Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-08 / 184. szám

6. OLDAL BABARC BEMUTATKOZIK 2003. Július 8., kedd iilHHI A falu gazdái A 827 lelkes falu polgármestere Pé­csi Sándor (45 éves) építésztechni­kus. Alpolgármester Simon Zol­tánná (50) óvodavezető. Képvise­lők: Kiss István (57) nyugdíjas, Kliebert Zoltán (51) villanyszerelő, Nagy Károly (43) mentőtiszt, Sza­bó Tibor (38) agrármérnök, Schnell Rajmund (48) ügyvezető igazgató, Treitz Zoltán (44) tech­nikus. Német kisebbségi önkor­mányzat: Trdtz Zoltánná (43) hi­vatalvezető, Schdffer Ferenc (27) gazda, Grób Gábor (30) buszveze­tő. Körjegyző: dr. Sólya Nándor (54). Iskolaigazgató: Nagyné He­gedűs Sarolta (46). Bűnmegelőzé­si és Vagyonvédelmi Egyesület el­nöke: id. Virág István (70). Dorf- musikanten Egyesület elnöke: Wölfling András (45). Edelweiß Énekkar karnagya: Schmidt Jó- zsefné (55). Gondozási Központ vezetője: KJiebertné Lemle Szüvia (39). Medosz Sportegyesület elnö­ke: Somogyi Ferenc (49). Német Kulturális Egyesület elnöke: Treitz Zoltánná. Nyugdíjasok Klubja ve­zetője: Milter Márton ( 76). Cím: 7757 Babarc, Béke u. 41. Tel.: 69/362-101. Fax: 69/ 362-057. ■ babarc, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A község hírnevéért A falu szellemi és részben köz­életi arculatát elsősorban a né­met nemzetiségi hagyományok szellemében alakítják az intéz­mények, a civil szerveződések és az öntevékeny művészeti csopor­tok. Az óvodások Márton-napon töklámpás felvonuláson vesznek részt. A tánccsoport régi sváb la­kodalmassal rukkol ki - évente legkevesebb ötször -, amikor kül­földi érdeklődők érkeznek. Kösz Józsefné tanítónő vezetésével és Schnell Lajosné, Hoffmann Györgyné, Brachman Józsefné, László Józsefné nyugdíjasok be­vonásával a gyerekek tojást feste­nek, dalokat tanulnak, sütnek- főznek. Helytörténeti bemutatót is szerveznek. A fúvósok és a da­losok külföldi turnékra is járnak. A Német Kulturális Egyesület délutánjain az összes kulturális csoport bemutatkozik. A futbal­listák és a sakkozók is szépen bi­zonyítanak. A polgárőrök 73 fős közösségé­ben női tagozat is tevékenyke­dik - tudtuk meg informáto­runktól, idő­sebb Virág Ist­vántól. Az ifjú­sági klubot Stang Zoltán, Téhely Attila és La- cza Levente irányítja. Stang Judit és Zselinszky Rita klubtagok el­mondták, a három említett sze­mély nyitja és zárja a helyiséget, felelnek a rendért és az anyagi ja­vak biztonságáért. Ahol a Borza-patak ered Számos művészeti és civil közösség működik. Egy vendégszoba már üzemel, a plébánián nyaranta gyerekek táboroznak. Kedvelt kirán­dulóhely a vadászház környéke, ahonnan a Borza-patak ered. A községvezetőség ingyen kínálja a közművesített telkeket. Síkságban vezet a bekötőút a faluba. A patak mel­lől aztán hegynek hat a Salamon és a Tótjanó nevű magaslat, vagy a romvárat sejtető Burg. Őskori le­leteket rejtő fennsíkon magasodik az erődfal-jelle- gű kőkerítéssel övezett katolikus templom. A te­metőben időnként kis kőeszközök kerülnek a fel­színre. ívelnek és kanyarognak az egymás fölé épült házsorok a domboldalban. A templomtéren oly magasan járunk, hogy alacsonynak hat a völgyben lévő református templom toronycsúcsa. Római kori emlékekben gazdag a határ. Az idősek még tudják, merre állt II. Lajos sátra a mohácsi csata napján. Szépen mutat a rendelő, mellette az egészségház, a turulmadaras emlékműnél a tánc­csoport székháza, a főzőkonyhával kiegészített kultúrház, a gondozási központ, a fiatalok Fecske nevű lakótömbje és a patakparti kiskert-sor. Külön épületben kaptak helyet a polgárőrök. A faluveze­tőség (immár negyedik ciklusban polgármester Pé­csi Sándor) az elmúlt 12 év alatt hatmillió forintot áldozott az egyházi értékek megóvására. Korábban köztérre került egy régi bő termést kérő képoszlop, a Donátus, eredeti helyén áll a Szent Flórián-szo- bor. A községháza helyiségei képgalériának is beil- lenek, hisz a falakon fotók és festmények sorakoz­nak, a mennyezetről pedig egy ulmi telepeshajó makettje csüng. A néhai Simon István kultúrház- igazgató Szurdok című festményét sokan nézik meg. A település gazdasági erejét növelik Bojtor Ot­tó, Brachmann József, ifjú Virág István, Schum László, Tröszt Ferenc, Horváth Ferenc, Simon Zol­tán gazdák, illetve vállalkozók. Négy kereskedelmi egység működik, Hauth Imre presszót épít. A neve­zetességeket ismertető Simon Zoltánné óvodaveze­tő elmondta, hogy a fúvószenekar és a tánccsoport is öregbíti hírnevüket. Megkérdeztük a babarciakat: Megéri a közért fáradozni? Nyugdíjasok háza, sportcentrum Hoffmann György (73 éves) nyugdíjas osztályvezető: - Örülök közösségi életünknek, mert ennek is köszönhető, hogy fejlődünk. Jó a szennyvízháló­zat, elhordják a szemetet, meg­újult a két temp­lom, népszerű a bicikliút. A főző­hellyel kiegészí­tett kultúrház- ban lakodalma­kat tartanak. A 80-as években kezdődött fellendü­lésünk az utóbbi tíz évben csúcsra ért. Sajnos a Béke és a Dózsa utcá­ban ingadozik az áramfeszültség. A Boly felől érkező egyik buszjárat meg nem jön be a községbe. így sokat gyalogolnak az iskolások. Kliebertné Lemle Szilvia (39) szociális gondozó és szervező: - Azt akarom, hogy továbbra is csen­des és nyugodt maradjon a falum, a néprajzi és mű­emléki szépsége­it pedig óvják. Nekem tetszik a mutatós, illet­ve virágosított Hock-, Eberhart- és a Brachmann- porta. Gondosan megújult a Leib-, Klaics-, Perizs- és a Boczor-ház. Jó lenne, ha a jövendőbeli nyugdíja­sok házában legalább nyolc lakást alakítana ki az önkormányzat. Mint női polgárőr szabad időmben elsősorban a magányos és beteg emberek telkére figyelek. Ritzl Róbert (29) vállalkozó: - Bí­zom sportolóink eredményességé­ben. Nem véletlen, hogy már har­madik éve anyagilag is támogatom a sportéletet. Kí­vánom, hogy fut­ballistáink jussa­nak be a megye három legjobbja közé. Csapa­tunkba helyi fia­talok is jöjjenek. Újuljanak meg az öltöző és a ki­szolgáló mellékhelyiségek. S persze épüljön fel a nyitott sportcentrum. Örülök, hogy az ingyen kínált köz­művesített telkek vonzzák az új ott­hont teremtő betelepülőket is. Je­lenleg a Béke, a Haladás és a Mun- kás utca öt pontján építkeznek. ■ A MOHÁCS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET betétgyűjtő pénztára közelében áll a műemléki templom és az első világháborús emlékmű. ■ PER EKED BE MUTATKOZIK Pereked Hosszűftetény p Vasas / o Somogy;1 Hi,d° C\ NagypaH o ' Lovászhetény /f 0Fazekasboda Martonfa Kékesdo „Ä0­O Q »PBfíEKED A falu gazdái A tavaly ősszel magtartott önkor­mányzati választáson ismét Náj Józsefet választották meg polgár- mesterré, alpolgármester iff. Ta­kács János. A képviselőtestület tagjai: Bruchner János, Kuráth Bé­ládé, Dávor László és Ábel János. A körjegyzőség Romonyán műkö- dik, irányítója Ruppen Edina m A lőtérre igényt tartanak Még nem rendeződött a falu ha­tárában lévő honvédségi lőtér ügye. A perekediek szeretnék visszakapni, hiszen erre is van­nak fejlesztési elképzeléseik. Ugyancsak számítanak arra, hogy a környező falvakhoz (Ro- monya, Berkesd) közeli gyógy­vízforrásnál elkezdődik a termé­szeti kincs hasznosítása. A tele­püléseknek ehhez milliárdjaik nincsenek, de minden lehetősé­get megragadnak, hogy a feltárt termálvíz valamilyen formában hasznosításra kerüljön. _______■ pe reked. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Lesz horgásztó, meg kemping is Őrzött falu - hirdeti a település szélén a falu bejára­tát jelző tábla, s bár a törzslakosságból verbuváló­dott védő szolgálat már egy idő óta nem működik, azért ez ettől függetlenül bizonyítékul szolgál, él még az összetartás igénye a perekediek között. Egy nyugdíjas beszélgetésünk során azt próbálja bi­zonygatni, mennyivel jobb volt itt az élet még a ki­lencvenes évek elején, később valahogy megválto­zott minden, irigyek lettek egymásra az emberek, nem becsülték mások tulajdonát, minden rosszat elmondanak a másikról. Persze ez csak néhány itt- lakóra vonatkozik, a többség most is mindent meg­tesz a település csinosításáért, fejlődéséért. Az út rendezett, az árkokat is beburkolták, tisztán tartják, s bár a vezetékes ivóvizet csak a kilencvenes évek elején vezették be, s jelenleg még sem földgázzal, sem szennyvízcsatornával nem büszkélkedhetnek, azon a véleményen vannak, előbb-utóbb mindenre sor kerül, hiszen dolgos nép lakik itt, ha valamit el­határoznak, jórészt meg is valósítják. Minderre nagyon is szükségük lenne, hiszen el­képzelésük szerint a falufejlesztésben a turizmus lehetőségeinek megteremtése a fő cél, s ahhoz bi­zony jócskán javítani kell az infrastruktúrán. A tele­pülés tulajdonában van egy 3,7 hektáros szabad te­rület, ebből szakítanának ki egy lakóövezetet is, később vásárolnának területet, ahol kialakítanák az idegenforgalmi központot, a horgásztóval, kem­pinggel. Az elképzelés ugyan még csak a rendezési tervben szerepel, a terület mezőgazdasági művelés alatt áll, közművekkel sem rendelkezik. Ebből az­tán látni lehet, hogy igencsak messze vannak még a jövőképben megfogalmazott elképzelések végre­hajtásától, ám a szándékuk egyértelmű, s ma már a kis lépésekkel megvalósított beruházásokat is eh- hez igazítják.____________________________■ Meg kérdeztük: elégedettek-e a biztonsággal? Sok a felderítetlen bűncselekmény Takács János (elektroműszerész): - Hogy sok-e, vagy kevés, azt én nem tudom eldönteni, de annyi bizo­nyos, van olyan bűncselekmény, amelynek elköve­tőit a mai napig nem tudták meg­találni. Nem nagy esetekről van szó, ám a község la­kosságát egy tyúklopás is felbá­torítja. Azt azért szeretném megje­gyezni, hogy amióta a körzeti meg­bízott működik, érezhetően csök­kent a bűncselekmények száma. Horváth József (nyugdíjas): - Egyáltalán nem vagyok elégedett a biztonsággal, hiszen valamikor ebben a faluban szinte nem is is­mertük a bűnö­zést. Most meg egymást követik a betörések, a lopások, s álta­lában nem talál­ják meg a tette­seket. Jó volna, ha a rendőrség jobban odafi­gyelne a falunkra, s idejében fel­derítené, kik a bűncselekmény el­követői. Tóth Margit (nyugdíjas): - Igen, elég sok a lopás a faluban, a kör­nyéken az erdőket is irtják. Nincs már visszatartó erő, mindent visz­nek, ami mozdít­ható. Legutóbb például a szom­széd konyha­kertjéből lopták el a hagymát, a gyümölcsösöket meg rendre meg­dézsmálják. Tet­tes persze nincs, csak sejtések az elkövetőkről, de hát ha nincs tettenérés, akkor sem- mit sem lehet bizonyítani. ■ A FALUBAN MINDIG IS VOLT egészségügyi szolgálat, ám a telepü­lés lakói szerint a szolgáltatásnak helyet adó váró- és vizsgálóhelyi­ség már nem felelt meg az ellátásra várók követelményeinek. Az ön- kormányzat éppen ezért határozta el, hogy új, korszerű orvosi ren­delőt épít. Az elhatározást tett követte, a rendelő kialakítását a falu tulajdonában lévő telepített gyorslakóházban végezték el. Az építke­zés finanszírozására a pénzt pályázat útján nyerték, a 6 millió forin­tos költséggel felépült szolgáltatóház műszaki átadása nemrégiben meg is történt. A rendelőben várhatóan még az idén elkezdheti tevé- kenységét a háziorvos. _______________________________________■ Kö zel van Pécs Az itt lakó munkaképes korú la­kosok közül szinte valamennyien munkahellyel rendelkeznek, leg­utóbb 5 munkanélkülinek járt le a segélyezésre jogosultsági idő­szaka. A legtöbben a közeli me­gyeszékhelyre járnak dolgozni, ez érthető is, hiszen a környéken jobbára csak Pécs kínál munkale­hetőséget. Perekeden és a környe­ző falvakban nincsenek nagyvál­lalkozások, a térségben élők leg­inkább abban bíznak, hogy a tu­rizmust kiszolgáló vállalkozások majd „felszívják” az időszakon­ként feleslegessé váló munkaerőt. Erre azonban még várni kell, hi­szen a természeti kincseket kiak­názó idegenforgalmi befektetések még el sem kezdődtek. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents