Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-19 / 226. szám

6. OLDAL A U G U S Z TUS 20. 2003. Augusztus 19., kedd H A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje A Magyar Köztársaság Bronz Éremkereszt Dr. Rónaszéki László A hosszú bírói életpálya egyik állomásának tekinti a kitüntetést dr. Rónaszéki László, aki részese volt számos nagy ügynek, töb­bek között a szén- és az uránbányák felszámolásának. A Baranya Megyei Bíróság bányászcsaládból származó bírája ma veszi át a fővárosban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. Már a beszélgetés elején hangsú­lyozza komlóiságát: édesapja Kos- suth-aknán dolgozott. Bányászcsa­lád-gyökereit annál is inkább fon­tosnak tartja, mert még ma is ügyfe­lei között tudhatja az egykori bá­nyászokat. Dr. Rónaszéki László az egyetem után, 1971-ben került a Pécsi Váro­si Bíróságra fogalmazónak, tnajd hat éven át bíró Siklóson. Ezt köve­tően, egészen ’92-ig a Pécsi Munka­ügyi Bíróság bírája. Izgalmas sza­kasz volt, emlékszik vissza, hiszen közvetlen közelről érintették meg az egyéni sorsok, s már akkor is „visszaköszönt” az egyes perekben a bányászkodás. Ugyan a hosszú bí­rói pálya megacélozza az embert, emeli föl szelíden a tekintetét, attól még manapság is el-elmeditálgat egy-egy élethelyzeten. Hogy hová sorolja a hierarchiá­ban most művelt területét, a gazda­sági bíráskodást? Az első helyen vi­tathatatlanul a büntetőügyek áll­nak, a másodikon a család és a gye­rekek miatt a családjog. Ezt követi a gazdasági ítélkezés, megelőzve még a munkaügyit is, hiszen ok-okozati összefüggés van a kettő között: ha rosszul megy a cégeknek, megsoka­sodnak az egyéni viták is. Munkajogi előképzettsége indo­kolta, hogy annak idején átkerüljön a megyei bíróságra - akkor indultak ugyanis a felszámolások. Máig tartó „nagy falatja” a Mecseki Szénbá­nyák felszámo­lása; csak ezen az egy aktán be­lül több mint kétezer egyéni ügy, rengeteg nem vagyoni kártérítési igény, s mindegyik mö­gött valamilyen szerzett beteg­ség szerepel. Persze, nemcsak erre a töméntelen sorsra figyel Rónaszéki László: az uránbánya bezárását is ő kísérte, így abszolút rálátása volt a térség létét fenyegető veszélyekre. Dr. Rónaszéki László Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Mihalovics Gábor Állandó szorításban él: óriási a felelősség, ugyanakkor nincs meg az a pénz, ami az egyetem nem hogy kellő karbantartá­sára, hanem normális fizikai működéséhez kellene. Ha bármi rosszul sülne el, akár van köze hozzá, akár nincs, őt vennék először elő: Mihalovics Gábort, a PTE főmérnökét. Egyáltalán nem tűnik panaszkodós típusnak, ezzel együtt többször is beszél a pénzszűkéről; arról, hogy képtelenek az épületek jelenlegi mű­szaki színvonalát tartani. Ami nem csupán azt jelenti, hogy - megfogal­mazása szerint - folyamatos vagyon­vesztésben van a magyar állam, ha­nem mind lehetetlenebbek a mű­ködtetés feltételei az óriási felelősség árnyékában. Indulatmentesen mondja: ha bármi történik, akár tud róla, akár nem, kit vesznek elő elő­ször? Rutinszerűen a főmérnököt, így volt ez - most kicsit megemeli a szavát - a MTESZ-székházbeli polc­dőléssel kapcsolatban is, jóllehet az egyetemnek köze nem volt hozzá. Persze, nem csupán a pénzhiány a fő- és visszatérő elem Mihalovics Gábor mondandójában. Hanem a jó értelemben vett szolgálat. Hogy á Pécsi Tudományegyetemen az ok­tatást, a kutatást és a gyógyítást mű­velőknek csak a szakmájukra kell­jen koncentrálniuk, természetes le­gyen, hogy van villany, működik a lift és a szellőztető rendszer. S hogy egy új vagy felújított épületben a hallgatókkal együtt érezzék jól ma­gukat. Ám mielőtt kitérnénk né­hány nagyobb volumenű munkára, kanyarítsunk ki egy kis szeletet az életéből! A Pollackon gépész szakon vég­zett mérnök húsz éven át NB I-es szinten kézilabdázott, s jóllehet az Ércbányász színeiben sportolt, sportállást soha nem fogadott el. En­nek is köszönhette, hogy miután két évtizedet töltött az uránbányánál kü­lönböző vezető beosztásokban, nem rendítette meg a bánya felszámolása. A plusz karbantartó-üzemfenntartó szakmérnöki végzettség birtokában 1990-ben a Centrum építkezésére kerül, majd az áruházat kell üzemel­tetnie, amit már akkor sem tartott nagy kihívásnak. Ezért pályázott ép­pen tíz éve a JPTE álláshirdetésére: az egyetem főmérnököt keres. Bead­ta, hitte is, nem is - a három forduló után ő maradt talpon. S azóta nem más, mint mindenki jó értelemben Bertanicz Vilmos És van ma is, hiszen „halálos” ügyekkel foglalkozik: a felszámolás mindig egy érdekes okokra, sajátos globalizációra visszavezethető ha­láltusa vége. A keresztbe tartozások világát éljük, amikor könnyen el­szakad az a hajszál, amin a kis tár­saságok léte függ, mondja. A bíró az említett két „nagy” mel­lé egy egészen más területről szár­mazó harmadikat is felsorakoztat: az emlékezetes Tribu-ügyet, amely­nek a gazdasági részében tizenhat és fél ezer emberrel volt dolga. Amúgy szinte minden napra jut va­lami új, hiszen ahogy számba veszi, évente 300-350 ügyet tárgyal. S hogy e mellett se unatkozzon - és mert mindig jó kapcsolatot ápolt a kollégákkal is -, elvállalta a Bírósági Dolgozók Szakszervezete országos elnöki tisztét, amit négy éve tölt be közmegelégedésre. BALOGH Z. vett kiszolgálója, aki folyamatosan ott van a háttérben. Természetesen néha reflektor- fénybe is kerül - s ezen tisztán a szakmai munkát érti. Példának az If­júság úti felújítást és beruházást, a Rákóczi úti tömb 2,5 milliárdos, másfél év alatt végrehajtott, 15 éven át elodázott felújítását említi. Aminek a végre­hajtásához a lob­bizáson kívül a szakmai fifika is kellett. Hogy megbecsült-e az általa felügyelt te­rület? Jóllehet egyetlen karhoz nem tartoznak, az emberei rendre ott vannak az egyetemi jutalmazottak között. S a főmérnök természetes­nek tartja, hogy ez az Érdemkereszt az egész csapatnak szól. ___b. z. Moh ácsról tegnap reggel a fele­ségével úgy indult Budapestre, hogy fogalma sem volt, milyen elismerést vesz át az Oktatási Minisztériumban. „Igazi megle­petés lesz, az eseményre szóló meghívóból nem derül ki, és az igazgatónő sem árulta el” - mondta Bertanicz Vilmos, mi­közben azt latolgatta, fogadást is tartanak Uyen ünnepségen? Mohácsi gimnazistaként hajós akart lenni. Vonzó volt számára e mesterség, főleg miután a barátai közül ketten is hajósdinasztiához tartoztak, s a fiúk apjuk, nagyapjuk példájára dunai utazásokra készül­ve meséltek neki a szabad élet szépségeiről. Villányban élő szülei viszont hallani sem akartak a ka­landor életmódról, megparancsol­ták: tanuljon szakmát!- Érettségi után esztergályos ké­pesítést szereztem, majd mindjárt utána elvégeztem a nehézipari mű­szaki egyetem kohász szakát Duna­újvárosban, így lettem nyersvas- és acélgyártó üzemmérnök - sorolja pályája kezdetét Bertanicz Vilmos, hangsúlyozva, hogy esze ágában sem volt pedagógusnak menni, még akkor sem, amikor az egyetem befejezése után azért az oktatói vizsgát is letette.- A Duna Vasmű mérnökeként dolgoztam egy éve, amikor megis­mertem a feleségemet. A munka­helyemen fölajánlották, hogy há­zasságkötés után azonnal szolgála­ti lakást kapók, a feleségemnek is kínáltak állást, ám akkor a mohácsi szülők szóltak közbe: „Lányuknak a közelükben a helye!” Mohácsra jöttem, és elfogadtam az 502. szá­mú Radnóti Miklós Ipari Szakmun­kásképző Intézetben a pedagógusi állást. Jövőre lesz harminc éve, hogy a szinte mellékesen megszer­zett műszaki tanári diplomámat hasznosítom, de már az első évben rájöttem: ez a nekem való feladat! - mondja határozottan. Az első években kizárólag vasas­szakmunkásoknak, az esztergá­lyosnak, lakatosnak, autó- és me­zőgazdasági gépszerelőnek készü­lőket oktatta 1 szakmaismeret­re, anyagisme­retre, szakrajz­ra. A 90-es évek elejére viszont elfogyott az igény e meste­rekre, profilvál­tás is történt az iskolában, és előtérbe került a kereskedőképzés. Bertanicz Vilmos is váltott, kereske­delmi és vállalkozás-ismereti, áruis­mereti tantárgyak mellett kereske­delmi etikát és eladástant tanít az iskola közel ezer diákja zömének a nappali tagozaton, illetve a felnőtt- képzésben résztvevőknek.- Jó egy hét múlva kezdődik a tanév, de én már most tudom, a ta­nulmányi versenyeken kiket fogok indítani - mondja határozottan, majd hozzáteszi: - Mérnök marad­tam annyiból, hogy a pontosság, a precízség az életelemem, s ezt a gyerekektől is megkövetelem. Igye­kezem tudatosítani a versenyszelle­mű, eredménycentrikus felfogást, s erre évente ott a példa, amikor a legkiválóbb növendékek a külön­böző versenyeken elért kimagasló eredményükért jóval a tanév vége előtt kapnak szakmunkás-bizonyít­ványt. Nem gondolom, hogy a szi­gorú tanárok sorába tartozom, el­vétve buktatok, de az biztos, a sem­mire nem adom meg a kettest sem - összegezte, mintegy figyelmezte­tőül az ipariban tanévet kezdőknek a tanár. berta maria Feisőegerszeg i KÁRÁSZ• r. $1& i Vékény vár L'9o becsek Kisbattyán I pöiőgk* ,o | ÖMelseigáncésí Magyatszékc, Mecsekfal A KÖZSÉG GAZDÁI. A 410 lelkes település polgármestere: Mezei At­tila (48 éves) erdész, a Faluszépítő Egyesület elnöke. Alpolgármestere: Dobos László (44) mezőőr. Képvi­selők: Szeü Zoltán (43) gépkezelő, Berczeli Ferenc (49) autószerelő, Lép Péter (24) főiskolai hallgató, Jenczer András (23) környezetmér­nök. Falugondnok: Löbl Zoltán (46). Falugazda: Wehovszki István (39). Könyvtárvezető: Mezei Attilá- né (46). Mezőőr: Major Géza (48). Erdészet-igazgató: Szőnyi János (48). Plébános: Gyiwosovics Mihály (68). Kántor: Nyisztor György (55). Jegyző: Havasiné Szakoly Zsuzsan­na (47). Községháza címe: 7333 Kárász Petőfi ú. 36. Tel.: 72/420- 076 és 520-700. Fax:72/420-074. E- mail: karasz@axelero.hu ■ AZ AUGUSZTUS 23-IKI falu napon Sziebel Jánosné ikon- és festménytárlata nyílik. A JESZ Oberon Stúdió Mi a szerelem? c. darabját mutatja be. ■ karasz, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Kárászi Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János KÁRÁSZ BEMUTATKOZIK Munka, dal és játék Nem egy öntevékeny csoport öregbíti a település hírnevét. A nyugdíjasok 12 fős dalárdát alapí­tottak Mihály Józsefné klubvezető közreműködésével szászvári és komlói példa nyomán. Karnagyuk Nyisztor György. A szerveződés során motiválta őket az a tény is, hogy a településen régen létezett egy vegyes kar, amelynek tagja volt például Elekes Imréné és Ko­vács József. Az ifjúsági klub tagjai (vezetők: Löbl Bernadett és Szeli Barbara) részt vesznek a tavaszi pataktisztí­tásban és fellépnek a Pajtaszínház helyi humoros történeteket feldol­gozó darabjaiban. Berczeli Nor­bert és Ginder Roland falfestmé­nyeket és maszkokat készítenek, a klub falát is festményekkel illuszt­rálták. Mihály Józsefné A teleház munkáját segí­ti szervezéssel Jenczer András és Wehovszki István. A ház­ban ugyanis a panaszos lakó­kat is fogadják, akiknek ügye­ket intéznek. Felveszik az ebéd­megrendeléseket. Nincs kizárva, hogy idővel teleposta működik majd. A Kár-ászok elnevezésű kis­pályás labdarúgó-sportkör munká­ját Lép Péter.fogja össze. Kellemes akusztikája miatt a templomban nemegyszer fellép a Continentál Singers együttes. A Mayer-orgona sűrűn szorul javításra. Á plébánia szívesen venné jótékonykodó hangszerjavító segítségét. ______■ A völgy látványosságai Kerámiagyűjtemény, Malom-múzeum, Pap Judit Elza Pajtaszínhá­za, kemping, 15 vendégház, kerékpárkölcsönző, tenisz- és futball- pálya, szép templombelső, a Kelet-mecseki Nyár helyi rendezvé­nyei is várják az érdeklődőket. A község szeretne egy völgységi té­májú helytörténelmi múzeumot nyitni, Szent Imre-szobrot felállí­tani. Öt éven belül lesz majd egy új orvosi rendelő. A Derzső- és a Pertus-hegy őrizte völgykatlanban már 15 vendégház működik, a legtöbb a Keleti-Me- csek övezetében. Akadt olyan nyár, hogy a vendégéjszakák száma elér­te az ötezret. Országos hírű volt a falusi vendéglátás már a két világ­háború közti időszakban is. A Me­zei család ősei már akkor fogadtak e tájat megtisztelő látogatókat, mai vendégváró tanyájuk közismert a természetbarátok körében. A Kele- ti-Mecsek Egyesület helybéli Tour- inform Irodája még hét végén is fo­gadja az érdeklődőket, igénybe ve­hetők a teleház szolgáltatásai is. Láthatunk löszfalba vájt pincéket, a Páll-portán egy sziklakertet, védett hársfát, a templomban pedig Ár­pád-házi Szent Margtot ábrázoló másfél évszázados olajfestményt. A plébánia mögötti domboldal re­tekében a török elől Mohácsról ide szállított egyházi kegytárgyakat őriztek egykor. A 190 esztendős volt iskola, most már faluház falán fedezzük fel azt a kegyeleti táblát, amelybe a település hímevét öreg­bítő személyek nevét vésték be. Most faragják a márvány felületbe dr. Márta János nemrég elhunyt körorvos nevét. A faluház ad helyet egy országos rangú jógatábomak Dénes Györgyné vezetésével, de itt működik Szeliné Oláh Márta szer­vezésében a gyógytornaklub -,is. Dobos László mezőőr, aki a helység vonzere­jét ecsetelte, el­mondta, hogy az erdei munkákat ismertető tanösvényt, .a falu körül sétautakat létesítenek, míg a közte­reken fából kialakított többméte­res virágtartókat helyeznek el. A megyei és az országos virá- gosítási versenyekbe újból bene­veztek jó eséllyel, hisz nemrég el- készült a szennyvízhálózat. ___■ Meg kérdeztük a karásziakat: Megéri a múltkutatás? Régésztábor és országjárás Löbl Bernadett (21 éves) egyete­mi hallgató: - Ahogy előadjuk a Paj­ta-színházban a helytörténeti témá­jú humoros jeleneteket, játékosan ismerkedünk községünk múlt­jával. Élmény volt Pesti János Ördögszántotta hegy című mon­da-feldolgozásá­nak ősbemutató­ja vagy a Máré- vár története cí­mű mű. A Kárászi Huncutságok alapján megtudtam, hogy Dobos István hajdani kántorunk zeneszá­mokat szerzett. Meghatott, ahogy a fia énekelte apja régi szerzeményét. Csaknem húszán vagyunk fiatalok bedolgozó komédiások, maradunk a szerepünkben. Császár Levente (42) Tourin- form Iroda vezetője: - Sok vendéget vonzzon a Pajtaszínház és a Pécs- Baranya Művészeinek Társasága sűrűn állítson ki Pajtagalériánk­ban. Rumi László rendező és a Pé­csi JESZ Oberon Stúdió pedig ne csalódjon szerve­ző munkánkban. A másik vállalko­zásunk, az Iro­dalmi hétvége is népszerű marad­jon. Töretlen legyen a hagyomány- őrző tábor vonzereje és az eddigi si­keres témáit, mint tánc, népdal, színjátszás és kézművesség - újab­bak kövessék. Hírességeink, így Kühnel Márton és vitéz Kun Lajos életét színre visszük. Mezei Attiláné (46) falusi vendég- fogadó és falukrónikás: - Örülök, hogy megírják az erdészet- és temp­lomtörténetet. Szeretném, ha egy tájházban meg­nyílna a helytör­téneti múzeum, a könyvtár és a faluszépítők iro­dája. Ä község- csinosítók szer­vezete kikéri a la­kók véleményét, hogy hol helyez­zenek el új padokat és virágtartókat köztéren. Folytatódjék a színházlá­togatás és az országjárás a község segítségével. Jó lenne, ha régésztá­bor szerveződne őskori emléke­ink feltárására, amihez a falunk munkásokat, szállást és étkezést biztosítana. ■ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI ÉRTÉKNEK SZÁMÍT az egykori Szabó vízimalom, ahol kiállították a volt téglaégetők feliratos termékeit. Várható, hogy egy kovácsmflhelyt is berendeznek. ______________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents