Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-31 / 207. szám

12. OLDAL BEM UTATKOZIK A BARANYA MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2003. Július 31., csütörtök Szakmai alázattal A köztisztviselők napja orszá­gos ünnepségén Lászlóné dr. Ko­vács Ilona, a Baranya Megyei Önkormányzat főjegyezője átve­hette munkásságának elismeré­sét, a Magyari Zoltán-díjat. Vele beszélgettünk pályájáról és a hi­vatal előtt álló feladatokról. Alapítása szerint a közigazgatásban kiemelkedő tudományos vagy gya­korlati munkásságot kifejtő szemé­lyek kaphatják meg a Magyari Zol­tán-díjat. Lászlóné dr. Kovács Ilona épp annak 5 éves évfordulóján ve­hette át a kitüntetést, hogy a Bara­nya Megyei Önkormányzat főjegy­zője lett 1998-ban. Vezérelvnek tekinti az állampol­gárok és képviselő-testület tisztele­tét, szolgálatát, a szakmai alázatot.- Hivatalunk is egyik fő feladta a testület kiszolgálása. Úgy érzem, az elmúlt 5 év alatt ez a feladat igen jó színvonalon teljesült. A testület is így értékelt. A bizalom ösztönzőleg hat a további munkára - mondja. Pályájának korábbi állomásai kö­zül a megyénél eltöltött évekre em­lékszik legszívesebben:- Ez szakmailag izgalmas, tartal­mas időszak volt. A Baranya Me­gyei Tanács 1980 és 1990 között na­gyon sok közigazgatást korszerűsí­tő programot indított vagy fogott Pályaív Már érettségi után munkába állva, levele­ző tagozaton végezte el a jogi egyetemet Pécsett. Apró tanácsi hivatalok igazgatási, illetve adóügyi előadójaként kezdte. A dip­lomaszerzése után 1974-ben mára Sásdi Járási Hivatal titkársági osztályvezetője volt, majd öt év múlva a Komlói Járási Hi­vatal elnökhelyettese. Nem sokkal ké­sőbb a Baranya Megyei Tanács apparátu­sába hívták a szervezési és jogi osztály helyettes vezetőjének. 15 évet töttött a megyeháza hivatalában, ahol e pályasza­kasz végén az önkormányzati csoportot vezette. Ezután két évig a Pécsi Önkor­mányzat jogtanácsosa volt. Innen pályá­zott a megyei főjegyzői székbe 199&-ban. össze. Ez folyamat aztán megtört, de a megye elég hamar magára ta­lált a rendszerválás után. A Baranya Megyei Önkormányzat apparátusá­val részese voltam annak a csapat­nak, amely a területí igazgatási kö­zépszint témájában folytatott kuta­tásokat. Mi szerveztük meg a me- gyekonferendát, amelynek azóta is Baranya ad otthont. All. konferen­Lászlóné dr. Kovács Ilona □át most november 11-13-ra tervez­zük. Igen időszerű a szakmai talál­kozó: a területí közigazgatást most a kormánytól indult olyan korszerűsí­tési törekvések hatják át, amelyek alapelemeiben kívánják átalakítani.- Ennek milyen időtávja lehet?- Szerintem korszakalkotó válto­zásra a közeljövőben még nem ke­rül sor. Lehet, hogy a kistérségi re­formot beveze­tik, de ahhoz is komoly anyagi háttér kell, és a személyi felté­telei sincsenek még meg. A re­gionális szint ki­alakítása a mi­nisztériumi ha­táskörök csorbítását, átadását jelen­tené, amivel a központ kormányza­ti hatalom nem tud teljesen azono­sulni. E nélkül pedig nemigen lehet regionális szintet kialakítani, a me­gyei szint pedig ahogy van, erőtlen.- Mik a jövőbeni szakmai tervei?- Európai uniós szakjogász kép­zésre járok. Fél év múlva nyűik meg az államvizsga lehetősége. Az ön- kormányzatok feladatai az európai uniós csatlakozás tükrében a szak- dolgozatom témaköre.- Milyen feladatok előtt áll a hiva­tal?- Készülünk az EU-csat­lakozásból adódó feladattö­megre. Úgy vélem, nálunk nem lesz gond ezek teljesí­tésével. A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala mindig híres volt arról, hogy élen járt a korszerűsítési fo­lyamatokban, másrészt itt olyan szellemi tőke kon­centrálódott, amit időnként csak fel kell frissíteni célirá­nyosan. Az apparátust meg­próbáljuk az EU-s pályára ál­lítani új ismertekkel. Például a nemzetközi számítógép­kezelői jogosítvány meg­szerzésre a tanfolyamot már egy turnus elvégezte, és szeptemberben kezd hozzá egy újabb csoport. A PTE Ál­lam- és Jogtudományi Karán és a közigazgatási hivatalban speciális tanfolyamok vannak. Ezekre is be­iskolázunk kollégákat, akik például a pályázatírás uniós technikáját sa­játíthatják el. Egyebekben már a jö­vő évi európai parlamenti választás­ra készülünk és elkezdtük a 2004-es megyei önkormányzati költségve­tés tervezését. ■ Felkészülés az Alpok-Adria Munkaközösség elnökségére Az Alpok-Adria Munkaközösség­hez a közeljövőben még szoro­sabban kötődik Baranya önkor­mányzata: 2004 őszén az elkö­vetkező két esztendőre átveszi a hét ország 17 tagtartományát tö­mörítő munkaközösség elnöklé­sét. Mint leendő soros elnök Ba­ranya önkormányzata már részt vesz a fontosabb döntések előké­szítésében az olaszországi Vene- toval és a most elnöklő Zalával együtt. Az elmúlt héten pedig Lászlóné dr. Kovács Ilona főjegy­ző az ausztriai Klagenfurtban Karintia tartomány önkormány­zati apparátusának gyakorlatát, tapasztalatait tanulmányozta az Alpok-Adria Munkaközösség el- nökségének kiszolgálásában. ■ Tőke kell az EU-konform mezőgazdasághoz Feladat és hatáskör hiányában a Baranya Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése a rendszerváltás óta most június végén tűzte először naprendjére az agrár- és vidékfejlesztés komp­lex témakörét. Az egyes gazdasági részeiben drámainak, az adottságokat tekintve viszont biztatónak mondható helyzet­re, és az 57 milliárd forintos fejlesztési igényre tekintettel a testület elhatározta, hogy ősszel külön vitanapot tart a me­gye mezőgazdaságáról. A mezőgazdasági szektorban mu­tatkozó kedvezőtlen tendenciák két évtizede korábbra nyúlnak vissza. Különösen súlyos hatású volt, hogy a KGST megszűnésével a kelet- és közép-európai piacok többsége elveszett. Idehaza a la­kosság vásárlóerejének csökkené­sével a hús- és tejtermékfogyasz­tás visszaesett, számottevően zsugorította a belső piaci keresle­tet. A nagyüzemi birtokszerkezet drasztikusan megváltozott a kár­pótlási földalapok felhasználásá­val. A mezőgazdasági üzemek egy részében a megmaradt a szántóföld-területükhöz képest túlméretezett a szolgáltató ágaza­tok köre, az új üzemek pedig szükséges mértékben még nem tudták létrehozni a saját infra­struktúrájukat. Ez kedvezőtlenül hat a termelés színvonalára és jö­vedelmezőségére is. A mezőgaz­daságban, erdőgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak száma 1990-ben az összes alkal­mazásban álló 20,7 százaléka, vagyis 24473 fő volt, ez 2002-re lecsökkent 7,7 százalékra, 6848 főre. A mezőgazdaság átalakulása után a vetésszerkezet változato­sabbá vált. Nagyságrendekkel gyarapodott a szója, a tritikálé és repce vetésterülete, az ipari növé­nyek, például a napraforgó ter­melése is nagyobb mértékű. Visz- szaesett a silókukorica és lucerna vetésterülete, a gabonafélék ter­melése. A legszembetűnőbb a hanyat­lás az állatállományban követke­zett be. A szarvasmarha-állo­mány 69 százalékkal csökkent, a sertésállomány a kétharmadára, a juh- és baromfiállomány közel fe­lére apadt. A broilercsirke-ál- lomány számottevően nem válto­zott, de vágókapacitása beszű­kült. Gondot okoz, hogy az apró­falvas jelleg miatt Baranya tele­püléseinek többségében nincs meg a munkaerő újtermelésnek teljes feltételrendszere. A közgyűlés által tárgyalt je­lentés számba vette azokat a leg­főbb tanulságokat, amelyek az EU-csatlakozás szempontjából FŐBB ÁLLATFAJOK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA (DB) döntőek. A főbb jellemzők azt iga­zolják, hogy az agrárgazdaság és az ahhoz kapcsolódó élelmiszer­feldolgozás Baranyában fontos jö­vedelemtermelő ágazat. Az ag- rárium részesedése a GDP-ből el­éri a 7,6 százalékot az országos 4,2 százalékos arányhoz képest. A kisebb településeken szinte ki­zárólag a mező- és erdőgazdálko­dás nyújt helyi foglalkoztatást, megélhetőségi lehetőséget. Bara­nyában ezen ágazatban foglal­koztatottak aránya a 4,12 százalé­kos országos átlagot majdnem kétszeresen meghaladta. gyobb arányú csökkenését a hús­termelésre beállított keretek sem tudták ellensúlyozni. A minőségi tejtermelés felté­teleinek szigoro­dása, a bevételki­esés felgyorsít­hatja a tehénállo­mány További csökkenését. A sertésállomány újabban számot­tevően gyarapo­dott. A gabona­termelési adott­ságok jók, a ser­tésszám tartós csökkenése nem várható. A jelenlegi sertéspiaci zavarokra csak az EU szabályozá­sa hozhat megoldást. A juhállo­mány bővülése a támogatások ha­tását tükrözi. Előnyös, hogy juh- ból az EU jelenleg csak 87 száza­lékban önellátó. A megye hagyo­kömyezetbarát technológiák ala­kíthatók ki a vidékfejlesztéssel. Jelentős tőkeberuházás nélkül FŐBB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK VETÉSTERÜLETE BARANYÁBAN (HEKTÁR) 1990 2002 őszi búza 62 000 51 200 őszi árpa 3 200 13 700 kukorica 85 500 93 500 qukmm 5 000 1 766 napraforgó 7 000 10 200 burgonya 2 750 811 silókukorica 10 400 4 448 lucerna 21 400 4 653 A megye növénytermesztési adottságai kiválóak simmmhs ebből tehén 1990 105 000 42 000 sertés ebből anyakoca iák 482 000 39 500 65 000 42 000 Forrás: FVM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal, KSH Baranya Megyei lg. ...... Baranya mezőgazdasági üze­meinek tavalyi árbevétele 98 mil­liárd forint volt. Ebből a társas vállalkozásokra 87 milliárd forint jutott, ami az üzemméretek jöve­delmezőségi hatásra is utal. A megye növénytermesztési adottságai kiválóak. A búzahoza­mok például országosan a legjob­bak voltak az előző három évben. A kukorica és a szója termeszté­sére is jók a feltételek, márpedig ezekből a növényekből az EU je­lentős behozatalra szorul, tehát biztos piac ígér­kezik. A bor a ha­zai értékesítésen túl kiemelt jelen­tőségű export­cikk. Az állatállo­mány az elmúlt három évben in­gadozást muta­tott. A szarvas­marha-állomány további apadás­nak indult. A te­hénállomány na­2002 32 543 15 282 334 869 26 496 30 112 19 086 mányai és a gabonatermelés adott­ságai a baromfi ágazatot verseny- képessé teszik a későbbiekben is. Összességében a megye állatte­nyésztése a jelenlegi körülmé­nyek mellett biztatóan teljesít, és esélye van az EU szigorúbb felté­teleinek is megfelelő termelésre. Az elemzések szerint Baranya erősségei közé sorolandók a mezőgazdaság számára kedvező természeti adottságok, a minősé­gi szőlő- és borkultúra, az orszá­gos átlagot meghaladó erdősült­ség és a további telepítési lehető­ségek. A versenyképes mezőgaz­daság feltételei adottak, az ehhez szükséges képzett mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari humán erőfor­rás rendelkezésre áll. Gyengeség viszont-az agrárszféra alacsony hozzáadott érték-előállítási ké­pessége, a feldolgozóipari ágaza­tok fejletlensége, a halmozottan hátrányos helyzetű térségek ma­gas aránya és az országos átlagot meghaladó munkanélküliség. Az előnyök kihasználásával EU-kon­form mezőgazdasági struktúra, és azonban elvesznek a kedvező ter­melési adottságok által kínált le­hetőségek. Mindez megmutatkozik azok­ban a fejlesztési igényekben, amelyekkel baranyai kistérségek pályáztak az Agrár- és Vidékfej­lesztési Operatív Prog­ramban való részese­désre. Az e szektor­hoz kapcsolódó ösz- szes baranyai költség- vetési igény több mint 57 milliárd forint. A fejlesztési elképzelé­sek 44 százaléka a versenyképes alap­anyag-termelés meg­alapozására irányult, ezen belül is kiemel­kedő jelentőségű - a teljes igény 33,9 szá­zalékát adó - mező- gazdasági beruházá­sok támogatása, s mindenekelőtt a sző­lő- és gyümölcsültet­vények rekonstrukci­ója. A prioritások kö­zött második a vidéki térségek fejlesztése 37,3 százalékos rész­aránnyal, ezen belül a legnagyobb súlyú, az összesből 17,7 száza­lékkal részesedő a vi­déki jövedelemszerzési lehetősé­gek bővítése intézkedéscsomag, benne a falusi turizmus fejleszté­sével. A harmadik helyen az élel­miszer-feldolgozás modernizálása áll 18,8 százalékos részesedéssel az 57 milliárdból. Ami a fejlesztési elképzelések­hez társítható pénzforrásokat il­leti: a mezőgazdasági teremlés és élelmiszer-feldolgozás verseny- képességének javítására idén Ba­ranyának 800 millió forint köz­vetlen támogatás jut, ami az EU- csatlakozást követően, 2004-ben 8,2 milliárd forintra növekszik. Ezt kiegészítik a Nemzeti Fej­lesztési Terv Agrár- és Vidékfej­lesztési Operatív Programján és Nemzeti Vidékfejlesztési Terven alapuló agrár- és vidékfejlesztési támogatások, amely további 4,5 milliárd forintot jelentenek. ■ Az oldal a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre FOTÓ: MÜLLER A. Bíróságra vár a garéi kármentesítés A megyei közgyűlés idén is többször foglalkozott a garéi veszélyeshul- ladék-lerakó ügyével. A program be­fejezésének szorgalmazott felgyorsí­tására újabb intézkedést hozni a szakminiszter nem lát szükségesnek. A közgyűlés áprilisban felkérte a környezet­védelmi és vízügyi miniszert, hogy a garéi veszélyeshulladék-lerakó kármentesítésé­nek felgyorsításra és finanszírozási tervére készítsen javaslatot a kormánynak. A nyár elején már a tárca új minisztere, dr. Persányi Miklós tájékoztató levelében kifejtette, hogy a kormány, ezen belül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a terület környe­zetvédelmi problémáira és ezek megoldása érdekében minden lehetséges eszközt fel­használ. Egy 1999-es kormányhatározat szerint a minisztérium feladata a Budapesti Vegyi­művek Rt. garéi veszélyes hulladék tárolása által okozott környezetkárosodás megszün­tetésére irányuló kármentesítést bemutató kormány-előterjesztés készítése. Jelenleg ez azért nem teljesíthető, mert a kármentesítés kötelezettje, a BV Rt. a Környezet- és Termé­szetvédelmi Főfelügyelőség másodfokú ha­tározatát bíróságon megfellebbezte. A jog­orvoslati eljárás lezárásáig nincs hatályos és végrehajtható határozat, így a kármentesíté­si műszaki beavatkozás forrásigénye sem határozható meg. A KvVM ezt felismerve, a konfliktushelyzet mielőbbi rendezése érde­kében, a garéi kármentesítési műszaki be­avatkozást is javasolta az Európai Unió Ko­héziós Alapja által támogatandó projektek körébe. Garé külterületén a két másik veszélyes hulladéklerakóban már csak környezetvé­delmi előírásokat kielégítő, engedélyezett környezethasználatok vannak. A károsodá­sok csökkentésére, felszámolására hozott intézkedések keretében a bőrgyári lerakóte­lepen megtörtént a korábban megtelt bőr- hulladék-tároló záró lefedése. Az iszaptó víztelenítése jelenleg folyik, lezárását csak a beszikkadás után lehet elvégezni. A húsipa­ri hulladéktárolónál 1999-ben befejeződött az iszaptó záró letakarása. 1987 óta folyik a korábbi bőrgyári és hús­ipari lerakók környezeti hatásának figyelé­se. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatás el­lenőrzésére nyolc figyelőkút létesült, továb­bá vizsgálják a közelben lévő Marika-forrás és Bosta-patak, valamint a közelben lévő kutak vízminőségét is. Megállapítható, hogy a talajvíz szennye­zettségben a korábbi bőrgyári tárolás hatása a domináns, a lerakó-medencék lezárása óta a felszín alatti vizek szennyezettsége las­sú ütemben csökkenő irányzatú, jelenleg a talajvíz szennyezettsége már csak mintegy 200 méteres körzetben tapasztalható. Ezek alapján Garé közigazgatási terüle­tén lévő, a korábbi bőrgyári és húsipari hul­ladéklerakók rekultivációjának ütemezett folytatása mellett, külön intézkedés nem lát indokoltnak. ■ Esélynövelés Komlónak is Az ECDL informatikai, az idegen nyelvi és a gépjárművezetői vizsgára való felkészítéshez már komlói kö­zépiskolások is támogatást kapnak. Az esztendő elején a ciklusprogram kap­csán adott interjúban dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke leszögezte: a megyei önkormányzat folytatni akarja azt a 2001-ben elkezdett programot, hogy az általa fenntartott középiskolák diákjai az érettségiig ingyenesen megsze­rezhessék a EU-s követelményeknek megfelelő ECDL számítógép-ismereti vizsgaokmányt, legalább egy középfokú nyelvvizsgát teljesítsenek, valamint gép- járművezetői jogosítványhoz jussanak 50 százalékos költségtámogatással. A munkaerőpiaci esélynövelés támo­gatási program előnyeiből eredetileg a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépis­kola és Szakiskola és a pécsváradi II. Bé­la Középiskola és Élelmiszeripari Szak­iskola diákjai részesülhettek, lévén, hogy ez két középfokú tanintézmény volt eddig a Baranya Megyei Önkor­mányzat fenntartásában. Júliustól azon­ban változott a helyzet: egy intézmény­be integrálva megyei fenntartásba kerül­tek a komlói középfokú tanintézetek. A következő tanévtől a Baranya Megyei Önkormányzat a komlói Nagy László Gimnáziuma Szakközépiskolájára, Szakképző Iskolájára és Kollégiumára is kiterjeszti a támogatási programot. A mohácsi és a pécsváradi intézmény idei költségvetése összesen mintegy 12 mil­lió forinttal bővült a program teljesítésé­hez. A komlói intézmény esetében 2,868 millió forint a munkaerőpiaci esélynövelési tervezet összköltsége, 2004-re pedig 4,464 millió. Ebből az ECDL informatikai vizsgára 45, idegen- nyelv-vizsgára szintén 45, gépjárműve­zető vizsgára 60 diák készülhet fel. i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents