Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-10 / 186. szám

»; HI 2003. Július 10., csütörtök RIPORT 7. OLDAL KULT URA Ecsettel az Ormánságban Idén tizedik alkalommal gyűltek Baranya déli fertá­lyába a művészek, akik ezút­tal a sellyei központú, jubile­umi, 10. Ormánsági Nemzet­közi Festőművész és Faszob­rász Alkotótáborban vesz­nek részt két héten át. A tábor kiötlője, mentora és fő­szervezője Szatyor Győző, akinek ebben a nyári időszakban semmi ideje nem marad alkotásra, fara­gásra, mert egyetlen feladatra kon­centrál: hogy az a 15-20, sok eset­ben messziről érkezett művész jól érezze magát, fel tudjon töltődni. Mint Zsuppán István, Pápán élő grafikus mondta:- Több művésztáborban meg­fordultam már, de 1996-tól idetar- tozónak érzem magam, mert itt valahogy magas színvonal mellett olyan személyiségek gyűltek ösz- sze, akiknek hasonló a művészi érdeklődési köre, sőt, megkockáz­tatnám, hogy még a világnézete is. Az is igaz, hogy az alkotók között sokan vannak, akik „civilben” ta­nárok, akiknek ez a két hét igazi öntisztulási lehetőség, és tényleg úgy vagyunk vele, hogy amikor in­nen hazamegyünk, már másnap-' tói a jövő évi tábort várjuk! Idén egyelőre 16 fős a tábor, és nem annyira nemzetközi, mint ko­rábban jellemző volt, de a kárpát­aljai, vajdasági festők most eljöt­tek. És festik, rajzolják az ormánsá­gi tájat, a Drávát, a horvát népvise­letbe öltözött lányokat-fiúkat.- Idén nincs semmiféle temati­ka, kötöttség, azt szerettem volna, ha a tízéves évforduló kicsit az összegzésé lenne, fessék meg azt, amit itt ennyi idő alatt megéltek. Mindenki próbálja szabadon meg­fogalmazni, mit jelent számára az Ormánság, az itt szövődött barát­ságok - jelezte Szatyor Győző, aki a társaság számára felettébb válto­zatos kísérőprogramot állított ösz- sze: Bogdásán (ahol ő maga pol­gármester) a Playback Színház „játszotta el” a tábor elmúlt évti­zedét, és szinte naponta kirándul­nak szerte a vidékén. Horváth Ferenc, Drávasztára polgármestere a következőket me­sélte erről a kapcsolatról:- Hosszú évek óta egy napra vendégül látom a művészeket, mert tudatában vagyok annak, hogy képeik által minket mutat­nak be a nagyvilágnak, az itteni tá­jat, a hagyományainkat, a speciali­tásainkat. Arról nem szólva, hogy ajándékba itt marad egy-egy fest­mény, amivel az iskolát, hivatalo­kat tudjuk méltó módon díszíteni. M. K. Búcsú Darko Curdótól Gyászol a Pécsi Horvát Színház, mert hosszantartó súlyos beteg­ségben elhunyt Darko Curdo színész, grafikus. Darko Curdo a hercegovinai Goricában szüle­tett, majd a zágrábi Színház- és Filmművészeti Akadémián szer­zett diplomát. Pályafutása során játszott valamennyi zágrábi színházban, rendszeresen sze­repelt horvát és világirodalmi művekben. Szerepei közül is ki­emelkednek Bruts, Macbeth, Hector, valamint Mephisto ala­kításai. Baranyai kötődései szer­teágazóak, a legemlékezetesebb az Egy őrült naplója című Gogol- műben nyújtott alakítása, me­lyért színészi díjat kapott - az előadás a Pécsi Horvát Színház égisze alatt született meg. Emel­lett a színész és grafikus több­ször állította ki képeit a pécsi Csopor(t) Horda Galériában egyénileg és csoportosan is, horvát és magyar képzőművész társaival közösen. r * y Magyarul - magyarán Címek és rangok Az anyanyelvi közműveltség fokozódó igénytelenségét ta­pasztalva több ismerősöm javasolta, hogy legalább vázlatos eligazítást kellene adni az egyházi címek és rangok sokféleségéről. Iro­dalmi, újságnyelvi szöve­gekben, de főként szinkro­nizált filmekben tapasztal­ható a járatlanság. Induljunk ki a gyakran leírt el­hangzó elnevezésből, az egyházfi szóból. Följegyzéseim sok adata tanúsítja félreértett használatát. Rendszerint az egyházi ranglétra, a hierarchia magas vagy legma­gasabb fokán álló férfiút illetik vele. (Vö. a hétköznapi nyelv úr- fi szavával!) pedig a jelentése: ’a templomot rendben tartó (sek­restyés, harangozó) egyházköz­ségi alkalmazott.’ Az egyházi szolgálatban lévő fölavatott (fölkent) személy leg­ismertebb, összefoglaló elneve­zése a pap (felekezeti különb­ség nélkül). Értelme: vallási szertartásokat végző képesített egyházi személy. A nem vallá­sos polgártársaink nyelvén: csuhás. Egyértelműen rosszalló érzelmi tartalom járul hozzá. Eredetileg olyan egyházi sze­mély (rendszerint katolikus), aki csuhát hord, ami vastagabb, durvább anyagból, posztóból készült szerzetesi öltözet, ame­lyet fonott öv köt össze deréktá­jon. Szerves része volt a fejre borítható kuklya. Elavult szó, a Magyar értelmező kéziszótár­ban nincs is benne. Helyette a csuha és a kuklya kereszteződé­séből (kontaminációjából) jött létre a csuklya. Oktató korom­ban szinte minden tanévben kértem a hallgatóktól e szó ér­telmezését. Vagy nem tudták, vagy hosszabb gondolkodás után valaki bizonytalanul lehel­te: kapucni. Merész képzettár­sítással kérdeztem tovább: Ki tudja, mi a kapucíner. Utána azt tudakoltam, hogy miféle szer­zet a kapucinus. Az a hallgató tudta megmondani, aki éppen akkor járt Bécsben, amikor IV. Károly utolsó magyar koronás király özvegyét, Zita királynét temették a kapucinusok kriptá­jában. Meggyőződésem, hogy ilyen kitérőkre, elkalandozá­sokra szüksége van a magyar történelemben kevésbé jártas ifjúságnak. Ugyanis megcáfol­hatatlan az a bölcs mondás, amely szerint: A történelem el­fér a nyelvben, de a nyelv nem fér el a történelemben. Az egyházi rangsor alsó fokán helyezkedik el a káplán, más szóval segédlelkész, aki a katoli­kus plébános, illetve a görög ka­tolikus, protestáns parókus mun­katársa. A paphiány miatt, már ritka, mint a fehér holló. A legki­sebb egyházigazgatási egység a plébánia, amelynek a vezetője a plébános, a görög irányába ve­zet az előbbi egyházszervezeti formának a lelkészség elnevezé­se, amelynek a vezetője a lel­kész. A katolikusoknál a plébáni­ának alárendelt egység, hívő kö­zösség. A lelkész megszólítása személyfelhívás és személyemlí­tés formájában a régi tisztelendő, fő tisztelendő (úr), protestánsok­nál tiszteletes, nagytiszteletű (úr). Ez a megszólítás a feleséget is megilleti. A női szerzetesren­dek tagja szintén tisztelendő (nővér, M/ater/„ X., Mater szó- ror, főnöknő). A sornak nincs vége. Majd folytatjuk. Rónai Béla A rockzene örök-ifjú gyermekei A pécsi Rockmaraton fesztivál (július 8-12.) nem akar többet, mint szinten tartani a magyar rock- és blueszenét, ami nem kis dolog, ha arra gondolunk, hogy a könnyűzene ezen ágait hall­gatólagosan száműzték az elektromos médiából. Farmeres, fekete pólós hosszú ha­jú fiúk-lányok baktatnak kettesé- vel-ötösével az út szélén, Kökény falutól kifelé. A szél már szárnyá­ra vette a basszusgitár brummo- gását, ebben a dübörgésben a gyaloglás is jobban esik, véleke­dik az egyik stoppos srác, akit me­net közben felveszek. Mert a ko­csik egymás után állnak meg a bandukolók mellett, a negyvene­sek ott feszítenek a volán mögött, a huszonévesek meg tárt karokkal nyelik kint a szabad levegőt. Ez a kettősség a Malomvölgyi Arborétumban sem csillapul, a Pokolgép, P. Mobil, Ossián felira­tok az idősebb pocakos urak, a testesebb hölgyek cuccán is ott vi­rítanak, míg a tizenévesek a Me- tallicát, a Nirvánát, a menő külföl­di métáit is felvállalják. A langy- meleg délutánban csendesen csordogál a fémzene és a sör min­denfelé, a közönség is apró pata­kokként öleli körbe a színpadot. Emitt két bringa egymásnak tá­masztott sátra alatt húzza a lóbőrt a több ember magas hangfal előtt egy páros, amott egy spéci Yama­hát bütyköl a „Fekete sereg”-et fa­vorizáló trió, a VIP-sátorhoz meg begördül egy hatalmas luxuste­repjáró, a Karthago együttes elő­őrsével. Hálózsákokban heverő fi­atalok, ledobott hátizsákok között szlalomozva három szőke bom­bázó mellé araszolok a sörsátor­nál. Egyikük gügyög valami arti- kulálatlan félmondatot, aztán le­gyint, és nagy nehezen csak ki­nyögi, hogy húzzak el, vagy hoz­zak egy unikumot. A társai nevet­ve közlik, hogy Pestről érkeztek, és hosszú, viszontagságos út áll mögöttük. A háttérben a Coda nyomatja a Zeppelin-rigmusokat, hogy időn­ként egy-egy Deep Purple-klasszi- kusnak is helyet szorítson. - Na­gyon nehezen viseljük a nyálas popzenét, gondoltuk, egy kis ke­mény rock helyrebillenti a lelkün­ket - így Krisztina. Tavaly megtet­szett nekünk a Rockmaraton, jók itt a csapatok, a fiúk kellemesen to­lakodóak - kontráz rá Petra. Per­sze akad egy-két beszívott alak is, de ez velejárója egy ilyen bulinak. Felejteni jöttem - teszi hozzá Kriszti, aki érettségi után és előtt áll, mert fizikából dupláznia kell. Mint kifejti, pszichológusnak ké­szül, és a zene ellazítja ezt a lélek­be markoló problémáját. Petra miden ujján acélgyűrű, és egy jó­kora bőrkeresztet morzsolgat amint beszél. - Itt nem számít, hogyan néz ki az ember, milyen cuccban van, egyedül az IQ-val le­het büszkélkedni, próbál ellent­mondani a látszatnak. Minden fi­atal eljut egyszer a lázadás pilla­natához, vélekedik, a kérdés az, hogy ki merre megy tovább. A magyar rockzene ideális terep a lázadóknak, mert annál jobb egy banda, minél inkább túloz, zené­ben, szövegben, mentalitásban. A közönség pedig igen alkal­mazkodó, nem ütközik meg senki a Jézusként a színpad előtt álmo­dozókon, sem az önkéntes panto­mimgitárosokon, de a napi má­mortól tántorgó ködös szemű ka­limpálókon sem. Megérkezik Ka­resz, a bátyus, aki biológushall­gató, és rögtön nagy életbölcselet­tel indít: Engem Akela érintett meg, de elsősorban az ital miatt jöttem. A társaság sem mellékes, de az olcsó körtepálinka az isteni. Bizonyításképp ráküld egy korsó sört is, majd a Black Dog hangjai­ra asztaldobolással jelzi, hogy a lényeget elmondta. Arrébb egy negyvenes házas­pár dúdolja az ősi Plant éneket. Antal és könyvelő felesége Kom­lóról érkezett, és megjegyzik, itt voltak eddig minden pécsi rock­fesztiválon, mert ez az ő világuk, ebben a stílusban nőttek fel. Idén már a 14 esztendős gyereket is el­hozzák, hadd szokja a régi rit­must. - Hobóra, az Eddára, a Biki­nire készülünk, mondja a hölgy, mert szeretjük a dallamos, de masszív zenét. A Rockmaraton nagy erénye, hogy nem hígul föl, a régi nagy csapatok mellé csak azokat az újakat engedik oda, akik ugyancsak rockot vagy bluest játszanak. így aztán szép lassan több generációs buli lesz ez, de egy műfajra.- Megmondom őszintén - így a férj -, sokkal rosszabb állapotok­ra számítottam. Ezek a fiatalok nem balhéznak, talán jobbak is, mint mi voltunk, a kábítózásnak is nagyobb a füstje, mint a lángja. FOTÓ: TÓTH L Azt már a pécsi Rudán Joe fogal­mazza meg, milyen­nek látszik a rockta­lálkozó a színpad­ról. Ő a fesztivál egyik létrehívója, de énekesként a Coda és a P. Mobil sztárja is egyben.- Aki ide eljön, az azonosult a woodstocki hangu­lattal. A szabad ég alatt a fűben söröz­ni, igényes rockze­nét hallgatni, ma már ez a fő cél, nem a kiútkeresés a kispolgári létből. Másrészt a mai rockfesztiválok a tévé- és rádiómű­sorok elleni lázadá­sok, mert ennek a zenei stílusnak Rudán Joe napjainkban sem­milyen adója nincs. Csak a nyálas popzene megy mindenütt, éppen ezért megteremtettük az ellenpó­lusát a Rockmaratonnal. Csak egy példa, szó volt arról, hogy idén a Zanzibárt is meghívjuk, mire több zenekar jelezte, ha így kitárulko­zunk, akkor ők nem jönnek. Mert már az egész országban ez az egyetlen igazi, kizárólagos rock- blues buli. MÉSZÁROS B. ENDRE A GYAPJÚSZŐTTESTŐL A FEKETE KERÁMIÁIG öt szövő és két fazekas művei láthatók a XXV. Or­szágos Szőttes- és Cserépvásár díjazott alkotóinak közös kiállításán. A Baranya Megyei Kulturális és Ide­genforgalmi Központ Baranya Galériája augusztus 22-ig várja látogatóit, ahol a kiállított műremekeken kí- vül a huszonöt éves rendezvénysorozat dokumentumaiból is válogattak.___________________fotó: tóth l. Igazi élmény a látványtérkép Óriási az érdeklődés - meg sem állnak Úi-Zélandig...? Egyelőre két, a közelmúltban megjelent, foto- grafikusan aprólékos látványtérkép forog köz­kézen: a DélDunántúl és a dél-dunántúli régió borútjai. Mindkettő Csizmadia László grafi­kusművész pécsváradi műterméből került ki. Ezeket a térképeket „bújni lehet”, mint a regényeket. A legsematikusabb térkép is izgalmas, képzeletmozgató. Hát még az ilyen, ahol, szinte fotografikus pontosság­gal jelennek meg a részletek. Csizmadia László grafi­kusművész immár egy teljes grafikai, nyomtatási rend­szerrel dolgozik, nem csupán tervez, hanem készter­mékeket bocsát ki kellő példányszámban. 1976-ban végzett az akkori pécsi tanárképző rajz szakán. 1981-ig a művészeti szakközépiskolában tanított, majd a Pécsi Galéria plakátjain dolgozott Pinczehelyi Sándorral. Pécsről 1986-ban költözött Pécsváradra - kezdettől fog­va képgrafikával foglalkozva. Mivel rajz mellett a má­sik szakja a biológia volt, tematikáját a mikrobiológiá­ban megjelenő képi elemek, valamint az ember és a környezete képezte. Miután rábukkant Pécsvárad régi címerére, megcsinálta a Sárkányölő Szent Györgyöt életre keltő újat. Készített egy címeres városzászlót is. Volt még egy érdekes munkája: a testvérvárosi kapcso­latok divatja idején ő készítette Pécs testvérvárosainak mintegy 20 díszokiratát. Ez akár önálló kiállítást is ké­pezhetne, akárcsak a több önálló kiállításnyi, Pincze- helyi Sándorral készített plakát. Egyszer csak azonban berobbant világába a kompu­tertechnika. - A siklós-villányi borutasok kértek tőlem egy térképet - mondja. - Akkor beleástam magam eb­be a kimeríthetetlen eszköztárba, kezdtem látni, mire jó. A fotó és a grafika korábban is áthatották egymást. Itt tovább mélyült a kölcsönhatás. Néztem a rajzos lát­ványtérképeket, kaptam légfotókat, magam is vettem digitális kamerát. És dolgoztam, dolgoztam. Közben kiépítettem egy rendszert - a végponton egy 137 centi­méter szélességű kültéri nyomtatóval. Ennek fényálló a festése.- A látványtérképhez egy az egyben grafikusként jutottam el. A fotósok olykor képeik elektronikus fel­dolgozásakor át-átcsúsznak a grafikába, az én mun­kám azonban színtiszta grafika. A borút-térképhez amolyan „szamárvezetőként” kellett persze a Baranya térkép, a nagytérképhez pedig egy, minden tereptár­gyat tartalmazó katonai térkép volt az alap. A teljes fe­lület egy élő biotextúra, amit szabályosan kifestettünk. íviuDi a i\cici-ivicu5civ lajvcuciim icu\.cpc, luaiciacgi iu­risztikai anyagok, továbbá egy Pest megyei turistatér­kép készülnek nálunk. A Kárpát-medence, azaz Kár- pátia térképére is van igény. Mindennek láttán olyan érzése van a szemlélőnek, Új-Zélandig meg sem áll ez a munka már...- bebessi k.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents