Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-12 / 219. szám

2003. Augusztus 12., kedd H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL Tanösvény a Dráva-parton Növénytani útmutató FOTÓ: VARGA GYÖRGY Kaposvár Tanösvényt épít a Duna-Dráva Nemzeti Park a Somogy me­gyei Őrtilos és Zákány határá­ban. A kiránduló az ösvényen végigsétálva megismerkedhet a folyópart növény- és állatvilá­gával, valamint a Dráva és Mu­ra menti ártéri erdőkkel. A tíz kilométer hosszú t^nösvény a beleznai vasúti megállótól a gyékényesi vasútállomásig hú­zódik. VARGA ANDREA RÉGI-ÚJ BAZILIKA. Húsz év után befejeződött a budapesti Szent István-bazilika rekonstrukciója. Az állam mintegy négymilliárd forintot fordított a székesegyház épületének felújítására. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Vadászkirályt választanak Fedezetet akar Budapest Vita a gyógyszerpiacon Kaposvár Titkos szavazással választanak vadászkirályt augusztus 20-án Somogybán a lábod-nagysalléri vadászországgyűlésen. A szak­ma színe-java vadászfórumon osztja meg egymással gondolata­it; a nagyközönséget gasztronó­miai és íjászbemutató, szarvas­gomba-vadászat és díjugrató ver­seny várja. A finom falatokat neves szakácsok közreműködé­sével közszereplők szolgáltatják majd. A tizenkét éve minden évben megtartott vadásznapot a szervezők vadászországgyűléssé emelték. A programban helyet kapott a Hubertus ökumenikus mise is, valamint a vadászkutya­szépségverseny mellett a vadász­király- és a nagyvadászválasztás. A győztes a királyi cím mellett egy szarvasbika, egy dámbika és három tar vad kilövésének a jogát is ajándékba kapja. ___________■ Új önkormányzati törvény meg­alkotására lenne szükség, amely­ben az állam csak akkor írhat­na elő az önkormányzatoknak anyagi és adminisztrációs kötele­zettségeket, ha azok fedezetéről gondoskodik - mondta Lezsák Sándor, az MDF elnökségének tagja. Szerinte hárommilliárd forintos alapot kell létrehozni, amely megpályázható kiegészítő támogatást nyújt az óvodáknak és az iskoláknak. farkas Budapest Csehák Judit egészségügyi, szo­ciális és családügyi miniszter kezdeményezi a kormánynál, hogy halasszák el szeptember 1- jéig az augusztus 15-től tervezett új gyógyszerár-támogatási rend­szer bevezetését. A miniszter a gyógyszeripar szakmai szerveze­teinek vezetőivel tartott egyeztető tárgyalása után a reményét fejezte ki: sikerül megállapodni minden érintettel a szerződések megköté­séről. Ma délután várhatóan Medgyessy Péter miniszterelnök is tárgyal a gyógyszerpiac képvise­lőivel. Mint ismeretes, a kormány erre az évre 22 milliárd forinttal emelte meg a társadalombiztosí­tás gyógyszertámogatásra fordít­ható keretét, ugyanakkor szeret­nék megfékezni a túlköltekezést. A megfékezésére tervezett intéz­kedéseket kifogásolták a gyártók és forgalmazók. __Németh Me gérett az idő az alkotmányozásra ' Nem ismerik, s nem kellően tisztelik az alaptörvényt A XXI. század Magyarországának XXI. századi - tehát új - al­kotmányra van szüksége. Tényleg itt az idő? Az igényeken túl milyen esélyei, lehetőségei vannak ma egy új alaptörvény elfogadásának? Mi szól mellette - és mi (ki) szól ellene? Orszá­gunkban milyen a jogalkotás színvonala? Kérdéseinkre Kolláth György alkotmányjogász válaszol. Budapest- Új alkotmány létrehozását szor­galmazta az államszervezeti re­form részeként Szili Katalin házel­nök. Ön viszont azt mondta: ak­kor lesz új alkotmányunk, amikor Magyarország olimpiát rendez. Ennyire kilátástalan a helyzet?'- Megjegyzésemet tréfának, ci­nikus megjegyzésnek szántam. Mélyen egyetértek azzal, amit a házelnök asszony mond: Magyar- ország megérett az alkotmányo­zásra, valóban új alkotmányra van szükség. Persze az két külön­böző dolog, hogy valamire szük­ség van, és hogy annak melyek a valódi esélyei. Én azt mondom, hogy annyira szükséges ez, mint amennyire ma esélytelen. Biztos vagyok abban, hogy ebben az év­tizedben, de ha már az olimpiai hasonlatnál maradok, ebben az évszázadban mindenképpen lesz új alkotmányunk, amelyhez tám­pontot ad az új európai alkot­mány, és mindaz, ami a magyar közéletben egyelőre még tisztá­zatlan, s hosszabb távon megol­dandó feladat. Nekem nem azzal van bajom, hogy az 1949-es évszámot viseli az alaptörvény, még csak azzal sem, hogy úgynevezett sztálini alapokon készült. Ha szétné­zünk a világban, tapasztaljuk, hogy az 1800-as évekből szárma­zó törvények is vannak, és érték­ként tisztelik azokat. Ám ha az ember megnézi az alkotmányt, azt a 78 paragrafust, rengeteg egyenetlenséget, bizonytalansá­got, szerkesztésbeli hibát talál benne, sok olyan napi kompro­misszumot, amit akkor, éppen meg kellett kötni, de az nem évtizedekre szóló megoldás volt, hanem egyfajta politikai kény­szer szülte. Mi a helyzet például a fegyveres erőkkel? A felszaba­dulás időszakát követően a rend­szerváltozásig a Varsói Szerző­dés tagállama volt Magyaror­szág, azzal a rendeltetéssel, hogy ha menni kell a katonáknak, ak­kor az orosz hadseregért men­nek, akár külföldre is. A rend­szerváltozás után viszont új ala­pokra került, hogy miként megy magyar katona külföldre, és ho­gyan jöhet ide idegen. 1989-ben ez még kardinális kérdés volt, ma viszont, a nemzetközi együtt­működés részeként már egészen más szabályokra lenne szükség. Ma, ha éppen Magyarország te­rületén őrjáratozik a szövetséges légierő, az rendben van, minden máshoz viszont egyedi parla­menti hozzájárulás kell. Ez nyil­vánvalóan nem működőképes a XXI. század elején.- Mi az, amiért okvetlenül szükséges új alkotmány?- Az alapkérdésekkel kezdem. A mai napig sem igazán tisztá­zott az állam és az állampolgár viszonya. Sokkal inkább fölöt­tünk áll az állam, mint hogy min­ket szolgálna, pedig hát egy de­mokratikus jogállamban nem mi vagyunk a hatalomért, hanem a közhatalom van miértünk. Nem az emberek jogait kell korlátozni - unos-untalan - a hatalom ké- nye-kedve szerint, hanem fordít­va: a közhatalmat kell törvény­hez kötni, azt kell erre a szol­gálatra bírni. Az emberi jogok mindhárom elemének megkü­lönböztetett szerepe van egy al­kotmányos berendezkedésben. Az első generációsok, tehát a szabadságjogoknak, amelyekkel kapcsolatban egy dolga van az államnak: tartsa távol magát tő­lük. Aztán vannak a gazdasági, szociális, kulturális jogok: ezek­nél pedig az állam aktivitása, gyakorlati cselekvése kell, hogy hozzáférhessünk humanitárius és más ellátásokhoz. És itt van­nak a kollektív jogok, a kisebbsé­gi jogok, egyebek, amelyekről szőr mentén szól ugyan az alkot­mány, de nem jól tételezi azokat. Az összes korszerű alkotmány elsősorban arról szól, hogy az ál­lampolgár, az egyéni jogai érde­kében mit tesz a közhatalom - amelyik egyébként korlátozott, méghozzá úgy is, hogy működik a hatalommegosztás, senki nem kap túlhatalmat, mert az, tudjuk, önkényre vezethet. Ezért kipor- ciózzák az állami főhatalmat az Országgyűlés, a kormány, a köz- igazgatás, az államfő, a bíróság, az Alkotmánybíróság, az önkor­mányzatok meg a nép között. Mindennek modern képe a magyar alkotmányban egyelőre nincs meg.- Egyáltalán az állampolgár mit tud az alkotmányról?- Vajmi keveset. Ma Magyar- országon a legtöbb ember nem ismeri az alkotmányt, ennek megfelelően nem is kellően tisz­teli. A közszolgálatban is azt látom, hogy bár esküt tesznek az alkotmányra hivatalnokok, de nemigen tudják, hogy mire esküsznek, épp ezért nem is nagyon tartják tiszteletben. Bi­zony, egy ország alaptörvénye, alkotmánya olyan fontos lehet­ne, és kéne legyen, mint mond­juk egy hívő embernek a Biblia. Ma nem az.- Az alkotmány jelenlegi álla­potában kitüntetett szerepe van az Alkotmánybíróságnak. Hogy látja a kettő viszonyát, kapcsolatát?- Rendkívül jónak, nagyon gyümölcsözőnek és borzasztó fontosnak. Az Alkotmánybíróság az egyik legfontosabb alkotmá­nyos biztosíték. Persze, az Alkot­mánybíróság működése is csak 10-15 évre tekint vissza, ennek folytán különböző szakaszai voltak ténykedésének. Az Alkot­mánybíróság betölti a maga ren­deltetését. Két gond van igazán. Egyiket sem önmaga keletkeztet­te, de nehezen birkózik velük. A napi pártpolitika feszültségei alkotmányossági álruhát öltenek, és elkerülnek az Alkotmánybíró­ság elé. Ott bizony nagyon nehéz tisztán jogi megoldást találni arra, ami egyértelműen politikai feszültség. Á másik: szerintem fölöttébb hiányzik a második parlamenti kamara. Az, ha sem­mi mást nem tenne, mint az Or­szággyűlés törvényalkotó mun­kájának egyenetlenségeit, zava­rait küszöbölné ki, tenné helyre, máris tehermentesülne a rend­szer. Tehá't nem az történne, hogy majdnem minden megol­datlanság, feszültség, az Alkot­mánybíróság elé kerül, amelyik szemlátomást küszködik ezek­kel, és nem is tud igazán mit kez­deni velük. Egyszóval az Alkot­mánybíróság működésében saját hibát nem látok, nem lenne vi­szont jó, ha a politika folytatód­na az Alkotmánybíróság előtt, más eszközökkel.- Mennyire, gördülékeny ma a jogalkotás Magyarországon?- Nagyon rossz véleményem van erről. A rendszerváltozást köztudomásúlag a gazdasági társaságokról szóló törvény és a jogalkotási törvény indította el, amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsát lefokozta, a törvények hierarchiáját rendbe rakta, a mi­nisztereket, a kormányt felhatal­mazással kötelezte a jogalkotás­ban is. 1987-88 tehát egyfajta jogállami forradalmat indított el, ennek hajtóereje azonban mára elfogyott, az állami cselekvés, sőt pótcselekvés egyik tényezője lett a jog. Ma nagyon sokszor, na­gyon sokan jogot, normát, szankcionált rendelkezést alkot­nak és próbálnak alkalmazni, szemben az emberek jogával. Keveset kockáztat az az állami főképviselő, aki normával próbál megrendszabályozni olyan folya­matokat, amelyekhez voltakép­pen semmi köze.- Hol fog a legjobban szorítani a cipő, ha mégsem lesz minél előbb új alkotmányunk?- Nem úgy van az kérem, hogy holnap reggel fölkelünk, és bántó hiányát érezzük, jé, nincs új alkotmányunk! Hiszen alkot­mány van, s ami van, az műkö­dik. Egy hasonlatot mondanék: ha önnek van egy harminc évvel ezelőtti Csepel kerékpárja, amo­lyan régi bicikli, harminc kiló, de megy, lehet vele tekerni, el lehet menni Lepsénybe, viszont egé­szen más, ha egy 21 sebességes, modern gépre ül, amelyik meg­felel a kor színvonalának. Mind­kettővel közlekedhet, de egyik­kel örömmel, a másikkal öröm- telenül. EÖRDÖGH BERTALAN Kolláth György jogász 1947-ben született Szolnokon. 1966-71 JÄTE JTK, jogi diploma. 1971 -72 a Szolnok M. Tanács lakásügyi főelőadója. 1972-74 a Szolnoki V. Tanács igazgatási oszt.vez. 1974-85 a Minisztertanács főosztályvezetője. 1985-88 az Egészségügyi Minisztérium jogi főosz­tályvezetője. 1988-94 a BM törvény-előkészítő főosztályvezetője, miniszteri biztos. 1994- 95 a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója. 1995- 2000 a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet ált. főigazgató-h. 2000- ügyvéd. 1991 - a Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi docense. Hírek Kapcsolatokért díj A Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csillag­gal kitüntetést adományozta Tom Lantosnak, az amerikai kongresszus külügyi bizottsága rangidős, demokratapárti tagjá­nak Medgyessy Péter miniszter- elnök. A magyar származású politikus a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdítása érde­kében kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta a kitün­tetést. MTI Szászt fenyegették Életveszélyesen megfenyegette levélben egy ismeretlen Szász Károlyt és családját. A Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyeletének elnöke feljelentést tett az ügyben és az esetről tá­jékoztatta Medgyessy Péter mi­niszterelnököt, valamint az or­szágos rendőrfőkapitányt is. mti Drága matrica Forgalomlassító demonstráció­ra készül a Pest megyei Inárcs önkormányzata, a polgármester tájékoztatása szerint pénteken lezárják a község és az M5-ös autópálya közötti útszakaszt. Az akciót az indokolja, hogy a túl drága autópályadíj miatt autók ezrei hajtanak keresztül a községen - fogalmazott Laczy Károly, mti Kevesebb turista Az idei év első félévében a fő­város kereskedelmi szállás­helyein 838 ezer vendég szállt meg, ez 5,1 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel korábban. A statisztikai adatok szerint a külföldi vendégek száma csökkent, a belföldieké viszont nőtt. mti Ingyen akarják Ukrajna könnyítést javasol a magyar félnek a november elsején bevezetendő, vízum­köteles határátlépéssel kapcso­latban. Ez azt jelentené, hogy az ukrán polgárok csak vízum­mal jöhetnének ugyan Magyar- országra, de nem kellene fizet­niük érte. mti Kórházból szálló Gyógyszállóval bővülhet a fővá­rosi Szent Imre kórház, miután kiderült, hogy az intézmény területén található termálvíz hasznosításához uniós források is igénybe vehetők. A beruhá­zás mintegy ötmilliárd forintba kerülne, mti Téves sugallat Az MDF elnökségének augusz­tus 13-ai ülése fontos forduló­pont lesz, mert el kell oszlatni azt a téves sugallatot, hogy a párton belül külön frontok ala­kultak ki az elmúlt időszakban - mondta Viniczai Tibor. Az MDF elnökségének tagja sze­rint az elnökség tagjai addig nem állhatnak fel, amíg egyet­értésre nem jutnak, mti Üdülő vita Fideszes képviselők írásban kérnek választ arra, hogy mennyi pénzt fizetett az állam bérleti díjként Gyurcsány Ferenc cégének a balatonöszödi kormányüdülő lízingelt ingat­lanáért. Répássy Róbert és Szíjjártó Péter a kancellária- minisztertől vár választ az álta­luk közérdekűeknek nevezett kérdésekre, europress Ügyészi válasz Az ügyek többségében még tart az eljárás, más részében pedig nincs hatásköre az ügyészség­nek, illetve bűncselekményre utaló adat - írja Keller László (MSZP) kérdéseire adott válaszaiban Polt Péter legfőbb ügyész. Keller az előző kor­mány idején történt, szerinte többmilliárdos kárt okozó cse­lekmények ügyében megszün­tetett nyomozásokról érdek­lődött. MTI ■

Next

/
Thumbnails
Contents