Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-06 / 182. szám

2003. JULIUS 6. GAZDASAG Drága aszály, olcsó dinnye Paradicsom (üvegházi) 2002.07.02. 2003.07.02. 3P Uborka Tv paprika Sárgadinnye E a> 13 , ISI ro — >.'TO Wx: RJ ._ E E Málna (dobozos) o a> ^ T3 '(0 S>-H §* Meggy (dobozos) Görögdinnye Ribizli (dobozos) Agrárszakemberek szerint komoly esély van arra, hogy idén az aszály 100 milliárd forintos közvetlen me­zőgazdasági kárt okozzon. Persze, ez csak becslés, röpködnek a tíz- milliárdok, bár még a zöldség-gyü­mölcs terméktanács ügyvezetője is elismerte, hogy az érintettek több­nyire nagyobb összeget mondanak, mint amennyi a kár. Idén a bogyós gyümölcsök szenvedték meg legjob­ban a hőséget, a görögdinnye vi­szont olcsó. A gyenge búzatermés miatt ősszel drágulhat a kenyér. 0 Mostohán bánik idén az időjárás a gazdákkal: a téli fagykár után most az aszály pusztít. A szamóca, a málna, az egres 35-40 százalékkal ke­vesebb termést produkál.- Nem csak a mennyiség, hanem a minőség terén sem túl rózsás a helyzet - állítja dr. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakma­közi Szervezet és Terméktanács ügy­vezető igazgatója. - A cseresznye, a ribizli és a kajszi gyümölcsök aprók, ezért nem eladhatóak. Hasonló a helyzet a dinnyével. Ebből látszólag idén rengeteg ter­mett, s ez érződik azon is, hogy az el­múlt héten 3-4 nap alatt több mint harmadával -150 forintról 90-re - zu­hant e gyümölcs kilónkénti kiskeres­kedelmi ára. Ám a mostani kép csaló­ka. A nagy hőség miatt ugyanis rend­kívül sok dinnye érik be egyszerre, s ez okozza a túlkínálatot. A mediter­rán országokban két hetet csúszott az érés, ezért most ott nem vevők a magyar dinnyére. A szakemberek szerint lesznek majd olyan idősza­kok, amikor hiánnyal kell számolni.- A baj csak az, hogy ezekben a dinnyehiányos időkben nem lehet majd visszatornászni a reális árat - mondta a terméktanács ügyvezetője. - Ez a vásárlóknak sem jó, hiszen számukra is az lenne az ideális, ha az árak tervezhetőek maradnának, s nem kúsznának folyton fel és le. A zöldségfélék közül az aszályt leginkább a zöldborsó sínylette meg, bár ahol öntöztek, ott jó várható. Ugyanez érvényes a paprikára és a paradicsomra: az öntözött, illetve fó­liázott területeken óriási mennyiség terem, a szabadföldön viszont alig valami. Bár hogy mi hol terem, néző­pont kérdése, mivel a fóliás paprika és paradicsom fölül nyáron le­bontják a fóliát, és szabadon ter­mesztik, majd szeptemberben újra beborítják. Tavalyelőtt sza­badföldi művelésben 4000 hektáron 53 ezer tonna paprika termett, míg a mindössze 2500 hektáros fóliás terü­letek háromszor ennyit, 188 ezer tonnát produkáltak... Az idei aszálykárt a kertészeti kul­túrákban egyelőre becsülni sem le­het. Ennek oka egyszerű: a zöldség és gyümölcs szezonja októberig tart, s nem tudni, mi lesz még addig. Ugyanígy nem jósolhatók meg az árak sem, hiszen azok mértékét is rengeteg körülmény alakíthatja. Ta­valy is volt aszály, a későbbi ültetésű dinnyéknél ez már nem érződött, s 152 ezer tonna dinnyét exportáltuk...- Az idei aszály óriási szelektálást végez - jelentette ki dr. Mártonffy Béla. - A 200 ezer hektárnyi kertésze­ti művelésű földek mindössze 6-10 százaléka öntözött. Ez roppant rossz arány, tekintve, hogy rengeteg a fo- lyónk. Ilyen adottságokkal akár 3-4- szeres is lehetne a termelés, ám eh­hez az kellene, hogy a kormányzat végre kidolgozzon egy öntözési stra­tégiát. Szemléletváltozásra van szük­ség a kabinet részéről, hogy a magyar vízkészletet ne bevételi forrásként, hanem gazdasági eszközként kezelje - azaz például ne a felhasznált vi­zet, hanem a terményt adóztassa meg.’ Krízishelyzet alakult ki a gabona- termesztésben is. Tóth István, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint idén őszi búzából hek­táronként 2,8-3,5 tonna termést lehet betakarítani. (Átlagos években a bú­za hektáronkénti hozama 4-4,5 tonna körül mozog.) Ez még nem veszélyezteti a hazai ellá­tást, de a gabonatermelők hek­táronként 30-40 ezer forintos veszte­séggel számolhatnak.- Sokan nem kapják vissza még a befektetett pénzüket sem, s ha a kor­mányzat nem segít öntözési, tárolási, illetve kamattámogatással, ezek a gazdálkodók tönkremennek, és az ál­taluk termelt gabona jövőre hiányoz­ni fog - mondta Tóth István. - Ez pe­dig néhány százalékos áremelés ere­jéig a pékáruk árában is megjelenik. Nem a vizet, a terményt kellene megadóztatni! A társasági adó nem csökken, az iparűzési adó pedig marad? ■ A társasági adó csökkentésének módszeré­vel próbálják magukhoz csábítani a befektető­ket Közép-Európa uniós tagságra váró államai. Lengyelország és Szlovákia jövőre egyaránt 19 százalékra mérsékli a vállalatok nyereségére kirótt közterhet, Csehország pedig 2006-ig 24 százalékra csökkenti ugyanezen állami elvonás mértékét. Ezzel ezek az országok megközelítik hazánk 18 százalékos vállalati adókulcsát. A magyar adóteher beruházási adókedvezmé­nyeivel akár 11-12 százálékra is lemehet, ám 10 százalékos adókulcs alatt egy ország már adóparadicsomnak számít, amit az EU ült, így további adócsökkentéssel már nem lehet verse­nyezni. Maradna a bér, ám itt a legnagyobb a versenyhátrányunk: az utóbbi három évben a minimálbér megkétszereződött, miközben a termelékenység csak igen szerény mértékben nőtt. Ezért félő, hogy a kevésbé képzett munka­erőt igénylő beruházások Romániában, Bulgá­riában vagy Szlovákiában valósulnak meg. A héten ez ügyben megszólalt a pénzügyminisz­ter is, aki cáfolta, hogy csökkentenék a 18 száza­lékos társasági adót, pedig ezt már országszerte beszélték. Ugyanakkor László Csaba nem tartot­ta elképzelhetetlennek, hogy a helyi iparűzési adót felülvizsgálnák. Most már csak az a kérdés, hogy a települések mit szólnának ehhez, hiszen több városnak épp az iparűzési adóból van a legnagyobb bevétele. HÍREK Í A Videoton Szécsény megmentője? | ■ A Videoton - megfelelő üzleti perspektíva esetén - át­venné a felszámolás alatt levő szécsényi Elektronikai és Mechanikai Kft. (EM Kft.) tevékenységét - jelentet- | te be a cégcsoport vezérigazgató-helyettese. Sinkó Ot­| tó elmondta: mivel mindkét cégnek az elektronikai | I szerelés a fő tevékenysége, a részvénytársaság kész | arra is, hogy átmenetileg finanszírozza a felszámolás alatt levő cég tevékenységét. A Videoton Holding Rt. f: | felméri a szécsényi vállalkozás vevői kapcsolatait, I majd az üzletí kilátások alapján dönt a továbbiakról, j Januártól matricás lehet az M5-ös 1 0 Legkorábban január elsejétől matricás rendszerben I működhet az M5-ös autópálya - jelentette ki Csillag I István. A gazdasági és közlekedési miniszter elmond- j j ta: vannak más lehetőségek is, ha mégsem sikerülne j I I megegyezni a koncessziós joggal rendelkező Alföldi j Koncessziós Autópálya Rt.-vel. Példaként említette a [ kivásárlást. Ha az idén sikerül az ÁPV Rt.-nek értéke­sítenie a Postabankot, akkor a bevételeket autópálya­építésre, -felújításra fordítják. Mint mondta: 2006 vé­géig mintegy 420 kilométer új autópályát adnak át és további 430 kilométernyi épülőben lévőt fejeznek be. Föld is lehet hitelfedezet 0 A jövőben a termőföld is lehet ingatlanfedezet, mi- I vei az OTP Bank Rt. július közepén beindítja a tér- | mőföld fedezete mellett nyújtott hosszú lejáratú I jelzálog-hitelezést. Az erről szóló megállapodást I ( Benedek Fülöp címzetes államtitkár, a Nemzeti f Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnöke és Csányi , I “ Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója írta alá. A megállapodás a legnagyobb hazai bank szá­mára azért fontos, mert ezzel tovább bővítheti a magánszemélyek és vállalkozások részére nyúj- ? ■ii tott pénzügyi szolgáltatásokat. Polgári reptér Szentkirályszabadján IBA Balatontól öt kilométerre lévő Szentkirály­I szabadja megkapta az engedélyt, hogy katonai : repülőtere polgári létesítményként is üzemelhes­sen. Horváth György, az Airport Regionális, Logisz­tikai és Kereskedelmi Fejlesztési Rt. vezérigazgatója | elmondta, hogy az üzleti tervre kiírt pályázatot a | British Aerospace nyerte. Jelenleg 2000 méter hosz- szú és 60 méter széles a leszállópálya, amelyet a be­ruházás második fázisában 400 méterrel meghosz- I I szabbítanak. A cég szeretné a szentkirályszabadjai | | repülőteret úgy megépíteni, hogy Ferihegy tártaié- 1 | kaként működhessen, emellett kiszolgálja az ipari, 1 logisztikai parkot is. Pénzfeladás 190 országba 1 0 A Magyar Posta Rt. és a Western Union a héten állapodott meg, miszerint 300 magyar postahivatal­ból a világ 190 országába lehet pénzt átutalni, amely néhány perc alatt célhoz ér. Szívi László, a posta vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az | esztendő végén már ezer postahivatal lesz képes a nemzetközi átutalásokra. Az ügyfélnek csak sze- | mélyazonosító okmányra lesz szüksége. Egyetlen f adat gondolkoztathatja el az átutalókat, hogy a | szolgáltatás ára meglehetősen borsos, már 7500 | forintnál 2000 forint a tranzakció díja. Igaz, akinek j sürgősen szüksége lesz a pénzre, azt a 26-27 száza- j | lékos tarifa aligha fogja elriasztani. KARRIERTANÁCSOK Vigyázz, ha megváltozik a főnök! Pintér Zsoltot tartják a karriertervezés gurujának, a sikergyárosnak, ám ő szeré­nyen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapaszta­latát most sorozatunkban osztja meg önökkel: olvasóink állás­vadászattal kapcsolatos kérdé­seire válaszol. Pintér Zsolt kar­riertanácsait háromhetente közöljük. Úgy érzem, veszélyben az állásom. A főnököm eddig na­gyon megértő és kedves volt velem. Mindig volt hozzám egy­két kedves mondata, alaposan átbeszéltük a teendőket. Az utóbbi időben azonban folyamatosan követelőzik, kritizál és ellenőriz. Már korántsem olyan felhőtlen a viszonyunk, mint annak idején. Olyan dolgokat vár el tőlem, amelyeket képtelen vagyok teljesíteni. A minap például egy olyan tranzakciót kellett volna végrehajtanom, amit eddig min­dig megtiltott mindenkinek. Amikor rákérdeztem a dolog­ra, éktelen haragra gerjedt, azt hittem, ott helyben elbocsát. Mit gondol, számíthatok valami ilyesmire a közeljövőben? M. Gézáné Anikó (Pécs)- Te is úgy látod, hogy a kollégák elhidegültek tőlem? 0 Az informális kapcsolat- rendszer alapvető fontossá­gú minden munkahelyen, így jobb, ha ön is odafigyel az apró jelekre, hiszen azok egyike sem véletlen. Nem valószínű, hogy főnökének csak rossz napjai vannak, ta­lán valami más van a háttér­ben. Az informális kapcso­latrendszernek három fő faj­tájával találkozhatunk, me­lyek szerepet játszhatnak akár az elbocsátásban is. Az első az abszolút raj­tunk kívül álló körülmények szerencsétlen összjátéka: le­het, hogy a jövőben he­lyünkre lépő kolléganő a mostani főnök éppen aktuá­lis barátnője. Vagy a vállalat egyik nagy megrendelőjének a fia éppen a mi beosztá­sunkra pályázik. Tehát bár­mi is legyen a konkrét indok, előbb-utóbb sor kerülhet ránk. Ennek intő jeleit azon­ban fel lehet ismerni: az ed­dig oly megértő főnök gya­kori rendszerességgel kezdi ellenőrizni a munkánkat és mindig talál valami kifogá­solnivalót benne. Intő jel le­het az is, ha főnökünk rend­szeresen az információára­moltatásnak nem a meg­szokott módját választja, ha­nem minket tendenciózusan megkerülve, közvetlenül a beosztottjainkkal kommuni­kál. Egyre kevesebb feladatot bíz ránk, fiatalabb, rövidebb ideje ott dolgozó vagy kevés­bé hatékony munkatársakat favorizál illetve léptet elő. Rendszeresen nem hívnak meg minket szakterületün­ket érintő, fontos értekezle­tekre, és kihagynak az érde­mi döntésekből. Ha belé­pünk az irodánkba, a kollé­gák hirtelen elhallgatnak, és az ebédpartnerek is vala­hogy elmaradoznak. Bizonyára ön is észrevett már az alább felsorolt jelek közül néhányat. Ha nem is tudja pontosan, mi az oka fő­nöke, kollégái viselkedésé­nek, abban majdnem biztos lehet, hogy hamarosan kelle­metlen híreket hall majd. Ezenkívül nem árt figye­lembe venni a vállalaton be­lüli informális szabályrend­szert. Ez egy kicsit hasonlít ahhoz, amikor gyerekko­runkban az idősebb testvére­inkkel vagy nagyobb gyere­kekkel játszottunk és általá­ban vesztettünk. Vagy azért, mert még nem értettük meg a játékszabályokat, vagy nem értettük meg eléggé ah­hoz, hogy észrevegyük, ha mások csaltak. Az üzleti élet is egy nagy társasjátékhoz hasonlít, és ez vonatkozik a munkahelyre is - csak a ki­ütés itt sokkal fájdalmasabb. Azt tanácsolom, hogy mi­előbb igyekezzék ezeket a szabályokat kiismerni. Segít­het egy idősebb, tapasztal­tabb kolléga vagy vezető, aki a pártját fogja, s bevezeti a munkahely informális kap­csolatrendszerébe is. S végül előfordulhat olyan eset is, hogy tudjuk, mit vár el tőlünk a főnö­künk, mégsem teljesítjük azt. Akár igazunk van, akár nincs - hisz mint azt a szá­mos munkahelyen kifüg­gesztett aranyszabály előír­ja -, a főnöknek mindig iga­za van és ez sajnos az állá­sunkba kerülhet. » i

Next

/
Thumbnails
Contents