Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)
2003-08-09 / 216. szám
I 2003. Augusztus 9., szombat 13. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM Azt írta az újság... Olvasói véleményre reflektált három hete az Új Dunántúli Napló politikai vitafórum rovatában a Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Szervezete. Tettük, mert megalapozatlannak ítéljük azt az olvasói véleményt, miszerint „Jóska bátyánknak sikerült úgy tönkre tennie a magyar mezőgazdaságot, hogy azt csak az elkövetkező három-négy ciklusban lehet helyrehozni”. Tényekkel igazoltuk, hogy a polgári kormány 1998-ban legalább 15 éves súlyos válság jegyeit mutató ágazatot vett át. Mindez azért következett be, mert a „munkás-paraszt” hatalom a világon egyedülálló merényletet követett el a magyar mezőgazdaság, a magyar vidék ellen. Az 1945-ös kisgazda földosztástól a kárpótlásig - 45 év alatt - ötször változtak a tulajdonviszonyok az agráriumban. Ez egy sokkal stabilabb gazdasági háttérrel bíró országot is megrokkantott volna. A döntő csapást a magyar vidékre mégis a „körzetesítés” beindítása jelentette. 1950 és 1985 között csaknem kétszázzal csökkent a közigazgatásilag önálló települések száma. A nyolcvanas évek közepére a települések alig fele volt már csak tanácsi székhely. Mintegy ezer település elvesztette iskoláját, a vasútvonalak hossza a szárnyvonalak felszámolásával mintegy 2000 kilométerrel csökkent. Ezek a folyamatok mind a magyar vidéket sújtották. A polgári kormány nem tudott csodát tenni, de elindított valamit, melyre sokan és szívesen emlékeznek a gazdatársadalomban. Ezen folyamatok elindítója az a polgári kormány volt, amelybe a Független Kisgazdapárt négy minisztert adott, és melynek programját 48 képviselőnk alakította, támogatta a parlamentben. A polgári kormány és annak kisgazda minisztere tett annak érdekében, hogy a mezőgazdaság és a vidék egymásra utaltsága intézményes elismerésre kerüljön. Létrehozta a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumot. Ezzel egy hatalmas lépést tett európai uniós intézményi harmonizációnk területén, hiszen az európai gyakorlattal egyezően a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági politika támogatási alapjai egy tárcához kerültek. Nehéz volt az indulás 1998-ban. A kormányalakítás után egymás után jött a „búzaválság”, a „sertésválság”, a „tejválság”, akárcsak napjainkban. Csakhogy akkor milliós gépekkel ment tüntetni a magyar agráriumért aggódó néhány békési gazda, és közben búzát égetett. Vezetőjüknek bejött. Ma a parlamentben ül az MSZP-frakció tagjaként, és a hangját sem lehet hallani. A polgári kormány bevezette a családi gazdaságokat segítő földalapú támogatást. Ez azt jelentette, hogy a gazdák 20 hektár földterületig 12000 forint, 20-50 hektárig eső területre 8000 forint, 50-300 hektár közötti területre 4000 forint támogatást kaptak. Ezeket a pénzeket nem zsákból és a falusi italboltokban osztogatták, hanem szigorú feltételek mentén, alanyi jogon járt. Mindenekelőtt a támogatottaknak regisztráltatniuk kellett magukat. Amellett, hogy fontos agrárigazgatási lépés, megkerülhetetlen volt megtétele az Európa Uniós csatlakozásunk tárgyalási pozícióihoz is. Vissza kell térni egy gondolat erejéig az 50-300 hektár közötti földre adott 4000 forintos támogatásra. Indulatos, ingerült támadást kapott ezért a polgári kormány és annak kisgazda minisztere. Kifogásolták a jogi személyiségű társulások vezetői, hogy ők ezzel az intézkedéssel hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint a kistermelők. Nos, vállaltuk és vállaljuk a kritikát ma is. A magyar vidéknek nem érdeke a további birtokkoncentráció. Az a Független Kisgazdapárt célja, hogy minél több ember boldoguljon szülőfalujában, találja meg megélhetését a vidék Magyarországán. Terjedelmi okok miatt nem tudunk bővebben szólni a gazdahitelprogramról, a fiatal agrárvállalkozók támogatásáról, gépvásárlási programról, a Széchenyi- terv keretében megvalósult nagy ívű mezőgazdasági, élelmiszer- ipari beruházásokról. Akinek még mindig kétsége van, tegyen egy rövid kirándulást Villányban, megcsodálhatja azokat a fejlesztéseket, melyet a Széchenyi-prog- ram keretében valósítottak meg a tehetséges, tenni akaró vállalkozók. És végül még egy Baranya megyei példa, a MiZo. Nem a polgári kormány, hanem a tulajdonosok hozták nehéz helyzetbe az ország egyik legkorszerűbb tejüzemét. A Független Kisgazda- párt és annak minisztere tett hathatós intézkedéseket annak érdekében, hogy a privatizált üzemet megmentse, a megye élelmiszer- ipara egyik fontos tényezőjének megtartsa. A Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Szervezete ezzel lezártnak tekinti az agráriumhoz kötődően a múlt értékelését. A továbbiakban a jövő építésével, európai uniós csatlakozásunkból eredően a magyar vidékre háruló feladatokra kívánunk összpontosítani. Dr. Knrucsai Csaba, a Független Kisgazdapárt Baranya Megyá Szervezetének alelnöke Keserű cseppek .az államnak, ami az államé”?!? yy Négyévente, a választási kampányok során minden párt nagy hangon hirdeti: ő bizony az adó- csökkentés híve. Nem is volna semmi baj, ha hatalomra kerülve nem feledkezne meg azonnal kampányígéreteiről. De valahogy mindig mindenki megfeledkezik. így állhatott elő az a képtelen helyzet, hogy koalíciós vitát eredményezett az SZDSZ bejelentése: ragaszkodik az adócsökkentéshez annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter erre nem lát lehetőséget. A liberálisok ezzel ugyanis csak azt mondták, amit már a tavaly megszavazott adótábla is állított (éppen a szabad demokraták kezdeményezésére): következetesen és érzékelhető mértékben csökkenteni kell a polgárok adóterhelését. Ami azóta történt, akár viccesnek is tűnhetne, ha nem a pénzünkről lenne szó. László Csaba felszólította az SZDSZ-t: nevezze meg az adócsökkentés forrásait (mintha bizony nem a pénzügy- miniszter dolga volna a kormányprogram forrásainak biztosítása!). A szocialista párt a kezdeti zavar után igyekezett felzárkózni az SZDSZ-hez, mondván, ők szintúgy az adócsökkentés hívei, csak talán kicsit másképp, tudniillik egy kicsit kevésbé. László Csaba két tűz közé került, kétfron- tos harcot eredményesen megvívni pedig - tudjuk a hadtörténetből - gyakorlatilag képtelenség. A szocialista párt és a pénzügyminiszter máris megállapodni látszanak egymással egy kompromisszumos megoldásban (1-1%-os adócsökkentés az alsó két adósávban). Félő azonban, hogy ezt csak egy másik adó bevezetésével vagy növelésével tartják elérhetőnek. Ebben az esetben épp a fő cél: az adóterhelés csökkentése veszne el. Ráadásul az 1%-os adócsökkentés mindennek nevezhető, csak számottevőnek nem. Mi, szabad demokraták másként gondolkodunk. Azt állítjuk, hogy az állami költségvetés nem az állam, hanem a polgárok pénze. Ezért van joguk az utolsó fillérig megismerni, mire és mennyit költ a kormányzat. Ezért választhatják meg négyévente, hogy kire bízzák a pénzüket. Ezért dönthetnek a személyi jövedelemadójuk 1-1%-ának sorsáról. És legvégül: ezért kell a kormányzatnak a lehető legtakarékosabban működnie. Minél olcsóbban „megússzuk” az államot, annál több pénzünk marad. Ha keveset költ az állam, kevesebb adót kell fizetni, - és én magam dönthetem el, mire fordítom a jövedelmemet. A magyarországi adóterhelés mellesleg nemzetközi összehasonlításban is kirívóan magas. Az alacsonyabb adóteher ráadásul a gazdaság teljesítőképességét is növeli - ez a titka az amerikai gazdaság évszázados sikertörténetének. Márpedig valamennyien a gazdaságból élünk, még ha közvetett módon is. Ha tehát a pénzügyminiszter úr az adócsökkentés lehetséges forrásait kutatja, jól bevált recepthez fordulhat: tessék kevesebbet költeni! Csak egyetlen példát említve: ha Állam Bácsi ingyenessé teszi a múzeumláE adóforintjai révén mindenki (az is, aki inkább tévét néz vagy kirándul) fizeti azoknak a belépőjegyét, akik valóban el is járnak a múzeumba. Mi ezzel szemben úgy gondolkodunk: a belépőjegyet fizesse az, aki múzeumba megy. „Cserébe” viszont továbbra is azért küzdünk, hogy kinek-kinek több maradjon a pénztárcájában. Hadd döntheSsük el végre mi magunk, múzeumra költjük-e a pénzünket, vagy valami másra. Egyszerű ez: többet akarunk abból, ami a mienk. Megdolgoztunk érte. Dr. Bretter Zoltán, az SZDSZ Pécsi Szervezetének elnöke Kevés az esély az uniós pénzekre Egyre több jel mutat arra, hogy nem lesz európai városfejlesztés a közeljövőben Pécsett - fogalmazta meg dr. Mikes Éva országgyűlési képviselő a Fidesz legutóbbi sajtótájékoztatóján Pécsett. A baranyai politikus dr. Gáspár Gabriella és Staub Ernő önkormányzati képviselőkkel közösen szervezett eszmecserét azért, hogy úgymond a huszonnegyedik órában megkongassák a vészharangokat. Ugyanis - mint mondotta - a nemzeti fejlesztési tervvel a hónuk alatt a magyar tárgyalófelek rövidesen (az év végéig) az elkövetkező három évre megegyeznek az illetékes EU-bizottsággal, hogy milyen feladatokra kaphatunk a felzárkózást segítő eurókból. Óriási összegről, 1,8 milliárd euróról és 'annak a felhasználásáról van szó. Mikes Éva úgy látja, hogy a magyar kormány programja meglehetősen elaprózott, nincsenek meg benne azok, a főleg gazdasági fellendülést célzó irányok, amelyek hazánk jövőjének megalapozását segítenék. S ez nagy baj. Szerinte egy nagy, bevásárlóko- sárnyi igénylistával nem érdemes az EU-ban kopogtatni. Sokkal célratörőbb program kéne, amelyhez még lehetne tanulni az egykor csatlakozó államok példáiból. Ez a kormányszintű tehetetlenség Mikes Éva szerint kihat az ország egészére, különösen a nagyvárosokra, az amúgy minden szempontból leszakadt térségekre. S látva a pécsi önkormányzat eladósodását, könnyen megjósolható, hogy a várt nagyobb ütemű város- fejlesztésre nemigen kerülhet sor az elkövetkezendő években a baranyai megyeszékhelyen sem. Gáspár Gabriella és Staub Ernő, a városi Fidesz-frakció helyettes vezetői megjegyezték, hogy Pécs megközelítőleg kétmilliárd forintos adóssághalmazt görget maga előtt, s a 26-27 milliárdos évi költségvetésének több mint 90 százalékát az intézmények fenntartására kell költenie. így nem tud semmiképpen eséllyel uniós pénzekre pályázni, hiszen minden euró mellé oda kell rakni az önerőt jelentő saját forintokat is. Pedig volna teendő. Staub Ernő a 6-os út körüli tehetetienke- dést és felelőtlen ígérgetést bírálta, Gáspár Gabriella pedig Pécs város belső úthálózatának kritikán aluli helyzetét ecsetelte. KOZMA F. Koldusok és hajléktalanok A DN július 23-i számában Eltávolítanák az erőszakos koldusokat cím alatt megjelent íráshoz kívánok néhány gondolatot fűzni. Egyetértek Cserép Attila rendőr- kapitány álláspontjával: az erőszakos koldulást meg kell szüntetni. Azzal is, hogy a koldulás rendezése nemcsak rendőrségi ügy. Nekem gazdasági, társadalmi és jogi ismereteimnél fogva az a véleményem, hogy a koldulás problémájának megnyugtató megoldása elsősorban kormányzati feladat, de társadalmi ügy is. A jelenlegi helyzet kialakulásának jelentős tényezője a gazdasági rendszerváltás. A Kádár-korszak minden állampolgár számára biztosította a folyamatos munkalehetőséget. Aki nem dolgozott, az ellen eljárás indult. Biztosították az alapszükségletek kielégítéséhez szükséges jövedelmet, az egészséges lakáshoz olcsó bérletet, és mindenki számára az egészségvédelmet. így nem az elit milli- árdjai, hanem népünk lélekszáma nőtt és megszűnt a Horthy-korszak koldulása és a hajléktalanság is. A „rendszerváltás szabadságá”- ban kormányzati intézkedések folytán viszont csökkentek a munkahelyek, a munkahelyi jövedelmek, a korábbi munkahelyi jogosítványok, megszűntek a munkásszállások, étkezdék. A vidéki lakosság jórészének életkörülményei rosszabbodtak. így szükségszerűen újrateremtődött a koldulás és a hajléktalanság. Ennek az állapotnak a megváltoztatása elsősorban konnányzati feladat. Nem nézheti tétlenül ezt az állapotot a társadalom azon része sem, amelyik erkölcsi kötelességének érzi a hajléktalanok és a koldusok számára a minden embernek megjáró életkörülmények megteremtését. A keresztények számára, akik Krisztus tanítását és példáját követni akarják, embertársaik megsegítése keresztényi kötelesség, hisz minden ember felebarátunk, akin segíteni kell. Én erőszakos koldussal nem találkoztam, pedig elég sokat járok a Kórház téren is. Sokkal találkoztam, akik nem kértek, de megláttam mházatukon az elesettségüket, láttam a semmibe meredő tekintetüket a kilátástalanság teljes tükrével. Nem kértek, de adtam, legkevésbé sem gondolva arra, miért kerültek erre a sorsra. Természetesen adódhatnak erőszakos, vállalkozói kéregetők is, ami rendőrségi ügy. Nagyon fontos feladat a hajléktalanság rendezése. Sajnos, társadalmi tartós megoldása nem lehetséges. Legfeljebb alapítvány létrehozása esetén lesz mód társadalmi segítésre. Örülnék, ha ilyen alapítvány megvalósulna, szívesen támogatnám. A hajléktalanok esetében lakosságunk jelentős része elítélő véleményen van. Bizonyosan vannak, akik saját életvitelüknek köszönhetik ezt a helyzetet. De sokan vannak, akik vétlenül vagy mások hibájából, vagy éppen jogszabályi változtatás ‘miatt lettek hajléktalanok. A Kádár-korszak végén az ingyenes lakáshoz juttatás megszűnt. Helyette lakástulajdonjogot adott a korábbi ingyenes lakást kérelmezőknek az OTP segítségével, igen alacsony kamattal és törlesztési részlettel. Bekövetkezett a rendszerváltás, az OTP magánvállalkozó lett, és így joga lett módosítani a megkötött szerződést: vagy rövid határidővel kifizetik az OTP-kölcsönt igénybevevők a teljes hátralék felét, vagy igen magas kamat és törlesztőrészletek fizetésére kötelezték őket. Mivel azt anyagi helyzeténél fogva a kölcsönvevők jelentős része fizetni nem tudta, az ingatlant úgy elárverezték, hogy a költségek mindent felemésztettek, és a volt tulajdonosok hajléktalanná váltak. Dr. Vejkey Kálmán, MSZDP A hazai szegénység egyre nyomasztóbb. Sokasodnak a kéregetők, a hajléktalanok, a munkanélküliek. Több százezren tartoznak közüzemi számláikkal. Diplomások, szak- és segédmunkások munkanélküliek önhibájukon kívül. Ha mindez így folytatódik, az ország szociális helyzete tragikussá fajulhat. A jelenlegi minimálnyugdíjak és minimálbérek megalázóak. Tisztességes munkával normális körülményeket, egészséges életmódot biztosítani nehezen lehet. A széles rétegek számára a normál élet megvalósíthatatlan. A jelenlegi minimálbér felháborítóan kevés. Bruttó 50000 Ft helyett nettó 150000 Ft-nak kellene lennie az árakhoz képest. Mikor lesz Magyarországon lét- biztonság? Kérdés, hogy ilyen állapotában alkalmas-e az Európai Unióhoz való csatlakozásra országunk. Jelenleg sportot űznek az áremelésből. Nemcsak évente, de szinte hónapról hónapra, sőt hétről hétre emelkednek drasztikusan az árak - indokolatlanul. Újságok írják, a televízió is bemutatja, hogy a körülöttünk levő országokban és az EU-ban is minden olcsóbb. Viszont az ottani nyugdíjak és bérek 6-8-szor magasabbak, mint nálunk. Az emberek egyre pesszimistábbak, mert vezetőik bizonytalanságot, félelmet, elégedetlenséget keltenek. Miniszterek, politikusok egymás magánéletében vájkálnak, s ezzel elterelik a figyelmet a komolyabb bajokról. Hogy nincs megfelelő anyagi feltétel - ez az alapvető emberi jogok sárba tiprásával egyenlő. Az ország vezetésének hibája, szégyene a jelen helyzet. De nemcsak a vezetőkre nem lehet számítani, valójában senkire sem. Gazdagok, önzők, közömbösek, akiknek a közömbösségtől beszűkült a látókörük, nem vesznek tudomásul mást, csak érdekeiket. Azoknak, akik tudnának segíteni, kisebb gondjuk is nagyobb annál, sem hogy azt megtegyék. Gyormod József, Pécs, Wallenstein u. SUZUKI SZABOLCS 10% előleg, 0% kamat.* Közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, orvosoknak, gyógyszerészeknek, újságíróknak,taxisoknak és gépjárműoktatóknak további kedvezmények! *1 000 000 Ft hitel és 36 hónap futamidő esetén. További hasznos információk megújult honlapunkon: m, suzukiszabslcs.hu A vagyonszerzési ülelék, tórzsköriyv és a biztosítások költsége a vevőt telhetik. Akciós ajánlatunk tereiében egyszerre csak egy terivaz- roér.y vehető igénybe. Az adatok deviza alapú bifélkonstrukctóra vonatkoznak - n vételár TOVának Kiegyenlítésig telte3 körű Casco kötelezettséggel Casco mentes a:aoiatok 30% öi**><5tőt A táblázat csupán Sgyelemteitettö telt szoigei. nem minősül a Suzuki Szabolcs Kft. tótszé'öl hivatalos tájékoz- tatra ak és ajánlattételnek. Nem semmi. Hitelajánlatok 0% THM-től Új Suzuki Swift vagy Wagon R+ vásárlása esetén Suzuki Swift már 194 000 forint előleggel! Swift 1.3 GLX COOL Vételár Ft 2 299 000 Saját erő Ft 230 000 1000000 ! 1 300000 Havi részlet* Ft 33 067 17 302 I 27 750 Futamidő hó 60 60 | 38 Sedan 1.3 GLXC00L 2 499 000 250 000 j 1 000 000 38 046 20 643 60 í 60 1 500 000 27 750 36 Wagon R-1.3 GLX COOL 2 490 000 249000 38 016 80 20 5S6 60 27 780 35 SUZUKI SZABOLCS Kft. Pécs, Komlói út 79. Telefon: (72) 240-393, (72) 538-135 Szerviz: (72) 241-020 THM 0 - 8.64% Üzemanyag-fogyasztás. 5,3-6.4 líter/lQO km. Fajlagos CCVkibocsátás: 130-152 g/k n. Mindig van egy jobb ajánlatunk e-mail: i Hétvégén is várjuk Önt. Szombaton 9-15-ig vasárnap 9-13-ig.
