Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-11 / 218. szám

I 2003. Augusztus 11., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Mediterrán Ősz a baranyai kistelepüléseken Mágocson kezdődik a hegyháti kistérség bemutatkozásával és Magyarlukafán a XIX. Vendel- napi búcsúval zárul a Baranya Megyei Kulturális és Idegenfor­galmi Központ szervezésében a hagyományos Mediterrán Ősz rendezvénysorozata. Az idén minden eddiginél több te­lepülés lesz a helyszíne az ér­tékesnek és szórakoztatónak egyaránt szánt programoknak. Szeptember 6-tól október 31-ig tart a színes kavalkád, amelynek nyitórendezvénye idén Mágocson lesz, a Hegyháti szürettel. Előtte azonban már sokakat vonzó ese­mények jelzik, egyre népszerűbb a rendezvénysorozat. Az augusz­tus 29-31. közötti sellyei dinnye-, illetve az augusztus 30-ára szerve­zett siklósi csirkepaprikás-feszti- vál, a már szeptember 4-én elkez­dődő szigetvári Zrínyi-napok a hi­vatalos nyitány elé esnek, bár az utóbbi eltart szeptember 7-ig. Számos szürethez kötődő ren­dezvény lesz, közöttük Bólyban, Himesházán, Mohácson. Lippón - itt fúvószenekarok találkozójára is sor kerül -, Egerágon, Pellérden - itt új helyszín a kastélypark és a tó környéke -, Szebényben, Du- naszekcsőn, Kővágószőlősön ­kisbírók vetélkedőjével -, Nagy- nyárádon, Szászváron, Szeder­kényben, Kővágótöttösön, Som­berekén, Orfűn, Kozármisleny- ben, Hosszúhetényben, Majson, Bicsérd-Zókon, Bodán, Ivándár- dán, Vázsnokon. Több település különleges programokkal várja lakóit, ven­dégeit. Bólyban megrendezik a csirkepaprikás-főző versenyt, Harkányban kilencedszer lesz szüreti fesztivál, Óbányára az üvegesek találkozóját szervezték meg, Orfűn lovas-napok és őszi vadászlovaglás tarkítják a progra­mot, Villányban természetesen a vörösbor ünnepét rendezik meg, Pécsváradra gesztenyeszüretre várják az érdeklődőket, Sásdon országos csángó népdaléneklési verseny lesz. A Mediterrán Ősz kiemelt rendezvényei közé tar­toznak szeptember 26-28. között a IX. Európai Bordalfesztivál, 28- án a Szőlő és Bor Ünnepe, Óbányán október 19-én, illetve Magyarlukafán október 26-án a XIX. Vendel-napi búcsúk. Az ér­dekességek közül is kitűnik a magyarhertelendiek ötlete, a Tökölőnap, amely tökkirályvá­lasztást, tökbált ígér október utolsó napjára. Római pillérek a Drávában A Hadrianus császár korabeli római híd és három másfél ezer évvel későbbi - feltételez­hetően XVII. vagy XVIH. száza­di - hajó maradványai tűntek elő a napokban Eszéknél a 25 cm-re leapadt Drávából. Az utóbbi 50 év legalacsonyabb vízállását mérték július végén a máskor olykor 600 centiméterre is megduzzadó Dráván. Emiatt jól láthatóvá váltak a II. században épült római kőhíd maradványai, amelyekből az 1985. évi meder­kotráskor vittek már darabokat az eszéki múzeumba. A hídnak hat pillére volt a fo­lyóban. Mivel zavarták a hajózást, az 1935. évi alacsony vízálláskor kettőt megsemmisítettek, két év­vel később pedig még egy ókori pillér jutott ugyanerre a sorsra. A Dráván átvezető híd megha­tározó közlekedési létesítmény volt Sopianae életében is. Egyes régészéti leletek szerint Sopianae részben a római kori Eszék, vagy­is Mursa irányából, és - Savaria mellett - nem csekély hányadá­ban annak latin lakosságából né­pesülhetett számottevő várossá. A Pécsett talált római kori kövek jó részének felirata arról árulkodik, hogy eredetileg Mursában álltak. A Dráva medrében most elő­bukkant három hajóról semmi adat nincs Eszéken. A három hajó legnagyobbika 22 méter hosszú. Most szakértők tanulmányozták az építés módját, a faszögeket, a moha- és kátránykeverék kötése­ket. Nem valószínű, hogy a hajók Zrínyi Miklós 1664 telén az eszéki török fahíd felégetésével zárult villámhadjáratakor süllyedtek el, hiszen azon a télen januárban és februárban különösen erős fagy volt - Pécs várának ostromával is többek között azért hagyott fel a magyar, német, horvát sereg má­sik része -, így minden bizonnyal a Dráva is hajózhatatlanul befa­gyott. A három hajó egy helyen és feltehetően egy időben való el­süllyedése viszont összefügghet az 1680-as évek második felének török alóli felszabadító harcaival, vagyis a Pécs 1686-os visszafogla­lásához, illetve az 1687-es nagy- harsányi csatához kapcsolódó szállításokkal. d. i. PATTOGÓ RITMUSOK. A Térzenék és táncházak a belvárosban sorozatban tegnap este a Mázai Bányász Fúvószenekar koncertjére került sor a pécsi Színház téren._______________________ fotós tóth l. Kristálycsodák a föld mélyéből Legalább százféle ásvány és kőzet sorakozik tematikus rend­ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályán, miután az ország legjelesebb gyűjteményéből, a miskolci Hermann Ottó Múzeum ásványkülönlegességeiből állítottak össze tárlatot. Az anyag diákoknak ideális okta­tóterep, hiszen színre, formára, keletkezésre, földrajzi előfordu­lásra tagolva is bemutatják itt a hazánkban leggyakrabban előfor­duló ásványkincseket. Jó tudni, hogy a világon létező 4 ezer ás­ványféléből Magyarországon öt­száz megtalálható. Akad itt emel­lett Brazíliából érkezett hatalmas ásványsüveg, egy kristályként hi­hetetlen nagyságú, 15 centis, hat­szögű füstkvarc (hazai előfordu­lás), sőt a Mecsekben létező kő­zetek is rendezetten ott terpesz­kednek az egyik vitrinben. Szépségek a mélységből a cí­me a kiállításnak, melynek az egyetlen szépséghibája, hogy a nyár derekán nyitották meg, ami­kor a nebulók már javában a va­kációt ünnepelték. így aztán leg­feljebb néhány stréber botlott be­le az ásvány- és kőzetgyűjte­Fantasztikus alakzatok FOTÓ! T. L. ménybe, holott a geológus- és bá­nyamérnökképzés fellegvárából, Miskolcról igazi csemegék érkez­tek ide, amit még a laikusok is csodálattal szemlélhetnek. Csak néhány érdekesség a több milliót érő gyűjteményből: űrből érkezett tektit ásvány Vietnámból, termésezüst és termésarany jóko­ra méretben. Sőt, a bemutatón ügyeltek arra is, hogy az érdeklő­dő olyan kérdésekre is választ kapjon, mi a különbség a termé­szetes és a mesterséges előállítású kristályok között, hova sorolandó például a borostyán és a timsó, vagy a több ásványból felépülő gránit, és miért tartozik ide a nem kristályos szerkezetű opál. Telérek, oszlopos és kocka ala­kú kristályok, cseppkövek és fél­drágakövek között megtudhatjuk azt is, hogy hazánkban hol keres­sük ezeket a ritkaságokat, s miért népszerű helyek az ásványgyűj­tők körében a gyöngyösoroszi, recski, erdőbényei, dunabog- dányi, tornaszentandrási hegyol­dalak és meddőhányók. Aki pe­dig ennél is többre vágyik, az út­mutatót kap, hol kutakodjon to­vább a Kárpát-medencében. Az ásványgyűjtemény az év végéig látható Pécsett, és a fiataloknak már csak azért is érdemes alapo­san áttanulmányozni, mert az ősz folyamán a természettudo­mányi részleg vetélkedősorozatot szervez a kiállítási anyagai isme­retéből. MÉSZÁROS B. E. Jubileumi Retina Az idén is Szigetváron nyitja meg kapuit a most jubiláló, X. Retina Nemzetközi Film- és Vi­deofilm Fesztivál. A szervezők a tavalyinál több filmmel és helyszínnel, illetve kibővített programokkal várják a vendé­geket és az érdeklődőket. A fesztivál augusztus 14-én, csü­törtökön a szigetvári Tinódi Lan­tos Sebestyén Általános Iskolában nyílik meg. A rendezvény filmjeit ebben az évben Vajszlón, Villány­ban, Drávaszabolcson, Nagyhar- sányban, Drávaiványiban, Sellyén és Kisdobszán is vetítik. A négyna­pos eseményen 12 ország képvi­selteti magát és 160 rövid-, doku­mentum-, és video-art-film mutat­kozik be. Hanczik János főszerve­zőtől megtudtuk, hogy a fesztivál 2003-ban minden eddiginél na­gyobb támogatásban részesült. A pályázatokon nyert közel 9 millió forintos költségvetés nagy részét az Országos Rádió és Televízió Testülettől kapott 5,5 millió adta, a fennmaradó összeget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Mozgókép Alapítvány folyósította. Újdonság, hogy a fesztivál eseményei az említett te­lepülések kábeltévéin is láthatóak lesznek, a szervezők pedig már dolgoznak egy honlapon, amely a napokban elérhető lesz minden érdeklődő számára. A fesztivál a sellyei gálaesttel és a városi strand­fürdőben rendezendő vetítéssel egybekötött fogadással zárul. * sz.cs. A nők és férfiak közötti esély- egyenlőség biztosítása az Euró­pai Unió egyik legfontosabb poli­tikai célja az integráció kezdete óta. A most felvett tagok sorában Magyarország a női esélyegyen­lőség közéleti vonatkozásait te­kintve még a többi újoncot is alulmúlja. A nők esélyegyenlősége az EU egyik leggyakrabban lovagolt vesszőpari­pája. Világszerte jelenség ugyanis, hogy még mindig nagyon alacsony a nők jelenléte a közéletben, a politi­kai döntéshozatal szintjein. Ezért az EU tagállamaiban a nők közéleti szerepének növelésére számos pozi­tív diszkriminációs eszközt felhasz­nálnak. Újabban például Franciaor­szágban a törvény kötelezi a válasz­tásokon induló pártokat, hogy listá­jukon érje el az 50 százalékot a nők aránya, különben komoly pénzbün­tetés sújtja őket. Nálunk a Kádár-rendszer idején bel­ső statisztikai kritériumok voltak a képviselőjelöltek kiválasztásakor. Persze kis trükköket bevetettek. Ba­ranyában a 80-as években volt olyan képviselő, akit igen gazdaságosan három kategóriába is lehetett köny­velni: nő volt, fiatal és munkás. A magyar nők részvétele a politikai közéletben a rendszerváltás óta azonban drámaian csökkent. A par­Nélkülük semmit se róluk Világjelenség élén Magyarország: alacsony a nők jelenléte a közéletben lamenti választásokon 7-11 százalék között mozgott. Most 9,1 százalék. Összevetésül: Svédországban 42, Ausztriában 30, Lengyelországban 13, Franciaországban kb. 11 száza­lék stb.- A magyar nők közéleti szerep- vállalásának csökkenése ellentétes a világban és az EU-ban tapasztalható tendenciákkal - szögezi le dr. Feledi Éva, a Baranya Megyei Önkormány­zat egészségügyi bizottságának és az MSZP megyei nőtagozatának el­Kevés leány a gáton nöke, aki nemzetközi fórumokon is hallatja szavát a nők esélyegyenlősé­gének ügyében, továbbképzések szervezője.- A probléma lényege abban áll, hogy a nők közéleti részvételének alacsonyabb szintjével szegényebb lesz maga a politikai demokrácia: kimarad belőle egy sor fontos szemlélet, tapasztalat, szempont, érték és végső soron nemcsak a nők veszítenek, hanem a társada­lom egésze - mondja. - A női veze­A 2002-es országgyűlési választásokon Baranyában az 54 képviselőjelölt kö­zött 11 nő indult. Egyedül dr. Szili Katalin (MSZP) győzött. A Centrum, az MSZP, a Fidesz-MPP-MDF és az FKGP területi listavezetője nő volt, az SZDSZ 2. és 3. a MIÉP 3. helyet adott a hölgyeknek. Listáról azonban csak a Fidesz-MPP-MDF jelöltje, dr. Mikes Éva jutott be a parlamentbe. Az önkormányzati választáson 45 nő lett polgármester- 16,9 százalék a rész­arányuk a városok közül azonban csak Sásdon. A jelöltkínálat sem volt bő­séges a városokban: összesen 36 jelölt között csak Sásdon és Sellyén indult egy-egy nő. Baranyában 632 nő jutott önkormányzati mandátumhoz. Ez 32,2 százalékos arány, egyharmaddal több, mint 1998-ban volt. Markócon polgár­mesterestül a teljes testület nőnemű, Kisszerrtmártonban, Magyartelken és Zókon a polgármester ugyan férfi, de a testület többi tagja nő. tési stílus jellemzői - a melléren­delt viszonyok, a partnerség, a há­lózatépítés, a nyerő tárgyalási stra­tégia előtérbe helyezése, a na­gyobb szociális érzékenység és em­patikus készség - a menedzseriro­dalom adatai szerint hatékonyabb és sikeresebb, egyúttal méltányo- sabb cégvezetést eredményeznek. Dr. Feledi Éváról témánk tekinte­tében legalább távirati stílusban fon­tos ismertetni: Pécsváradon él, nem­csak orvos, hanem közgazdász vég­zettséget is szerzett, háromgyer­mekes anya, nemrégiben elvált és a politikai közéletbe a rend­szerváltás után kapcsolódott be. A saját közéleti pályája is példa arra, amit a változások piramis­szerű képével kapcsolatban ki­fejt:- A politika döntések csúcsa­itól lefelé haladva egyre több nő került a választott testületekbe. A politikai közélet a domináns ma­gyar családok belső hierarchiáját tükrözi: a férfi családfő a „pa­rancsnok”, aki a kisebb számú, de stratégiai döntéseket hozza, míg a nőé az anyai, háziasszo­nyi szerepkör, a szerteágazó, alacsonyabb- rendű „jogkörök­kel”. A kistele­pülések korláto­zottabb döntési lehetőségei mára a nők számára is megengedettek, de a nagypolitika még a férfiak mono­póliuma. Szerinte Magyarországon az el­maradás fő okainak tekinthető a tör­ténelmi, szociális, kulturális tradíci­ókon túl a női választók szoli­daritásának hiánya, a korszerű női szerepeket vállaló és hirdető civil női szervezetek gyengesége, a pártok és nőpolitikusaik Ódzkodása a női programok meghirdetésétől, az ed­digi kormányok család- és nőpoliti­kái, valamint foglalkoztatáspolitikai koncepcióinak hibái. Uniós csatlakozásunk okán azon­ban optimista. Bízik abban, hogy si­kerül hamar meghonosítani az EU úgynevezett „Gender mainstream­ing” elvét. Ez összehangolja a hagyo­mányos nőpolitikát egy korszerű szemlélettel. Azon alapul, hogy a társadalmat érintő minden fontos döntésben, programban, akcióban vizsgálni kell ezek hatását a nők helyzetére, és érvényesíteni kell a nők egyenlő esélyeit, nemcsak tiltás­sal, hanem pozitív diszkrimináció­val, ha ez szükséges.- Az EU nagy erőfeszítéseket tesz a női/férfi foglalkoztatási arányok ki- egyenlítéséért, mert belátta, hogy a konzervatív családpolitika kudarc. Magyarországon is észlelhető az a tendencia, hogy a fiatal nők egyre kevesebb gyermeket szülnek, mert a segítő szolgáltatások, a karrierpálya szakadozottsága miatt nem tudják összehangolni a család, a hivatás és a közélet hármas egységét, amely­nek értéke számukra egyre meg­határozóbb. A nők a gazdasági, közéleti vezető pozíciókat, mint stratégiailag fontos területeket ostromolják, lázas mozgósító ki­adványok helyett azonban tudás­sal, teljesítménnyel. Segítik ebben őket az okos kormányzatok, be­látva, hogy a nők reakciói az esélyegyenlőtlenségre a népesség csökkenéséhez, a társadalom el­öregedéséhez vezet, amely a tár­sadalmi hatékonyságot és a jóléti vívmányokat veszélyezteti. DUNAI IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents