Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-29 / 205. szám

RIPORT 7. OLDAL 2003. Július 29., kedd KULTÚRA KIPE 13 címmel a Budapesti (XIII. kerületi) Képző- és Iparművészek Egyesületének kiállítása várja az érdeklődőket a Pécsi Kisgalériában. A tárlat augusztus 10-ig látogatható. ______________________________________________________________________________fotó, műller anprea Üv egművészeti triennálé Pécsről indult az EU-régiós iparművészeti fórum A pécsi Felső-malom utcai Várostörténeti Múzeum udvarán ma is áll az a beton hídelem, amely az üvegművészeti talál­kozó üveghutájához tartozott. A kezde­ményezés messze túlnőtt a megyehatáro­kon a nemzetközi üvegművészeti szim­póziummal, amit a most jóváhagyott triennálé tesz teljessé. A Nemzeti Kulturális Alap jóváhagyta az üvegművészek pályázatát egy, a világ üveg- művészetét bemutató triennálé elindítására. A háromévenként megrendezendő több hely­színes kiállítás centruma a somogyi Bárdud­varnok lenne, amelynek nemzetközi üveg­művészeti szimpóziumja egy pécsi kezdemé­nyezésen alapul. A Várostörténeti Múzeum udvarán ma is látható vasbeton hídelem az itt működött üveghutához tartozott. Jegenyés Já­nos, Kertészfi Ágnes művészeti alapítók után már a FÜ, a Fiatal Üvegművészek stúdiója is felnőtt, vezető tehetségei között az ugyancsak pécsi Baróthy Anna üvegművésszel. A pécsi üvegcentrum, amelyet az azóta elhunyt Keré- nyi Gábor népművelő és az akkori múzeum­igazgató, Újvári Jenő is lelkesen támogatott, Bárdudvarnokra került. A művésztelep nem­csak nemzetközi üvegművészeti szimpózium, hanem a hazai „üveges” felsőoktatás bázisa is. Ugyanakkor ápolja a térség hagyományait, a hajdani kelet-mecseki üveghuták ásatások­kal föltárt emlékeit, kiállítási rendszerét, vala­mint a pécsi üvegművészeti tárgyi anyagot. A bárdudvarnoki vezetésben részt vevő pécsi tagok arról tájékoztattak, hogy a szimpóziu­mokon a világ szinte minden kontinense kép­viseltette magát üvegművészeivel. Most az EU-csatlakozás kapcsán vetődött fel, hogy a régió őrizhetné tovább európai szinten a tra­díciót. Háromévenként - kaposvári, bárdud­varnoki, esetleg még pécsi kiállítási bázisra is építve - meghívhatnák a világ üvegművésze­tében élen járó országainak művészeit egy- egy „üveg-világkiállításra”. Immár a propa­ganda-anyagok, többnyelvű ismertetők, meg­hívók elkészítésére kapták a mostani jelentős összeget. A tervezetben mintegy 50 ország legalább 200 meghívandó művésze szerepel. Az első tárlat 2004. május 1-én, az EU-csatla- kozás napján nyílik meg. _____________________________________________BEBESSI K. ______________Tv-jegyzet_______________ Bo szorkányos ügyek Ha egy számunkra ismeretlen ősi kastélyba költözünk, nem árt, ha van bennünk egy kis delej; csak annyi, hogy kinyíljon egy-egy ajtó előttünk magától, és az is jó, ha, nem is kilenc, de legalább két éle­tünk van. Az is előnyös, ha a kas­télyban egy elaggott fekete macska is akad, gyakori rövidzárlatok­kal, összevissza csörgő telefonok­kal. A boszorkái összkomforthoz szegény kis Saráh-nak már csak szelleműző gyertyákat és füstölőt kellett beszereznie, ahogy ezt a Tv2-n, a „Tudom hogy mit suttog­tál a sötétben" című amerikai thrillerben láthattuk. Napjaink legészvesztőbb varázslatáról, a pénzről nem esett szó a filmben, csak a bosszúálló ősök szellemé­ről, melyek végül is ártatlannak bizonyultak. Pénzről valószínűleg azért nem, mert hatalmának meg­töréséhez kevés lenne a fekete macska, a gyertya, a füstölő. Rá­adásul a boszorkái eszközök jó ré­szével eleve rendelkeznek nevessé vált sikkasztóink, pénzembereink. Egy-egy hazai bankárunknak, menedzseri tucatdiplomával ren­delkező brókerünknek már alap­fokon két élete van. Ha a jog betű­it is előkaparjuk - a kaparós sors­jegynél jobb találati aránnyal buk­kan elő a nagypolitika által óhaj­tott változat akkor láthatjuk, hogy ez a két élet legalább kilenc. Valószínűleg az uniós jogok érvé­nyesülnek nálunk is, de egy jövő­be látó boszorka sem érti a jog kí­nálta csűrés-csavarást, amely lehe­tővé teszi, hogy egy letartóztatott, sokmilliárdos csalással vádolt bró­ker döntsön a saját kiadatásának időpontjáról, az oknyomozó mun­kát tetszése szerint elodázva. Méltán érzi úgy a hitelek, kama­tok, adók hálójában vergődő pol­gár, hogy olcsó színjáték az egész, megveretésekkel, zsarolással, ahol a főszereplők bábok, akik náluk- nál nagyobb erők présében játsszák el ócska játékaikat. A halogatás rej­tett célja pedig az, hogy az ártatlan­ság maszkja a politika közszerep­lőiről is letöredezzen. Fridi ugyan derekasan próbálkozik most is, hogy a hét legnagyobb halát elejtse - jegyzetpapírra írt válaszokat „szinkronizál" - de a Bécsben kor­zózó napszemüveges hősből legfel­jebb a fagyi árát tudná küjokszolni. Egy kis delejjel, gondolatolvasás­sal persze áthidalhatók e problé­mák, ha a műsorvezetőnek iátűnő, de a lélektudományok iránt tökéle­tesen érzéketlen Vágó István is rábó- lint erre. Csakhogy műsom, az X aknák megfeneklett az Egely-féle energiamérőnél, pedig ez a készü­lék szinte bizonyosan mérni tudja azt is, hogy ki mennyi energiát ve­szít, ha mellébeszél ___________________________BÓKA RÓBERT A L EGNÉZETTEBB HÁROM TÉVÉMŰSOR JÚLIUS 25-ÉN, PÉNTEKEN hely 1 2 csatorna RTL Klub RTL Klub műsor Én a vízilovakkal vagyok (olasz vigjatek) Barátok közt (magyar filmsorozat) nézettség 1 513 257 1 404 354 3 MTV ...Hofl 1 207 866 A LEGNÉZETTEBB HÁROM TÉVÉMŰSOR JÚUUS 26-ÁN, SZOMBATON hely 1 csatorna RTL Klub műsor Kutyám, Jerry Lee 2. (am. akcióvigjáték) nézettség 1 707 873 2 TV2 Tények 888 276 3 MTV Híradó este 876 080 A LEGNÉZETTEBB HÁROM TÉVÉMŰSOR JÚLIUS 27-ÉN, VASÁRNAP hely 1 csatorna TV2 műsor Az elveszett világ (angol kalandfilm) nézettség 1 550 703 2 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 255 799 3 MTV Friderikusz - a szolás szabadsága 1 222 812 Magyarországi várkastélyok Egyedülálló vállalkozásba kez­dett egy pécsi szerzőpáros. Agyaki László, a Magyar Va­dászlap szakírója és Körtvélyesi László fotóművész, akinek ere­deti szakmája erdész, reprezen­tatív album előállításán dolgo­zik, melynek címe: Magyaror­szági vadászkastélyok, -házak, -kunyhók. A hatvan helyszínt felölelő kötet ismertető szöve­gekkel és rengeteg képpel ké­szül. Az anyagot először au­gusztusban mutatják be az or­szágos vadásznapokon, Hódme­zővásárhelyen. Mint Körtvélyesi László érdek­lődésünkre elmondta, korábban nem volt rá példa, hogy egy szer­zőpáros bejárta volna a,hazai va­dászházakat, azokról ilyen ösz- szefoglaló munka még nem szü­letett. Természetesen baranyai helyszínek is bekerülnek a könyvbe, többek között Sasrét, vagy a nagyközönség előtt kevés­bé ismert Körcsönye, Mészke- mence és a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekvő Karapancsa. A kötet megjelenése az év végére várható. CS. L. Kultúrhét és diákfesztivál Augusztus elején nyílik az immár hagyományos Pécsi Nem­zetközi Kultúrhét elnevezésű tematikus diákfesztivál, ahová 35 országból várnak résztvevőket. A fesztivál a pécsieknek is kínál programokat. A Pécsi Tudományegyetem és a SÍÉN Alapítvány idén hetedik al­kalommal, augusztus 8-17. között ad otthont a már nem csak Euró- pa-szerte ismert és egyre népsze­rűbb Pécsi Nemzetközi Kultúrhét nevű tematikus diákfesztiválnak. A rendezvényre a vendéglátókat nem számítva 35 országból érkez­nek résztvevők. A legnépesebb a török delegáció lesz - 55-en jön­nek -, mellettük Ukrajna és Ghana fér még föl a képzeletbeli dobogó­ra, de érkezik diák például Kana­dából, az USA-ból és Indiából is. A fesztivál „törzse” az a konfe­rencia, amely az aktuális társadal­mi és ifjúsági ügyekre összponto­sít. Ezeket idén az Európai Unió és más regionális intézményrendsze­rek, szervezetek szellemében kí­vánják vizsgálni - természetesen fontos szerepet kap a más földré­szekről érkezettek véleménye is. Az öt különböző tárgyú workshop- ban egyenként 20-25 diák vesz majd részt, az országok és a ne­mek arányos elosztásában. A mű­helyek az európai döntéshozatal alapelveivel, a gazdasági fejlődés környezetre és társadalomra gya­korolt hatásával, az interkulturális kapcsolatokkal és kommunikáció­val, a globalizációval és a civil szektor szerepével foglalkoznak. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhét megnyitója augusztus 9-én 20 óra­kor lesz a sétatéri Szalon világze­nei színpadon, amit koncert kö­vet. Ugyanitt és hasonló időpont­ban minden nap más-más fellépők koncerteznek - a megnyitó napján a Colorstar, majd a Folkestra, Ja­mie Winchester és Hrutka Róbert, a Besh o droM, az Anima Sound System, a Djabe és a Pege Quar­tett. A hagyományos Széchenyi té­ri gálaest 16-án lesz, Varga Zsuzsa- és United-koncerttel. B.Z. Árnyak a falusi iskolák fölött A baranyai „mintaiskola” példája jól előrevetíti, hogy mi vár­hat a nem is túl távoli jövőben a falusi oktatási intézmények­re. A pénzhiány olyan spirálba kényszerítheti a fenntartó ön- kormányzatokat, ezzel az iskolákat, ahonnan csaknem lehe­tetlen szabadulni. Az iskolát az Oktatási Miniszté­riumban a hátrányos helyzetű gyerekek integrációs programjá­nak bázisaként könyvelik el; az intézményben teljes körű minő­ségbiztosítási rendszert építe­nek; a diákok a tanulmányi és sportversenyeken rendre az élen végeznek. A nemcsak megyeszerte minta­ként emlegetett iskolában, ahová a híre miatt a körzeten kívülről is járnak diákok, az öt napközis cso­portból most hármat megszüntet­tek, két tanárt el kellett küldeni, leépülnek a szakkörök; a konyhát fölszámolták, illetve vállalkozás­ba adta az önkormányzat, a dol­gozókat elküldték; egy hatósági ellenőrzés odáig vezetett, hogy ha nem alakítják át a rendszert, októ­berben nem lehet befűteni. A tető beázik, az önkormányzatnál in­kább kerülik a témát, ha az épület állapotáról van szó. Szeptember­ben jár le az országosan megadott négyéves türelmi idő, amely sze­rint minden iskolának úgy kell működnie, ahogy az az eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatá­rozott - nagy valószínűséggel en­nek nem tudnak megfelelni.- Nem tudom, honnan vannak az információi, de helytálló vala­mennyi - hallom a telefonban né­mi hallgatást követően Dömse Lászlót, Baksa polgármesterét. - A falu eddig nem volt forráshiá­nyos, de most hitelt kell felven­nünk a fűtéskorszerűsítésre. A napközi iszonyatos pénzeket vitt el, ezért kellett leépíteni. A bérek terén 14 millió forint mínuszba kerültünk. Nagyon örvendetes, hogy tavaly megemelték a peda­gógusbéreket - csakhogy idén mindössze 40 százalékot ad a kor­mányzat. Szégyen, de a pedagó­gusokat az elbocsátott konyhások béréből kompenzáltuk. Szóval, nagy bajok vannak. De azt hi­szem mindenütt... A mintaiskolát Baksa, Kisdér, Téseny, Ócsárd, Siklósbodony és Tengeri tartják fönn. Van olyan nézet, hogy az önkormányzati tisztségviselők tiszteletdíjai és egyéb juttatásai bőven fedeznék azt a hiányt, ami miatt a kény­szerintézkedéseket meg kellett hozni. Az önkormányzatok alap­feladata az oktatás és az egész­ségügyi rendszer működtetése, nem az, hogy függetlenített pol­gármesterek legyenek. Ezzel szemben áll az, hogy így biztos munkahelyekről van szó, ami - bár Baksa még a határon van - nem elhanyagolható az Ormán­ságban. Egy oktatási fórumon Bogádmindszent első embere fo­galmazott úgy, hogy az igazgatók ne ellenségként kezeljék a pol­gármestereket, hiszen valameny- nyien tudják, mit jelent egy-egy településen az iskola. Csak hát a viszonyok... Szakértők szerint az oktatást megközelítően jól finanszírozza az állami költségvetés, egy-egy iskola működtetését nullszaldós­ra is ki lehet hozni. Csakhogy ott a szociális gondoskodás. Márpe­dig egy tanulónál korábban 20 ezer forint volt a napközis nor­matíva, azaz egy 30 fős, a tör­vényben előírtnál magasabb lét­számú csoportra 600 ezer forint jutott. Egy pedagógus átlagbére közterhekkel együtt 2 millió fo­rint; a 600 ezerhez tehát 1,4 mil­liót hozzá kellett tenniük. Bak- sán pedig öt napközis csoport volt eddig, 150 gyerekkel - az összesen 200-ból. Ugyan a nor­matívát 10 ezer forinttal meg­emelték, ám egyúttal csaknem 100 százalékban kiterjesztették a kedvezményezettek körét is. A baksai napközi leépítése két pedagógus-állásba került, és abba, hogy így leépültek a szak­körök is. Általában elmondható, hogy a vidéki iskolákban ilyen esetben sérül a szakos oktatás is, hiszen a rajz, kémia, biológia stb. szakos tanár kötelező óra­számát a napköziben pótolják ki. Mindezt a baranyaiak Ma­gyar Bálint miniszternek is fel­vetették még tavaly ősszel - kü­lönösebb hatás nélkül. Márpe­dig az öngerjesztő folyamat kö­vetkezményeit nem nehéz meg­jósolni, mint ahogy azt sem: csaknem minden falusi önkor­mányzatnak előbb-utóbb hozzá kell nyúlnia valamilyen módon az iskolájához. A siklósbodonyiak máris beje­lentették - egyébként a másik öt­ből három olyan falu van, ahon­nan jelezték, hogy a gyerekek nem tudnak korábban hazamenni hogy a napközi hiányában a fa­lu diákjai ősztől nagyrészt Szalán- tán kezdik a tanévet. BALOGH ZOLTÁN A XXI. század iskolája... Az ÁNTSZ megállapítása szerint a magyarországi iskoláknak csu­pán egyharmada felel meg az előírásoknak. Az Oktatási Minisztéri­um ezért A XXI. század iskolája címmel pályázatot hirdetett meg fel­újításra. A Magyar Fejlesztési Banktól négy célra igényelhetik az önkormányzatok a hitelt: általános felújításra, a világítási és fűtési rendszer korszerűsítésére, a sportlétesítmények, az udvar, a tan­uszoda felújítására, bővítésére, illetve az EU-s szabványoknak meg­felelő akadálymentesítésre. Bár a törlesztő részletek, illetve a kamat visszafizetése kedvező - három év türelmi idő van, és tíz év alatt kell leróni az adósságot - sokat elárul az önkormányzatok helyzetéről, hogy a második fordu­ló lezárulásáig, június 30-ig az országból összesen 78 pályázatot nyújtottak be.

Next

/
Thumbnails
Contents