Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-06 / 153. szám
Ül 2003. Június 6., péntek BEMUTATKO Z I K 9. OLDAL KŐVÁGÓTÖTT 0 S A község vezetői A közel 350 lelkes település polgármestere Lévai Sándor. Alpolgármester: Kosztolányi Dezsőné. A képviselő-testület •tagjai: Cserősné Zengővári Beáta, Vizslár Irén, Kelenfi Lajos, Rab János, Bárdos György. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Bárdos György, elnökhelyettes Istenes Györgyné, képviselő Bogdán Tibor. A község a cserkúti körjegyzőséghez tartozik, körjegyző dr. Szász László. Az önkormányzat címe: 7675 Kővágótöttös, Kossuth utca 16. Tel: 374-688. A falunap programjából Június 8-án, pünkösd vasárnapján a közösségi ház avatásával egybekötött falunapon vendégül látják a lakosokat, szeretettel várják az elszármazottakat is. Pécsről a Domus- parkolóból 9 órakor és 11 órakor különjáratú buszok indulnak Kővágótöttösre Kővágószőlősről 11 óra 45-kor. Pécsre 18 órakor és a tűzijáték után indulhatunk vissza. A délelőtt játékos sportprogramokkal telik, 13 óra 30-kor emlékkövet állítanak az uránbánya tiszteletére Papp Béla vezérigazgató avatóbeszédével. 14 órakor az új közösségi házat dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke avatja, Tímár György plébános szenteli fel. Majd ünnepi műsor következik környékbeli együttesek fellépésével, 22 órától tűzijátékkal, bállal. Szolgáltatások, intézmények A községnek alsó tagozatos általános iskolája van, vezetője Bognár Lászlóné. A gyerekek számának csökkenése miatt a 153 éves iskola becsukja kapuit. A község háziorvosa dr. Pallos Zoltán, aki heti két alkalommal fogadja a betegeket az önkormányzat épületében lévő rendelőben, havonta egyszer reumatológiai illetve gyermek szakorvosi rendelés van. A helyi állatorvos dr. Kispál Zoltán. A központban lévő bolt és italbolt bérlője Bogolin Csabáné. A Mini Vegyesbolt cégtulajdonosa Vizslár Irén. kovagotottos. dunantulinaplo. hu Az oldal a kővágótöttösi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Kővágótöttös közösségi házat avat Pünkösd vasárnapján jelentős esemény színhelye lesz a festői szépségű falu: társadalmi összefogással pompás, vendégek fogadására alkalmas közösségi házat avatnak dr. Szili Katalin prszággyűlési elnök köszöntőjével. A festői szépségű, történelmi levegőt árasztó kisközség, amely az elmúlt években rohamléptekkel indult fejlődésnek, ismét jelentős fordulóponthoz érkezett a faluképet rontó öreg tűzoltószertár felújításával. Átépítése befejeződött, így június 8-án, pünkösdvasárnap gyönyörű, új panorámával ölelt közösségi házat avathat a falu lakossága. Az épületben helyet kapnak a civil szervezetek, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, fiatal és idős egyaránt kulturált körülményeket tudhat magáénak itt. A faluvezetés által meghatározott programba illeszkedő beruházást csak széles körű társadalmi összefogással lehetett megvalósítani, amelyhez az önkormányzat több mint 10 millió forintot nyert TEKI-pályázat útján. A kistérségi társulásban 2001-ben kötött megállapodás is nagyban hozzájárult ehhez, ugyanis a falvak egy része lemondott az évi fejkvótáról a kedvezményezett javára, hogy tudjon fejleszteni, majd azt követően a kedvezményezett község viszonozta ezt. Az egyik kitörési pontnak tartják a falusi turizmus elindítását. Ehhez kapcsolódhat az új közösségi ház, míg egy vállalkozó lovasturizmus elindítását tervezi a községben. Római katolikus műemlék templomuk, valamint a kutatás alatt álló földvár rekonstrukcióra szoruló maradványai is vonzerőt jelent az idelátogató turisták számára. A számos civil szervezetnek helyet adó közösségi ház A megszépülő templom Kővágótöttös - Bakonyával, Cserkúttal és Kővágószőlőssel együtt - azok közé a Pécs melletti települések közé tartozik, amelyekben a koraközépkori templomépítészet szépségeit megcsodálhatjuk. A gyönyörű római katolikus templom török kor előtti jellegzetességei - a régi ablaknyílások, keresztelőkút és sorolhatnánk - az 1980-1983 közötti nagyszabású restaurálás és átépítés után váltak láthatóvá ismét, megújult a toronysisakja is. Köszönhető mindez elsők közt Csonka Ferenc kővá- gószőlősi plébános ügybuzgalmának és szükséges terveket elkészítő Schöner Lászlóné Pusztai Ilonának, az akkori műemléki felügyelőség mérnökének. A templom sok évszázados épülete természetesen folyamatos gondozást igényel, amelyért nemcsak az egyház tesz sokat, hanem ereje szerint a falu is. Jelenleg is tart a felújítása, a vizesedési problémák megszüntetése. A munkálatokat az önkormányzat sikeres pályázaA falu virágos főtere a román kori templommal ta tette lehetővé, és a felújítás közelgő falunapot szeretnék első ütemének befejezésével a megtisztelni. _______ ______ ■ La kópark, panorámával Egyre nagyobb az érdeklődés a Pécs közelében lévő kistelepülés iránt, ami a lakosság erőteljes növekedésében is megnyilvánul, hiszen 1998-ban 314-en, tavaly pedig már 347-en éltek itt. Az igényeket kielégítendő az önkormányzat távlati terve az, hogy a község délnyugati részén - a kevés önkormányzati területek egyikén - csaknem 25 ezer négyzetméter területet vonjanak be a belterületbe és közművesítsenek építési telkek kialakítása céljából. így jönne létre itt egy szép, tágas lakópark gyönyörű panorámával. Természetesen a község növekedését ésszerű határok között szeretnék tartani. A meglévő magántulajdonú telkek elfogytak, mindenesetre falurendezési terv van: a golgotái úton újabb telkek kimérésére lesz mód. Ugyanakkor tiszteletben tartják a szőlőtulajdonosok akaratát is: nem kötelezik őket a birtokukban lévő kertek eladására, a szőlőtermesztés és borkészítés feladására. Hasonló elképzelés valósulhat meg a temető alatti részen is, ahol most még búzamező ring mintegy háromhektárnyi területen. Víz, villany és gáz van a faluban, ami csaknem összközműves házhelyek létrehozását teszi lehetővé. Az árakat csak becsülni tudjuk: egy 250 négyszögöl körüli közművesített telek 800-900 ezer forint. Kővágótöttös a társközségekkel - Cserkúttal, Bodával, Kővágószőlőssel, Bakonyával - közösen ismételten adott be pályázatot a szennyvíz-csatornahálózat megvalósítására is. Közösségépítő ünnepek, fölerősödő hagyományok Az önkormányzatnak kitűnő a kapcsolata a társadalmi szervezetekkel, ezt tükrözik szociális intézkedéseik, ünnepeik is. A lehetőségekhez képest segítenek az iskoláskorú gyerekek szüleinek iskolakezdési támogatással, buszbérletek vásárlásával, és a kezdettől fogva élnek a Bursa Hungarica pályázati lehetőségeivel, amely a felsőfokú intézményekben tanulóknak nyújt rendszeres támogatást. A közösségi szellemet számtalan esemény, program, játszóházak, fölerősödő hagyományok tükrözik. Elsők közt az idősekről való gondoskodást említhetjük, akiket minden esztendőben karácsony előtt köszöntenek is a fiatalabb korosztályok, és külön köszöntő illeti meg a 75 évnél is idősebb töttösieket minden év október 1-jén. Az erősődő civil szervezetek sorában a „Baráti Kör” nevet viselő nyugdíjasklubot Mihályka Istvánná vezeti, és fontos szerepe van a kiváló fehérborokat adó vidéken a Barics Gábor által vezetett polgárőrségnek is. A virágoktól pompázó közterek a Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület munkáját dicsérik, melyet Kelenfiné Barics Rita vezet. A 2002 áprilisában megalakult ifjúsági klub életét Bogolin Csabáné irányítja. ________________Megkérdeztük; Hogy érzi magát Kővágótöttösön?________________ „. .. ez a világ közepe!” Mihályka Istvánné (55 éves) rokkantnyugdíjas, a Baráti Kör nyugdíjasklub vezetője: - Édesanyám bányász volt, ő már 25 éve itt lakik. Szerettem kijárni segíteni, kaszálni. Tehenei is voltak. Elváltam és 1989- ben a 10 éves fiammal és a középiskolás lányommal jöttünk utánuk panelból. A gyerekeim Pécsett és Szentlőrincen laknak, de itt fognak építkezni. Ez a világ közepe! Korán kelek, locsolok, még Vasasra, az idősek otthonába is kijárok ebédet osztani. A baráti kör nyolc éve alakult, most nyertünk 160 ezer forintot a falunapra - a ruhákra is, amiben fellépünk. Hatan énekelünk is, a diákok citerával kísérnek bennünket. Özv. Kótyán Antalné (84 éves) nyugdíjas: - Itt születtem, ide jártam iskolába. Apám földműves volt, 1957- ben örököltem meg a házát. Egy fiam, két unokám, négy dédunokám van. Téeszben dolgoztam sokáig, de aztán 1974-ben műtötték - nyugdíjba kerültem. Fiam is nyugdíjas, Pécsett laknak, de sűrűn jönnek ki, segítenek. Amikor a gyerek elment, már csak disznókkal foglalkoztunk. Egy kataszteri hold a zárkert: már krumplit se vetettünk. De paprika, uborka, paradicsom, zöldség most is van. Én soha nem vágytam el innen. A szomszédasszonyom nagyon aranyos, kérés nélkül hoz nekem tejet. A faluban haragosom se volt soha, itt is szeretnék meghalni. László Károlyné (61 éves) nyugdíjas: - 1969-ben költöztünk be innen Tótvárról. Azt mondták, szennyezett a levegője: aki tudott, jött. A férjem évtizedekig urános volt, aztán a Golgotán éjjeliőr. Szegények voltunk akkor is, de otthon is dolgoztunk, tehenet, disznót tartottunk. Mind a három gyereknek szakmát adtunk a kezébe. Bennünket, mint cigánycsaládot is, nagyon szerettek - itt nem nézik le egymást az emberek. Nagyon jó a polgármesterünk is. A testület együtt dolgozott a többiekkel a faluházon... Az életünk? Most talán annyival könnyebb, hogy a férjemmel ketten vagyunk. De ha jut, mindig adunk a gyerekeknek is... Obendorf Renáta (21 éves) főiskolai hallgató: - Tizennégy éves koromig Pécsett, a Kertvárosban laktunk, amikor apuék úgy döntöttek, kiköltözünk. Ez valamennyiünk érdekeivel találkozott: bátyám gépésztechnikus, én meg nagyon szeretem az állatokat. Bátyámnak autószerelő-műhely kellett, nekem kutya... A barátommal a Golgotán néztünk építési telek után, tetszik neki is ez a környék. Autóval hamarabb be lehet jutni a centrumba, mint Kertvárosból. Én a szüleimtől sem szeretnék messze kerülni. Az is nagyon jó, hogy ezeknek a kis falvaknak a fiataljai szoros kapcsolatot tartanak egymással. Nagy a mozgás, tudunk egymásról. Kelenfiné Barics Rita (36 éves) adminisztrátor, a faluszépítők elnöke: - Egy évig Pécsett is laktunk a férjemmel - én akartam visszajönni. Ma már a férjem is elfogadja, sőt képviselő. Szeret tenni másokért... A tizenhárom éves fiunk már itt > született, szeret itt Töttösön. A Faluszépítő és Környezetvédelmi Egyesületünk 5 éves. Nemcsak a fűnyírásra, virá- gosításra, és a tisztaságra ügyelünk - ez jó irányban formálta a szemléletünket is -, de mindenkivel együttműködve borvérsenyt, kirándulásokat szervezünk, bábszínházba visszük a gyerekeket. Nagyot változott a falu az önkormányzatiság révén. 1-t i I A FALUNAPRA készülő diákok citerazenekara
