Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-19 / 195. szám

2003. Július 19., szombat SZÁRÁSZ B E MUTATKOZ I K 15. OLDAL A KÖZSÉGCENTRUM egy hangulatos és megóvandó hajdani sváb portával, az alakuló parkkal és az egykori iskolaépülettel. A templom a két patak találkozásában lévő őskori mesterséges dombon épült. ■ Megkérdeztük a szárásziakat: A természet vonzza az idegeneket? Kisbusz, összefogás, forrás-park Özvegy Nyisztor Jánosné (48 éves) szőlőtermesztő és állatte­nyésztő szakmunkás: - Nyugal­mat áraszt és kirándulókat vonz a táj. Leginkább a lankák tetsze­nek nekem is. Örülök a ká­beltévé-rendsz­erünknek, de ki­fogásolom, hogy kátyús a lengye- li összekötő utunk. Járhatna egy kisbusz, amely a napközise­ket hozná haza, de vinné a bete­geket is. A boltunkban még na­gyobb lehetne főként az élelmi­szerválaszték, és nem szeretném, ha bezárna. Kár, hogy feloszlott a hajdan oly közkedvelt futball- és kézilabdacsapatunk. Simon Kinga (25) kereskedő: - Lelkesít, hogy vonzóak lesznek újra az oszlopos gangok a külföldiek odaadásával. Szépüljön meg a templomkör­nyék, ami a fa­lunk jellegzetes­ségét adja. Az összefogásunk töretlen és tu­dunk parkosítani a Mátyás-kútnál is. A tó partjain gyérítsék a nö­vényzetet, hogy a vízfelületben gyö­nyörködhessünk és egyszer csóna­kázhassunk is. Nem szabad, hogy a jegenyenyárak közül akár egyet is kivágjanak. A kamionok járjanak lassabban, nehogy leszakadjanak a pincék. A Papi-dűlő régészeti emlé­kei sem kallódhatnak el. Özvegy Palkó Mátyásné (56) hivatalsegéd és könyvtáros: - Cé­lom, hogy több olvasónk legyen és útikönyvekkel gazdagodjon az ál­lomány. Meg­nyerem a fiatalo­kat, hogy a falu­nap programját színesítsék főző­versennyel és fo­cimeccsel. A templom körül sárga, piros és fe­hér rózsákat sze­retnénk ültetni. Településünk szé­pült a korábbi polgármesterek, így Csabai Ferenc és Albert István ide­jén is. Tetszik, hogy a temetőnk egyben kegyeleti emlékhely is. Alapítsunk falumúzeumot, hogy az előhegyi faluelődünk régészeti emlékeit is bemutassuk. ■ Régészeti emlékek faluja Legkevesebb tíz völgy és domb húzódik a ha­tárban, a legtöbb aljban patak folyik, vagy for­rás ered. Nem véletlen, hogy az ún. Lengyeli- kultúra őskori embere jó pár ezer éve erre tele­pedett meg. A régészeti kornak nevet adó Len­gyel két kilométerre található Szárásztól. Az önkormányzat archeológiailag oltalmazott te­rületeket jelölt ki az új rendezési terv alapján. Úti kalauzom, Jakab István növénytermesztő gépész büszkén említette, hogy falujukban egykor egyházi központ működött, amihez Lengyel hívő közössége is tartozott. A lokálpatrióta férfi a keletre lévő legmaga­sabb pontról mutatta be a település panorámáját. Két kiszáradt tanúfa látható, amely madaraknak szolgál pi­henőhelyül. A jegenyenyárak némelyike a templomto­rony magasságával vetekszik. Szurdokút vezet az Elő­hegy irányában és a hat egykori szőlőhegy egyikéhez. A táj szépsége mellett mutatósak a néprajzi értékű por­ták is, melyeket a német és holland lakók varázsolnak újjá - követve az építészeti hagyományokat. Nem egy bonyhádi vásárolt telket. Serények a helyi lakók is, szép például az Ihász-, Mojzes-, Csemik- és a Borban- di-telek. Az emléktáblával jelölt Hukker-házban élt dr. Domokos Pál Péter néprajztudós, aki a helységbe 1945 után betelepült csángó magyarok szokásait kutatta. A faluvezetőség szeretne számos házhomlokzatot és ko­vácsolt kerítést védelem alá helyezni. Az alapjaiban kö­zépkori templom védetté nyilvání­tásáról sem mondtak le. Közösségi munkában csinosod- nak a közterek például Simon Päer- né, Bordás László, Erős Józsefné, Jakab Józsefné, Csemik Antalné, Erős Tamás és Jakab István kezde­ményezésére. A temetőt példásan gondozza az önkormányzat. Vadá­szok tisztították meg Mátyás király kútját, ami körül nyaranta cser­késztábor működik. Örvendetes, hogy a német beván­dorló hintókat készíttet. Mátyás király követői Az ide járó, főként egyháza- skozári, váraljai, szászvári, mázai és györei vadászok a híres Má- tyás-kút nyomán helyi vadászhá­zukat. Királykútnak nevezték el. Óvják az 1943-tól kiépített név­adó kutat, legutóbb például a helyreállító munkában jeleske­dett Bozsing György, Recska Vin­ce és Gusa László. A forrás körül kis csermely fakad, dagonyás tó terül el és 100-150 éves tölgyek nőnek. Természetjárók, döntően ifjú cserkészek kedvenc helye. Nincs kizárva, hogy az egykor er­re vezető Bányász gyalogutat is felújítják községi segítséggel. Élénk a vadászati turizmus, első­sorban német és osztrák vendé­gek érkeznek és pihennek meg a házban, ahol már természetjáró iskolásokat is fogadnak. Híre van annak, hogy minden évben pus­kavégre kerül egy aranyérmes őzbak. Nyilat­kozónk, Cser- nik Gábor 25 éves vadőr el­mondta, hatá­rukban majd­nem tíz, míg a környékben negyven iható vizű forrást ápol. Halasta­vukat például három vízadó táp­lálja abból az irányból is, ahol az Árpád-kori falu terült el. - A tó madárvárta, megpihen nagy kó­csag és gém. Másutt megfigyel­tem hollót, rétisast, fekete gólyát és fakó réti héját. ______________■ Szá rász Bikái EgyMzptaár SZÁRÁSZ Hegyhát-, marócö oTófű „ , s Alsómocsolád Gerényes: o °\ ..' ofé kes*8 Szala,n$ oKöblény Q Szászvár Kisvaszar Kárász C......ö Vó kény LiBffl Mecsek- _ *»««"» Q poloske Klsl’a,,yá" ° cMecsekjánqsi :b, Mecseklalu ....f ~6 M áza A falu gazdái A mindössze 74 lakosú falucska polgármestere: Simon Péer (49 esztendős) őstermelő. Alpolgár­mester: Fehér Gábor (31) mezőgaz­dasági gépszerelő. Képviselők: Ja­kab István (42) nyugdíjas növény- termesztő gépész és segédvájár, László Csaba (32) vagyonőr. Hiva­talsegéd: özvegy Palkó Mátyásné (56) hivatalsegéd és könyvtáros. Egyházgondnok; özvegy Jakab Jó­zsefné (77) nyugdíjas. Körjegyző: Úti Ferenc (47). Háziorvos: dr. Be­nedek Tünde (33). Cím: 7184 Szá- rász, Petőfi u. 20. T.: 559-024. ■ A MEGLÉVŐ egy mellé várhatón még idén két újabb számítógépet állítanak be internet-lehetőséggel. Az oktató és a rendért felelős Nyisztor Krisztina lesz._________■ szárász, dunantulinaplo. ha Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János SZEMÉLY BE M U T A T K ŰZIK A falu aprócska főtere Kézzel fogható távlatok A jövő feladatai közül a szennyvízcsatorna építését és a közműves telkek majdani kialakítását kell kiemelnünk. A szennyvízberuházást 13 tele­pülés összefogásával valósítanák meg. A falvak völgyenként szö­vetkeznének, kihasználva a dom­borzat-kínálta gravitációs lehető­séget. A biztonságos működtetés költségeit tekintve is kedvező technológia mellett szeretnének dönteni. Ez ügyben voltak ta­pasztalatcserén legutóbb Budafo­kon, a napokban a Tolna megyei Aparhantra utaznak. A községben 126 lakóház van, közülük 2-3 védelemre érdemes műemléki jellegű épület. Szinte valamennyi porta példaszerűen gondozott. A falu iránt megnyilvá­nuló nagy érdeklődésnek majdan új falurész nyitásával is szeretné­nek megfelelni. Északi irányban bővülne a település, ahol nagy te­rületű, tágas, igény szerint gaz­dálkodásra is alkalmas portákat alakítanának ki. A tervekben egy út is szerepel, amely Kozármis- leny alatt északról tenné megkö­zelíthetővé az „újfalut”. Személyről alkotott képünk csak úgy lehet teljes, ha szép sző­lőit, a siklósival vetekedő kitűnő - rendre ezüst- és aranyérmet nyerő - fehérborait és a közel­múltban villamosított, lakályos, szép pincesorát is említjük. Itt, a Mecsek déli, platóra futó lankáin igen magas a napfénytartam, és a szakmai mutatók szerint klimati­kus és talajtani adottságait tekint­ve csak a villányi tájékhoz mér­hető értékekkel rendelkezik. Személyi rózsák a Mecsekalján Takaros katolikus kápolnájával, burkolt útja­ival, bókoló rózsáival önmagában is megkapó látványt nyújt a település, de legalább ilyen szembeötlő a tisztasága, gondozottsága.- Óriási jelentősége van az önkormányzatiságnak - mondja Kovács Pál polgármester - mert ugyan Kozár- mislenyhez tartozunk ma is, de önállóan gazdálkodha­tunk. Ez a korábban szerep nélküli kis falu a privatizáci­óval is csak „csontokat” örökölt - vízfolyásokat, rossz utakat - vagyont nem. 1991-re lett vezetékes vizünk, de Szentkútpusztára 1996-ig még úgy kellett kiszállítani az egészséges ivóvizet. 1997-re lett gázunk elfogadható áron, lakásonként 60 ezer forint hozzájárulással. Követ­kezett az utak burkolása, a csapadékvíz-elvezetés - egy kisebb szakasz burkolásával még adósak vagyunk, de legyen bármekkora felhőszakadás, már nincs lakóház veszélyben... Elsők közt a lakók mentalitásának köszön­hető a közterületek tisztasága, amelyre költségvetésünk 25-30 százalékát fordítjuk, másutt ez 5-10 százalék. Negyvenezer forint vissza nem térítendő támogatást adunk háztatarozásra, négyzetméterenként kétezret an­nak, aki a háza bejáratát szilárd burkolattal látja el.- A lélekszám a kilencvenes évek közepén nem ér­te el a 400-at, most 459-en vagyunk. Egy-két kivétellel már nincs házhely a faluban. Nagy az érdeklődés - hosszú távú céljainkat már ezt figyelembe véve hatá­roztuk meg. Igaz ugyan, hogy a faluban, amely neve­zetes volt bikatartásáról is, egyetlen szarvasmarha és ló sincs már a házaknál, de regisztrált munkanélküli sincs! - mindenki eljár dolgozni. Pécs tizenkét kilomé­terre van, a közlekedési viszonyok is megfelelőek. Ered­ményeinket annak is köszönhetjük, hogy rengeteget pályázunk. Egyedüli problémánk a közösségi ház hiá­nya; felépítése sürgető lenne, hiszen van hagyomány- ápoló gyermek tánccsoportunk, ifjúsági klubunk, szer­vezkednek a nyugdíjasaink. Ők szeptemberben egy parlamenti munkanapra látogatnak majd. __________■ SZEM ÉLY Kővágószőlős y-'oCserkä! SZEMEIT Pécsudvarü • _______________Megkérdeztük: Miért (nem) jó a faluban élni?_______________ „...Bármi gond van, ide hazatérek” Trapp Tiborné iskolai alkalma­zott: - Pécsett az Anikó Utcai Isko­lában dolgozom, férjem vállalkozó. Én vagyok ugyan a személyi, a szü­leim is itt élnek, de a férjem győz­ködött, ő akarta a legjobban, hogy jöjjünk ide. Ko­rábban kilenc évig a városban laktunk. Négy éve költöztünk viszsza, sokat változott, szépült a falu, sok a fiatal is. Nekem Pécs is megfelelt, persze üyenkor nyáron nagyon szeretek itt lenni, a gyerekeinknek is nagyon jó, de télen félek az utazástól. A buszo­zástól. Kinn a műutat nem minde­nütt tisztítják meg a hótól... De a munkahelyemre így is szívesen be­járok mindennap - a munkahelye­men semmiképp nem változtatnék. Fenyősi Katalin szociális gondozó: - Férjem itt lakott, ide húzott a szíve, de én imádtam Pécsett is tízemele­tesben lakni. Imádom a nyüzsgést - és a gyöngém: - az embereket. Már átálltam erre a csendre, béké­re... Kilenc éve költöztünk ide, amikor még sze­métdomb volt az út egyik oldalán... Eszméletlenül megszépült ez a falu! Fák, virágok, tisztaság - magam is csak ragyogni tudok! Személy zárt közösség, nehe­zen fogadja be az idegent, de nagyon összetartok, segítőkészek; egymás gyerekeire is figyelünk. Közel a vá­ros, majd mindenkinek van autója. A fiatalok összejámak; van ifjúsági klubjuk, amit maguk csináltak és rendeztek be szépen. Sárosácz Mihály népművelő: - Sze­mélyi vagyok, a Pécsi Kulturális Köz­pontban dolgozom. Tíz évig Pécsett éltünk, a gyermekünk születése óta itt. A nap java ré­szét Pécsett töl­töm, emberek kö­zött: jó utána ha­zajönni. Kollégis­taként is sűrűn hazajártam, föl­mentem a szőlő­be körülnézni - húztam a kútból a pohárba vizet, leültem, kortyoltam - rendben van-e minden. Bármi gond van, ide hazatérek. Ez a falu a régi rendszerből a semmit örökölte, most meg hányán érdeklődnek telek iránt! Itt a háború alatt katonákat búj­tattak, de soha nem derült ki, ki ki­csodát. Ez a falu - jó értelemben - ki­felé támad, befelé véd: ezt a szellemet kellene megőrizni. ______________■ A község vezetői A 459 lakosú Személy polgár- mestere: Kovács Pál. Alpolgár­mester: Mijatovics Mihály. A képviselő-testület tagjai: Bőhm Györgyné, Bosnyák András, Ba­ják István, ifj. Sárosácz Mihály. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke: Montág Tibor. Tagok: özv. Császár Lászlóné, Czimmermann Gyula. A település a kozármislenyi körjegyzőséghez tartozik, kör­jegyző dr. Bíró Károly. A jó köz­lekedési adottságokkal rendel­kező település diákjai a Kozár­mislenyi Általános Iskolába il­letve Pécs iskoláiba járnak. A jórészt horvát nemzetiségű Személyen októberben Vendel- napi búcsút tartanak. ________■ szem ély, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint az Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents