Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-08 / 215. szám

v ül 2003. Augusztus 8., péntek KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL MESZES MŰVELŐDÉSI HAZA. Népszerű Pécsett, a keleti városrész közelmúltban elkészült új kulturális központja, a Pákolitz István Kö­zösségi Ház, amelyet a volt OTP-fiók helyén alakítottak ki. Tegnap délután minden korosztály számára nyitott kézműves foglalkozást szer­veztek itt, amelyen egyaránt jól szórakozott az iskolai szünidejét töltő kisgyermek és az őt elkísérő nagyszülő is. _________fotó: laufer László Mes szire nőtt pécsiek 5. Vass Ágnes hegedűművész A festészet hálás zsánerképe a nő hegedű­vel. A pécsi utcán e látvány egyik minden­napos, kedves-szép jelensége Vass Ágnes hegedűművész. Öt évvel ezelőtt azonban tokkal vonóval elrepült innét: a földgömb másik felén, Dél-Koreában négy évig ven­dégprofesszor volt. Az úgynevezett magyar szellemi tőke kiáramlása viszont mindig bosszantó, ezért kötekedő az első kérdés:- Az ázsiaiak ellepik a hangszeres zene világát. Budapesten is sok a keleti növendék. Tavaly a Bohémélet New York-i premierjén pedig kit látok: Mimit egy kínai lány énekli, aki Pesten tanuk, s a IV. Budapesti Énekversenyen az első díjat nyerte el. Ugyanakkor elvisznek tőlünk kiváló zenepedagógusokat, muzsikusokat? Olyan híres a magyar zenepedagógia? „ Pécsett született, tanulmányait is itt kezdte. Hege­dűművész diplomát Weimarban szerzett. Gyermán István Liszt-dijas hegedűművész özvegye. Pályája kezdetétől máig a Pécsi Szimfonikus Zenekar első koncertmestere. Később 1998-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Kihelyezett Tagoza­tának vonós tanszékén tanszékvezető tanár, 1998-Aól 2002-ig a dél-koreai Youngnan University vendégprofesszora. 2002-től ismét a Pécsi Szim­fonikus Zenekar első koncertmestere.- Sok nemzet delegál zenepedagógusokat a nagyvüágba, s közöttük magyarok is vannak. Dél-Korea gazdag ország, a lakosság jelentős há­nyadának anyagi helyzete megengedi, hogy sokszor már kamaszkorban évekre elküldjék a gyerekeiket Európába, vagy az Egyesült Álla­mokba zenét tanulni. Néha vért izzadnak... Volt olyan koreai hegedűművész kollégám, aki Né­metországban tanult, s bevallotta, hogy a beléje idegződött honi muzsika után nemcsak játsza­ni, de hallgatni is nehezére esett például Brahms zenéjét. Mégis vasakarattal megtanulta a stílust és most már sajátjának érzi.- Ők miért tesznek meg mindent, hogy az eu- _ rópai zenekultúra is gyökeret verjen náluk?- Ezen már túl vannak. Ma már a saját zenei hagyományaiknak egy-egy koncert első fél órá­jában tisztelettel adóznak, utána pedig az euró­pai komolyzene klasszikusai következnek, Brahmstól Bartókig.- Európa zeneileg gyarmatosít? Vagy az euró­pai zenei kultúra a legmagasabb rendű?- Kitágult a világ, az emberek utaznak. Az európai és az Európából származott amerikai komolyzenét megismerték, szeretik. Az ázsiai zeneművészek számára is alapvető e művek előadása.- Váltsunk témát: né­hány éve magyar kar­mesterek, szólisták, ze­nekarok kezdtek el Nyu­gatin járni, ahol az otta­ni gázsinál kevesebbért szerepelnek!?- Tévedés! Sok ma­gyar sztárkarmester és szólista jár Nyugatra koncertezni, s ők ott megkapják a sztárgázsit, sőt, már idehaza is csak azért lehet őket meghívni például Pécsre. Az utóbbi években azonban a kelet-közép-európai zenekarok valóban versengenek ezekért a nyu­gati vendégszereplésekért, részben anyagi hely­zetük javítása érdekében, s csekély napidíjért.- A pécsi zenekar miért akarja csökkenteni külföldi vendégszerepléseit?- Zenekamnk új, fiatal vezetése az elkövetke­ző években igen komoly belső műhelymunkára készül. A művészi fejlődés érdekében meg kell rostálni a külföldi vendégszerepléseket. Csak olyan meghívásokat vállalhatunk el, amelyek a zenekar arculatához illenek, amelyeket minősé­gileg teljesíthetünk, s amelyhez megfelelő, s emberi körülményeket biztosítanak. Természe­tesen hiányzik majd az e külföldi vendégszerep­lésekből adódó keresetkiegészítés. A pécsi ön- kormányzat gondolkodására a művészet, s így zenekarunk támogatásának szándéka a jellem­ző. Reméljük, idővel ezt pénzben is ki tudják majd fejezni.-OdakintÁzsiában, ha ismernék, milyennek érezhetnek a pécsi zeneművészeti életet?- Mivel nem ismerik a belső nehézségeket, gyönyörűnek. Mind a műsorpolitikáját, mind annak megvalósítását.- Nem gondolja, hogy túl szerény? Szót sem ej­tett nemzetközi mngú szólóművészetéről!- Koreában is rendszeresen hangversenyez­tem, elsősorban szonátaestjeim voltak.- Még mindig túl szerény, hiszen a Jeunesse Musical szervezte világzenekaroknak több ízben vendégprofesszora, külföldi kamarazenekarok szereplője volt, avagy kurzusokat tartott európai nagyvárosokban. Ugyanakkor idehaza a társ­művészetek középszerű egyéniségei feltűnően reklámozzák magukat?!- Nekem az az igazi öröm, hogy ha többed- magammal részt vehetek egy-egy csodálatos ze­nemű megvalósításában, kezdve az első pró­báktól a koncertig. Shakespeare mondta: „ Ki­ben nem él zene, kin nem fog édes hangok egyezése, az árulás, furfang, rablásra termett. A lelke komoran jár, mint az éj. Az ilyenben sose bízz.” Életemnek e mottója szerint válogattam meg a baráti körömet is. Sok csalódástól meg­mentett. Természetesen nem kell muzsikusnak lenni ahhoz, hogy valakiben éljen a zene. Földessy Dénes Új klímához jut Csontváry cédrusa Szerződés szerint 2014-ig Pécsett marad a gyűjtemény Felújítás előtt áll Pécs máso­dik legnépszerűbb múzeuma. A munka azonban a nyár vé­géről szeptemberre, október­re húzódott át. Lecserélik a klímaberendezést a pé­csi Csontváry Múzeumban. A je­lenlegi klímaberendezés többszöri javítás ellenére rendszeresen meg­hibásodik az évente 62 ezer látoga­tót vonzó - ezzel a népszerűségi sorban a Zsolnay Múzeum mögött valamicskével lemaradva második - pécsi múzeumban. Az ingatlan egyházi tulajdonban van, de a kiál­lítás működtetése - a klímaberen­dezéssel együtt - a múzeumigazga­tóság feladata. A kiállítótermek - festményeknek és látogatóknak egyaránt fontos - klímájának meg­oldása hosszú távon már csak a 22 éves eddigi berendezés lecserélésé­vel teljesíthető, a javítgatások ugyanis újabban már csak átmene­ti eredményekhez vezettek. Márpe­dig az újabb szerződés értelmében, további tíz évig, 2014-ig Pécsett ma­rad a Csontváry-gyűjtemény, vagy­is elhelyezési körülményeire gaz­daságossági szempontból is érde­mes költeni. A Baranya Megyei Önkormány­zat idei költségvetésében ennél a beruházási kiadásnál szereplő 19,2 millió forintos pénzügyi előirányzat felhasználását engedélyező okiratot májusban hagyta jóvá a közgyűlés. A múzeumigazgatóság - már csak a tulajdonviszonyra tekintettel is, valamint a megoldás praktikus­sága miatt - olyan mobilizálható klímaberendezés beépítését terve­zi, amely szükség esetén átvihető más ingatlanba. A berendezés cse­réjén kívül építészeti javításokat és festési munkákat, parkettalakko­zást is végeznek majd a Csontváry Múzeum épületében. A tervek szerint a munkák au­gusztusban kezdődtek volna szep­tember végi befejezéssel. Ennek azonban még most előjelei sem lát­hatók. A beruházási program azon­ban nem marad el - tudtuk meg Nagy Lászlónétól, a múzeumigaz­gatóság gazdasági vezetőjétől -, csak a közbeszerzési eljárás az ere­detileg reméltnél később kezdőd­hetett, így a munka kezdete szep­temberre tolódott, a befejezése pe­dig értelemszerűen októberre, no­vember elejére. A festés, parkettalakkozás ideje alatt bizonyosan lesznek olyan na­pok, esetleg hetek, amikor a mun­kák jellege miatt a Csontváry Mú­zeum zárva tart majd, de ez már a fő turistaszezonon kívülre esik. DUNAI I. A nagybőgő is sikeres volt A Baranya Táncegyüttes Törökországban Sikeresen szerepelt a törökor­szági Samsunban tartott nem­zetközi fesztiválon a Baranya Táncegyüttes, produkcióju­kat látva újabb meghívásokat kaptak. Samsun, a Fekete-tenger partján fekvő, ötszázezres város huszon- harmadszor rendezte meg tánc­fesztiválját, amelyen kilenc ország­ból tíz együttes szerepelt: dél-afri­kaiak, mexikóiak, szerbek, monte- negróiak, ciprusiak, bolgárok, tö­rökök, grúzok. Igazi nemzetköziség valósult meg abban a szállodában, ahol az együttes tagjai laktak. Volt, hogy bosnyák egyetemista fordította tö­rökről angolra a magyarnak a kö­vetkező nap pontos programját. Mert program volt bőven. Ázsia legnagyobb dohánykikötőjében naponta kétszer lépett fel a Bara­nya. A szabadtéri táncolás mellett, amelyet sokszor nagy ovációval fo­gadott a közönség, esténként egy háromezer néző befogadására al­kalmas művelődési ház színpadán mutathatták meg tudásukat, sok­szor teltházak előtt. Legnagyobb sikert a horvát és magyar néptáncok mellett, a lá­nyok által előadott üvegestánc hozta, ebben az együttes hölgytag­jai fejükön üvegekkel egyensúlyoz­tak, szép koreográfiává. Látva a többi együttes produkcióját is, egy­értelműen megállapítható, hogy a táncok showelemei domináltak in­kább, mint a hagyományos nép­tánc-stílus jegyei. Jellemző például az is, hogy számtalan ember fényképeztette magát a Baranya stílusához illesz­kedő nagybőgővel, mondván, ek­kora hangszert még életükben nem láttak. A nagyrészt húsz év körüli fiata­lokból álló táncegyüttes vezetője, Jeránt György ciprusi meghívást fo­gadott el, és folyamatosan készül­nek a hazai fellépésekre is. BOZSIK L. Tévés csetepaté az Ormánságban Aláírásgyűjtés kezdődött a nyár elején Sellyén a városban fog­ható Ormánság TV adásának műszaki és tartalmi romlása mi­att. A lakók szerint azonban a szálak ennél sokkal mélyebbre vezetnek, személyes ellentétek feszülnek a háttérben. A vitára szeptemberben munkaügyi per tehet pontot. •- Nézze, az tény, hogy néhány mű­sor eltűnt az Ormánság TV prog­ramjából, időnként meg hang nél­kül adják az önkormányzati ülése­ket. De a leadott reklámokban is vannak keveredések - vélekedik az egyik sellyei előfizető. Társa azon­ban közbevág: nem ez a lényeg, azt beszéli az egész város, hogy hatal­mi harc ez a javából a stúdióvezetői posztért. A kuratórium elnöke a só­gora feleségét, Demeter Máriát fut­tatja, a polgármester meg a megvá­lasztásáért cserébe a régi főszer­kesztőt, Szpisják Pált akarja vissza­helyezni.- Nem állok egyik fél oldalán sem, ám engem Szpisják Pál a szeptemberi munkaügyi perében tanúként jelentett be - vázolja a helyzetet Förster Gyula polgármes­ter. - Addig az ügyben nem szeret­nék nyilatkozni, majd a bíró kérdé­seire válaszolok. Azt viszont to­vábbra is vallom, ezt a tévét nem alapítványi formában kéne irányí­tani. A működéshez ugyanis a pénzt az önkormányzat adja, havi 100 ezer forintot, ezért úgy gondo­lom, a képviselő-testületnek kell el­dönteni, hogy kivel akar dolgozni. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez év elején a tévé működtetésére egyedül Szpisják Pál pályázott, de három és fél milliót kért az éves ténykedéséért. A kuratórium és a testület ezt túl magasnak találta, és úgy érzem, ha most ki tudnak jön­ni a havi 100 ezerből, akkor annak elégnek kell lennie. Ebből a pénz­ből és a reklámbevételekből, ami kb. hatvanezer forint havi szinten, a város életét bemutató normális műsorokat lehet készíteni. Ami az adások minőségromlását illeti, a hozzám érkezett aláírások elsősor­ban a sugárzás minőségét kifogá­solják, nem az adások színvonalát. A kábelhálózaton augusztus végéig átépítések történnek, és az üzemel­tető maga is elismerte, hogy átme­netileg romlott a minőség, ezért most csak fele összeget kérnek bér­leti díjként.- Hatan alapítottuk a szerkesztő­séget, és 1996 óta az év elejéig én voltam a stúdióvezető - mondja Szpisják Pál. - Hat magazint készí­tettünk havonta és az önkormány­zati üléseket vágatlanul leadtuk, valamint kisebbségi műsorokat csi­náltunk, ha nyertünk rá pályázati pénzeket. Ebből a programból az áprilisi távozásomat követően a ha­vi négy hétfői magazin rögtön ki­maradt. Szerintem a baj az, hogy a kábelhálózat eladásából - a Köz- ségszépítési Kulturális Egyesület révén a falu lakossága teremtette meg a hálózatot, majd a csatornát eladták a Fibemet cégnek - befolyt 6,8 millió forinttal rosszul gazdál­kodott az Ormánság TV kuratóriu­ma. Én erre az összegre kidolgoz­tam egy variációt, ami tartalmazta a digitális technikai fejlesztést, sőt a visszaigényelt áfából még három évig a stabil működésre is jutott volna. De csak 3,3 milliónyi érték­ben kapott technikai eszközöket a szerkesztőség, mintegy hárommil­liós tételt a berendezésekből a mű­velődési háznak adtak. A stúdióve­zetői pályázatkiírás viszont már úgy szólt, hogy a meglévő műsoro­kat bővítve kell továbbvinni, de ki kell gazdálkodni a bérleti díjat is, sőt, a tulajdonosnak és az önkor­mányzatnak is fizetni kell a csator­náért. Erre adtam árajánlatot, 299 ezer forint havi költségről, amiből a hat ember bérére maradt volna 200 ezer forint, plusz a reklámbevéte­lek, ami sellyei szinten minimális. Nem véletlen, hogy bár a pályázat iránt hatan érdeklődtek, végül csak én jelentkeztem. Mindenhol azt hangoztatta a kuratórium, hogy horribilis összeget kértem, de a ki­írási feltételekről sehol egy szót sem említett. Eltávolításom után vi­szont megkerestek néhányan, hogy miért romlik a műsor. Mikor kifej­tettem, hogy már nem én vagyok a felelős, ők kérték, hogy tegyünk va­lamit ez ellen. így született meg az ív, ami pár óra alatt 46 aláírást tar­talmazott, ez a szám pedig a csator­na előfizetőinek a 10 százaléka. Ké­sőbb jött a vád, hogy az emberek nem is tudták, mit írnak alá. Nos, a papír első mondatában a tévé meg­szokott műsorának visszaállítása is szerepelt. Megjegyzem, a minőség- romlásnak valójában nem a háló­zatátépítés az oka. Telefonos hang­minősége van a műsoroknak, mert ugyan a legmodernebb vágótechni­ka áll a stúdió rendelkezésére, mégis egy szentlőrinci vállalkozást bíztak meg a munkával. A két rendszer közti technikai különbsé­gek eredményezik ezt a hangválto­zást. A legszörnyűbb az egész tör­ténetben az, hogy az ív alá­íróit azóta már többen megtá­madták, a neje­met még a mun­kahelyén is be­mártották emi­att, névtelen le­veleket kapunk, a lányomat alap­talanul megvádolták. A vélemé­nyem az ügyben maga a munka­ügyi per, amit az Ormánság TV Alapítvány ellen indítottam, mert vitatom, hogy takarékossági okok­ból szűnt volna meg a munkavi­szonyom. Szerintem a kuratórium elnöke gazdaságilag ellehetetlení­tette a tévét, hogy a vezetői poszton a saját jelöltjét favorizálja. A kuratórium elnöke, Pélencá lenő úgy fogalmaz, a munkaügyi per lezárásáig nem kíván nyilatkoz­ni, ami a közvéleményre tartozik, annak nagy része már napvilágot látott. Demeter Mária, a jelenlegi stúdióvezető viszont válaszolt a közvetlen támadásokra.- A hangminőség miatt nekem senki sem panaszkodott, nem is tu­dok efféle gondról, egy pár perces interjút leszámítva, ahol a nyilatko­zó beszédét nehéz volt érteni. A képújságnál eleinte valóban bent­maradt egy korábbi reklám, de eb­ből a két esetből hiba lenne általá­nosítani. A hétfői magazinok tény­leg kikerültek a programból, de he­lyette a helyi csapat focimeccseit, népszerű, máshonnan átvett műso­rokat sugárzunk. A rendelkezésre álló technikát pedig folyamatosan használjuk, szó nincs vágástechni­kai problémákról. Nekem az fáj leg­inkább, hogy tíz éve vagyok itt szer­kesztő-riporter, egy ideig voltam már stúdióvezető is, a szentlőrinci tévét ugyancsak én irányítom, még­is megbélyegeznek most azzal, hogy a kuratóriumi elnök sógornő­je vagyok. Szerintem a gondok for­rása az, hogy nem tudta a közterhe­ket fizetni a kuratórium, holott elég lett volna a stúdióvezetőnek vállal­kozásban folytatni a munkát. Tény, hogy a vita eldurvult és rangon alu­li vádaskodások zajlanak. Ha pedig a munkaügyi per úgy határoz, én nyugodt szívvel azonnal átadom a stúdióvezetői feladatokat. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents