Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-16 / 192. szám

2003. Júuus 16., SZERDA KULTUR A - R I P O R T 7. OLDAL Értékes Zsolnay-műtárgy került elő Rendkívül értékes Zsolnay-gyertyatartó került elő Pécsett, amely a Zsolnay Mau­zóleumból származik, és egy amerikai gyűjtő kívánta megvásárolni. Az Ipar- művészeti Múzeum főmuzeológusa levé­deti a műtárgyat, amelynek helye a ma­uzóleumban lenne. A város nem zárkó­zik el megvásárlásától. A kiváló pécsi Zsolnay-restaurátor, Csáki Klára műhelyébe került helyreállítás céljából a napok­ban egy Zsolnay-gyertyatartó. A műtárgyat egy kereskedő adta be azzal a céllal, hogy ha a hely­reállítás elkészül, egy amerikai megvásárolja. Csáki Klárának azonban „gyanússá” vált a gyer­tyatartó, s szakvéleményt kért Csenkey Évától, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusától, aki megállapította, hogy a tárgy nagy valószínű­séggel a Zsolnay Mauzóleumból származik, és a lehető leghamarabb le kellene védeni. Csáki Klá­ra pedig ügy gondolta, hogy gyertyatartó helye nem Amerikában lenne, hanem a mauzóleum­ban, s amennyiben a város nem vásárolná meg, gyűjtést kellene rendezni a megvásárláshoz szükséges pénz előteremtéséhez, már csak azért is, mert idén kettős jubileumot is ünnepelhe­tünk: Zsolnay Vilmos születésének 175. és a gyár alapításának 150. évfordulóját. A Zsolnay Mauzóleum oltárához 1900-1901- ben készült a pyrogránit formába kézzel préselt, domborműves mintázattal és kétféle barna, vala­mint mélykék majolikamázzal és eozin bevonat­tal díszített gyertyatartó, mondja érdeklődésünk­re Csenkey Éva. Feltehető, hogy a sírépítmény belső berendezésének elpusztítása során került ki az épületből, vagy pedig a Zsolnay gyár mun­kamódszere szerint a mindig elkészített többlet- példányok, biztonsági másodpéldányok egyike. Természetesen nem zárható ki az sem, tájékoztat a művészettörténész, hogy a tárgyat a múlt szá­zad húszas éveiben az Egyesült Államokba, Johnstonba szállított görög katolikus templom számára kivitelezték, a mauzóleumban lévő gyertyatartók mintájára. Mindhárom esetben azonban a védeni javasolt gyertyatartó a Zsolnay Mauzóleum elpusztult gyertyatartóival azonos­nak tekinthető. Azért esik a kulturális javakat megillető védelem és az ide vonatkozó törvény alá, magyarázza Csenkey Éva, mert vele és általa a Zsolnay Mauzóleum, mint igen jelentős építé­szeti és iparművészeti műemlék, hiteles módon egészíthető ki jövőbeli rekonstrukciója során. A főmuzeológus beszélt a jelenlegi tulajdo­nossal, a műkereskedővel, aki kérésére elállt a' folyamatban lévő eladási szándékától. Sőt, mint a Zsolnay Mauzóleumot tisztelő, és helyreállítá­sát elősegíteni kívánó műkereskedő, felajánlotta, hogy minden saját nyereség nélkül, mindössze háromszázezer forintért felajánlja a tárgyat mú­zeumi vásárlás céljára, amennyiben a mauzóle­umban helyezik majd el örökletétként. Mint az Iparművészeti Múzeum Kerámia és Üveg Főosztályának munkatársa, Csenkey Éva javasolja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal­nak az esetleges pénzügyi keret remélt biztosítá­sáig is a műtárgy azonnali védését. Akár a kulturális bizottság, vagy a tisztségvi­selők közös, de akár egyéni keretéből is megold­Csáki Klára restaurátor munka közben FOTÓ: M. A. ható lenne a vásárlás, mondja érdeklődésünkre Horváth Zoltán alpolgármester, hiszen városi léptékben nézve nem jelentős összegről van szó. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban ér­tékes Zsolnay-kerámiáról van szó, véleménye szerint nem lesz akadálya annak, hogy a város, illetve a mauzóleum a lehető leghamarabb bir- tokba vehesse a műtárgyat._______ cseri l. GRAFIKÁK EGY MAGANGYUJTEMENYBOL címmel nyílik kiállt tás ma 17 órakor Pécsett, a Műhelygalériában. Az érdeklődőket a kor­társ magyar művészet néhány jeles alkotójának képei várják, többek között Barcsay Jenő, Eck Imre, Szász Endre, Borsos Miklós és Szántó Piroska munkái. A tárlat augusztus 15-ig tekinthető meg. A felvételün- kön Szántó Piroska egyik alkotása látható, reprodukció: müller andrea Háromnapos fesztivál Immár harmadik alkalommal ren­deznek a hét végén a Zengőalján ifjú­sági fesztivált. Fuchs Gábor, a Pécsvá- radi Ifjúsági Önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, idén először háromnapos, de újra ingyenes ren­dezvénysorozat várja a fiatalokat és persze az időseket egyaránt. Ebben az esztendőben némiképp kevesebb pályázati pénzhez jutott az önkor­mányzat, így jórészt önerőből való­sulnak meg a péntektől kezdődő programok. A különböző koncertek. bulik mellett sportesemények, egye­bek mellett lábtenisz-verseny, kispá­lyás focitoma, íjászbemutató és sár­kányrepülős parádé is csalogatja az érdeklődőket Pécsváradra. Vasárnap délelőtt a gyerekeknek kínálnak kel­lemes időtöltést. A könnyed szóra­kozás mellett agytomát is „javasol­nak” a szervezők a megjelenő fiata­loknak. Szombaton kerül sor a Régió legjobbja elnevezésű vetélkedőre, emellett vitaest is lesz Európa és az ifjúság témakörében. ________ny. sz. f Jegyzet Szent Mihály lován Vadkapitalizmus, sommázza so­kat látott idős kollégám - akit minden egyes megszólításakor Tanár Urazok -, miután két mon­datba sűrítve a történetet,'kimon­datlanul is a véleményét kérem. Ennek a városnak van politikája, teszi hozzá, és visszatemetkezik a papírjaiba. A történet valóban befoglalha­tó két mondatba. Nem csupán megműtötték, hanem eltávolítot­ták Pécs óvárosában, a Tettye- Havihegy-Kálvária-domb három­szögeké terület egyetlen zöld tü­dejét. A mindent letaroló gépek nyomában a földből hamarosan kibújik az a három-négy társas­ház, ahonnan csodás kilátás nyí­lik a hegyi templomra. Érdekes, mennyi minden bele­fér két mondatba, beleszámítva a szavak közeit is... Például, hogy amikor az egyik közeli utcában va­laki pár köbméter földet termelt ki a telkén, az ökológiai egyensúly megbontása címén sok százezer fo­rintos bírságra ítékék. Igaza van a hatóságnak: ez védett övezet. Ahol most építkeznek, az is magántelek (lett), ahonnan számolatlanul hordják el a hatalmas teherautók a földet. Nyilván napokon belül jön valami hivatalnokféle is, kezében a bírságcetlivel. Vagy nem? De hagyjuk ezt a zöld nyafogást, vált­sunk szakszerűbbre! A három, más hírek szerint négy, nagy alapterületű kétlaká­sos társasház ide költözése föltor- nátssza majd a környékbeli ingat­lanárakat, hiszen lám: ez is föl­kapott övezet. (Igaz, már most is az.) Új épületek lesznek, biztosan szépen megtervezettek - mégis­csak jobb látványt nyújtanak, mint néhány közeli lerobbant ön- kormányzati ingatlan. Amit pe­dig bebetonoznak, azt elvinni elég nehéz, tehát nemcsak a pol­gár érzi jól magát, hanem gazda­godik az ország is. És gyarapodik, nem is kevéssel a mindezt véghez vivő vállalkozó, ami ugyancsak konform, hiszen a vállalkozás szabadsága alkotmányos jog. Ez a sok-sok százados, a Szőlő- Ótemető-Hatház-Mihály utcák csaknem tökéletes négyszögébe zárt rész nem csupán ökológiai­lag, hanem tavaly augusztustól építészetileg is védett. A közgyű­lés mindenesetre kimondta, tehát várospolitikává nemesük. (Lám, nem véletlenül használom a Ta­nár Úr kifejezést!) Feltehetően, ahogy az lenni szokott, az enge­délyeket kellő időben kiadták, te­hát a házak felhúzhatok. Márpedig, ha minden stimmel, a többivel a város, a várospoütikai mezbe okozott vállalkozó később pem szokott számolni. A zöldtaro­lást már említenem. Továbbá kit érdekel, hogy a meredek, szűk óvá­rosi utcákban hónapokon át dü­börgő teherautók megrepesztik a füleket és a falakat? Istenem, jön egy szakértő, és valaki vagy fizet, vagy nem. Kit érdekel, hogy az új ablakokból nemcsak a Havihegyre, hanem a három méterre lévő szom­széd konyhájába, tányérjába, há­lószobájába is tökéletes ki-, illetve belátás nyíkk? Kit érdekel, hogy egyesek évtizedekig nyugcdomban ringatták magukat, de most hirte­len betolakszanak az intim szférá­jukba; hogy amit megvettek, fólújí- tottak, emiatt hirtelen jóval eddigi értéke alá száll? Menjenek bíróság­ra - hiszen jogállamban élünk. A végkimenetelt jól előrevetíti, hogy az egyik telekhatárra, pont a szomszéd orra elé, pottyantós budit rögtönöztek a melósoknak az építtetők. Ha betölti küldeté­sét, a deszkákból még lehet Szent Mihály lovát ácsolni. BALOGH ZOLTÁN Fiókban a Koskela-gyűjtemény Tizenkét neves alkotó 58 művét ajándékozta az elmúlt év májusá­ban Pécs városának Matti Koskela, finn képzőművész. A gyűjtemény sorsáról azóta nincs semmilyen hír. Információnk szerint a polgár- mesteri hivatal Kossuth téri épületében lesznek láthatók a grafikák. Valamivel több mint egy esztendeje járt Pécsett utoljára Matti Koskela, Pécs testvérvárosának, Lahtinak ve­zető képzőművésze, aki több évtize­de ápol barátságot magyar művé­szekkel. Az elmúlt év májusában egy 12 magyar művésztől kapott 58 műből álló kollekciót adott át pécsi közgyűjteményi tulajdonba. Mint azt Deák Zsuzsa grafikusművész la­punknak elmondta, dr. Újvári Jenő, akkori alpolgármester, a szobájában az átadáskor összegyűlt képzőmű­vészek jelenlétében megígérte, hogy a kollekció darabjaival a városháza helyiségeit, folyosóit díszítik majd. Deák Zsuzsa úgy gondolja, nem sze­rencsés, hogy azóta semmi sem tör­tént ebben az ügyben, s aggodalmát fejezte ki a miatt, hogy ilyen előzmé­nyek után semmi biztosíték nincs arra, hogy az idős mester gyűjtemé­nyének másik felét is a városra hagy­ja, mint ahogyan ezt egyelőre szán­dékozik megtenni. Arra a felvetésre, hogy Matti Koskela miért adta vissza az ajándékba kapott műveket, Deák Zsuzsa azt válaszolta, hogy a mester három finn múzeumnak is felaján­lotta a gyűjteményt, de mindhárom visszautasította. A Pécsi Grafikai Műhelytől, illet­ve a neves képzőművészektől aján­dékba kapott munkákat jelenleg a város gazdasági ellátó szervezete (GESZ) őrzi lezárt csomagban, tájé­koztatta lapunkat Pásztor Ágnes, a polgármesteri hivatal művelődési, oktatási és sport főosztályának fő­osztályvezető-helyettese. A város szándékai szerint a képek a hivatal Kossuth téri épületébe kerülnek, annak rekonstrukciós munkálatai befejezése után. Azért gondoltak er­re az épületre, mert a magas közön­ségforgalom miatt ott igazán köz­kinccsé válhatnának. Az elképzelé­sek szerint erre akár már ebben az évben sor kerülhet. Szervizgondok: az eső áztatta sztártévé A vásárlók teljes mértékben kiszolgáltatottak a szervizeknek, amelyek túlnyomó többsége tisztességesen végzi munkáját, de akadnak kivételek. A különböző esetek „rémtörténetekként” szállnak szájról szájra, olykor kellő mértékben eltorzulva. Most néhány valóban megesett történetet adunk közre, tanulságként. Néhány éve egy tesztújság adott hírt arról a kísérletről, amelynek tárgya négy vadonatúj videomagnó volt. Az azonos típusú, kifogásta­lan készülékeket ugyanazon a he­lyen bekenték gépzsírral, csak any- nyira, hogy átmeneti időre műkö­désképtelenekké váltak, majd négy különböző szervizbe adták be őket javításra. Az eredmény meglepő volt. Egyetlen szervizben mondták azt, hogy a szerkezet tulajdonkép­pen hibátlan, csak meg kellett tisz­títani a zsírtól, a további három he­lyen különböző alkatrészeket cse­réltek igen tetemes összegért, egyik szervizben a javítás költsége elérte a készülék árának felét is. A jelen­ség, ha mélyebben belegondolunk, nem is annyira meglepő, minden­esetre azzal a tanulsággal szolgál, hogy a vevők, a különböző beren­dezések tulajdonosainak kiszolgál­tatottsága igen jelentős. Az egyik pécsi hipermarketben már az elmúlt évben bajok voltak a légkondicionálással. Amint azt az üzlet egyik karbantartója lapunk­nak elmondta, tekintettel arra, hogy a szervizt nem akárki láthatja el, egy fővárosi profi cég munkatár­sai jártak le kéthetenként, hogy megoldják a felmerülő problémá­kat. Ők azonban csak vakarták a fe­jüket, de egyik kiszállásuk alkal­mával sem jöttek rá, miért nem működik normálisan a rendszer. Az idén nyáron ugyanaz a hiba je­lentkezett, minek következtében az áruházban 30 fokra emelkedett a hőmérséklet. Megszorult a motor a hőtágulás miatt, vonták le a vég­ső következtetést, ki kell cserélni. Három és fél millióba kerül, adták meg az árajánlatot. A karbantartó fiatalembert azonban nem hagyta nyugodni a dolog, kölcsönkért mű­szerekkel vizsgálódni kezdett a rendszerben, s miután rájött a hiba okára, azt ki is javította. A három és fél millióval szemben mindössze 40 ezer forintba került az egész. R. húszéves televíziós készülé­két cserélte le az idén tavasszal. A régi masina kifogástalanul műkö­dött, az elmúlt 16 évben szerelő sem látta, de elavult már. Az új, márkás darab a 2002. év tv-je cím­mel büszkélkedhetett. Két hónapra rá azonban meghibásodott. Egy­szer csak megpattant benne vala­mi, mondja R„ talán a lelke, s attól kezdve nemcsak képet, hanem égett szagot is bocsátott ki magá­ból. A garanciajegyen megjelölt szerviz telefonszámán senki sem jelentkezett, a vásárlás helyén sem tudtak tanácsot adni, végül szemé­lyesen kereste fel a szervizt, ahol közölték, hogy megváltozott a tele­fonszámuk. Helyszínen nem javí­tanak, közölték R.-rel, de a készü­léket még aznap elszállítják. „Ter­mészetesen” aznap nem mentek ki, másnap sem, harmadnap sem, csak a negyedik napon. Tíz nap múlva közölték, hogy elkészültek a javítással, lehet, hogy még aznap hazaviszik. Nem vitték, de négy napra rá közölték, hogy csak a kö­vetkező napon érkezik le Buda­pestről egy alkatrész, annak beépí­tése után azonnal szállítják. Ké­sőbb kiderült, hogy mindez meg­történt ugyan, de azt nem tudják megmondani, mikor viszik ki. Há­rom nap múlva, a nagy nehezen beígért délután kettő helyett hat órakor vitték haza az év készülé­két, zuhogó esőben úgy, hogy sem­mivel sem takarták le. Az átvétel után közölték R.-rel, hogy 1,5-2 óra hosszat pihentesse, be ne kapcsol­ja, mert az eső okozta beázás miatt gondok lehetnek vele. Tekintettel arra, hogy a tömeg- gyártásban nem biztosítható, hogy minden termék kifogástalan le­gyen, egy bizonyos határidőn belül díjmentesen megjavítják, mondja Folkmann Miklós, a Baranya Me­gyei Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősége munkatársa. De ehhez szükséges a másik oldal, a vásárló közreműkö­dése is, akinek mindezt tűrnie kell. A jótállás lejártával aztán életbe lép a szavatosság, de itt már a vevőnek kell bizonyítani, hogy a meghibá­sodás nem a rendeltetésellenes használat következménye. Ekkor siet a jóléti állam a vásárlók segítsé­gére, amikor rendelkezésre bocsát­ja az állami pén­zekből működ­tetett minőség- vizsgáló szerve­zeteket. Egy kormány- rendelet értel­mében a szer­vizlistát fel kell tüntetni a jótál­lási jegyen, hangsúlyozza a felügyelő. De a fel­ügyelőség nem tud fellépni az el­len, ha csak egyetlen szervizt tün­tetnek fel, vagy azért, hogy egyes szervizek minden megyében mű­ködjenek. Ám a rendelet előírja, hogy ha a készülék 10 kilónál na­gyobb tömegű, akkor a szerviznek el kell szállítania, ha pedig helyhez kötött, a helyszínen kell megjavíta­nia. A szervizlistával kapcsolatban az a megfigyelésük, hogy igen gyakran változtatják a fővállalko­zók az alvállalkozókkal kötött szer­ződéseiket, azokat sokszor egyol­dalúan is felmondják. A fővállalko­zók többnyire budapesti székhe­lyűek, s azért, hogy legyen orszá­gos hálózatuk, a vidéki ldsvállalko- zókat gyakran nagyon előnytelen alvállalkozói szerződéssel kapcsol­ják magukhoz. Sok esetben példá­ul a kormányrendeletben leírt 15 napon, illetve 30 napon túl sem ja­vítható készülékek cserekötelezett­ségéhez nem járulnak hozzá. Folk­mann Miklós tud olyan esetről, amikor azzal büntették az alvállal­kozó szervizt, hogy kifizettették vele a lecserélt készülék árát. Figyelemre méltó, hangsúlyoz­za Folkmann Miklós, hogy a ga­rancián túli javításokra egy hatály­ban lévő, 1976-os minisztertanácsi rendelet vonatkozik, amely ki­mondja ugyan, hogy a javító, szol­gáltató karbantartásokra is kötele­ző jótállást vállalni, de ma már ne­vetséges értékhatárokat állapít meg: 500 forint javítási díj alatt há­rom hónap jótállást kell vállalni, 5000 forintig hat hónapot, azon felül pedig tizenkettőt. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents