Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-19 / 195. szám

2003. Július 19., szombat TELET 9. OLDAL Figyelmes szeretettel Ha már sokasodik a gond, mindig megjelennek a segítőkész, nemes lelkű asszonyok: tavaly há­rommillió forintos programmal próbálták enyhí­teni a kilátástalanságot a Pécs Egyházmegyei Ka- ritász önkéntesei - s főleg figyelmes szeretettel. Négyezer élelmiszercsomagot juttattak el rá­szorulóknak - az Ágoston téri, a Ferences és a kertvárosi csoport heti rendszerességgel, a többi­ek karácsonykor és húsvétkor. Ingyenes ruha­osztás naponta van 9.00-12.00-ig - a családsegí­tő szolgálatok javaslata kell hozzá -, de bútorról, háztartási eszközökről is szó lehet adott esetben. Kiváltották a gyógyszert krízishelyzetben lévő Ételosztás Kertvárosban családoknak, térítettek útiköltséget, fizettek nap­közit gyermekeknek, kifizettek közüzemi szám­lát, hogy ki ne kapcsolják a villanyt, a vizet és gondoskodtak - de hányszor! - magukra maradt idős emberek ebédjéről. Pécsett, Komlón, Vajsz- lón, Csányoszrón... még a beteglátogatást is megszervezték. Nem igaz, hogy nem irritál már a hajléktala­nok látványa. Vannak! Kertvárosban naponta 100-120-an állnak sorba egy tál főtt ételért. Tá­masz-igazolvánnyal ruhaadományhoz is juthat­nak. Télen a teás-járat vitt kis meleget levessel, zsíros kenyérrel, zoknival, ruhával, hálózsákkal, pokróccal, tisztálkodószerekkel a dermesztő hi­degbe. Ezt a programot a szociális minisztérium támogatta. A kertvárosi étkeztetést most átvette a központ - ők nem győzték már pénzzel. S új­ból osztanak 40 adag főtt ételt ebédre - szom­baton, vasárnap is - a pálosoknál. Azt mondták: legyen ünnepük a hajléktalanoknak is! - és húsvétkor gulyást főztek túrós palacsintával, húsvéthétfőn pedig csirkefasírt volt az ebéd kö­rettel. Süteményeket hozzá a Karitász asszo­nyai sütöttek. Ötven nagycsaládosnak meg csomagot juttattak el tartós élelmiszerekkel. Édesanyák a Karitász aktívái - szívük van a gyermekekhez. Bevált, eredményes Komlón a felzárkóztató cigány­óvoda. A kicsik megta­nulnak viselkedni, ét­kezni és egész nap tiszta ruhában járnak. A Don Bosco csoport nevelőiről a székesegyházi plébá­nián csak a legnagyobb tisztelettel szólhatunk. Húsz nagyon elhagyatott iskolás gyermeknek nyújtanak napközi ellátást - évek óta. Segítenek a házi feladat megoldásában, tanulnak, játsza­nak és uzsonnát kapnak. Hogy mit jelent ebben a körben az uzsonna?!... Most tovább léptek: a végzettek - tizennégyen - minden csütörtökön eljönnek. Hát kitől kaphatnának tanácsot, ki se­gítene beilleszkedési gondjaikban, ha nem a Don Bosco nevelői?! A munkaerőpiaci szolgálat a Városi Munka­ügyi Központ támogatásával működik. Tartósan munkanélkülieknek próbálnak elhelyezkedé­sükben segíteni. De hát ott manapság megnézik az embert! S hogy megfelelően megjelenhesse­nek - a Karitásznál ruhát is adnak. Ruhaneműt, gyermekjátékot kapnak a roma önkormányzatok is karácsonykor ingyenesen. Élelmiszercsomagokat is. Kallódó gyermekeknek egyhetes szünidei programot szerveztek. A központban agyago­zással, gyöngyfűzéssel, nemezeléssel ismerked­nek. Aztán elmennek kirándulni, s még a strandra is. Több Karitász-csoport gyermeküdül­tetésre is vállalkozott. Hogy mi az ülőtánc? - Mozgásra van szüksé­gük a szociális otthonok idős lakóinak is. De ho­gyan? - Ezt tanították egy mozgásterápiái tanfo­lyamon a gondozónőknek. Beszereztek és rend­szeresen adnak ki rokkantkocsikat - mozgás- képtelen, idős embereknek. De lélegeztető ké­szülékeket, gyógyászati segédeszközöket, sőt kórházi ágyakat is. Az idősekkel, mozgáskorlátozottakkal foglal­kozó gondozók gyógytornászok számára az idén továbbképzést szerveztek Mellrichstadtban. Az Irgalmas Rend kórházában egy kórter­met rendezett be tavaly a Karitász. S az idén még hármat rendeznek be - német partnereik segítségével. Mindez természetesen pénz kérdése. És a pénzt javarészt apránként kell összegyűjteni. Számíthatnak a pécsi városi önkormányzat egy­milliós támogatására a hajléktalan programhoz. Tervezik most is a hangversenyt a Karitász-ud- varban - a bevétel a népkonyhára megy. „Folt- varrás”-kiállítás volt áprilisban. Az önkéntesek rongyokból varrt termékeit eladták, a bevételt az idősekre, betegekre, nagyon szerencsétlen em­berekre fordítják. Akár csak a használtruha-bolt bevételeit. - Itt bárki vásárolhat. ■ Emlékeztető PÜSPÖKVÁRI Zenés Esték. Július 22-én, kedden este 7 óra­kor a Some Singers együttes, Horváth István tenor, Papp Krisztina alt, Szabó Gabriella zongora ad hangversenyt a püs­pöki palota kertjében. TV-FELVÉTEL. Holnap, vasár­nap a Belvárosi templomban fél 10 órakor kezdődő német nyel­vű szentmisét dr. Galambos- Göller Ferenc c. kanonok mu­tatja be, a véméndi kórus éne­kel. A szentmiséről felvételt ké­szít az MTV Nemzetiségi Szer­kesztősége. A HAGYOMÁNYOKHOZ híven a magyarországi katolikus né­metek Pécs egyházmegyei egye­sületük szervezésében idén is részt vettek a kitelepített bács­kai, bánsági, Duna menti néme­tek hagyományos júliusi zarán­doklatán a bajorországi Altöt- tingben. A szentmisét Josef Aichinger St-Pölteni-i prelátus, egykori kalocsai jezsuita diák mutatta be. EGY AUTÓBUSSZAL szá moltak, kettővel indultak Má- riagyűdre július 6-án a ge- resdlakiak és a fazekasbo- daiak - olyan nagy volt az ér­deklődés. Gyűdön szabadtéri misén vettek részt arany- és újmisés pappal. Keresztét és rövid ima a Fájdalmas Szűz­anya szobránál alkotta a to­vábbi programot. II. JÁNOS PÁL PÁPA szép tember 11. és 14. között látogat Szlovákiába, ahol négy város- • ban: Nagyszombatban (Trna- va), Besztercebányán (Banská Bystrica), Rozsnyón és Po­zsonyban találkozik a hívekkel. A SZENTATYA részt kíván venni októberben - az EU-or- szágok részvételével - rende­zendő vallások közti megbeszé­lésen. II. János Pál pápa a ter­vek szerint fogadja majd az EU- országok belügyminisztereit és felszólal a csúcstalálkozón. A vallások közötti párbeszéd Eu­rópában is egyre aktuálisabb, hiszen egyre több bevándorló érkezik a kontinensre, főleg az iszlám országokból. Krómy Judit-emlékkoncert Ma, július 19-én 19 órakor a Belvárosi templomban Ki­rály Csaba orgonaművész a nemrég elhunyt Krómy Ju­dit emlékére koncertet ad. Szeretettel hívnak minden­kit, akik szerették és tisz­telték. Krómy Judit megtalálta és igent mondott rá: az élet szépségére, is­teni harmóniájára, a szeretet to­vábbadására, és a Jézussal ösz- szekötő szenvedésre és halálra is. Betegségét, szenvedését látva valaki keserűen mondta: pedig mennyire szeretett volna élni! Én másként fogalmaztam, felté­teles mód nélkül: mennyire sze­ret élni! Mert sem a szenvedés, sem a halál nem veszi el az Éle­tet, az Istenben élés biztonságát. És ezért tudott emelt fővel járni akkor is, mikor nehézségekkel terhelt volt a földi élete, mert tu­dott az Élet bizonyosságáról. És tudta, hogy ez is része annak - ezért vállalta. Ebből a megnyugvásból faka­dó belső derűjét adta ajándékba minden rokonának és tanítvá­nyának. Jó volt vele lenni. Utol­só erejével is tanúságot tett Is­ten iránti ragaszkodásáról és az emberek iránti szeretetéről: szolgált, kereste és mutatta a helyes utat. Zenetanárként, a művészet hi­teles tolmácsolójaként megra­gadta Isten különleges ajándé­kát, és ez betöltötte szívét. Mu­zsikája hálálkodás volt ezen elő­zetes boldogságért, és igyekezet annak beteljesedéséért. Most már jó neki Vele lenni. Garadnay Balázs Száz évre szól Tavaly májusban elkezdődött, most június 30-án befejeződött a nagy munka - lényegében új te­tőt kapott a pécsi székesegyház. Kicserélték a teljes faszerkezetet és 1300 négyzetméter előpatiná- zott rézlemezzel borították. A le­mezek súlya 12 tonna. Az előző felújítás a 70-es években nem si­került. Vasszegekkel rögzítették a rézlemezeket. A réz és a vas ké­miai reakcióba lép, a lemezek ki­lyukadtak. „Ez most száz évet biztosan kibír” - mondja Kóbor Miklós egyházmegyei építész. Pécsiek Grazban Évekig tartó munkával elké­szült a grazi belvárosi templom teljes rekonstrukciója. Július 6- án áldották meg az impozáns teljesítményt. Az ünnepségre meghívták testvérközösségük, a Pécsi bel­városi plébánia képviselő-testü­letét. Áz egyházközség 17 fős küldöttsége utazott Grazba Kele Pál apátplébános vezetésével. A gyönyörű templomot zsú­folásig megtöltötték a hívek. Mozart miséjét a templom ének­és zenekara adta elő. A sokfelől jött vendégeket, protokollt németül, franciául, olaszul, angolul köszöntötték. A pécsieket magyarul az egyház- község elnöke. A két plébánia kapcsolata tíz­éves. A graziak küldöttsége egy héttel korábban részt vett a pé­csi Jézus Szíve körmeneten. Ke­le Pál apátplébános most német nyelven méltatta a testvéri együttműködést. „Osztozunk örömükben. Örömhírt hoztunk mi is” - mondotta és beszámolt a pécsi ünnepségről, amelyen megújították a város felajánlását Jézus Szívének. A graziak hosszan tartó tapssal adtak kifejezést tiszte­letüknek, örömüknek és barát­ságuknak. Rádfalva egyháza Megható lehetőség számomra, hogy arról a közösségről írhatok, ahol ükapám, Paksy József 49 éven keresztül, fia, Paksy Gedeon, a dédapám 40 éven keresztül hirdet­te Isten igéjét. Kereszteltek, esket­tek és temettek Rádfalván, vezet­ték, tanították a népet, hogy meg­maradjon magyarnak, református­nak és - ahogy a gyorsan változó idők követelték - egyre többet ta­nuljon és tudjon. A rádfalvai református egyház és templom történetének tanulmányo­zásához egy elsárgult bekeretezett bizonyítvány indított. Kisgyer­mekkoromban nagyapám, Lutár Sándor túronyi lelkész lakásán füg­gött, s azon írva volt, hogy Paksy Gedeon - született 1817-ben Rádfal­ván, „ágostai helvét hitvallású” - Nagykőrösön teológiai vizsgáin ki­válóan megfelelt. Két évvel ezelőtt egy nyári vasár­nap családommal ellátogattunk Rádfalvára. Éppen istentisztelet volt. Beléptünk a templomba - meg­ható élmény. A falubeliektől megtudtuk, hogy Paksy Gedeon lelkész, felesége és fia sírköve megvan valahol a régi te­metőben. A csalános akácosban nagy nehezen megtaláltuk. Élmentem a pécsi református le­véltárba, ahol a régi anyakönyveket őrzik. Nagyon sok ismeretet, adatot gyűjthettünk a család Paksy ágáról. Rádfalva 700 évvel ezelőtt Raád volt. A régi anyakönyvekben is így nevezték. A XV. szd-ban Soklos vá­rához tartozott. Biztos adat, hogy 1677-ben már volt itt református egyház. Anyakönyvi feljegyzései 1774-től vannak. A írni templomot, paplakot, a ré­gi iskolát ükapám, Paksy József Kármel-hegyén Július 16-án emlékeztünk meg a Boldogságos Szűz Máriának a szentföldön található Kármel-he- gyen történt megjelenéséről. Régi középkori hagyomány rögzíti ezt az eseményt: a szent hegyen már régóta meglévő remetékből álló szerzetesközösségnek jelenik meg csodás módon a Szűz, és ez a vele való találkozás hozzájárul ahhoz, hogy a magukat teljesen az imád­ság és az Isten titkainak fürkészé- sére szentelt férfiak és nők még konkrétabb formában szerethes­sék Istent mindenekfelett, a test­vért pedig mint saját magukat. Ér­demes egy kicsit elidőzni, így a nyárnak majdnem a közepén ezen érdekes ünnep egyik jelentésben gazdag képén. Mi történt a Kármel-hegyén? Az ószövetségi Szentírásban, a Királyok első könyvében találko­zunk e heggyel a legmeghatáro­zóbb módon. A választott nép szí­ve, a királyukéval egyetemben el­fordult az egy igaz Isten szereteté- től, és a környező népek isteneit kezdte tisztelni, ezek közül is a fő­istenüket, Baalt, aki a termékeny­ség, és így a sivatagos területen igencsak fontos eső istene volt. Isten már Ábrahámtól kezdve lépten-nyomon kijelenti, hogy rajta kívül nincs más Isten. Vagyis ő nem „első az egyenlők között”, már ami a többi állítólagos istent illeti, tehát Isten nem választási lehetőség. Ő van. Ezt ma úgy mondhatnánk, hogy ő nem híve a „felvilágosodás­nak”, ahol „teljesen mindegy, hogy ki milyen istent imád”, mert hát nincs rajta kívül másik isten, ezért nem mindegy. De hát a nép azt hit­te, hogy mégis lennének mások is. Isten tehát aggódni kezdett né­péért, ezért elküldte hozzájuk egy hűséges prófétáját, Illést, hogy sza­vak és tettek által vezesse vissza hozzá a hűtlen nép szívét. Ő össze­hívja a népet Kármel-hegyére, ahol „csodatévő versenyre hívja ki Isten­nel Baal istent”, vagyis hogy egy je­let látva a nép döntse el, hogy kit választ. Mivel csak egyetlen Isten van, ezért mindig olyan egyszerű lenne választani és ezzel elkötelez­ni magunkat, de hát időnként na­gyon megkomplikáljuk a dolgot: te- letömetjük a szívünket, meg a fe­jünket ilyesmikkel, hogy „modern­ség”, meg „mindenki így csinálja”, „meg nem a középkorban élünk”, s hát kiköveteljük magunknak a vá­lasztás lehetőségét. De hát ki is ez a Baal? Nézzük meg, hogy ma hogyan jelenik meg. Például ott van ma számos szórako­zóhelyen. Istentiszteletein a résztve­vők alkohol és egyéb kábító jel­legű szerek út­ján levetkőzték gátlásaikat, dal­lamos, de mo­noton módon is­métlődő zenére eksztatikus táncszerűséget jártak, aztán mindennek szerves következmé­nyeiként jöttek a ma csak „szex” gyűjtőnévvel emlegetett „mindenfé­lék” - persze ilyen helyekre az em­ber általában nem a házastársával meg a gyermekeivel megy. Baal-nak volt női társa is az istenek rendjé­ben, ő Ásztarté: szobrain látszik, hogy imádói számára fontos volt, hogy milyen a dereka, a lábai, mek­korák és milyen számosak a mellei - akárcsak a mai reklámokban, ké­pes magazinokban. Meg a minden­ki számára elérhető fórumokon is ott vannak e modem istenkék: hí­rek, információk, fotók színészek, politikusok, meg a „sztárok” „ter­mékenységi kultuszáról” (hát igen, az imádás utánzás is!). Szóval lehetne folytatni, a lé­nyeg, hogy a népből tömeg lett, el­kezdték követni a divatot (ami so­hasem az ember valós igényeiről szól, hanem egy szűk köröcske pénztárcájáról), és Isten, az élet, a szabadság, az öröm, a béke, a csend, a befogadás Istene pedig nem akart asszisztálni szerettei - ezek mi vagyunk - erkölcsi, lelki, szellemi, pszichés, idegi, vagyis embertelen halálához. Jött tehát Illés, az embereknek „idült” lelki- ismeret-furdalásuk lett, aztán rá­jöttek, hogy nincs normálisabb, logikusabb, emberhez méltóbb, mint amit az Isten, az Egyedül imádni való akar: legyünk és ma­radjunk emberek. Isten Fia ember lett, mert nincs nagyszerűbb, mint embernek lenni, de csak úgy, ahogyan ő az: „mindenben hasonlóvá lett hozzánk, a bűnt ki­véve” (Zsid 4,15). Kajtár Edvárd A Pius kórus Olaszországban A rádfalvai templom A Pius templom 33 tagú énekkara és 5 fős alkalmi zenekara Dobos László karnagy vezetésével július 5-9-ig olaszországi úton vett részt. Július 5-én este a zágrábi Szent Márk templomban tartot­tak másfél órás „zenés elmélke­dést”, utána találkoztak az ottani magyarokkal. Július 6-án Goriziában meg­hallgatták a nemzetközi kórusver­seny eredményhirdetését és gála hangversenyét. Díjat nyert a nyír­egyházi és a debreceni csapat. Hétfőn a Mossai Szent András templomban tartottak nagy ér­(1762-1845), és fia, Paksy Gedeon (1817-1892), a dédapám irányítása mellett építették. A túronyi nagyanyám Lutár Sándor református lelkész felesége (szül. Pak­sy Etelka) 1940 előtt sokat mesélt nekem a leánykori élményeiről. Szerinte Rád­falva legnagyobb szenzáci­ója a mai új templom, pap­iak, iskola megépítése. Rádfalva laikossága sze­gény, de akaraterőben, jó szándékban, ötletekben páratlan volt. Az egész la­kosság összefogott, a téglá­kat maguk égették a falu végén 1934-ben is látható gödrökben. A lelkészek is részt vettek a nehéz mun­kában. Az épületek 1840-ben elkészültek szép kivitel­ben. A szomszéd falusiak deklődéssel kísért zenés elmélke­dést. Az egyes zeneszámok kö­zötti bevezető és magyarázó szö­veget olasz nyelven Dobos Lász­ló karnagy tolmácsolta. Kedden megismerkedtek Aquilea nevezetességeivel, este a tengerparti Gradóban, a Szent Eufemia székesegyházban éne­keltek az esti szentmisén és egy éppen akkor tartott gyémánt es­küvő fényét emelték énekükkel. Itt hangzott el először fiatal (20 éves) orgonistájuk, Balatoni Sán­dor „Victimae Paschali” c. műve. is csodálták a rádfalvaiak akaratát, összefogását. Az avató ünnepségen a környék lakói is részt vettek olyan nagy számban, hogy nem fértek be a templomba. A református esperesi hivatal és a Rádfalvai Önkormányzat támogatá­sával sikerült elérni, hogy a régi te­metőben megtalált sírköveket most a templomban őrzik az utókor szá­mára. Felavatásuk ünnepi istentisz­telet keretében történt, melyen részt vettek a Paksy család dédunokái, szépunokái nagy számban és na­gyon sok érdeklődő a szomszédos községekből. A Paksy lelkész család történeté­hez még hozzátartozik, hogy Paksy Gedeon lelkész felesége, Zsuzsanna az erdélyi Rhédey családhoz tarto­zott. Dédanyja révén én is rokon­ságban vagyok az angol királyi ház­zal, hiszen Erzsébet királynő ük­anyja az erdélyi Erdőszentgyörgyről való Rhédey Claudia. Szíjártó Ferenc ny. tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents