb barátommal Horváth Istvánnal közösen elvállaltuk az új postaépület elkészítésének koordinálást. Remélem, ezzel a munkával időben el tudunk készülni. Keresztes Judit vállalkozó: - Tulajdonképpen én is betelepült vagyok, de hamar együtt tudtam működni a helyi őslakosokkal. Közösen meg akartuk mozgatni ennek a szép, rengeteg lehetőséggel bíró település lakosságát, s úgy tűnik, - ^ van remény a sikerre. De ami még nagyon hiányzik a falu infrastruktúrájából, az a csatorna. A hírek szerint hamarosan sínre kerül az állami támogatás ügye is és akkor elkezdődhet a beruházás. Topp Jenő nyugdíjas: - Hát mit mondjak erre, váratlanul ért a kérdés. Ha belegondolok, megvan itt minden, ami nekem szükséges, nyugdíjas vagyok, nemigen mozdulok lakóhelyemről. Ha viszont elindulok, és vonatra akarok ülni, elég sokat kell gyalogolnom a falu szélén lévő pályaudvarig. Olyankor megfogalmazódott bennem, milyen jó is volna, ha közelebb kerülne a faluhoz ez az épület. Hát úgy hallottam, ez a kívánságom is megvalósul a közeljövőben. ■ ki a támogatottak köréből, azon kívül, hogy a nyugdíjasklub rendszeres költségvetési juttatást kap, az év végi szeretet ünnepén egy meghatározott összeggel segítik a többnyire alacsony nyugdíjból élőket. Az elmúlt évekhez képest duplájára emelték a támogatás összegét, a két évvel ezelőtti 3000 ezer forint helyett 6000 ezer forintot kap kézhez karácsony előtt valamennyi idős ember a faluban. Hogy a település megnövekedett kiadásainak egy részét fedezni tudják, kénytelenek voltak adóemelést is végrehajtani. A súlyadó mértékét 900 forintra emelték fel. Új adót is bevezettek, mégpedig az iparűzésit, az 56 egyéni vállalkozó ezentúl a bevétel egy százalékát fizeti be a település közös kasszájába. Harmonikus a kapcsolat a katolikus egyházzal, amit mi sem bizonyít jobban, mint az utóbbi évtizedben a falu támogatásával elkészült új templom. Az egyik jelenlegi önkormányzati képviselő egy teljes évi tiszteletdíját ajánlotta fel a helyi egyháznak. Az összejött csaknem egymillió forintból támogatták a kereszt felállítását, s a kérés szerint ebből finanszíroznák az egyházi épület klimatizálását. Ezt már csak azért is meg kellene oldani, mert a nyári hőségben a templom fala is olyan mértékben átmelegszik, hogy - főként az idős emberek - a hőmérséklet megemelkedését az istentisztelet időszakában már nehezen viselik el.
