Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-25 / 201. szám
6. OLDAL KACSÓTA BE MUTATKOZIK 2003. Július 25., péntek |||| o Nyugatszentefzséíet Pcserdi oBoda Zsidót Nagyváty lecefa I 9 Csonftamindszent •: Botyka- ' f»nc KACSÓTA A község vezetői Polgármester: Papp Zoltán. Alpolgármester: Ottó Béla. Jegyző: Dr. Karakán Béla. Képviselők: Bálint Bernadett, Bálint Lászlóné, Gáspár Gyula, Szili Zoltán. Kisebbségi önkormányzata nincs. A település, valamint Cson- kamindszent általános iskolás diákjai a közös fenntartású szentlőrinci intézménybe járnak. Az egészségügyi központ is a 2,5 kilométerre lévő Szentlő- rincen van. A településen számos szolgáltatás, tejüzem, gépkereskedés, szakbolt található. Nyugdíjasok a hagyományért A nyugdíjasok klubja 2002. április 18-án alakult harminc fővel, tudom meg vezetőjétől, Túri Jözsefnétől. Minden hónap első péntekén találkoznak, már az elmúlt másfél év alatt is számos kirándulás, program színesítette életüket. Hajóút a Dráván, kirándulás Sasrétre, fürdés Gunarason. Kilencfős énekkaruk van, táncolnak, és az ünnepi rendezvényeknek is aktív alakítói. Az idén farsangi álarcos bált szerveztek, a holnapi Szent Anna-napi búcsúból is kiveszik részüket, augusztus 20-án az aratóbál gazdái lesznek. Szeretnék régi elevenségében újjá éleszteni a szüreti bálok hagyományát is. Mint Túri Józsefné elárulta, három lovaskocsit már be is szerzett a vidám ünnepi felvonuláshoz. Horgásztó, borok, nagyvadak A településtől néhány kilo- méteterre horgásztó, a szelíd platókon kitűnő bort adó szőlősorok, barátságos pincék, a közelben lovagolási lehetőség várja mindazokat, akik a jól megközelíthető Kacsótán nemcsak átszaladnak, hanem meg is állnak néhány napra. A szolgáltatásokban sem szűkölködő kisközségből jól megközelíthetők a Nyugat-Mecsek turistaútjai. A település határán három vadásztársaság is osztozik, a környék jelentős nagyvad-állománnyal rendelkezik, őzzel, vaddisznóval, gímszarvassal, de lehetőség van apróvadak elejtésére, egyéni és terelővadászatra is. kacsota.dunatulinapli. hu Az oldal a kacsótai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Uniós rangú munkaadó Kacsótán Vállalkozásaival, gépkereskedésével, boltjaival Kacsóta jelentős baranyai település benyomását kelti, noha csak 297 lakosa van. Legnagyobb munkáltatója, a Drávatej helyi üzeme, uniós minősítésű vállalkozás. amely nem kölcsönöz műanyagízt a tejnek, hanem megőrzi eredeti zamatát; és újdonság a Ricsi Rudi néven forgalomba kerülő csokoládémázzal bevont, gyümölcs ízesítésű túrókrém is. Egy kis templomtörténet Alapkövét a pápa is megszentelte A kis katolikus haranglábat még 1896-ban építették, 1992 szeptem- Zo/íánékvalamint az önkormány- berében pedig Szent Anna tiszteletére szentelhetett új templomot zat is területtel járult az építkezés- Mayer Mihály megyés püspök. hez. A templom születésének története úgy teljes, ha azt is megemlítA harangtoronyhoz templomhajót építettek: egy templom, amely a hívek összefogásnak köszönheti születését A mindennapi élet minőségét is formálni A haranglábat sem hagyták cserben a hívők, régen is miséztek és esküvőket is tartottak benne, hiszen vallásos volt a nép. A falunak 1841-től ugyan csak harangja van, „melyet Úrangyalára sokáig húznak”, és a század végéig több keresztet is állítanak a faluban. A XIX. század második felében még egy harangot vásárolnak Szentlőrincről, amit az első világháború végén rekvirálnak. Ennek a helyébe kerül Keresztesné Szomor Anna 180 kilogrammos nagyharangja 1931-ben, aki a végrendelete szerint 800 pengőből létesített alapítványt, hogy a hiányzó harangot újjal pótolhassák. így adódott, hogy elsők közt a faluvezetés javaslatára az új katolikus templomot már az adományozóra emlékezve Szent Anna tiszteletére szentelte fel Mayer Mihály pécsi megyéspüspök 1992. szeptember 19- én, és azóta Kacsótán a búcsú napja is Anna napjához, július 26-hoz kötődik. Volt is egy időszak, amikor a misék családi házaknál zajlottak Kacsótán, majd a rendszerváltás első éveiben a község lakóinak, külföldi kapcsolatainak, az egyháznak és az önkormányzati akaratnak köszönhetően megindulhatott a takaros szép kápolna építése. A haranglábhoz épült elegáns kis templomot Köves György tervezte, az építése Maretics Imre vállalkozó nevéhez kötődik. Valóban összefogott és magáénak érezte a templom ügyét a falu, hiszen egyebek közt a szomszédok - Bódog Józsefék és Gál jük, hogy alapköve a pécsi Székes- egyház építőköveiből való, melyet 1991 augusztusában Esztergomban a pápa is megszentelt magyarországi látogatása során. Az önálló önkormányzatiságnak köszönhetően vízvezeték-hálózat, ivóvízbázis létesült, ravatalozót, járdát építettek.- A vízvezeték-hálózat és a vízbázis pályázaton nyert pénzből, költségvetési önrésszel és a lakosság hozzájárulásával valósulhatott meg - mondja Papp Zoltán polgármester.'- A soroltakon kívül gázcseretelepet hoztunk létre, javítottunk épületeink, útjaink állagán. A gáz is eljutott a faluba, a lakosság 68 százaléka már be is vezette, köszönhetően az önkormányzattal és a lakókkal együttműködő pénzintézetnek is. Az egyháztól és a külföldről kapott segítség mellett a lakossági ösz- szefogást, és az önkormányzat akaratát példázza kis templomunk megépítése. Ami a szolgáltatásokat illeti, a szentlőrinci telefonközpont bővítésével a telefonellátottság 70 százalékra nőtt.- A szilárd és a folyékony hulladék elszállítását megszerveztük, szereplői vagyunk a készülő regionális projektnek, melyet a szilárd hulladék kezelésére dolgoznak ki. Jövő évtől zárt szabvány edényből üríthető csak a szemét, s hogy az edények beszerzése ne a lakók zsebét terhelje, pályázatot adtunk be, de eredményéről még semmit nem tudunk. Pichler Imre országgyűlési képviselőt kértük arra, hogy tájékozódjon az ügyben. Részesei vagyunk a térségi összefogással elindított szennyvíz-csatorna programnak - a szükséges pénzt pályázati úton és Lakáskassza révén teremthetjük elő. Építkezéseinknél sokat köszönhetünk a lakóknak, ugyanakkor az önkormányzat ereje szerint figyel a község szociális helyzetére, próbál segíteni a rászorultakon, és ha sok is a szegény, a segítség- nyújtás, a szolgáltatások fejlődése azért az életünk minőségéhez is hozzájárul. Minden háztartás karácsonykor támogatásban részesül, és minden évben segítséget nyújtunk a beiskolázáshoz.- Az idén készült el és a hely hangulatához illő a temető-kerítés. A tulajdonosok segítségével szeretnénk felújítani a zártkerti utat, és kész a szerződés a közvilágítás korszerűsítésére - a munkálatok szeretett gólyáink elvonulása után kezdődhetnek meg.- Rendkívül fontos lenne számunkra gyalogátkelőhely létesítése a nagyon forgalmas 6-os úton, amely átok és áldás: kiváló közlekedési viszonyokat jelent, ugyanakkor állandó balesetveszélyt is. Nagy tengelynyomású tehergépkocsik sokasága halad itt át, amitől házak falai már itt is repedeznek. Megkérdeztük: Hogyan megy a sora a faluban? . itt akarunk letelepedni” Mécsén István plébános: - Örülünk Spiel Anett óvodatitkár: - Nyugot- szenterzsébetről költöztem ide még a szüleimmel - a közlekedés szempontjából is könnyebb itt élni. Óvodatitkárként dolgozom, és tanulok is, közgazdasági főiskolára járok. Naponta ingázom Pécsre a. Hajnóczy úti Óvodába, de Konráddal, az élettársammal itt akarunk letelepedni. A szüleinél lakunk egy nagy, háromgenerációs házban. Mi, fiatalok is gyakran összejövünk, ilyenkor nyáron, a rendezvényterem melletti kertben gyűlünk össze egy-egy estére gril- lezni, beszélgetni. Ami a jövőt, a családalapítást illeti, azt hiszem három gyereket terveznénk. Erdősi Konrád műszaki informatikus: - Most végzek a Pollackon, a szakdolgozattal, a nyelvvizsgával vagyok már csak adós. Egy automatizálási kft.-nél dolgozom - az igaz, hogy nagy terveink Anettel nem lehetnek, a keresetünkből mi sem tudunk félretenni. De a munkámmal, a munkahelyi légkörrel elégedett vagyok, és szeretünk Kacsótán is. Nyitott, mozgalmas település. Az persze a távoli célok közt szerepel, hogy egyszer majd saját házba költözünk. Pécsett dolgozom én is, de a munkába járásunk azért meg van szervezve: hárman járunk be dolgozni egy autóval: Anett, a testvére és én. Krátki János nyugdíjas molnár: - Itt szereztem a molnármesterséget Kacsótán, malmot is itt béreltem. 1947. május 1-jén költöztem ide. 81 évemmel én vagyok a legidősebb a faluban a férfiak közül. Sajnos már egyedül: a két lányom Szentlőrin- cen él. Felváltva megyek hozzájuk a hétvégéken, igaz, utána sietek haza. Többször csináltam én itt darálót, de azokat meg a pécsi házamat is államosították. 196(>ban már nem molnárkodtam, a Mezőgéptől mentem nyugdíjba 1981-ben... Ezt a szőlőt csinálgatom, a műszerész vejem sokat segít. Szerintem nagy baj lesz: tejet nem lehet leadni, húst eladni, a tojást se veszik meg... az új kacsótai templomnak, a polgármester úr a keresztapja. A falu közepe, a falu szíve lett, ma is jelentős közösség- formáló ereje van. Amikor a családoknál gyűltünk össze misézni - Rajczyéknál vagy másutt - mindenütt szívesen fogadták a hívőket, mégsem akartunk mindig alkalmatlankodni... A falubeliek többsége katolikus, vannak reformátusok is - érdekes, a reformátusoknak is volt haranglába. Vannak itt Jehova tanúi, szombatisták és más kis közösség is, akik nagyon szépen megtartják miséiket, gyülekezetüket Pécsen és békében meg vannak egymással. Borovics László viszonteladó: - Dinnyét árulok, nagyon lement az ára. Tavaly feleennyien voltunk itt a 6-oson. Az ára is elment... Két lányom van, nejem a tejüzemben dolgozik: nem élünk túl könnyen. Én nem is nagyon akartam a faluban maradni: árulgatom a házat. Az anyagi gondjaink miatt adnánk el. Egy kicsi, önálló házban jobban boldogulnánk. 1986-ban még tíz tehenem volt. Traktoroztam is, sofőr is voltam. Ha a kis ház mellé egy kisteherautóm is lenne egyszer, boldogulnék: mert ma a munkahelyek 80 százaléka semmit se ér, nem lehet a fizetésből megélni. Már egy éve a partvonalon kívül vesztegelt az üzem, amikor 1997- ben megvette a barcsi központú Drávatej, tudom meg Sipos István üzemvezetőtől. A teljes egészében magyar tulajdonú, 40 embert foglalkoztató vállalkozás ma már uniós HCCP-minősítéssel rendelkezik, július 6-án zajlott le az utolsó szemle, amikor is kimondták, hogy a kacsótai üzem megfelel az uniós előírásoknak. Ez az „EU-szám” biztos piaci fedezetet és a vállalatkörön belül egyedüliként nyugati országokba irányuló exportjogot jelent. Természetesen már eddig is az egész országban terítették termékeiket, az export fő iránya jelenleg Horvátország. A technológiai váltásra jellemző, hogy 1981-ben még 127-en dolgoztak az akkori tejüzemben, ma a hasonló nagyságrendű munkát - minőségében fejlődő, választékában gazdagodó termékkínálattal - harmadannyian látják el. Csonkamindszentiek, nagyvá- tyiak, szentlőrinciek és elsők közt kacsótaiak. Számos szarvasmarhatartó vállalkozással vannak szerződésben Somogy, Baranya és Tolna megyéből. A Bicsérdi Aranymező Termelőszövetkezet és a szigetvári székhelyű Zrínyi Rt. a legjelentősebb beszállítóik közé tartoznak. A havonta forgalmazott illetve feldolgozott 1 millió liter tejnek egy kisebb hányada kakaóként kerül a boltokba, négyféle karamellás tejet készítenek, és magától értetődően a 1,5 és a 2,8 zsírszázalékú tejek adják a kínálat többségét. Igen széles a skálája a mézzel édesített tejtermékeiknek is. Ide tartoznak a különböző gyümölcsös joghurtok, túró krémek négyféle ízben, a mogyorókrém és a mézes vajkrém. A sajtfélék közül csak az ömlesztettet gyártják, de itt is csábító a választék - a rántatni való, a gombás, a magyaros, a kínai fűszeres, a fokhagymás és mustáros ízesítésű közül választhatnak a Drávatej termékeit kedvelő vásárlók. A Drávatej az elsők közt vette ki a részét a néhány éve országosan meghirdetett iskolatej programból, olyanynyira, hogy a befejezéséig - egészen az elmúlt tanévig - ők látták el Somogy megye általános iskoláit, és korábban az Ormánságot is. Most egy új termékükről, a kancsós tejről számolhatnak be. A tejeszacskó tojáshéjból készül, Kesztyűs kézzel kell bánni a tehéntúróval, A gyár kiváló termékét mérik, csomagolják.
