Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)
2003-08-12 / 219. szám
2003. Augusztus 12., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL TÁRLAT AZ ÍZEKRŐL. Még felvillannak a képek az emlékezetünkben a III. Pécsi Országos Színháztalálkozóról, de közben szaftos zamatokat is felidézünk, s egy-egy taktus is ott csilingel a fülünkben. Mert a színházfesztivál kiegészült két másik nagy találkozóval is júniusban, Pécs nyár elején az ínyenceket is fogadta a Pécsi Kulturális Központ szervezte Művészeti Gasztronómiai Heteken, miközben a vájt fülű közönség is elgyönyörködhet a Nemzetközi Zenei Fesztivál (idén már a XIII.-at rendezték) hangjaiban. A kulináris és a zenei örömöket, a sétatéri nyüzsgés pillanatait örökítette meg két munkatársunk: Tóth László fotóiból, Mészáros B. Endre írásaiból nyílt a héten megtekinthető kiállítás a Dominikánus Házban. m. b. e. Újra lebeg a gazdasági önállóság Ismét napirenden a szakmai körökben ellenzett integráció Október elsejei hatállyal hat pécsi intézménye vagyonkezelési es vagyonüzemeltetési tevékenységét saját szervezetéhez vonta a Baranya Megyei Önkormányzat. Újabb fejlemény szerint lehet, hogy az integrációra mégsem lesz szükség. Tavasszal a megyei önkormányzat tisztségviselői és az érintett szakmai vezetők egyeztető megbeszélésen alakították ki a pécsi székhelyű kulturális és oktatási intézmények integrációjának irányelveit. Kettős alapelvként határozták meg, hogy az intézmények szakmai munkája ne sérüljön, és az integráció pénzügyi megtakarítást eredményezzen, amely a szolgáltatások minőségének javítására fordítható. A fejlesztési lehetőségek nélkül hagyott szakmai szolgáltatásokat eredményező „minden marad a régiben” változatot az önkormányzat vezetői eleve elvetették. Egyébként véleményt és javaslatokat is kértek az integráció megvalósításáról az intézmények vezetőitől. Konkrét gazdasági előnyöket megjelenítő javaslat nem érkezett, az intézményvezetők azonban nyilatkozatban sorolták fel, milyen hátrányokat lámák a gazdálkodási feladatok végrehajtásának összevonásában. Az előzetes vizsgálatok közben azt az eredményt hozták, hogy az intézményeknél lévő ingatlanvagyon kezelése és a gépjárművek üzemeltetése, működtetése, valamint a gazdasági tevékenység integrációja összességében 18 millió forint bérköltség megtakarítását eredményezik. A dologi költségeknél is lehet spórolni, továbbá a párhuzamos tevékenységek összevonásából, illetve a közös ingatlangazdálkodásból is adódik anyagi előny. Mindezek után júniusban a közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy a Csorba Győző Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Baranya Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja és a Művészetek Háza önkormányzati fenntartású intézményeket október 1-jétől részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervvé alakítja át. Gazdasági feladataik és egyes vagyonkezelési és vagyonüzemeltetési tevékenységük ellátásával a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetét bízta meg. A határozat azonban további gondolkodásra sarkalló volt. Információink szerint kiderült, hogy a létszám-megtakarítás korántsem lehet számottevő mértékű a feladat-végrehajtás összpontosításával. A testületi elhatározás fenyegető hatására az intézmények valóban gondolkodni kezdtek azon, hogy bevételek növelésével, lét- számracionalizással és egyéb költségmegtakarítással saját kereteiken belül összhangba hozzák gazdálkodásukat a finanszírozás lehetőségeivel. Vagyis most elképzelhető, hogy nem is lesz szükség a már kimondott, és szakmai körökben nagyon ellenzett integrációra. Ennek a fejleménynek a tényét megerősítette Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke is. Tőle tudjuk, hogy az integrációs program és az intézmények új javaslatának hatását augusztus 28-i ülésén veti össze a közgyűlés. Aztán vagy a júniusi határozat marad fenn, vagy a kulturális intézmények gazdálkodási önállósága. __________________ dunam. A Zsűri másodvirágzása A U2 utánjátszó együttes, a The Gadget feltűnésével sokan temették már a pécsi Zsűri zenekart, hiszen több tag is közös a két csapatban. Az új tervek szerint mindkét társaság halad tovább a maga útján. A The Gadget teljesen független csapat a Zsűritől, hogy a tagok közt vannak átfedések, ne keverjen meg senkit - mondta el lapunknak Gregorovics Tamás, aki mindkét együttes frontembere. Kijelenthetem azt is, hogy a két társaság egyaránt folytatja a zenélést, a Zsűri nem oszlik fel, a The Gadget pedig csak alkalmanként, évi három-négy alkalommal ad koncertet. A közönség jól fogadta ezt a magunk szórakoztatására született játékot, de különösebben nem hajtjuk a U2-s fellépéseket. Ugyanakkor a Zsűri átszerveződik, és újra nagy elánnal próbál, tette hozzá az énekes, aki a Pécsi Nemzeti Színháznak is gyakori meghívottja a zenés szerepekben. A Zsűri a távozó Bókay Zoltán helyére úgy tűnik, hogy megtalálta a billentyűs utódot - Havelka Viktor a pécsi Jam zenekarból érkezik, de a régi csapatával sem szakít - és első közös bemutatkozásuk augusztus 29-én lesz a sikondai jogász gólyatáborban. Nehezebb lesz Bókay Zolit, a zeneszerzőt és a stúdiómunkák irányítóját pótolni. Az új tagnak ezen a téren is vannak ötletei, s várhatóan ez a friss szín a Zsűri stílusát is némiképpen felpezsdíti. Gregorovics Tamás úgy fogalmazott, amint összerázódnak a billentyűssel, azonnal nekikezdenek egy új lemez elkészítéséhez, amely sokkal modernebb hangzású lesz a debütáló CD-jüknél. Emellett továbbra is vállalják nagy hazai rocksztárok (Somló Tamás, Demjén Rózsi, Charlie, Balázs Fecó, stb.) zenekari kíséretét. M. B. E. í 11 Tv-jegyzet l ife ml j JHä? 1 /; 1 Emlékezetbeesés A műsorkínálat számbavétele e hétvégén dója vu érzéssel járt. Az a kép villant agyamba, mintha merengtem volna már korábban egy tévéújság fölött zavarodottan, mert a különböző, letűnt évtizedek műsorajánlatai, és saját emlékeim időrétegenként összecsúsztak. Gyermekkorom, kamaszkorom, ifjúkorom idejének slágerfilmjei mnde- vúztak egymással az újságban. Hirtelen múlttá vált a jelen, ahogy például jelenné vált a múlt a vasárnap újra vetített, Vissza a jövőbe című amerikai filmben. Abban - egy időgép rosszvoltából - történt mindez, engem a műsorszerkesztők repítettek visszább. Láthattam, illetve láthattam volna egyetlen hétvége során a ’60-as évek derekáról az Orion űrhajó fantasztikus kalandjait, az angyalglóriás ős Simon Tempiart, vagy az angolok „Folytassa..." sorozatának Tarzan- paródiáját és az édes-bús Love sto- ryt 1970-ből, hogy egyéb sokadszor ismételt, ékesebb filmeket és műsorokat ne is említsek. így olcsóbb, és a sok csatorna, összességében rengeteg műsoridejét másként nem is lehet kitölteni. Ez szinte természeti törvény. Én azonban üdébb zöldre vágyva, baranyai lokálpatriótaként külön örömmel fedeztem fel a Nekem ne lenne hazám országjáró sorozat, Ami innen fentiről látszik - Zengő alcímű részét. Ez is ismétlés volt, és sajnos, különös záróakkordja egy sorozatnak. Az alkotója önvallomásnak szánta, minden csak ehhez szolgált hátterül. A kb. 15 percnyi filmben semmi információ nem hangzott el a Zengőről. Ezt a szüenciumot alighanem csak nagy odafigyeléssel lehetett végig kitartani. A képeket is jellegtelennek találtam. Az alámondott szöveg hazafi- ságról, természetről szóló gondolatai olykor líraiak voltak. Egyébként az érzelmeket gúnyoló világot panaszolta fel, meg azt, hogy a mai magyar tévés pénztelenségben nincs igény természetfilmekre, bármilyen olcsóak is legyenek. Nem gúnyból mondom: örülök, hogy valbmása szerint munkája közben boldog volt. Én, nézőként sajnos, kevésbé. Márpedig mégiscsak „engem”, a nagyérdeműt kellene kiszolgálni A sorozat többi részétől elszakítva az efféle olcsósággal tüntető, határozatlan műfajú alkotást nem szerencsés a terrné- szetfilm, illetve az ismeretterjesztés gyanújába keverni, mert elidegenítő. Persze a témától leginkább, hiszen az informatív és látványm törő külföldi produkciók a műfaj népszerűségét nem hagyják kikezdeni. Mintha hajdan e műfajhoz nálunk is lett volna pénz, és főként koncepciózus tehetség. Az is lehet, hogy a sorrend épp fordított volt. És ez talán nem az emlékezet önbecsapása. Dunai Imre Hétvége a képernyőn H A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR AUGUSZTUS BÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Véres leszámolás (am. akciófilm) 1 345 772 2 TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1 336 970 3 TV2 Betty, a csúnya lány (kolumbiai filmsor.) 1 251 243 4 RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 1 186 083 5 TV2 Tények 1 131 560 6 RTL Klub Semmit a szemnek (am. akcióvígjáték) 1 059 386 7 TV2 Aktív (magazinműsor) 988 060 8 Ml V Mtv roadshow 2003 942 676 9 TV2 Hárman párban (szerelmi kalandtúra) 907 956 10 RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 831 036 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR AUGUSZTUS 9-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség . 1 RTL Klub Szupertiekusok (am. vígjáték) 1 418 368 2 TV2 Tények 993 816 3 TV2 Europa expressz (magyar akciófilm) 951 195 4 MTV Híradó este 890 744 5 TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 806 334 6 MTV Szatelit (Selmeczi show) 785 955 7 RTL Klub Pasik (magyar filmsor.) 762 947 8 TV2 Bérenc 2, - a dzsungel zsoldosai 717 483 9 RTL Klub Verdii (am. akciófilm) 706 835 10 TV2 Az elveszett ereklyék fosztogatói (filmsor.) 678 072 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR AUGUSZTUS 10ÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 568 045 2 TV2 Csapd le csimpánz 2. (am. családi film) 1 300 700 3 RTL Klub Vissza a jövőbe (am. akcióvígjáték) 1 223 252 4 MTV Szuperbuli 1 177 333 5 TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 169 552 6 TV2 Tények 1 124 891 7 TV2 Air America (am. akciófilm) 1 069 106 8 MTV Friderikusz - a szolás szabadsága 1 024 956 9 TV2 Sentinel - az őrszem (német-am. filmsor.) 988 137 10 TV2 Tequila & Bonetti legújabb kálandjai (akciosor.) 947 089 Az olcsó hitelek vámszedői A kedvezményes lakáshitelek bevezetése, majd a konstrukciók tere- bélyesedése furcsa helyzeteket, hívatlan új szereplőket hozott az ingatlanpiacra. A milliós tételek megszerzésére rástartolnak kívülállók és bennfentesek egyaránt, és minden létező, vagy frissen vágott kiskapunál ott tülekednek a haszonlesők. A leggátlástalanabb alakja az új felállásnak az úgynevezett hitelközvetítő, aki 15-20 százalék jutalékot kér az ügyféltől a hitelügylet előkészítéséért, a banki ügyintézés lebonyolításáért - mondja egy ingatlanjogász, aki a békesség kedvéért neve elhallgatását kérte. Úton-útfélen hirdetik magukat ezek a gyors pénzhez jutást ígérő „beavatottak”, és a kétmilliós hitelfelvétel után 300400 ezer forintot akasztanak le. Olyan tevékenységért, amire semmi szükség nincs. A dolgok gyors és biztos menetét ígérik, de valójában csak az egyszerű adminisztrációs teendőket intézik el. Valójában semmit nem tudnak felgyorsítani, mert itt szó sincs személyes kapcsolatokról, közbenjárásról - teszi hozzá az ingatlanjogász -, vagy jár a hitel, vagy nem, az ügyintézés mindenki számára egyforma és mechanikus. Azzal élnek vissza, hogy az uniós pályázatokat valóban többnapos profi előkészítés előzi meg, amely a tapasztalt szakemberek közreműködésével sokkal nagyobb eséllyel futhat be, és ezért az ügyintézésért megjár a fenti tarifa. Persze ügyeskedők mindenhol vannak, hiszen a hitelfelvevők és a hitelelbírálók sem mind szentéletűek.- Ingatlanértékelést csináltam egy pécsi helyszínen, ahol több millió forint hitelt akartak felvenni házfelújításra, és a jelzálogfedezet maga az ingatlan lett volna - idéz fel egy konkrét esetet ár. Horváth Csaba ingatlanértékbecslő. - Klasszikusan az a változat volt, ahol a pénzintézet nem vizsgálja a hitelfelvevő munkaviszonyát, jövedelmi értékeit, nem kér kezeseket, többnyire látatlanban bírálja el a kérést. Én viszont kimentem a helyszínre, és azt láttam, hogy ott egy szerkezetkész új épület áll már, holott a tulajdoni lapon az szerepelt, hogy öreg lakóházat, udvart és gazdasági épületet találok. A telek ráadásul kisméretű, a 400 négyzetmétert sem érte el, melyre időközben építési tilalmat rendeltek el a városrészben. Kértem hát az építési engedélyt, az persze nem volt, előkerült viszont egy papír bontási határozatról, mivel a meglévő építkezés engedély nélkül zajlott, és ezt a hatóság is felfedezte. Az ingatlanra így a hitelt sem utalták ki, a tulajdonos viszont gondolt egyet, és eladta ebben az állapotban az egészet. Természetesen ez csalásnak minősül, ha a vevőt nem tájékoztatják a jogi előzményekről, de az ügylet mindemellett megtörtént. Ráadásul a vásárló szintén felhasznált az ügylethez hárommillió forint állami támogatást - szocpolt, adóvisszatérítést - a forgalomképtelen ingatlan megszerzéséért. Ha tehát sínen marad az eredeti elképzelés, akkor a felújítási hitelből új házat épít a tulaj egy olyan telken, ahol az önkormányzat már nem ad kiépítési enge délyt. A baj így még nagyobb: mert ráköltöttek több milliót az 50 százalékos készültségű, ajtók és ablakok nélküli lakhatatlan házra, amit várhatóan ledózerolnak, és semmi sem húzható fel a helyére. Ugyanakkor a vevőtől sem tudják visszavenni a pénzt, mert nincs ekkora elkobozható értéke, a telek önmagában nem ér annyit, amennyit támogatásként megkapott. Ami a másik oldalt illeti, a banki ügyintézők és az értékbecslők visz- szaéléseinek fénykora a privatizációs időszakban volt. Akkor a pénzintéze tek laza belső ellenőrzését és engedélyezési rendjét kihasználva könnyen összejátszhatott az ügymenet két kulcsfontosságú szereplője. Gyakori eset volt, hogy a hitel mögé olyan ingatlan került, amelynek valós forgalmi értéke messze nem érte el a hitelösszeget. A hitelből aztán egy fillért sem törlesztve a bankon hagyták az ingatlant. Ma is előfordulnak még efféle összejátszások, de sokkal nehezebb a kivitelezés. A hitelezési iratok ugyanis már több személy ellenjegyzésével születnek, így egy ember megvesztegetése nem vezet sehová. Másrészt a pénzintézetek bekeményítettek: minden forintnyi hitel mögé legalább kétszer akkora fedezetet kémek. Napjainkban leggyakrabban azzal próbálkoznak, hogy a bank ingatlan-értékbecslőjét igyekeznek meg- kömyékezni a magasabb (a régi nagy buli, az öt-tízszeres felértékelés már csak álom, de a háromszoros 'szorzó még most is „nyereséget” hozhat, és efölött simán átfuthat egy nem szakavatott banki ügyintéző) forgalmi érték elkönyvelésére. A pénzintézetek ennek megelőzésére saját értékbecslői kört alakítottak ki, akikkel úgy körnek munkaszerződést, hogy anyagilag is felelőssé teszik őket az ügyletekben. Ha tehát a pénzintézeten marad a kifizetetlen hitel helyett az ingatlan, és annak az eladási értéke nem fedezi a folyósított összeget, akkor az értékbecslő köteles a különbözetet megtéríteni. A dolog pikantériája, hogy egy-egy értékbecslésért 20-25 ezer forintot fizetnek a pénzintézetek, vagyis a felelősségvállalás messze nincs összhangban a bevétellel. Ám az értékbecslőkön nehéz behajtani ezt a pénzt, hiszen nem dúsgazdag ingatlanmágnásokról van szó, ezért az új trend, hogy 50 milliós felelősségbiztosítást köttetnek az értékbecslőkkel, aminek a havi biztosítási díja 10-15 ezer forint. Ennek a másik következménye, hogy a hitelfelvételre szánt ingatlanok értékelése egyre nyomottabb áron zajlik. Az ingatlanok tényleges értéke ugyanis egy húszszázalékos ingadozásé sávban mozog, és ennek az alsó határára, vagy még lejjebb szorítják az elfogadott jelzálogszintet. Másrészt az értékbecslői kör is felhígul, aki ekkora felelősséggel hajlandó az olcsón fizetett munkát vállalni. A hitelfelvétellel manipulá- lók száma nem csökken, mert legfeljebb riem kapják meg a kért összeget, és legrosszabb esetben behajtják rajtuk a felvett pénzt, de nemigen születnek perek, ahol bűncselekménnyel vádolnák az elkövetőket. Ugyanis a bankok sem akarják nagy dobra verni, ha átverik őket, ezért a kisebb panamákat lenyelik, vagy a fenti módon áthárítják az értékbecslőkre, amelynek a levét hosszú távon az ügyfél issza meg, mészáros b. e.
