Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-10 / 247. szám

:;pv'ä| 2003. Szeptember 10., SZERDA KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Német kollégium száz tanulónak Nemzetiségi kollégiumot avattak a Tiborc utcai Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont nem pécsi tanulói számára. A Magyarországi Németek Országos Önkor­mányzata beruházásában kollégium létesült Pécsett a Tiborc utcai Magyar-Német Nyelvű Iskolaközponthoz kapcsolódóan. A tanév kez­detétől az új kollégiumban lakhatnak az isko­laközpont vidéki tanulói, akiknek eddig más pécsi - az iskolájuktól távoli - kollégiumok ad­tak helyet. Az új intézmény 2-3 ágyas szobái­ban összesen 93, maximális kihasználtság ese­tén 120 diák elhelyezésére van mód. A kollégi­umnak a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a fenntartója, amire még nincs más példa a magyarországi német ki­sebbség történetének utóbbi hét évtizedében. Az elképzelések szerint egyébként az Orszá­gos Német Kisebbségi Önkormányzat később az iskolaközpont fenntartását is átveszi. A mintegy 550 millió forint énékű beruhá­zásnak több támogatója volt: a Miniszterelnö­ki Hivatal, illetve Pécs és Baranya Megye Ön- kormányzata mellett külföldi német szerveze­tek is. A Magyar-Német Nyelvű Iskolaköz­pontban tegnap délután rendezett avatóün­nepségen - amelyen részt vett dr. Kallenbach Jenő kisebbségi ombudsman is -, valamennyi támogató szervezet képviselőjét köszönthette dr. Frank Gábor, az intézmény igazgatója. Há- nek Ottónak, a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzata elnökének a kollégi­um jelentőségéről és az ügy segítőiről megem­lékező ünnepi beszédéhez dr. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára csatlakozott az eseményt méltató köszöntő­vel. Ugyancsak üdvözölték a kollégium avatá­sát a létrejöttét döntő módon támogató külföl­di szervezetek képviselői, így Frank Willen- berg, a Német Szövetségi Belügyminisztérium főosztályvezetője, Sieghard Gamper, a Trenti- no-Déltirol Autonóm Régió hivataligazgatója, és Uwe Stiemke, a düsseldorfi Herrmann Nier- mann Alapítvány elnöke. Baranya Megye Ön- kormányzatát Lászlóné dr. Kovács Róna fő­jegyző, Pécs Önkormányzatát dr. Kunszt Már­ta alpolgármester és dr. Papp Judü címzetes főjegyző képviselte az avatóünnepségen. A pécsi kollégiumot Koch Valériáról az 1998-ban elhunyt, szederkényi származású német költőnőről neveztek el. ___ o.i. Az új épületben 2-3 ágyas szobákat alakítottak ki fotó: laufer l. ír zene holland csapattól Uniós kötelem a biztonság Akkreditált felnőttképzési intézet lett a Valeria Hosszú idő után újra neves külföldi együttes koncertezik Pécsett, a holland Amadán lép fel csütörtökön 20 órakor a pécsi Ifjúsági Házban, ma pedig Mohá­cson a Bartók Béla Művelődési Házban. Dzsesszben még előfordul olykor-olykor egy-egy sztárbanda a megyében, de a pop­rock világából igen régen nem volt itt nyugati sztárzenekar. A sztársággal nincs baj a holland Amadán együttes esetében, ám a műfaj, amelyben otthon vannak, nem kifejezetten populá­ris: az ír népzenét szólaltatják meg sajátos hangszerelésben, profi módon átdolgoz­va. Erről az ír zenéről tudni kell, hogy egyetemi körökben a legnépszerűbb mu­latós muzsika, az angol nyelvű dallamos rigmusok a beat korszak ősi hangszerei­nek köszönhetően afféle európai country- ként terjednek a fiatalok között. Az Ama­dán különleges ősi ír szó, az egyik ókori emberi fajt jelölik így. Az ősi hangzás pe­dig nem áll távol a holland zenekartól, amely számtalan szállal kötődik a zöld szigethez, Írországhoz. Vezetőjük, Mark Gilligan dublini származású, és az ír nép­zene fellegvárában, az O’Donoghue’s bár­ban klarinétozott, majd Hollandiában a Pfeiffer fivérekkel alapította meg az Ama- dánt. A két holland gitáros (bass és szóló) a népzenei gyökereket rockos felhangok­Szeptemberi Jelenkor Versek, kritikák, laudáció, számvetés kai egészítették ki. Robert Pfeiffer maga is bejárta Írországot, szólistaként pedig az egész kontinenst, hogy kelta dallamokat szólaltasson meg. Testvére, Bert pedig skót és ír zenét éneklő kórusokat vezet. Az Amadán ír zenéjének különlegessé­ge, hogy a trióban mindenki énekel, a gi­táros, bendzsós rockos alap mellett klari­nét, furulya és tangóharmonika hangjai idézik a népi dallamokat. Ez a zene na­gyon mélyről jön, vallják az Amadán tag­jai, olyan érzelmeket fejez ki, ami mellett nem lehet érintetlenül elmenni. Ezt a mu­zsikát érezni, hallani, sőt, időnként sza­golni kell. M. B. E. Közizgatástan Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor szeptemberi száma, mely Szabó T. Anna, Falcsik Mária és Makay Ida verseivel indul. Ezt követően kisprózák olvashatók, Kaszás Máté, Jenei László, Bánki Éva és Nagy Ildi­kó Noémi munkái. A szépirodal­mi rovatot Gömöri György, Rácz Péter és Deák Botond költemé­nyei, illetve Maurits Ferenc ver­se és grafikái zárják. Karátson Endre Kinek írunk? című vitaindítója a magyar iro­dalom önképe, illetve külföldi reprezentációja kapcsán teszi fel kérdéseit. A kritika rovatban Gács Anna és Györffy Miklós Ra­kovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényéről, Nagy Boglárka Szabó Magda Für Eriséről, An­gyalost Gergely pedig Gács Anna Miért nem elég nekünk a könyv című tanulmánykötetéről érte­kezik. A rövidkritika rovatban Pálfalvi Lajos Séllei Nórának a 20. század eleji írónő-önélet­rajzokról szóló kötetét recenzál- ja, Mikola Gyöngyi H. F. Peters Lou Andreas-Saloméről szóló életrajzát veszi szemügyre, Szi­lágyi Zsófia a Csehov szerelmei című levelezésgyűjteményről, Beney Zsuzsa pedig Mariella Mehr Kőkorszak című regényé­ről közöl bírálatot. A lap által felkért kuratórium idén Thomka Beátának ítélte az elmúlt év legszínvonalasabb Je­lenkor-publikációjáért járó Szinnyei Júlia-díjat. A díjátadá­son elhangzott szöveg, Takáts József Az értekező dicsérete cí­mű laudációja a Jelenkor szep­temberi számában olvasható. A lapszámot egy rendhagyó esszé zárja, Márton László Ba­lassa Péterről írott portréja, amely a nekrológ hagyományos formáját hosszabb terjedelmű, személyes hangú számvetéssel helyettesíti. A címe: Katharzis helyett tudomásulvétel. A pécsi Medgyessy Ferenc Mű­vészeti Műhely kővágószőlősi alkotótáborainak munkáiból válogató kiállítás nyílt a Bara­nya Házban. Kitűnő anyag - mondják a hozzáértők, ám ezt nincs mó­dunkban ellenőrizni, ugyanis a napi nyitvatartási idő alatt az épületben székelő közigaz­gatási hivatal szakvizsga-kon­zultációkat tartat a bemutató- teremben. Ám gondoltak a tár­latlátogatókra is: felhívták az oktató figyelmét, hogy szigorú­an 45 perces órákat tartson, így a művek a szünetekben megtekinthetők. Lehet, hogy a hallgatóknak közizgatástanból is meg kell fe­lelniük? BALOGH Z. PÉCS Akkreditált felnőttoktatási in­tézmény lett az idén egy pécsi vagyonvédelmi cég, vezetőjük a munkaügyi minisztertől ve­hette át az ezt igazoló doku­mentumot. Már nemcsak alap­szinten képeznek vagyonőrö­ket, hanem októbertől közép- és felsőszintű oktatást is fölvál­lalnak. Vajon mi van az akkre- ditáció mögött? Erről kérdez­tük dr. Golobics Károlyt, a pécsi székhelyű „Valeria Security” Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját. Az uniós csatlakozást követően va­lamennyi költségvetési intézmény­nek, gazdálkodónak kötelessége lesz szakmailag kiválóan kiképzett és felkészült biztonságszervezőt al­kalmaznia/Egy olyan embert, aki átlátja az adott intézményt, s tudja, mit kell tenni ahhoz, hogy az ott dolgozók munkájának biztonságát garantálni lehessen, a felhalmozott értékeket meg tudják védeni, az esetleges tűz- és katasztrófahely­zetben kész programmal, akció­tervvel tudják a bekövetkező károk mértékét csökkenteni. Belátható, hogy az infrastruktú­rájában sokmilliós értékeket felhal­mozó közigazgatási intézmény vagy gazdasági vállalkozás bizton­ságszervezője nem lehet laikus, a szakma minden csínját-bínját is­mernie kell. Igen ám, de ilyen szak­emberek képzését - a vagyonőrök alapképzésén kívül - eleddig senki sem végezte ilyen komplex módon, egységes szerkezetű tananyaggal Magyarországon. Dr. Golobics Ká­roly a hiátust felismerve úgy dön­tött munkatársaival, hogy a cég kö­rül működő szakmai bázist kihasz­nálva fölvállalják régiónkban e fel­nőttképzési programot. Ennek je­gyében mozgósítottak oktatógár­dát, írattak tankönyvet, s maguk fogják megindítani a középfokú és felsőfokú biztonságszervezői isme­reteket adó, illetve katasztrófavé­delmi előadókat képző kurzuso­kat. Ehhez kel­lett "többek kö­zött az akkredi- táció. Nos, a fel­nőttképzést se­gítő tankönyv már a nyomdá­ban van, szerzői a rendészeti, vagyonvédelmi, őrzé­si, tűz- és munkavédelmi szakma legjobbjai. Egytől egyig pécsiek. Szerkesztője dr. Cserép Attila, Pécs város rendőrkapitánya, lektora pe­dig dr. Emyes Mihály, egykori me­gyei rendőrfőkapitány. A szervezők szándéka szerint az első ilyen ma­gyarországi tankönyv országos ter­jesztésű lesz, s az is természetes, hogy a képzés regionális központja Pécs. A start októberben várható, és természetesen az igényeknek és a lehetőségeiknek megfelelően fo­gadják majd a hozzájuk jelentkező hallgatókat. ____________kozmaf. Ti nédzserek a halál közelében A pécsi egyetem Gyermekklinikáján a 2002 végéig terjedő utóbbi nyolc évben 147, míg az azt megelőző 10 éves periódus­ban 99 öngyilkosságot megkísérelt gyermek fordult meg. Az okok között a családiak vezetnek, ezt követik az érzelmiek, míg a sorban az iskolaiak a harmadikok: rossz lett a bizonyít­vány, nem sikerült egy pótvizsga.- Ma éppen egy olyan telefont kaptam, amikor egy anyuka sírva arról beszélt, hogy szerinte a gye­reke veszélyben van a testi állapo­ta miatt, de úgy ítéli meg, hogy a baj nem most kezdődött, hanem akkor, amikor a nagyfiú jelezte, hogy a barátnőjével ki akar ugrani az erkélyen - mondja dr. Fenyvesi Ilona adjunktus. A PTE Gyermek- klinikájának pszichiátere egyike azoknak, akik az intézményben először találkoznak az öngyilkos­ságot megkísérelt gyerekekkel. A módozatokban a tabletták ve­zetnek 84 százalékkal, ezen belül a nyugtatok, altatók, depresszió elleni szerek, a gyógyszerek több­nyire otthoniak. Az alkoholt az esetek 3 százalékában alkalmaz­ták. Az „egyebek között” a penge használata dominált, akadt, aki ezt gyógyszerrel kombinálta, de volt, aki egérirtót vett be, más vé­násan mérget adott be magának. Az öngyilkosságot elkövető gyerekek 86 százaléka volt lány, mondja a doktornő,, ám rájuk in­kább a kísérletezés, míg a fiúkra a végleges megoldás megkeresése a jellemző. Ami megdöbbentő, hogy bár az öngyilkosságot elkö­vetők között a tinédzserek száma a meghatározó, egyre lejjebb száll az életkor: találkozni már 8-9 éves gyerekkel is. Hogy bajban van, a különböző életkorú gyerek más és másféle­képpen kommunikálja - mondja dr. Palaczky Mária, a pécsi gyer- mekideg-gondozó Intézet vezető­je. A kicsi mozgással, a 10-12 éves is gyakran azzal, hogy rosszalko­dik, túl mozgékony, érzékeny, in­gerlékeny. A serdülők elvileg már képesek szóban is kifejezni, hogy „Segíts, mert bajban vagyok, meg akarok halni”. Az öngyilkosságok hátterében az esetek nyolcvan százalékában valamilyen pszichiátriai betegség, elsősorban depresszió áll. Ugyan­akkor önmagában a serdülőkor is súlyos rizikótényező, hiszen a gyerek a hormonális és idegrend­szeri fejlődés következtében át­menetileg szembefordul a családi normákkal, a családjával, de ettől egyedül is marad. A kamasz addig van rendben, amíg változik, mondja a főorvosnő, a szülő ettől gyakran kiborul, de akkor kell megijednie, ha a gyereke évekig belemerevedik valamelyik szerep­be, vagy ha ezek a változások na­gyon szélsőségesek: például az addig nyitott gyerek begubózik, a zárkózott túlságosan is beleveti magát a társasági életbe. A gyere­kek gyakran adnak a saját negatív önértékelésükből fakadó jelzése­ket: nem lehet úgy élni, ahogy ő kinéz, hallani gyönyörű lányoktól, nem lehet őt szeretni, hiszen az anyja reggel is veszekedett vele és így tovább. Belé szerelmesnek sem lehet lenni, hiszen tegnap egy fiú azt mondta, hogy jár vele, ma meg szakítottak... Képesek ilyen, egyébként banális dolgokért is ön- gyilkosságot megkísérelni. A gyermekideg-gondozóban 2000-ben 31, a következő évben 40, 2002-ben 60, idén eddig 27 serdülőkori öngyilkossági kísér­lettel találkoztak. De ez a szám nem fedi a valóságot, mondja Pa­laczky Mária, mert sokszor még a hír sem jut el hozzájuk. Megesett, ’ hogy az orvos szülők nem vitték el a gyermeküket, otthon látták el infúzióval is, mert hogy ez milyen szégyen... Az öngyilkosság elkövetésének helyszínét a gyerekek úgy választ­ják meg, hogy az annak szóljon, akire elfojtottan haragszanak - az otthon bevett gyógyszer általában a szülőé. Ha másutt, például iskolá­ban kísérlik meg, az a helynek cím­zett: ott, azon akartak bosszút állni. BALOGH ZOLTÁN ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁS A BETEGEK ÁLTAL MEGJELÖLT OKOK bántalmazás betegség intézeti valaki elvesztése kortárs iskolai párkapcsolati családi 0H 20 40 60 80 fö Tanárok borotvaélen A módosított közoktatási törvény egyik ellentmondására hívja fel a figyelmet Fiona Géza, a pécsi önkormányzat vezető főtanácsosa. Az „Adatkezelés a közoktatási intézményekben” című fejezetben arra kötelezi a tanárokat, hogy titokban tartsanak minden, a diákok­kal kapcsolatos információt, amelyekről a munkájuk során szerez­tek tudomást. A titoktartási kötelezettséget a szülővel szemben a tanuló, másokkal szemben a szülő és a gyermeke együttes írásbeli nyilatkozata oldhatja fel. Egy következő pont viszont úgy rendelkezik, hogy nem vonatkozik a titoktartási kötelezettség azokra az információkra, melyek a gyer­mek egészségét, fejlődését veszélyeztető körülményekről szólnak - ám ezek megítélését a pedagógusra bízzák. Ám mi van abban az esetben, ha a gyermekjóléti szolgálathoz vagy más szervezethez ily módon hivatalból forduló tanár, illetve oktatási intézmény álláspontját megkérdőjelezi a szülő?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents