Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-05 / 212. szám

6. OLDAL D R Á V APALKONYA BEMUTATKOZIK 2003. Augusztus 5., kedd Drávapalkonya Nagytóffalu óöjósviszló Máríagyűdo Rádfalva Tere^gy Dráva- Mária Drávapíski szerdahely i.. Ha-k*., Kémes Dráva- Ipaesfa A1?!5 Jcsepdy Kovácshida Egyházai 1 ­Siklós , Drávacseöí Ljésenfa Szaporca DRÁVAPALKONYA* haraszti Watty Aisószent- •x : . .omárton A község gazdái A 321 lelkes helység főállású polgármestere: Kuti Zoltán (Sí) éves). Alpolgármester: Szabó László (54) építészmérnök. Képviselők: Németi Sándor (46) lakatos és mozdonyszere­lő, Dávid Jánosné (40) boltve­zető, Dávid János (42) kőmű­ves, kőfaragó és kocsmáros, Pallag Dezső (37) szövetkezeti dolgozó, traktoros. Cigány ki­sebbségi önkormányzat elnö­ke: Orsós Mariann (20) főis­kolai hallgató. Tagok: Orsós Já­nos (41) mutatványos, utazó vidámpark-vezető, Pápai Csa­ba (46) állattenyésztő. Cím: 7850 Drávapalkonya, Sallai ut­ca 42.. Tel: 599-001 (fax is), és 499-769. NAPJAINKBAN csak Baráth Csaba tart teheneket, a csor­dás Győri Kálmán. Öt éve a csaknem 10 gazda jószágállo­mánya félszázas volt. dmvapalkonya. dunantulinapb. hu Az összeállítás' a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Sildós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csati János IRODALMI SZÍNPAD, fi községi ünnepeken rendszerint a helyi gyer­mekek adnak műsort a falu lakosságának. A mintegy húsz fős csoport a polgármester és a szülők segítségével készül a fellépésekre. ______■ Meg kérdeztük a drávapalkonyaiakat; Mire vigyáznának féltő gonddal? A harang megóvása Horváth János (38 éves) gépész- mérnök és oktató: - Voltam ünne­pi Mikulás. Jeles napokon a falu­nak főzök. Örülök amatőr focistá­ink területi kupa- győzelmeinek és annak, hogy Vá­gó Tamás gitá­rosként segíti majd az előadói közösség szerep­lését. Egy-egy községi esemény hangulatát fo­kozzák a női futballisták, így Dávid Jánosné, Aradi Ilona, Szilágyi Gyöngyi és Dávid Ilona. Működik egy testépítő és léleknemesítő klub Németi Endre, Vágó Tamás, Radó Tamás és Horváth Boglárka közre­működésével. Ők örülnének egy nagyobb helyiségnek. Főzőhely és tánctér Szeretnék a romtemplomot felújítani, harang­ját pedig a helyére tenni. Nem mondtak le a horgásztó létesítéséről sem. Várhatóan még idén számítógépekhez jut a községvezetőség, és így telekunyhót rendezhetnek be. Megkez­dődött a szabadidőközpont kialakítása. Második világháborús memento a templom, amelyből a csaták után csak a fal, a csonkult torony, valamint az ala­pok maradtak meg. Lezuhant óriásharangját azóta fatar­tókra helyezték. A főutca szélessége majdnem 40 méter. Jellegzetesség még az idős eper-, jegenyenyár-, geszte­nye- és a hársfa, ahogy a széles téglafalkerítés, a kőből formázott méteres kapufélfa, vagy az utcai részben ma­gasodó, alul disznóóllal kiegészített góré. Néprajzi érté­kű a Juhász-, Nagy-, Jakab, Rafa-Gyovai- és a Csöme-te- lek háza. Az egyik Csöme-ház falalját lépcsőformák erő­sítik, ékessége a görögös oszlop-pár. Két helyen találha­tó boltíves gang. A faluház szépsége az ülőkékkel ellátott búbos kemence. A temető ravatalozója templomra is emlékeztet. Az emberek büszkén emlegetik, hogy a községből egy egész dombot hordtak el a drávaszabol- csi híd építéséhez. A határfolyó hat kilométer hosszú­ságban hömpölyög a településnél. A hősök kiskertjében Brunner Rezső elszármazott a turulmadarat, míg a ma­dártartó oszlopot Dávid János készí­tette. Utóbbi személyen kívül meste­rien formázza a márványt a Németi dinasztia számos tagja. Róbert pél­dául csobolyót, szökőkutat, míg Koméi falfestményt is alkot hobbi­ból. A felsorolt szakemberek a cé­gük képviseletében márványlapo­kat faragtak a Parlamentbe. Falusé­tánk során kísérőnktől, Dávid János­né boltvezetőtől megtudtuk, hogy Németi Sándor és Petrovics László közmunkás keze nyomán sokat szépül a zöld álét. Haszonnal működ- • teti egy bt. a község kereskedelmi egységét. Megújulnak a porták előtti utcai hidak, közterületen további fákat te­lepítenek majd, a jövendőbeli szabadidő-központban pedig futballpálya, főzőhely és tánctér is lesz. _______■ Né meti Sándorné (45) volt pos­tai dolgozó: - Tetszik a nyírfáink közt látszó Tenkes-hegy és a Ko­vács-porta boltív-füzére. Vigyáz­zunk a mutatós és híres turulos emlékművünk­re! Maradjon meg a jegenye­nyár, amelyet az első világháború hőseinek a tisz­teletére ültettek. Az öreg eperfa mellé pedig állítsák fel ismét az el- hantolt német katonák tömegsír­ját jelző keresztet. Becsüljük meg a nálunk elesett bolgár harcosok volt nyughelyét jelképező vitrint is, amire még most is hoznak ko­szorút. Kerüljön a toronyba a most földön lévő harangunk! Németi Sándor (46) lakatos, dí­zelmozdony-szerelő: - Vigyázok a turulos emlékműre, mert ková­csoltvas kerítését Győri Géza segít­ségével én készí­tettem. Sokat tár­sadalmi munká- zott a ravatalo­zó-építéskor, va­lamint a faluház- és buszmegálló­felújítás során egy 15 fős cso­port. Önkéntesei közül kiemelendő például Dávid János, Korpás László, id. Németi Sándor, K. Nagy János, Soós Gyula és Juhász Antal. Az új szabadidő- központ tereprendezésében segí­tett többek között Kovács Attila, Kovács Gyula, Pallag Ernő, Szász István és Óvári Róbert. ■ Főszereplő a gyerek Kuti Zoltán polgármester vezeté­sével egy olyan csaknem 30 fős gyerekközösség működik, mely­nek tagjai falu- és nyugdíjasna­pon, karácsonykor és Mikuláskor szavalnak, énekelnek és fociznak. Orsós Andrea kérdésünkre azt fe­lelte, imád énekelni és verselni, míg Matoricz Dávid nemcsak a futballt, de az éneklést is szereti. Pintér Kitti pedig nyolcéves korá­tól furulyázik közönség előtt. Sza­bó Melinda, Matoricz Dalma, Nagy Evelin, Horváth Erzsébet és Boglárka leginkább szavalnak. Ig- nácz Georgina kedveli a női focit. A sikeres előadásokat betanítójuk fotón örökíti meg. Németh Endre, Radó Tamás és Vágó Tamás min­dene a terepfutás. Dávid Jánosné és Pápai Csabáné azon van, hogy az ünnep igazi élményt jelentsen a kicsiknek. Ezért Télapónak, krampusznak, húsvétkor pedig férfi locsolkodónak öltöznek be. Nyilatkozónk, Szabó László épí­tészmérnök szerint az internete­zés, az iméle- zés és a csetelés is előbb-utóbb társaságot hoz össze. Sajnálja, hogy nem éled újjá a hajdani olvasókör és énekkar. An­nak viszont örül, hogy a ci­gány kisebbségi önkormányzat gazdálkodó, állattartó és ének­tánc csoportot akar alapítani. Z A L A T A BEMUTATKOZIK ZALÁTA : Drávátok y Markóc Sellye Csányoszró . Nagycsány Drávakeresztür CDrávjiyányi '■ 'i'O Sósvertike iraTi ZALÁTA* ' Pifd Vejí A falu gazdái A 300 lelkes település polgármes­tere: Hekler Tibor (47 éves) techni­kus, vadásztársasági elnök. Alpol­gármester: Szata József (56) szö­vetkezeti és horgászegyesületi el­nök. Korelnök: Kertész András (61) nyugdíjas, előadó. Képvise­lők: Lukácsáé Szata Mária (30) el­adó, Varga Jenő (45) üzemvezető, viUamosmémök, Tóth László (55). gazdálkodó. Falugondnok: Denke Zoltán (39) autószerelő és sofőr. Iskolaigazgató: Pál Csaba (46) Es­peres: Egri Józsefei). Lelkész: Kovács János (54)1 Erdőbirtokos­sági elnök: Száa Emil (48) gazdál­kodó. Házi orvos: dr. Vittay Szilárd (48). Állatorvos: dr. Damacz Kor­nél (27). Védőnő: Ungvári László­nál (50). Körjegyző: dr. Farkas Gá­bor (63) nyomdamémök, jogász, környezetvédelmi szakjogász. Cím: 7839 Zaláta, Rákóczi út 33. Tel. és fax: 06-73-497-183. ■ zalata. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Zalátai Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A 4,5 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT JÁTSZÓTÉRNEK, ahol van csúszda, mászóka és hinta is, leginkább a gyerekek örülnek. Mellet­tük az évszázados tölgyek látszanak. _______________ ___■ Meg kérdeztük a zalátaiakat: Érdemes a múltra figyelni?________ Em lékszoba és gondozóközpont Szabó Ágota (54 esztendős) pres­biter és hitoktató: - Szeretném, ha műemléki parókiánk újra az egyhá­zé lenne, ahol idősek gondozó-köz­pontját rendez­nénk be. Templo­munk beázását megszüntetjük, a kőfalat meg­erősítjük, a most raktáron lévő festett faeleme­ket a helyükre tesszük, ahogy pénzhez jutunk. Négy volt lelké­szünk sírhelyének gondozását vál­laltuk. Czere Horváth János ma- gyamótaszöveg-író lelkészünk és H. Váradi Ilona szöveg-megzenésí- tő tanítónk tiszteletére emlékszo­bát nyitnánk. Utóbbi viseleti ru­hák gyűjteményét is létrehozta. Denke Zoltán (39) autószerelő és gépkocsivezető: - Azt akarom, hogy a főtér védett fái ne pusztul­janak el, a postánk megmaradjon, az iskolánk ne ■ szűnjön meg, az új többmilliós játszóterei ne rongálja meg senki! Aboltunk előtt ismét ott le­hetne a régi szép vaskerítés, a fa­lazata pedig megszépülhetne. A fiatalok tud­nának tenni a faluért, például kö­zösségi munkára tudná szervezni őket ifjú Szata Ferenc, ifjú Szabó László és Papp Zoltán. Szeretem a falubeli embereket, mert barátsá­gosak. Kívánom, hogy maradja­nak mindig összetartóak. Nagy Jenőné (60) nyugdíjas és katolikus egyházgondnok: - Örü­lök a játszótérnek és az évszáza­dos fáknak a főtéren, a csupa üveg buszvárónknak, és annak, hogy a rendelőben kü­lön helyiségben várakoznak a gyerekek. Bol­dogsággal tölt el, hogy a közössé­günk javára sok társadalmi mun­kát végzett például Nagy Jenő, Csincsa József, Gyömbér Péter, Kosztya Szilárd, Füleki Imre, Feny­vesi Sándor, Farkas Zoltán, Hekler Tiborné és a falunkban élő Kóbor Miklós püspöki főépítész. Nekik köszönhetőn megújult a kápol- nánk és környéke. ___________■ A főtér és az eltűnt vár Virág, váró és víz Az emberek a gondok ellenére sem akarnak megválni a tehéntartástól. Elejét akarják venni a további lakosság-csökkenésnek. A községve­zetőség azon van, hogy az internetes számítógé­pek tudjanak adatokat továbbítani. Hangulato­sak a villanyoszlopokra függesztett muskátlik. A helységet bemutató kísérőm, Szata József szövetke­zeti elnök a lélekszám-csökkenést megelőzendő fon­tosnak tartja, hogy a helyi óvodát, iskolát és konyhá ábbra is fennmaradjon, és a magányosan élő idősek a faluban étkezhessenek.- Az sem mindegy, hogy a most megújult művelő­dési házban, ahol lett vizesblokk is, milyen program várja a fiatalokat is. Örvendetes, hogy Horváth István és Temesi János vállalkozó segíti a falunap rendezését és a vadásztársaságot. Még több ilyen mecénásra len­ne szükség - mondja. A meglévő értékeket bemutatják már egy képeslapon. Ezért raknak ki egy térképet, kop­jafával jelölik majd Kápolna-pusztán a régészetileg fel­tárt hódoltsági magyar palánkvár helyét. Népszerűsítik az özvegy Nagy Sándorné udvarában található fából faragott gabonahombárt. Néprajzi különlegesség a Vi- jevác-ház, a Gyömbér-telek nyári konyhája és istállója, mert fatalpas létesítmény elemeit fedezhetjük fel ben­nük. A paraszti építészet nyomait , őrzi a Bíró-, Nagy-, Saláta - és Szata- porta is. Temrészeti értéket jelente­nek a főtér Erzsébet-hársai és a honfoglalás ezeréves jubileumára ültetett tölgyei, amelyek körül majdnem ötmillió forintért játszó­park készült. Kellemes látványt nyújt a Hetenyei-dűlő öreg tölgye, valamint a 80 hektáros ligetes ősle­gelő és rét. A természetvédelmi te­rület ritkasága a fekete gólya. A fehér gólyából pedig az egykori 40-nel szemben még most is 15 él. A főtér szo­katlanul nagy, mert egykor itt tartották éjjelente a házi­állatokat. Látszanak a felrobbantott vasúti Dráva-hid szárazföldi vasmaradványai. Az 50 hektáros János-szi- getre csónakkal járnak, amikor ott munka adódik. ■ A számos szervezet közt legaktí­vabb a vöröskeresztesek mintegy félszázas közössége. A tagok időse­ket gondoznak, szervezik a nő- és a nyugdíjasnapot. Vezetőjük, Sza­bó Ágota a fóliasátrában idén elő­ször több mint kétezer virágpalán­tát nevelt ingyen, melyet Fenyvesi Gábomé és Hegedűs Györgyné se­gítségével köztéren ültetett el. Kéré­sükre a Megyei Vöröskereszt anya­gi segítségével az orvosi rendelő gyermek- és felnőttváróval bővült. Híres a vadászati turizmus. Felvidé­ki magyar vadászok is felkeresik a területet, akik főként őzbakot és szarvasbikát ejtenek. A 60 horgász kedvenc helye az Ó-Dráva holtág. A pedagógusok csoportja az iskola fo­lyosóján helytörténeti vitrint rende­zett be. Szeretnék az ifjúsági klub újjászervezését. Nyílik egy teleház, ahol a számítógép-kezelésre Han­tos! Sándor tanár tanítja majd az ér­deklődőket. A tehéntartó bt.-t hét éve 20-an alapították. A napjainkra megma­radt gazdák,így Csizmán Jenő, Balász Tibor, Nagy József, Szigeti Gyula, Fenyvesi Károly és Sándor tejhá­zat nem építe­nek, mert húste­heneket tarta­nak. -Ügyvezető­jük, Tóth László szeretné, ha az ál­lam megvenné tőlük a jószágot, ha mobüerősítő készülne, az ivóvíz mi- nősége pedig ismét a régi lenne. ■ t

Next

/
Thumbnails
Contents