Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-04 / 151. szám

2003. Június 4., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTUR £ A vállalkozók és a bank kapcsolata Vállalkozás alapítása bátorságra vall! Bátorság kell egy ötlet megvalósításához, a működtetéshez, a megtakarított pénz befektetéséhez, hitelfelvétel­hez és hogy fejest ugoijunk az ismeretlenbe. A világon milliók váltak bátrakká. Ez az éltető­je a magánszektornak, ez a növekedés és az or­szág gazdasági gyarapodásának motorja. A ta­pasztalatok szerint azok az országok, amelyek tá­mogatják vállalkozóikat, fejlődtek és virágoztak, míg azok az országok, melyek nem kellően segí­tették a vállalkozókat, siralmasan szerepeltek. A kormányoknak tehát van feladata. A megfe­lelő politika és a támogatási programok döntő fon­tosságú szerepet játszanak a vállalkozók segítésé­ben. A magyar rendszerváltás minden kormányá­nak volt vállalkozásfejlesztési koncepciója. Ma­gyarország a piacorientált reformok útját válasz­totta. Jelen írás ennek egy szeletéről, a forrásokról szól, egy sajátos és messze nem értékén kezelt ta­karékszövetkezeti szemszögből. A takarékszövetkezetek a XIX. század végi hi­telszövetkezetek szellemi jogutódai, melyek böl­csője a falvakban, a kisvárosokban volt, ahol az vállalkozók viszonya agránumban érintett szereplők egyszerre betétes 1 képvisel. Ezzel a hazai bankrangsorban az integ­ráció megőrizte a tavaly elfoglalt ötödik helyét. A kétmilliós ügyfélkörnek a takarékszövetke­zet a helybeli szolgáltató, hisz a bankok regionális vagy még magasabb szintű szerveződést követ­nek, míg a „takszövök” körében megmaradt a helyben döntés rendszere, ami egyre nagyobb üz­leti erőt produkál, és egyre több ügyfelet vonz. A pozitív folyamatok mel­lett a pénzintézeti szektor nagy részének számos nem várt nehézséggel kellett megküzdenie. A pénzinté­zeti piac egyes szereplői in- dokolatlan előnyben részesültek a támogatott pénzügyi termékek, mint a diákhitel, a mikrohitel, a gazdahitel, a Széchenyi Kártya irányított elosztá­sán keresztül, figyelmen kívül hagyva a legtöbbet hangoztatott takarékszövetkezeti versenyelőnyt, az 1600 fiókot, a kisvárosi és vidéki jelenlétet. Szigetvár és a PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYÍELTÁRO SOROZAT és hitelfelvevő pozícióban teremtettek forrást ma­guknak. Ezek a hitelszövetkezetek és a helyi taka­rékpénztárak hozták el Pécs-Baranya számára az első aranykort. Azaz a régió gazdasági szereplői a régiós bankokra támaszkodva teremtették meg a megye gazdasági prosperitásának ma is fellelhető nyomait. Jelen sorozat a baranyai zsákutcáról szól, mi­közben az eddig megszólaltatott szereplők siker- történetek szereplői, valódi szellemi műhelyek. Magam is úgy gondolom, problémák, hiányok voltak, vannak, lesznek, de bízni kell önmagunk­Dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarék- szövetkezet elnöke. Hódmezővásár­helyen született, iskoláit mind Pécsett végezte, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem jogi karán diplomázott. Jogászként munkahelye volt a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság, a Pécs- remenypusztai Mgtsz, a Baranya Me­gyei MÉSZÖV. 1991 márciusa óta iná- nyílja a Szigetvári Takarékszövetkezetet. 1995-98 közöttaz OTSZ elnöke, 1997-99 között a PSZÁF elnöki tanácsadó­ja, 2000-től az ÓBA IT elnöke, 1995-ben az Év Üzletembe­re, 2001-töl Patapoklosi díszpolgára. ban. Hisz ellentmondás van abban is, hogy a Szi­getvári Takarékszövetkezet 1991-ben a megyében is csak az 5. volt a takarékszövetkezetek közt, míg 1996 óta az ország legnagyobbja! Továbbá a tíz legnagyobb között még két baranyai város, Mo­hács és Siklós takarékszövetkezete is ott van. Persze mondhatják, jól megy a bankoknak mostanában; a magyar gazdaságban zajló pozitív tendenciák elősegítik a pénzintézetek jó teljesít­ményét. A gazdasági növekedés ugyan lassult, de még így is az uniós átlag kétszerese közelében maradt. A gazdasági növekedés hatására jelentő­sen bővülő vállalati hitelezés, valamint az állam által támogatott lakáskölcsönök növekedése a pénzintézetek sikerének kulcsa. A takarékszövetkezetek A takarékszövetkezeti szektor számára 2002 si­keres évnek bizonyult. A166 szövetkezeti hitelin­tézetet és a Takarékbankot magába foglaló taka­rékszövetkezeti integráció együttesen 820 milliárd forintra rúgó mérlegfőösszege 7,6%-os piád súlyt Sokan pesszimistára színezik a képet, de a fej­lettség tekintetében gyakorlatilag a helyén van a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektor. Az ország teljesítményéhez és általános jellemzői­hez mérve a kkv-k munkamegosztásának jelen­legi foka megfelelőnek mondható. A pénzügyi, üzleti, piacépítési ismeretek hiánya viszont elke­serítő. A vállalkozók többségének nincs elég ide­je, energiája, se türelmei!), hogy minden téren megfelelően menedzselje cégét. Egy nemrégen napvilágot látott felmérés szerint a kkv-knak csak töredéke kezdte el a felkészülést az EU-csat- lakozásra főleg az információk hiá­nya miatt. Pécsett a megkérdezettek 30%-a nincs, 28%-a kevéssé van tisz­tában azzal, hogy miként kell megpá­lyázni az EU-s forrásokat. Jelen cikksorozat beszámolói, a statisztikai adatok, de még maguk a vállalkozók is elkeserítő képet feste­nek a megye gazdaságáról. Gyakran hallani a vállalkozóktól, hogy nem képesek finanszírozni a fejlesztése­ket, az innovációt, ami záloga lehet a piacon maradásnak, illetve a töretlen fejlődésnek. A finanszírozás hiánya pedig a mikro- és kisvállalkozásokat a legjobb esetben is csak a helyi pia­con tartja, de a terjeszkedést nem te­szi lehetővé. Figyelemre méltó azonban, hogy a GDP-teljesítmények alapján Baranya a maga 11. helyezésével nem került az ország hét legelma­radottabb megyéje közé, bár ezáltal újabb for­rásoktól esik el. Takarékszövetkezetünk e térségben a vállalko­zói hitelállományok nagyságát tekintve három ke­reskedelmi bank mögött a 4. helyen áll. Baranya megye közel 35 ezer gazdálkodó szervezetének 1/5-e vezeti számláját takarékszövetkezetünknél, melyek 70%-át egyéni vállalkozó vagy betéti társa­ság nyitotta, tehát döntő többsége ügyfeleinknek mikro- vagy kisvállalkozás. A hitelállomány nőve kedésének 64%-át az éven túli vállalkozói hitelek adták. A kedvező piád tendenciák miatt megnőtt a beruházási kedv. Vállalkozói hitelállományunk nagy volumenű bővülés mellett 9,9 milliárd forint, amely 232 db éven belüli, 602 db éven túli és 203 db mezőgazdasági hitelből adódik össze. Egy hi­tel átlaga 9,5 millió Ft, amely az ún. nagyhiteleink nélkül mindössze 5,1 millió Ft. A tavalyi évben nyújtott hitelek az ágazati megoszlást tekintve: mezőgazdaság 28%, kereskedelem 20,5%, építő­ipar 10,9%, feldolgozóipar 8%, ingatlanügyek 6,4%, pénzügyi tevékenység 2,5%. A hiteltípusok között az éven belülieknél a leg­nagyobb, 11,6 millió Ft az egy hitelre jutó tőkeösz- szeg, ugyanez a szám az éven túli hiteleknél 8,5 millió, a mezőgazdaságiaknál pedig 8,1 millió Ft. A területi adottságok és a megye gazdasági fejlett­ségének szintje miatt a takarékszövetkezet hitelál­______________ lományának 20%-a a mező­gaz daságba kihelyezett hitel. Ezért volt veszélyes az amúgy forráshiánnyal küz­dő mezőgazdaság hitelezé­sében elkötelezett és a ter­melőkkel szinte együtt élő takarékszövetkezetek kizárása a finanszírozásukból. Felméréseink szerint a hozzánk forduló vállal­kozói ügyfelek csak kis részét .riasztják el” az elő­szűrés folyamán felmerülő kérdések, feltételek. Statisztikáink szerint a befogadott kérelmek l-2%- át utasítjuk el a nem megfelelő fedezettségre vagy az elégtelen üzleti tervre hivatkozva, azaz az ügy­felek túlnyomó többsége hitelképesnek bizonyul. Hozzátartozik, hogy a hitelek 4-5%-ának visszafi­zetése válik a futamidő alatt kérdésessé. Az esetek kevesebb, mint 0,5%-ban fordul elő, hogy a vállal­kozó nem hajlandó a bankkal együttműködve mi­nimális veszteséggel befejezni a tevékenységet. Érdekesség, hogy a kereskedelmi bankok által kockázatosnak tartott mezőgazdasági hitelek, bár az ágazat miatt nálunk is különös kockázatúak, de mégsem tartoznak a problémás hitelek közé. A kedvező arányok mellett a közel hétezer vál­lalkozói ügyfelünk kevesebb, mint 15%-a (!) vette csak igénybe hitelezési szolgáltatásainkat, azaz mintha a vállalkozók eleve tartanának a hitelfelvé­teltől, a kockázattól, miközben a kezelhető kocká­zatra szükség van egy vállalkozás fejlődéséhez. Vannak kihasználható lehetőségek A Szigetvári Takarékszövetkezet elnökeként az a tapasztalatom, hogy forráshiányról nem beszél­hetünk. Igenis vannak lehetőségei a térség vállal­kozóinak, amelyeket elfogadható kockázatválla­lással hatékonyabban ki lehetne használni. Jelenleg számolatlan hitellehetősége adódik a vállalkozónak; támogatott és nem támogatott egy­aránt. A teljesség igénye nélkül: beruházási, forgó­eszköz és lombardhitelek banki forrásból; zöldhi­tel, tőkepótló hitel, gépvásárlási hitel, Európa-hi- tel, SAPARD; a Széchenyi Vállalkozás Fejlesztési Program pályázatai; energiatakarékossági pályá­zatok; a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ta­nács pályázatai. Tény az, hogy fel kell készülni a banknak és a vállalkozónak is arra, hogy a magasabb elvárások­nak megfeleljen. Ahhoz, hogy versenyben marad­junk akár csak a helyi piacon, tanulnunk kell, fel kell készülnünk a kihívásokra. A térség esélyeit, a dinamikus növekedés lehetőségét az is nagyban meghatározza, hogy az oly sokat emlegetett regi­onális összefogás és együttműködés hangzatos szóvirág marad, vagy a gyakorlatban is látható eredményei lesznek. Nem lehet véletlennek te­kinteni, hogy az EU-s támogatások haszonélvezői az önkormányzatok és a kis- és középvállalko­zók. Éppen ezért kellene az önkormányzatoknak, a kamaráknak és a régiók, kistérségek életét leg­jobban ismerő takarékszövetkezeteknek a mainál sokkal életszerűbb, egymásra figyelő együttmű­ködést keresni, és végre megtalálni! (További részletek: www.dunantulinapb.fm) Dr. Kiss Endre A POSZT-díjak döntnökei AIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó hivatalos verseny­programjában 15 előadás sze­repel, és három zsűri figyeli folyamatosan a produkciókat. A legjobb daraboknak és sze­replőknek a június 14-i gála­műsor keretében több, mint egytucat díjat adnak át. A szakmai és a színészzsűri ösz- szeállításánál tekintettel kellett lenni arra, hogy a versenydara­bok alkotói, előadói ne legyenek érintettek, és ez a feltétel igen sok előre tervezett személyt kiejtett. A szakmai zsűrit így csak a meg­hívott előadások időpont-egyezte­téseit követően lehetett kiválasz­tani. A kilenc díjat odaítélő társa­ság elnöke Magyar Judit Katalin színikritikus, esztéta lett. A társai: Berzsenyi Krisztina díszlet-, jel­mez- és látványtervező, Fodor Ta­más színész-rendező, Takács Ka­ti színművésznő, és két külföldi szakember, Arthur Sonnen Hol­landiából, valamint Malgorzata Sémii Lengyelországból. Ok dön­tenek a legjobb előadás, férfi és női főszereplő, rendezés, férfi és női mellékszereplő, díszlet, jel­mez, dramaturgdíjakról, valamint egy különdíjról. A színészeket a Maszk Orszá­gos Színészegyesület delegálta a színészzsűribe, és ismert nevek, Galambos Erzsi, Schubert Éva, Szakácsi Sándor, Szarvas József, valamint Szélyes Imre alkotják a két díjról döntő művészcsapatot. Ők az idén a legjobb színész alakí­tásért két személyt is jutalmazhat­nak. Emellett a Baranya Megyei Önkormányzat is díjat alapított, a Hívó szaklap a színházért az évad­ban a legtöbbet tevő médiát jutal­mazza, a Súgó színházi magazin pedig külön köszönti a legjobb harminc év alatti színművészt és színművésznőt. A közönségzsűrit Bucsányi Eri­ka tanár, Balogh Margit nyugdí­jas, Huziánné Horváth Csilla köz­gazdász, Dömötör György nyugdí­jas és dr. Bakonyi Sándor állator­vos alkotja. MÉSZÁROS B. ENDRE MÚZEUMBARÁTOK JUBILEUMA. A Tájak Korok Múzeumok Egyesület Pécsi Klubja a Nemes Endre Múzeum kertjében ünnepel­te megalakulásának 15. évfordulóját. Tillai Gábor egyesületi elnök könyvjutalmat és a világörökségi cisztogram emlékplakettet adta át az egyesület legaktívabb tagjainak. A jubileum résztvevői megtekint­hették Varga Rita bőrdísz-kézműves munkáit, Polgár Zsuzsa mézes­kalács-készítő kézműves (képünk bal szélén) a mézeskalács-díszítés fortélyaiba avatta be az érdeklődőket. ________________________se. If jú tehetségek a pódiumon Az Ifjú Tehetségek Pódiuma soro­zatban lép fel ma este a Művésze­tek Házában Szakács Zoltán (hege­dű) és Szabó Ferenc (zongora). Mindketten a Pécsi Művészeti Szakközépiskola végzősei, és mindketten a Zeneakadémiára ké­szülnek. Szakács Zoltán már 1998- ban elnyerte a Magyar Muzsikás Fórum különdíját a Zathureczky Ede-emlékversenyen, s ötödik éve rendszeres részvevője Szabadi Vil­mos mesterkurzusainak. Szabó Ferenc négy és fél éves korában kezdte meg zenei tanul­mányait. Az országos szolfézsver­senyeken két első helyezést is el­ért, a zongoraversenyeken kétszer is különdíjas volt, s 1999-ben har­madmagával képviselte Magyaror­szágot a Concertino Praga Nemzet- közi Ifjúsági Versenyen. cs. l Kétszintű érettségi, minőségibb pofonokkal Érvek és ellenérvek kereszttüzében megérkezett a kétszintű érettségi hivatalos formai és tartalmi rendje, a követelmények megjelentek az oktatási tárca internetes honlapján, sőt lezaj­lottak az új szinteknek megfelelő első próbavizsgák is. Az emelt szint azonban a friss tapasztalatok szerint aránytalanul nehezebb a hagyományos változatnál, a tanulók viszont külö­nösebb fontolgatás nélkül abba a nyakörvbe dugják a fejüket, amelyet színesebben kínálnak nekik.- Kifejezetten könnyűnek tűntek a próbaérettségi kérdései, a dolgoza­tom mégis rosszabb eredménnyel zárult, mint az iskolai érdemjegyem- mondja Kata, a harmadikos leőweys gimnazista, aki az elsők kö­zött adott számot a tudásáról közép­szinten matekból, angolból és ma­gyarból.- Egy hetet készültem erre a vizs­gára, és meg kell mondjam, a leg­meglepőbb az volt, hogy milyen könnyű összegezni és felidézni az első évek tanyagát - ez az iskolatárs, Péter véleménye. - Más kérdés, hogy nem kaptunk támpontot, nem igazán tudtuk, hogy miből kell ké­szülni, így nehéz volt átállni az újfaj­ta számonkérésre. Minden eddigi­nél jobban díjazták a kreativitást, de éppen emiatt szubjektivebb lehet a feleletek megítélése is. Valódi hasznot az jelentett, hogy szereztem egy kis vizsgaru­tint.- Megvizsgál­tam az Oktatási Minisztérium honlapján, hogy ma­tematikából mit tartalmaz a közép- és az emeltszint - tudtuk meg Bereczkiné Székely Erzsébet közép­iskolai matematikatanártól. - Elöljá­Dr. Szolcsányi Jánosné róban kiemelném, e tárgyból a leg­kevesebb a változás a régi rendhez képest. Az eddigi közös felvételi írásbeli színvonala megfelel az emeltszintnek, míg a korábbi iskolai érettségi jelenti a középszintet. Mindemellett a két követelmény­szint között matematikából 150-200 százaléknyi a különbség.-A Leőwey Gimnáziumban 240 másodéves tanuló van, és minden diák legalább két tárgyat választott emeltszintű képzésben, de akadtak néhányan, akik harmadikat is be­vállaltak. A történelem az éllovas (107), alig marad el a matek (90) a magyar (83), a biológia (53), míg a másodvonal vezetője az angol és a kémia - számol be az első kétszintű érettségire történő felkészítés jelent­kezési adatairól dr. Szolcsányi Já­nosné igazgatónő. Hozzáteszi, ő a legnagyobb tragédiát a kétszintű érettségivel kapcsolatban abban lát­ja, hogy az iskolák a legjobb képes­ségű diákjaikat nem látják, nem hallják majd szerepelni az érettsé­gin, a kiemelkedő feleletek, vagyis a befektetett munka visszaigazolása ezentúl elmarad. A kétszintű érettségire történő feliratkozás emellett mégjó néhány furcsaságra rávilágított. így arra is, hogy miközben az egyetemek kizá­rólag a nyelvi szakokon követelik meg az emeltszintű érettségit, a közismert nyelveken túl (angol, né­met, francia) viszont még az elit- gimnáziumok sem biztosítják a kü­lön nyelvi felkészítést, ha csak 4-5 tanuló jelentkezik. A felvételinél az is gondot jelent majd a nyelvi kép­zésben, hogy az emeltszintű érett­ségik négyese, ötöse középfokú nyelvvizsgát ad, de a középfokú nyelvvizsgát szerzett diák nem kap automatikusan emeltszintű érettsé­git. Vagyis hiába beszéli a nyelvet, nem jelentkezhet nyelvszakra, de kettes emeltszintű érettségivel be le­het rá kerülni. Ugyanakkor matek­ból, magyarból, töriből Dunát lehet rekeszteni az emeltszintű érettsé­gikkel, annak ellenére, hogy sehol nem követelmény a felvételihez a rozhat, de ha csak hármasra teljesít, ’ megszerzésük. így miközben túlter- akkor jobban jár a középszintű vizs- helt gyerekekről beszélnek minden gával, ahol kisebb tudással mesz- fórumon, újabb csomagot akaszta- szebb juthat, mert a saját tanárai nak a gimi utol- vizsgáztatják, és a bajban is kisegí- só két évében a tik. nyakukba. A Leőwey matematikatanára er­Arra már- Ró- ről a kérdésről így nyilatkozott: - Mi na Géza, a pécsi úgy fogunk osztályozni ezután, önkormányzat hogy aki középszinten ötöst érde- oktatási főtaná- melt ki, az emelt szinten is ötös lesz. csosa hívta fel a Mert ana törekszünk, hogy a gyerek figyelmet, hogy sok pontot vigyen magával, de mel- bizonyos tár- lette plusztudást is szerezzen, gyakból eleve el- Az is bizonyos, hogy a tanulók az kerülhetetlen a plusz súly vállalása, utolsó években válthatnak, külön- Matematikából például bizonyos té- bözeti vizsgával harmad, negyedév- makörök, melyek az egyetemi kép- ben is felvehetik egy tárgyból az zés fontos részei, csak emelt szinten emelt szintet, vagy bármikor vissza- találhatók meg a tananyagban. Aki léphetnek a középszintű osztályba, tehát kihagyja a gimiben, az később és ezért hivatalosan nem érhetik bukhat bele a „lazításba”. hátrányok. Mindemellett nem árt De mit nyerhet, és mit veszíthet a megjegyezni, hogy emelt szintről diák, ha a magasabb szintet választ- igen nagyot zuhanhat a rosszul tel- ja? Szakmai becslések szerint a leg- jesítő diák, míg középszinten rend- alább másfélszeres tudásanyag elsa- re alátolják a hokedlit, játításáért 5-10 pluszpontot kasszí- ________________mészáros b. enpre >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents