Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-21 / 227. szám

I 2003. Augusztus 21., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A ­Pécsvárad: kilenc új szobor A hétvégén bezárta kapuit a Pécsváradi Nemzetközi Szobrász Alkotótábor. Az idei mérleg: kilenc kvalitásos köztéri szobor. Elhelyezésükről az önkormányzat később dönt. Pinczehelyi ga(rá)zdálkodásai Megnyílott, a Miskolci Galériá­ban Pinczehelyi Sándor közel félszáz, zömmel új munkáiból álló kiállítása „Képek” címmel. „A művész időnként kinéz az ablakon, s amilyen disznó sze­rencséje van, ott régi kedvenc szereplőit (birkákat, ludakat, sertéseket) látja elvonulni. A különbség mindössze annyi, hogy ma már a felhőt, a fák lombja közül felszálló párát is figyelemre méltatja mögöttük. (...) Pinczehelyi, bár gyakorta ott van a 'képen, s hajlamos szembenézni a múló időt ön­maga más-képében megjelenítő képmásával, mindig igyekszik megfoghatatlan maradni. Nincs oppozíció és nincs föltétien azonosulás. Csak így lehet elfo­gulatlanul ga(rá)zdálkodni mar­xista és keresztény jelképekkel, használni a világi és a vallásos ikonográfia eszköztárát” - írja a katalógusban Várkonyi György művészettörténész. Pinczehelyinek szeptember elején Érsekújváron nyílik kö­zös tárlata az ottani szlovák mű­vésszel, Julius Rollerrel, majd szeptember 20-án Veszprém­ben, a Csikász galériában fotóit és printeréit mutatja be. CS. L Az egykori mecseki bányász­kolóniákon szeptembertől minden hétköznap délután 14 órakor felcsendül a Tiszttelet a bányász szaknak című dal­ra készült toronyzene-kom- pozíció. A zenélő órák az első körben négy helyen szólal­nak meg rendszeresen. A bányász hagyományokra emlé­keztető egy perces szerzemény Kircsi László alkotása, és a római katolikus templomok tornyában, Komlón pedig az önkormányzati épület tetejéről hallható minden hétköznap, pontban akkor, ami­kor a délelőtti sitt végződött, a délutánosok pedig leszálltak a föld mélyébe. A Pécsi Bányász­történeti Alapítvány célja az, hogy hazánk egyik legrégibb és történetében leggazdagabb bá­nyavidékének tárgyi emlékei köz­kinccsé váljanak, s ne felejtsük el, hogy mi történt itt évtizedeken és századokon át, vallott a gondolat előzményeiről Szirtes Béla, a szervezet elnöke. Zordon bércek bányászgyermekének szeretettel nyújtanak kezet - mondja a bá­nyásznóta, s ezt teszik most szep­tember 5-7-én a bányásznap al­kalmából a Mecsekben is, de a vi­lágon egyedülálló módon idézik vissza a nehéz szakma pillanatait, toronyzenét sugároznak ekkortól nap mint nap a déli harangszó mintájára 14 órakor. A mű első ré­szében a klopacska munkára hí­vó hangjai hallhatók, majd egy harangjáték-átmenet után - mely az egyház egykori bányatulajdo­nosi szerepére utal - az ősi német bányászdal, a Tisztelet a bá­nyász szaknak taktusai követ­keznek. A Me­csekben folyta­tott 250 éves szén- és 40 éves uránbányászat­ra emlékeztet mindenkor ez a toronyzene, s azért ezt a dallamot választották, mert a bányászhim­nusz az ünnepségek és bányász­temetések éneke. A zenélő órák­ból most négyet avatnak fel: a pécsbányai, a pécsszabolcsi, a kővágószőlősi katolikus temp­lomtornyokba, valamint a komlói városházába kerül egy-egy beren­dezés. Később bővül majd a kör, Pécs-Somogyra, Vasasra és más bányászkolóniákra, sőt a pécsi Ágoston téri templomba is eljut a toronyzene. MÉSZÁROS B. E. A fa volt idén is a főszereplő Pécs- váradon. Az idei Nemzetközi Szobrász Alkotótábor résztvevői köre ezúttal is a város, a térség szellemiségéhez kötődő művé­szekből állt. Dechant Antal, Fükő Béla, Mato Tijardovic, Szabó Já­nos, Szabó László, Timován Ta­más, Vanyúr István és Várhelyi György, továbbá az ezúttal szob­rászként tevékenykedő Valkó László képzőművész két hétig dolgoztak a Dombay-tó melletti ifjúsági táborban berendezett művésztelepen. Bogdán Gyöngy­Egy fedél alatt az iskola Most már teljes bentlakás mel­lett folytatódik a pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépis­kola és Szakiskola Batthyány utcai épülettömbjének csinosí­tása, bővítése. A nyárra beköltözhető állapotba került a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Szakközépiskola és Szakis­kola Batthyány utcai épülete. Ez­zel a néhány éve több középfokú oktatási egységből - szakközépis­kolákból, szakmunkásképzőből - összevont intézmény már egybe­tartozó, de különféle épületekben működő részei a szeptemberben kezdődő új tanévtől egy fedél alá kerülnek a hajdani laktanyából fo­kozatosan kialakított iskolában. A több száz millió forint költsé­gű intézményátalakítás az utóbbi évek legnagyobb, központi pályá­zati alapokból és szerződéses kapcsolatból származó külföldi alapítványi segítséggel folyó köz­oktatási fejlesztése Pécsett. A beköltözéssel végre lehető­ség lesz egy valóban egységes - bár oktatási kínálatában és peda­gógiai szempontból sokszínű - is­kola kialakítására. A nyári költö­zést és az új szárny berendezését az iskola önerőből sem pénzügyi­leg, sem fizikai értelemben nem tudta megoldani. Az iskolát.sok éve patronáló, fejlesztését támo­gató német Hanns Seidel Alapít­vány segítséget nyújtott négy tan­terem berendezéséhez, további ötöt-hatot az iskola a régi bútorzat felhasználásával tudott berendez­ni. Az iskola további 6-8 tanter­mének a bútorzata hiányzott. Pécs Önkormányzatának Köz­gyűlése az intézmény kérésére öt­millió forintot adott a költözésre és minimális, úgynevezett első beszerzés megoldására. ______d^l vé r, a Fülep Lajos Városi Művelő­dési Központ és Könyvtár mun­katársa, az alkotótelep háziasszo­nya elmondta, hogy szombaton befejeződött a munka, az elké­szült alkotásokat favédő anyaggal is bevonták. Az idei szim­póziumon kilenc alkotó hozott létre egy-egy művet. Ketten kővel dolgoztak. A résztvevők és a szakemberek egyöntetű vélemé­nye: kivétel nélkül kvalitásos köz­téri alkotások születtek Pécsvára- don. Tavaly az alkotásokat köz­vetlenül a zsűrizés után a város A tanulmányaikat elkezdő főis­kolai, egyetemi magyar szako­soktól rövid írásos följegyzést kértem helyesírási gondjaikról. Egy két kivételtől eltekintve a legtöbben a külön- és az egybe- írást jelölték meg olyannak, amelyben bizonytalanok. Ennek egyik aggasztó jele, hogy irodalmi alkotásokban, újságcik­kekben mértéktelenül terjednek a kötőjellel írt szavak. Ilyenek, mint a csúszó-pénz, lánc-reakció, magnó­interjú, masszázs-terem, ország­pusztító, poszt-graduális, taxi-állo­más stb. stb. A kötőjel ezekben az esetekben a bizonytalanság jele, helyesírási hiba. A kötőjel ugyanis az egybeírás egyik törvényes mód­ja. Azt már az általános iskolában meg kell tanulni, hogy az egybe-, ü- letve a különírás jelentésmegkülön­böztető szerepű. Más a gyors írás és más a gyorsírás. A jelentés mellett az írásmódot meghatározza még az a szószerkezeti kapcsolat, amely a két szó között fennáll, és ez a kap­csolat jelöletlen, rag nélküli. Pl. az autómentő jelöletlen tárgyas össze­tétel (autót mentő), a munkaképes jelöletlen határozós (munkára ké­pes), az iskolaorvos (iskolának az orvosa) birtokos jelzős összetétel. Az elmondottak tükrében tehát nincs szükség a kötőjelre. Ezt az írásjelet egy látszólagos ellentmon­dás feloldására is használjuk. A rossz-szívű abban különbözik a díszszázad szóalaktól, hogy az előbbiben három azonos hang (sz) találkozik az összetétel határán. Összetételben nem alkalmazhatjuk az egyszerűsítés, a csonkított kettő­zés szabályát (gyászszertartás), de három azonos betűt se írhatunk közterületein helyezték el. Ezek eleve ajánlott és a művészek által kiválasztott pontok voltak. Idén még nem dőlt el, hogy egyes művek hova kerülnek, ezért a zsűrizés után először a vár­kertben állítják ki őket, eztán döntenek elhe­lyezésükről. Akkor készül­hetnek el a végleges talapzatok is. Olyan mű is van, amit a várkerti kiállítás után az önkormányzat épületében állítanak fel. egymás mellé. Ezt az ellentmon­dást kell és lehet feloldani a kötőjel­lel. Allan Pease: Testbeszéd. Gon­dolatolvasás gesztusokból című si­kerkönyvében ilyen szóalakok ol­vashatók: „hüvelykujjjelzés”, „nyi­totttenyér”. - A kiejtés alapján elvi­leg három j és három í hangzik, a gyakorlatban azonban csak hosszú j és hosszú í, viszont összetételben nem alkalmazható az egyszerűsí­tés úgy, mint pl. toll+lal = tollal, vádbtt+tól = vádlottól esetében. Még tévedése ellenére is közelebb áll az igazsághoz az, aki tollbamon­dás esetén az idézetben látható jjj, ttt írásmód mellett dönt. A helyesírási szabályzatot ke­vésbé ismerő vagy ritkán lapozga­tó ember számára a meglepetés erejével hat a 263. pont, amely szerint van nagykötőjel is. Alakjá­ra nézve megegyezik a gondolat­jellel, de se előtte, se utána nem hagyunk ki betűhelyet. Kézírás­ban nehezebben, de a nyomtatás­ban pontosan alkalmazható. De ismernünk kell használatának eseteit. A mindennapi gyakorlat főbb esetei: két vagy több nép (nyelv) kapcsolatának érzékelte­tésére: magyar-angol (szótár); két vagy több tulajdonnév nem közötti összefüggés jelölésére: Rácz-Takács (Kis magyar nyelv­tan); olyan szavak összefűzésére, amelyek valamitől valameddig vi­szonyt érzékeltetnek: Buda- pest-Bécs; géptípusok stb. betű- - vagy szó- - és számjelzése között: Apolló-ll-es, T-34-es. Mindez csak addig marad rejtély bárki számára, amíg nem veszi a fá­radságot helyesírásunk rendszeré­nek tüzetesebb megismerésére. Rónai Béla Magyarul - magyarán Helyesírási gondjaink Mediterráneum, snidlinggel bolondítva Harmadik alkalommal rendezték meg Pécsett a Mediterrán Hangulatok Fesztiválját, ezúttal augusztus 17. és 20. között. A fesztivál közel 40 rendezvényén több mint 100 előadóművész lépett fel, tizenkét vendéglátó egység és több mint félszáz népi és iparművészeti árus tevékenykedett. Ha belépünk az apró égőkkel és növényekkel díszített íves kapun, egy sátorral szembesülünk, amely alatt furcsa szerkezet mu­tatkozik. Oldalán a fogaskerekek és köztük a kígyózó fémlánc első pillantásra középkori kínzóesz­közt sejtet, de ha bekukkantunk a belsejébe, akkor láthatóvá válik a lényeg: egy pirosra sült malac, amelynek első bemeneti és hátsó kimeneti nyílásán fémrúd halad át. Ez egy sütőberendezés, amely­ben egyszerre akár hat malac vagy bárány is „sütkérezhet”. A Mediterrán Hangulatok Fesztiválján persze egyéb ételek is találhatók, erről tanúskodnak az illatok, melyek csalogatják az embert egyik helyről a másikra, Rétes Rozitól a Véli Agáig. A fesztivál ötlete teljes vértezeté- ben három esztendeje pattant ki Orcsik Ferenc, a Pécsi Ipari Vásár Kft. ügyvezető igazgatójának fe­jéből. Abból a hiányérzetből in­dult ki, amit a nyomtalanul el­tűnt nyári színház okozott az emberek tudatában, s abból, hogy augusztus második felében semmiféle rendezvény nincs a városban. Arra gondolt, hogy nem csupán beszélni kell arról, mit is jelent a „mediterrán han­gulatok városa” szlogen, amely­nek lényegét voltaképpen ponto­san soha senki sem fogalmazta meg. Fel kellene inkább mutatni, milyen is a mediterrán hangulat ott, ahol sem a tengerpart, sem a környezet nem árasztja a medi­terráneum formáit és színeit. A környezetet tehát feljavították délszaki növényekkel, első alka­lommal pálmafákat is hoztak. Később finomítottak egy kicsit az elgondoláson, a pálma talán túlzás, inkább a délszaki hordós növényeket szorgalmazták, mint például a leándert. Igyekeztek si­kátorokat, sejtelmes fényeket létrehozni, a tizenkét vendéglátó egységet és a több mint félszáz népi és iparművészeti árust úgy helyezték el, hogy a közönség keskeny átjárókban kígyózzon. A múlt század eleji vásári hangu­latot alakítottak ki azon a téren, ahol valamikor piac volt, ahová társze­kerek hozták az árut, s ahol vásárlás közben ta­lálkoztak egymással az emberek, megittak egy sört, egy pohár bort. A fesztiválon megtartották a Mediterrán Hangula­tok Bora versenyt, két kategóriában. Vörösbor­ban a villányi Bock Pin­cészet minősült a leg­jobbnak, fehérben pedig a Pécsi Püspöki Pincé­szet. A mediterrán sza­kácspárbajt a kitelepült vendéglők szakácsai vív­ták meg egymással, s a mohácsi Véli Aga Ven­déglő nyerhette el a Pé­csi Nagy Fakanál-díjat kakaspörköltjével. A Széchenyi tér a fények és az illatok varázsában nap, s vitték szerteszét a fesztivál hírét. Esténként a vendéglőkben alig akadt szabad hely, a tér lép­csőin is rengeteg fiatal üldögélt, még éjfélkor is, amikor trombitán megszólalt az II silencio a dzsámi sarkáról. A kebab, amelyet mi leginkább gyros-ként ismerünk, többnyire birkahúsból készül, a Véli Agában azonban csirkemellből, amelyet olajos, fűszeres pácban áztatnak. Ez nem any- nyira idegen a mi ízlés­világunktól, magyaráz­za Havasi István üz­letvezető. Hozzá salá­tát adnak fokhagymás joghurtos öntettel, egy kis snidlinggel megbo­londítva. Ez az oka an­nak, hogy éjjel egykor zártak csak be. Mert a vendégek, érthető mó­don, valahogyan nem akartak távozni. Az il­latok és ízek rabjaivá váltak. FOTÓ: LÄUFER L. _________________CSERI LÁSZLÓ A Széchenyi téren szokásos rendezvények központja mindig a nagyszínpad, nagy hangerővel előadott műsorszámokkal. A mostani fesztivál intimebb volt, nem az éppen fellépő zenekar fe­lé fordultak a tekintetek, hanem a kis létszámú zenei együttesel mentek oda az emberekhez, hog' muzsikálhassanak nekik. Sokai jöttek el az elmúlt négy napon pedig nem volt sajtókampány múlt század eleji ruhába öltözőt fiatalok járták a várost nap min Tisztelet a bányászatnak BÉCSI KERINGŐ, POLKA és sok más divatos társastánc szerepelt a kozármislenyi Tornádó TSE műso- rán, amely a Dunaszekcsői Nyár 2003 programsorozat hétvégi előadása volt. ___________ fotó: tóth l.

Next

/
Thumbnails
Contents