Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)
2003-08-13 / 220. szám
6. OLDAL SÁROK BEM UTATKOZIK 2003. Augusztus 13., szerda Sárok c,- OMárok Wá9°S Uppóo OBe2edek MagigrtxSly SÁROK /\ ...*1mLí A KÖZSÉG GAZDÁI. A 170 lel kés helység polgármestere: Vajdics László (47 esztendős) őstermelő. Alpolgármester: Bíró Béla (51) nyugdíjas géplakatos. Képviselők: Hollender János (42) kazánfűtő és tápkeverő, Balogh Róbertné (29) üzletvezető, Kalányos Zsolt (24) traktoros, Mihályfai József (39) mezőgazdasági gépszerelő. Cím: 7781 Sárok, Kossuth u. 57. Tel. és fax: 06-69-379-503. ■ ÚJABB MONOGRÁFIA kiadását tervezik. Ebben bizonyára foglalkoznak az utolsó bíró, Hetényi István, dr. Kamionkai Szemző István zeneszerző és ügyvéd, valamint Ognyenovics Milán politikus életével is. Utóbbi személy a községben született, a kivégzett Rajk László munkatársa, volt. A Rajk- perben vádlottként több évi börtönre ítélték. ■ sarok, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Gyód Bogád Kovagoszolos Romonys Pécs Pellérdó Áranyosgadany GYÓD 9 .óKészü okökéfK 'ö Nagykozár Maparsarlós \.0 Kozárwísfeny KcÄaro ^ f 'Lothárd^ A falu gazdái A 621 lelkes helység polgármestere: Schmidt Ferenc (48 éves) műszaki ellenőr, a Gyódért Alapítvány elnöke. Alpolgármester: Medgyesi Antal (37) iskolaigazgató. Képviselők: Csák Tamás (27) műszerész, Kram Csaba (35) kft.- alkalmazott, Krum János (40) kft.- alkalmazott, Krum István (42) kft.- alkalmazott, sportköri elnök, Kovács Ferenc (45) boltvezető, Pukler Miklós (41) informatikus. Német kisebbségi önkormányzat elnöke: Krum István. Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ igazgatója: Kollár Tünde (34). Egyház- és temetőgondnok: id. Krum János (66). Iskola- és falugondnok: Regál Pál (45). Cím: 7668 Gyód, Fő utca 62. Tel.: 461- 130, fax: 461-269. ■ gyod. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Megkérdeztük a sárokiakat: Érdemes értékeket menteni? Korlát, rendezvényterem és utak Hollender Ferencné (67 éves) nyugdíjas tejkezelő: - Örülök, hogy Barna Kálmánná házhomlokzata is megszépült községi pénzből. Remélem, hogy a ^ M haranglábra visz- szakerül a kereszt, a szerb templom után a szerb iskola is megújul, jobbak lesznek a házak előtti hidak. A fiatalok megérdemelnek egy klubot. Lippóról ismét járhatna a 11 óra 15-kor induló busz. Javuljon a kábeltévé minősége, több programot láthassunk. Jómagam szeretném, ha megépülne határunkban a tervezett nemzetközi út, hisz akkor álláshoz jutnának a munkanélkíilieink. Nyúl Tamás (17) gimnáziumi tanuló: - Nekem tetszik az ódon hangulatú iskolaépület, a haranglábunk és a halastó. Jól érzem magam a majálisi sportnapon. Meg akarom ismerni falumúltunkat, és ebben példaképem a polgármester, aki kutatja azt. Ha Bezedek és Lippó ipari parkot létesít, akkor az állástalan lakóinknak bizonyára jut ott majd munkahely. Amikor megjönnek a számítógépek, az internetezés biztos, hogy közösséget hoz össze. Ha nem kapunk nemzetközi utat, akkor a bekötő- utunkat erősítsék meg, a Főherceglaki utat meg nyissák meg. Zlatics Jánosné (72) nyugdíjas, képesített könyvelő és mezőgazdasági technikus: - Meghat, amikor látom a sírkerthez vezető fenyvessort. Örülök, hogy az önkormányzat kérésre saját udvaron is füvet nyírat. Szeretném, ha üzem létesülne. Kár, hogy korábban nem sikerült a tészta- és a varróüzem kialakítása. Bezedek irányában a földes utat szilárd burkolattal fedhetnék. Sikerüljön a rendezvénytermet megépíteni, ahol tartanák az idősek napját, a majális egy részét, valamint az eljegyzési és a ballagási családi esteket. ■ A FALU ORSZÁGOS és megyei virágosítási versenyekre nevezett be idén is. Tavaly kategóriagyőztes lett. A település növényjellegzetességei az örökzöldek, köztük a rakétatuja. A hagyományos utcaszépítő nap résztvevői emléktrikókat kapnak. Képünkön balról jobbra Baráth Erik, Kondricz József, Fröchling Zoltán, előttük pedig Ba- ráth Péter látható. ■ Virágok és konditerem Közösségteremtő hagyományok élesztésén fáradozik a faluvezetőség. Mindebben példaképnek számít az utolsó néptanító, Matejcsik Mátyás áldozatvállalása, aki megkapta az Örökös Tiszteletbeli Sároki címet. Nyüatkozónk, az 53 éves Kondricz László nyugdíjas géplakatos örül annak, hogy a majális szokása évtizedek óta él. Azt viszont sajnálja, hogy Erzsébet-bú- csúkor nincs bál, vagy a disznóvágási maszkázás elhalt. Az önkormányzat által is felélesztett szerb Demeter-búcsú érdekessége, hogy egyre több olyan, főként Baranya- háromszögbeli szerb jön el erre az alkalomra, akinek az őse 1920-ig Sárokon élt. Tavaly például csaknem 100 őslakó-utód érkezett a rendezvényre. Itt jegyezzük meg, hogy a hajdani rác temető még látható, ís a község által gondozott. Ifjú Hollender János trombitásként, Vaj dics Anita pedig furulyás- ként játszik a Lippó-bezedeki Ifjúsági Fúvós- zenekarban. Második éve faluszépítő tisztasági napot tartanak, amelyre sokan jönnek. Nem véletlen, hogy Tiszta porták - rendezett házak névvel mozgalmat szerveznek. Kondricz József, Szabó Balázs, ifj. és id. Bíró Béla és Fröchling Zoltán az egyik portán testépítő csoportot alapítottak. Templom és fedett szín Példamutatóan óvja az öreg rác (szerb) templomot a község, pedig rég elköltöztek az ortodox hívők. Közpénzen egy utcasor házhomlokzatai szépültek meg, megújul a katolikus harangláb és kápolna, a kulturális rendezvényeknek és az árusoknak majd helyet biztosít a tervezett fedett szín. Ivándárda felől ha gyalog jövünk, 10-15 percig rejtve a síkságban található település, mert magas fák takarják. A temető felé vezető betonsétányt csaknem 300 fenyő díszíti. A helység szülte beleolvad a határvonalba, amely egy nem üzemelő téglaégetőt vág ketté. Felfedezhetjük a felhagyott Főherceglaki út kőhídját, ahol pár méterre odaát, horvát részen fel nem szedett aknák lapulnak. Tán száz méterre ettől látható az alig használt horvát katona őrtorony. Horvátországi területről majdnem folyamatosan áthallat- szik a mindösz- sze ezer méterre haladó udvar- pélmonostori út moraja. A faluban sokan úgy vélik, akkor indul gyors fejlődésnek ez a baranyai vidék, amikor a horvátok uniós tagok lesznek. Érdekes, hogy két nagy tere és játszóparkja van a községnek, az önkormányzat épülete előtt márványfelületű emlékművek sorakoznak. Az egykori szerb Kreszity és Gazdics famíliák házai ma is méltóságteljesek. A műemlék jellegű szerb templomnak tornyát, kupoláját közösségi munkában, az önkormányzat és lippói mesterek segítségével renoválták, míg a téren lévő kőkeresztjét az Ismailovics család gondozza. Ősztől a kerítést és a bejáratot hozzák rendbe, amihez támogatást ígért a szentendrei szerb püspökség is. A faluház elé díszburkolat, a ház udvarába fedett színpad kerül, a millenniumi emléksziklát áttelepítik egy fűzfához, betonlapokkal bélelik ki - ahogy előteremtik rá a pénzt - a csapadékvíz-elvezető árkot. Kísérőm, Bíró Béla nyugdíjas üzemlakatos és hegesztő azt is elmondta, hogy a pa- takhidakra korlátokat erősítenek. ■ GYÓD BEM UTATKOZIK Közösség Az Általános Művelődési Központ úgy dolgozik, hogy minél több gyerek válassza ezt az iskolaformát, és ne járjon el más helyre tanulni. A pedagógusok a kiscsoportos foglalkozás hívei. Érdekesség, hogy szülők és gyerekek együtt szerepelnek a rendezvényeken. A három számítógépen majd internetezni is lehet. A juniálison, a karácsonyi összejövetelen színes programokkal szolgálnak a diákok, akik a madarak és fák napján a községhatárral ismerkednek. A megye II- ben játszó felnőtt futballcsapatnak most szerveződik az utánpótlás közössége, tudtuk meg Krum István sportköri elnöktől. A pártoló tagok száma 30, akik közt vannak olyanok, akik egyénenként 50 ezer forinttal segítenek. A sportélet mecénása még és szokás az italbolt, Strausz János és Nagy Árpádné, valamint magánemberként a helyi és a keszüi polgár- mester. Népszerű Soltész Mária aerobik és mo^ -MII.IS hl" V.1 júsági klub alapítását kezdeményezték, míg Csák Tamás képviselő az internetes csoport munkáját segíti majd. Id. Krum Jánosné azt szeretné, ha nem szűnne meg a halottbúcsúztató énekkar, melynek tagjai például Reith Istvánná, Muszmann Mátyásné, Krum Jánosné és Guth Józsefné. ■ Pécsről fél óra alatt jutunk el Keszü érintésével a majdnem három kilométer hosszú településre, melynek főutcája mély völgyben húzódik. Jelentősek a szintkülönbségek, hisz a Fő utca felső vége az alsóhoz képest majdnem 30 méterrel magasabban fekszik. Ennek az utcának a nyugati része pedig a keleti utcaöl- dalhoz viszonyítva 10 méterrel feljebb található. Ettől is kiemelkedőbb ponton a víztorony magasodik, mellette a futballpálya és a főként egykori pécsiek lakta mutatós lakótelep. Pazarak az újdonsült lakóépületek. Mellesleg a településen húsznál több módos vállalkozó lakik. Akad olyan porta, ahol kivüágított szökőkút csobog. Nem egy utcai falfelület csupa márvány, gyakran láthatunk kőből faragott életnagyságú állatfigurákat. A szikvízüzem udvarán hat forrás táplálja az egzotikus növényekkel és vízi állatokkal teli többszintes sziklakertet. Az áfészbolt vezetőjének telkén is számos forrás hozama frissíti a mini halastavat. A vízadók gazdagsága gondot is okoz a községben, hisz időnként megmozdulnak a löszfalak, a beléjük vágott vermek és pincék hirtelen összeroppannak. Nem véletlen, hogy még idén majd 80 méter hosszan cölöpökkel és betonelemekkel megerősítik a Fő utca egyik rézsűjét, az aljában folyó patakszakaszt pedig kibetonozzák. A helység értékeit bemutató Medgyesi Antaltanár megmutatta a két kilométeres új betonjárdát, a faluházat, amelynek alsó szintjén helyet kapott a színpaddal a rendezvényterem, a polgármesteri hivatal és a melegítőkonyhás községi presszó. Ahogy elkészül a felső szint, a hivatal oda költözik, míg a helyén teleház és ügyféliroda nyílik. Regál Pál zöldterület-ápoló elmondta, hogy Neubauer Mátyásné, ifj. Rónai Pál, Kalász Gyula és Marton László önzetlenül kőkeresztet gondoz. A városiasodó régi falu Kertvárosi hangulatot áraszt a víztorony melletti lakótelep, valamint a Felső utca új házsora. Egyre szebbek a néprajzi értékű öreg porták. Az új faluház alsó szintje már működik. Ifjak utánpótlás futballcsapata szerveződött. __________Megkérdeztük a gyópiakat: Kellenek-e közösségek? _________ Já tszóterek, klub, patakbetonozás Krum Csabáné (30 éves) óvodapedagógus: - Örülök a partfalerősítésnek és az új járdának. Létesüljön játszótér több helyen, például a focipályánál is! Szükség van egy klubra is, hogy a fiatalok megismerjék egymást. A tervek gyorsabban valósulnának meg, ha a vállalkozók bőkezű mecénásként támogatnák a községet. A gyerekek továbbra is járhassanak az önkormányzat jóvoltából színházba és úszásoktatásra Szeretném, ha az ÁMK udvara ülőkékkel és árnyékot adó előnevelt fákkal gazdagodna, és akkor kinn is tarthatnánk rajzfoglalkozást. Soltész Mária (25) porcelánfestő, elektroműszerész és minőségellenőr: - Szeretném, ha tollaslabda- és teniszpálya lenne, végig kibetonoznák a patakot és parkosítanák a lapos részt. Amikor itt lesznek a számítógépek, Szilá- di Gábor bizonyára szívesen megtanítja az érdeklődőket az internetezésre is. Jólesne, ha táncos közösségünk gyakorló- termet meg egyenruhát kapna. Nekem tetszik Reith László faragott kerítése, Reith Csaba udvara, a Major család megújuló háza, és az, ahogy Friedrich Gábor óvja a műemléki házat. Demeter Tibomé (49) boltvezető: - Példaként említem Nagy Árpádnét, aki községi segítséggel járdát épített és patakot rendezett a portája előtt. Szűnjön meg a háztartási gépeket károsító elektromos feszültségingadozás! Minél előbb épüljön ki a szennyvízhálózatunk! Meghat, hogy milyen szenvedélyesen kutatja a községhistóriát Kisfalvi Vilmos falukrónikás. Úgy tudom, Erős Pálné és Radnai Jánosné még őriznek népviseleti ruhadarabokat. A viselet hasonló a pilis- vörösvári svábságéhoz. Lehetne helytörténeti gyűjteményünk. ■ A KÉTSZINTES FALUHÁZ és az önkormányzati presszó a buszforduló szomszédságában. Az alsó szint színpadán gyakorol a modern- tánc-csoport, amelybe újabb tagok jelentkezését várják. __________■