Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-29 / 235. szám

2003. Augusztus 29., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Tolnay Sái idor-díj Dr. Guzsvány Mihály Kivételesen gazdag és eredmé­nyes pályafutásának elismeré­seként az agrárminiszter Tolnay Sándor-díjat adományozott dr. Guzsvány Mihálynak. Az állat­orvosi oktatás megalapítójáról elnevezett díjban évente két szakmabéli személy és egy in­tézmény részesülhet. Az elismerés értékét növeli, hogy az elmúlt évben a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerel­lenőrző Állomás hasonló díjban ré­szesült, az intézetet élén az időben dr. Guzsvány Mihály állt.- Éppen ezért nagy meglepetés­sel, de bevallom, nagy örömmel is , fogadtam a megtisztelő szakma el­ismerést - mondta dr. Guzsvány Mihály, aki az Udvar-Magyarbólyi Állategészségügyi Határállomás ál­latorvosaként 61 évesen ma is aktív. A családos, felnőtt lányától szü­letett két unokájának örvendő szakember pályafutásának első ál­lomása az Állatorvosi Egyetem után az akkor méltán nagy hírű Bikali Állami Gazdaság volt, ahol állatorvosként, vezető állatorvos­ként majd főállattenyésztőként te­vékenykedett. További gyakorlati rpunkahelyekután 1989-ben került Baranya Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőrző Állo- r íásra, amelynek előbb igazgatóhe- 1 'ettese, majd vezetője lett.- Munkámban műidig a napra­készség, az állandó tanulás, to- v ábbképzés, illetve az adott feladat­nak való megfe­lelés igénye ve­zérelt. Számos élmény, hatás ért gyakorló ál­latorvosként 1986-ig, de a mai napig a leg­emlékezetesebb pillanatok azok maradtak, ami- kbr egy-egy állat világra jövetelénél s jgíteni tudtam. Az országosan, kapcsolatai ré­vlén nemzetközileg is elismert szak- enber az uniós csatlakozás kap­án nagy kihívások előtt álló állat- t utóira gondolva mondta még el, h ogy meggyőződése szerint csak a s okosodott, megfelelő létszámú - nagyüzemben 400, kisüzemben 3-40 állat -, folyamatosan fejlesztő g tzdaságoknak van jövője. KASZÁS E. Kovács B éla-díj Kovács Mihály A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter az államalapí­tás ünnepén Kovács Béla-díjban részesítette Kovács Mihályt, a Baranya Megyei Földművelési Hivatal nyugalmazott vezetőjét. A díjat csak azok kaphatják, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a hazai mezőgazda­ság fejlesztése érdekében.- Roppant megtisztelő számomra, hogy a pécsi illetőségű Kovács Bé­la emlékére alapított díjat vehet­tem át. A sajnálatosan korán meg­halt szakember kétszer volt mi­niszter, kortársi példaképként em­legetjük - osztotta meg örömét la­punkkal Kovács Mihály. A 63 éves agrárszakember a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem elvégzése után a szakma elméleti és gyakor­lati oldalán is kipróbálta magát, dolgozott az Állattenyésztési Fel­ügyelőségen, illetve a szabad­szentkirályi téeszben is. Ez után következett huszonegy év a köz- szolgálatban, az utolsó nyolc a Földművelési Hivatal élén.- Szerencsésnek mondhatom ma­gam, mert munkámhoz kötődően mindig többen voltak a segítők, mint Új Mecsek Fúvósötös? Az Orgonakoncertek a Baziliká­ban 2003 sorozat részeként ke­rül sor ma este arra a koncertre, amelynek keretében Kovács Szi­lárd debreceni orgonaművész, a Liszt Ferenc Orgonaverseny dí­jazottja mutatkozik be a pécsi közönség előtt Koloss István-, Bach- és Guilmannt-művekkel. Az est részeként fellép egy újonnan alakult fúvóskvintett, amely egyelőre a Pécsi Fúvós­ötös névre hallgat, és Farkas Fe­renc valamint Joseph Haydn egy-egy darabját tolmácsolja. Amint Szilágyi Lajos, a Pécsi Szimfonikus Zenekar muzsiku­sa, az együttes vezetője lapunk­nak elmondta, a tehetséges és igen jól képzett, a városhoz va­lamilyen szállal kötődő zené­szekből álló csapat szándékai szerint a közelmúltban meg­szűnt Mecsek Fúvósötös öröké­be lépne, esetleg fel is venné a nagynevű előd nevét, természe­tesen erről egyeztető megbeszé­léseket szeretnének folytatni a volt Mecsek Fúvósötös tagjaival. LÁTOGATÓK A SZOBORPARKBAN. A Villány-nagyharsányi szoborparkot még a nagy meleg ellenére is na­ponta ötvenen-százan keresik fel. S még ennél is több betérőre számíthatnának, ha az országúton feltűnőbb táblákkal, jelzésekkel hívnák fel már több száz méterrel előre az idegenek figyelmét. _________fotós tóth l. Is kolák: a Nyugat és a Kelet mássága kerékkötők. Ez tudatosította ben- nbm, hogy a szakmai hozzáértés n ellett roppant nagy érték az emberi k ipósolattartás. Igyekeztem szem e őtt tartani ezt a szempontot. Elmondása szerint Kovács Mihály irta is nagy tiszteletben tartott felme­ri íitől kapta az indíttatást, és a lehető­st get, hogy tanuljon és dolgozzon a negye agráriumában. Családjában u ;yan nem akadt követője - két fia az ü yvédi pályát választotta -, saját földje, gyümöl­csöse, szőlője nincs, mégsem szakadt el az ága­zattól. Baráti, is­merősi körben gyakran eljár met­szeni, permetez­ni, most éppen szüretelni. -Meggyőződé­sűm, hogy a mostani nehézségek ei­le lére jobb évek is jönnek a bara- n rai mezőgazdaságra. Azt vallom, 'gy az EU-csatlakozás kapcsán m csak nekünk van mit elsajátí­tató, az európai gazdák is rájönnek arra, hogy szükségük van a ma­gtar, a baranyai gazdálkodók ta- p; sztalataira, tudására. k. e. Az oktatás milyensége és színvonala a vi­lág különböző részein más és más, sok helyütt számos különbség tapasztalható a hazai oktatás módszereihez képest. írá­sunkban az amerikai és a japán oktatás­ba próbálunk bepillantani két pécsi szemtanú segítségével. Az Egyesült Államokban magán- és állami iskolák várják a tanulókat, mondja dr. Aponyi Ildikó gyógyszerész, aki négy évet töltött kint családjával. Gyermeke állami is­kolába járt. A kicsiket négyéves korban írat­ják be, de ekkor még csak ismerkednek az iskolai szokásokkal, a tanulnivalókkal, a be­tűkkel. Az úgynevezett Kindergarten az öt­éves korosztályt várja, voltaképpen ez az igazi iskolaelőkészítő, ahol már délután há­romig tanulnak sok játékkal. Hatévesen kezdik az első osztályt, maxi­mum húszfős osztályokban. Szünet délután háromig csak egyetlen alkalommal van, a harminc perces ebédidő. De a tanítás laza, nincs órarend, a tanártól és a gyerekek igé­nyétől függ, hogy egy napon milyen órák vannak. Egyenruhában járnak, amely fontos mind a gyereknek, mind a szülőnek, ára ele­nyésző, hiszen egy nadrág 7-8, egy ing 6 dollár. A tankönyv az iskola tulajdona, a ta­nulók csupán kölcsönzik, de nem viszik ha­za, csak az év elején, amikor a szülő beköti őket. Az iskolán belül csoportosítják a gyereke­ket az év végi felmérés alapján attól függő­en, ki milyen szintet ért el: nagyon tehetsé­gesekre, azokra, akik megütötték ugyan a szintet, de az elit csoportba helyhiány miatt nem férnek bele és azokra, akik az átlag tan­terv szerint tanulnak. A csoportok ezután külön osztályokat képeznek, de az átjárha­tóság biztosított. Léteznek speciális osztá­lyok is, amelyekbe azok kerülnek, akik csu­pán egy-egy adott tárgyból nyújtanak ki­emelkedő teljesítményt. A számítógép a gyerekek életének részé­vé válik a Kindergartentől kezdődően, s mi­közben a folyamatos kézírást csupán har­madikban kezdik, másodikban már vakon tanulnak gépelni tíz ujjal. A szülők sokkal inkább részt vesznek az iskola mindennapi életében, bármikor bemehetnek, segíthet­nek az ebédeltetésnél, vagy ha valaki lema­radt a tanulásban, kiviheti a folyosóra óra közben, és gyakorolhat vele. A szülő, ha igényt tart rá, a saját mun­kájáról előadást tarthat já­tékos formában a tanulók­nak, mint például Aponyi Ildikó férje az érsebészet­ről. Az is természetes ott, hogy előadásokat hallgat­hatnak már kicsi korban rendőröktől például arról, hogy mi a teendőjük, ha elrabolják őket, milyen módszerekkel lehet egy gépkocsi csomag­tartójából kiszabadulni. Sulyok Andrea, a Babits Gimnázium tör­ténelem-angol szakos tanára A Japán Alapít­vány ösztöndíjával tölthetett Japánban két hetet a nyáron. Hatvannégy, valamilyen hu­mán tárgyat oktató, angolul jól beszélő középiskolai tanárt fogadtak 43 országból. Három iskolatípusban is járt: a hatosztályos általánosban, az alsó, valamint a felső kö­zépiskolában. Az egyik meglepetés számára Sulyok Andrea Dr. Aponyi Ildikó az volt, hogy a japánok rosszul beszélik az angolt, amely pedig a legfontosabb idegen nyelv számukra. Ennek oka a hagyományos nyelvtanítási módszerek, és a japán tradíció: a japán ember ugyanis alapvetően félénk, ez pedig előnytelen a nyelv- tanulás szempontjából. Az oktatás meglepően nagy létszámú, 30-40 fős osztályokban folyik, de egy úgynevezett Szivár­vány terv - amely több te­rületen is változtatásokat javasol - célkitűzése a 20 fő. A tervezet szerint a ta­nárokat is osztályozni fog­ják, a rossz osztályzat pedig komoly követ­kezményekkel járhat. Ä japán kisiskolások még nagyon nyitottak, a középiskolások már zárkózottá válnak. A gyerekek az isko­lában papucsban járnak, ennek a hagyomá­nyok az okai, otthonukban ugyanis a japán emberek más papucsban lépnek be a fürdő­be és másban a konyhába, előszobába. Az oktatás ingyenes, miként a tanköny­vek is, s külön iskolái vannak a vakoknak, a siketeknek és az egyéb fogyatékosoknak, méghozzá igen magas számban. Természe­tesen technikai szempontból igen jól felsze­reltek az intézményeik, minden iskolásnak jut számítógép. Az étkezésre különös gondot fordítanak, de ez a különös gond például már a marha­tartás folyamán is jelentkezik: az állatokat masszírozzák és sörrel itatják. Japánban te­hát, vonható le a tanulság, marhának lenni sem rossz. CSERI LÁSZLÓ Életveszélyes egyetem? Kieső ablakok, dőlni készülő fal zatok. Nem egy nyomortanyáról, h, men helyenként uralkodó állapotoktól értékkel szemben elenyésző pénz ji t agyonterhelt villamos háló­júéin a Pécsi Tudományegyete- il van szó. A több tíz milliárdos az épületekre. A Pécsi Tudományegyetem birtoká­ba került Liszt Termet egyszerűen bezáratta az egyetem főmérnöke. Mihalovics Gábor azért döntött így, mert a hó annyira megnyomta a te­tőt, hogy a tűzfal hasas lett, és a sta­tikai szakértő kimondta: az épület baleset-, nem túlozva életveszélyes állapotban van. A felújítása a számí­tások szerint 45 millió forintba ke­rülne, jóllehet elképzelhető, hogy ezt az összeget nem éri el az ingat­lan könyv szerinti értéke. A liszt Terem példája nem egye­dülálló a PTE épületeinek sorában. Ahhoz képest, hogy 350 milliót fizet­tek a Hunyor Szállóért, eddig 9 millió forintot költöttek a homlokzatra, mert 3-4 négyzetméteres foltokban hullott a pirogránit burkolat. Az állványok­kal araszolnak tovább, mert félő, hogy valaki fejére ráesik egy darab. Az már csak „hab ß tortán”, hogy 15 millió forintba kerül a tetőszigetelés, ugyanis beázik a volt szálloda. Állványerdő volt nem olyan rég a )0 ágyas klinika északi oldalánál is: ott ugyancsak a burkolólapok hrllottak, míg másutt nemes egy­szerűséggel kiestek az ablakok. A k inikán nincs olyan hely, ahol ne le nne valamilyen balesetveszély, ez­zel együtt 10-15 millió forint jutott a ak felújításra. Ugyancsak „kész” a fcgászati és a szülészeti klinika, ondja a főmérnök, az egyetem - közvetve az Oktatási Minisztérium égisze alatt működő pécsi egész- se gügyi intézmények közül csak a S: ávcentrum és a Nephrológia van rqndben. Nem sokkal rózsásabb a helyzet ai oktatási-kutatási célokat szolgáló éj ületek esetében sem. A Rákóczi úri tömböt és a volt Zipernowsky- bi 'ruházást most ne vegyük ide, de a; Ifjúság útján már jelentkeznek a gondok. Az orvosi kar központi éj ülete megérett egy kemény felújí­tó >ra; a belső burkolat sok helyen Mihalovics Gábor balesetveszé­lyes, miután ki­töredezett a grá­nit. Az északi ol­dalon lévő okta­tók sokszor a fo­lyosón dolgoz­nak, miután sor­ra kell kicserélni a nyílászárókat: részben, hogy ne potyogjanak ki, il­letve, hogy ne folyjon be a víz. Csak ablakcsere-ügyben 80 millió forint­nál tartanak. A Pollack valamennyi épülete tel­jes felújításra szorulna: 25 éve emel­ték őket, azóta gyakorlatilag hozzá­juk sem nyúltak. A Boszorkány úti kollégium egyenesen rettenetes helyzetben van. Itt minden „össze­jött”, kezdve a villamos hálózattal, amit annak idején úgy méreteztek, hogy a hallgató fejenként legfeljebb egy asztali lámpát, uram bocsá’ ille­gálisan merülőforralót használ a szobájában. Időközben a kollégium megtelt számítógépekkel, tévékkel, hűtőkkel és egyéb elektromos be­rendezésekkel - egyenesen csoda, hogy a rendszer még bírja. A fenti felsorolásban csak úgy repkedtek a milliók, így magától ér­tetődik a kérdés: ha ennyi pénz van felújításra, akkor mi a gond? Az, hogy csak ennyi van. A számok ön­magukért beszélnek: a Pécsi Tudo­mányegyetem birtokában a kapos­vári, szombathelyi és zalaegerszegi épületekkel együtt 194 ingatlan van, 364 ezer négyzetméter alapterület­tel. A könyv szerinti értékük 30 mil­liárd forint körüli - ingatlanszakér­tők szerint ez inkább 40 milliárd. Ehhez az irdatlan vagyonhoz képest tavaly a műszakiak 626 millió forin­tot költhettek, amiből klasszikus karbantartásra 350 millió mehetett csak el. Ami pedig a felújítást illeti: ha mindent összeszámolnak, 2,5 milliárd forintra jön ki a PTE éves felújítási költsége - ezzel szemben jött 160 millió forint az Oktatási Mi­nisztériumtól... Ami csak „tűzoltás­ra” - például a fentebb felsorolt, már elvégzett munkákra - elegendő, me­lyekből évente 2(M0 fordul elő. A pénztelenség mindenképpen visszaüt, hiszen a spórolás akár az eredeti összeg triplájába is kerül­het, ezzel tisztában van mindenki. Azért talán van némi esély a javu­lásra: a minisztériumban most ké­szül egy olyan tervezet, hogy a hallgatók utáni normatí­vát januártól megbonta­nák - csakhogy eddig nem mondták ki, ebből szám szerint hány száza­lék jutna kötelezően fenn­tartásra. így pedig a „ne­sze semmi, fogd meg jól”- állapot áll elő. Az sem igazán vigasz, hogy az ország csaknem valamennyi felsőoktatási intézménye egyazon ci­pőben jár. Mihalovics Gábor azzal példálózik: amikor Sopronban járt, az ottani kollégája dolgo­zószobájában dőlt a fal... BALOGH ZOLTÁN Amikor dőlt a polc Tavaly február közepén a MTESZ-székházban megdőlt egy fémszerkezetű polc- rendszer, és a közgazdaság-tudományi kar ideiglenesen odaköltöztetett könyvtá­rának darabjai rázúdultak az ott dolgozó könyvtárosokra. Az ügyben gyanúsított­ként hallgatta ki a rendőrség az egyetem főmérnökét is, aki elmondása szerint nem is tudott arról, hogy az eredeti megállapodással szemben - egy másik terem­ben a földön depózzák a könyveket - az egyetem nem műszaki képviselője hasz­nált polcokat rendelt, és megälapodott a MTESZ-szel, hogy fölállítják azokat. Idén év elején az ügyész két megrovást osztott ki: egyiket a műszaki igazgatóság mun­katársa, a másikat a szerelő vállalkozó kapta. Az indoklás szerint nem tudták bizo­nyítani, hogy a főmérnök tudott volna a dologról. Mihalovics Gábor nem vitatja, hogy ha baleset történik, először a műszakiak felelősségét kell vizsgálni, miután a feltételek biztosítása a feladatuk, de ez előtt a konkrét ügy előtt értetlenül áll. Rá­adásul a rendőrség most hétfőn megint kihallgatta őt, mert a balesetben megsé­rült hölgy panaszt nyújtott be, hogy nem 8 napon belüli, hanem azon túli sérülést szenvedett. Az eljárás tehát újra elindult, a kimenetelét nem tudni.

Next

/
Thumbnails
Contents