Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-29 / 175. szám

2 KÖRKÉP 2003. JÚNIUS 29. HÍREK RMDSZ: most már jó a státustörvény ■ MAROSVÁSÁRHELY - A Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség szerint a magyar kedvezménytörvény je­lenlegi formájában alkalmazható a Magyarországgal szomszédos államokban. Az RMDSZ belső parla­mentjeként működő Szövetségi Képviselők Taná­csának állásfoglalása szerint a módosított kedvez­ménytörvény nagy mértékben elősegítheti a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzetek közti bizalmi viszonyt, a magyar nemzeti közösséghez tartozó személyek esélyegyenlőségének javítását. Haider egyelőre nem tér vissza ■ BÉCS - Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jövő évben esedékes kongresszusáig Herbert Haupt marad az el­nök, így Jörg Haider egyelőre nem tér vissza a párt élére. A hírt maga Haupt jelentette be tegnap, a párt elnökségi ülése után. A tanácskozáson a kilenc tarto­mányi szervezet közül hat követelte, hogy Haider tér­jen vissza a párt élére. A szavazáson négyen emeltek szót Haupt helyén maradása ellen, s az is tény, hogy a közös fotón nem szerepel a Haider visszatérését leg­jobban követelő karintiai és a bécsi szervezet elnöke. Az Iszlám Dzsihád is tűzszünetet tart ■ GÁZA - A Hamász után az Iszlám Dzsihád is bejelen­tette, hogy kész a három hónapig tartó tűzszünetre Izraellel. Mohammed al-Hindi, a szélsőséges palesz­tin szervezet egyik vezetője tegnap közölte, hogy az Iszlám Dzsihád három hónapra feltételesen leállítja Izrael elleni akcióit. Nyilatkozatából nem derül ki, hogy szervezete milyen feltételeket szabott, de a hírt legkésőbb holnapig hivatalosan is bejelentik. Vadásznak az amerikai katonákra Bi BAGDAD - Újabb amerikai katonák vesztették életü­ket Irakban. Tegnap megtalálták annak a két katoná­nak a holttestét, akik terepjárójukkal szerdán este tűn­tek el. Egy másik amerikai katona szintén meghalt, négy pedig megsebesült Bagdad északi részén, amikor tegnapra virradóra páncéltörő rakétákkal lőttek egy amerikai harci járműre. Özönvíz pusztít Indiában ■ GUVAHATI - Több mint 50 ezer embert telepítettek ki tegnap virradóra az északkelet-indiai Asszám állam­ban, ahol a heves monszunesőzések újabb áradáso­kat okoztak. Csaknem ötven falut öntött el az ár az ál­lam keleti járásaiban. A helyi hatóságok további ára­dásoktól tartanak. Madzsulin, a világ legnagyobb folyami szigetén több mint 35 falu vált az áradás áldo­zatává, innen 20 ezer embert kellett kitelepíteni. Újabb Bin Laden-videofelvétel ■ ISZLÁMÁBÁD - Oszama bin Laden, az al-Kaida ter­rorhálózat vezérének újabb USA-ellenes felhívását tartalmazó videofelvételt találtak a pakisztáni hatósá­gok egy elfogott terroristagyanús személynél. A felvé­telen Oszama bin Laden arra szólítja fel híveit, hogy Szaúd-Arábiában intézzenek támadásokat amerikai érdekeltségek ellen. A pakisztáni titkosszolgálat sze­rint a felvételt az al-Dzsazíra hírtelevíziónak szánták. Kinek kell a kórház? vállalkozások aránya (százalék) Összes finanszírozás (milliárd forint) Háziorvos, ügyelet 83,00 _J 45,5 (fFoBásza' 64,38 | 16,2 1 | \ Fekvőbeteg-szakellátás | 0,63 284,2 < Beteg- és halottszállítás _J 32,27 4,8 Múvesekezelés 89,03 _J 13,0 i. Ij CT, MRI ,] 33,50 8,5 j|r - - ,r .. Otthon* szakápolás 82 ,27 I-6 Bár az ellenzék szerint a „rabló­tőke" rászabadítása a kórházakra az egészségügy padlóra kerülését jelentheti, egyelőre a gyógyszer- cégek és orvosiműszer-gyártók nemigen akarják a pénzüket koc­káztatni az intézmények megvásár­lásával. A szakértő szerint a bizony­talan gazdasági helyzet és az ala­csony megtérülési mutató miatt a szakmai befektetők egyelőre kivár­nak, de minden forintjuk jól jön a sanyarú helyzetben lévő ágazatnak. ■ Már most bizonyosnak látszik: az ellenzéknek az a vádja, miszerint sú­lyos visszaélésekhez vezet az, hogy ugyanaz vesz, mint aki elad - azaz az egészségügyi intézményben tulaj­donhoz jutó gyógyszergyár például a saját maga által készített pirulákat vásárolja meg egyelőre nem igazo­lódik be, hiszen a szakmai befekte­tők többségének esze ágában sincs tulajdont szerezni a rendkívül rossz helyzetben lévő ágazatban. Van olyan gyógyszercég, amely arra hi­vatkozik, nem illik a profiljába, más­felől azonnal megtámadnák őket, más úgy véli, a költségek 10 százalé­kát költik csak pirulákra, ezért nem érdemes egész kórházat venni, a leg­többen azonban a bizonytalan jogi, gazdasági helyzetre hivatkoznak. A szakértőket nem lepte meg, hogy nem indult meg a vásárlási roham, hiszen az egészségügy a mai finanszírozás mellett nem ígérkezik jó befektetésnek. Kurucz Beáta egészségügyi szak- közgazdász szerint túl sok a szigorí­tás (csak tőkeemeléssel, és akkor is csak kisebbségi tulajdonhoz juthat­nak az intézményben, továbbá há­rom esztendeig meg sem tudhatják, mi történjk a pénzükkel), így nem csoda, hogy a szakmai cégek nem vágnak bele a privatizációba. De az is gondolkodásra készteti őket, hogy az egészségügyben alig van mit fize­tőssé tenni, és a magyar lakosság is ahhoz szokott hozzá az elmúlt évti­zedekben, hogy gyakorlatilag min­den ellátás ingyenes. A Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók el­nöke lapunknak azt mondta: a be­fektetők - a művesekezelők, a rönt- genesek, a laborosok - inkább a meglévő szolgáltatásaik színvonalát szeretnék emelni. Később, a kedé­lyek megnyugtával, a feltételek ki­kristályosodásával persze ezek a cé­gek is felléphetnek vevőként. Töme­ges privatizációra azonban még eb­ben az esetben sem lehet számítani ­állítja a közgazdász -, az ágazat rendbetételéhez szükséges 1500 mil­liárd forintnak csak a töredéke vár­ható bevételként. De minden egyes forintnak örülnünk kellene, hogy le­gyen pénz a műszerek megjavításá­ra, ne omladozzanak tovább a falak, legyen szappan a mosdóban. Hegedűs Miklóst sem lepte meg a helyzet. Még nem lehet tudni, mi­lyen feltételekkel lehet privatizálni, így valószínűleg heteket, hónapo­kat kell várni a jelentkezőkre. S a hazai egészségügy még mindig ma­gán viseli az előző rendszer torzu­lásának nyomait: nem tisztázottak a tényleges árak, a költségek, az ál­lami támogatás összege, a betegek fizetési hozzájárulásának mértéke. A magántőke pedig csak akkor tud kalkulálni, felmérni, megéri-e neki befektetni, ha valóságos költség- viszonyokat lát, először tehát eze­ket kell megteremteni. A GKI Gaz­daságkutató Rt. igazgatója szerint az ország meglehetősen lerongyo­lódott gazdasági állapotban van, a költségvetési hiány nagysága, a gyenge forint miatt a külföldi befek­tetők szemében most nem számí­tunk vonzó célpontnak. A kastély állami kézben van, nem nyúlunk hozzá - közölte Esterházy Antal az Esterházy-huszárok nemzetközi találkozó­ján a fertődi kastélyban. Az Esterházy család feje elmondta: a család nem akar tulajdonjogot a fertődi Esterházy-kastély- ban, de szívesen fogadta a magyar kormány ajánlatát, mi­szerint egy lakosztályt bocsátanak rendelkezésükre. A teg­napi eseményen a francia hadsereg páncélos egysége, az 1764-ben Franciaországban megalapított 3. Esterházy- huszárezred jogutódja találkozott az eisenstadti (kismartoni) hagyományőrző Esterházy-huszárokkal. A francia huszár­ezred alapítása Esterházy Bálint gróf nevéhez fűződik, aki II. Rákóczi Ferenc oldalán harcolt az osztrákok ellen. A MIEP és Lenin ■ A „lopakodó kommunizmus” el­len tüntetett a MIÉP-esek mintegy 150 főnyi csoportja tegnap Duna­újvárosban. A demonstrációra azért került sor, mert néhány hete a du­naújvárosi múzeum udvarán he­lyeztek el egy a rendszerváltás óta raktárban tárolt Lenin-szobrot. Újra Kövér ■ Kövér Lászlót választotta elnökévé a Fidesz országos választmánya. A Pannonplast-ügy kapcsán a választ­mány arra kérte a frakciót, hogy el­lenzéki képviselők bevonásával rész­vizsgáló bizottságot hozzanak létre. Az MSZP szerint álszent, hogy azok javasolják ezt, akik kormányon aka­dályozták a bizottságok alakulását. Semjén az elnök ■ Semjén Zsoltot választotta a párt elnökévé nagy többséggel a Keresz­ténydemokrata Néppárt országos választmánya tegnap Budapesten. A pártelnök elmondta, hogy Varga László - a nemrégiben elhunyt KDNP-elnök - végakarata volt, hogy kövesse ezen a poszton. MSZP: jövőre több jut ■ Ülésezett az MSZP választmánya. A párt- politikai ankéton Szekeres Imre, a szocialis­ták alelnöke kijelentette: jövőre körülbelül 6-7 százalékkal több pénze lesz az állami költségvetésnek, mint idén. Ezt még „meg­fejelte” azzal, hogy 2004-ben „nem lesznek megszorító intézkedések”. Jánosi György, a választmány elnöke el­mondta: a testület ülésével ténylegesen meg­indult a párt megújítása, mivel a választ­mány megtárgyalta a párt hosszú távú prog­ramjáról szóló vitaanyagot is. Némi meg­lepetésre a rivális Fidesz politikusaitól már sokszor hallott kijelentést is tett, ez így szólt: „A globalizációban is meg kell őrizni a nem­zeti értékeket...” A grémium a gazdaság helyzetét is megvitatta. „2004-ben gazdasági növekedés lesz Magyarországon, a mainál alacsonyabb infláció, nőni fognak a bérek, nem csökkennek a kiadások” - jósolta Sze­keres Imre. Az eseményen felszólalt a párt­elnök is. Kovács László hangsúlyozta, hogy 2002-ben és 2003-ban összességében 22 szá­zalékkal nőnek a reálkeresetek, és már 15 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke. Megemlítette, hogy a vártnál lassabban fejlő­dik a világgazdaság is. Az ellenzéket bírálva rögzítette: „Felelősek vagyunk azért, hogy a gátlástalan, saját érdekeiknek az ország, a nemzet érdekeit alárendelő erők ne kapa­rinthassák meg ismét a hatalmat.” MDF: súlyos Politológusok, elemzők egybehangzóan állítják: súlyos válságba került az MDF. Már nemcsak a Polgári Körökhöz átigazolt Hende Csaba ügye osztja meg a párt vezetőségét, hanem az is, hogy távoznia kell-e Dávid Ibolyának a párt éléről. Közeledik ugyanis az Európai Parlament magyar képviselőinek megválasztása, a Fórum pedig csak 1-2, legfeljebb 3 száza­lékon áll. Ha pedig nem érik el az ötszázalékos küszöböt, s nem lesz euró­pai képviselőjük, az a Fórum halálát jelentheti. válság a köbön Dávid: mi soha nem váltunk kétszínűvé Lezsák Sándor visszanéz Lakitelekről ■ Nagyon rossz passzban van az MDF. Nem elég, hogy a párt népszerűsége még mindig legfeljebb csak 3 százalé­kot ér el, a tévékurátorok és a médium elnökének választása, továbbá az orbáni sugallatra készült lisszaboni je­lentés kommentálása ügyében árulással vádolták meg őket jobboldalon. A Pol­gári Körök főszervezője, Hende Csaba - aki gyakorlatilag nem vesz részt a frak­ció munkájában - megítélése pedig megosztja a pártelitet. Ráadásul Stumpf István, az Orbán-kormány kancellária­minisztere felvázolt egy olyan straté­giát, miszerint az MDF számára nem marad más lehetőség, mint beolvadni a Szövetségbe, vagy hű szövetségesként teljesen alárendelődni a Fidesznek. Az MDF héten megtartott frakció- és egyben elnökségi ülésének az évértéke­lés mellett az lett volna az egyik legfon­tosabb kérdése, hogy mi történjen Hendével, akitől mind az országos el­nökség, mind a választmány megvonta a bizalmat: Ámde a kiszivárgott hírek sze­rint a párt egyik emblematikus szemé­lye, Lezsák Sándor azt is felvetette, hogy Dávid Ibolyának talán le kellene monda­nia vagy legalább alapvető változtatáso­kat kellene végrehajtania, mert ha min­den marad a régiben, az a Fórum meg­semmisülését eredményezi. Információk szerint az elnökkel szemben álló szárny - amelynek meghatározó tagja Balsai Ist­ván, Horváth Balázs, Font Sándor, Balogh László - is bírálta Dávidot zárt aj­tók mögött. A nyüvánosság előtt azon­ban minden fórumos vezető megpróbál­ja elbagatellizálni a problémákat. Például Csáky András szerint unat­kozhatnak azok az elemzők, akik szerint szakadás állhat be az MDF-ben. Az or­szágos választmány elnöke még azt is vitatja, hogy ellentétek lennének, legfel­jebb - mondta lapunknak - véleménykü­lönbségek alakultak ki. Dávid Ibolya teg­nap a Somlóhegyen tartott szabadság­napi megemlékezésen pedig így értékelt: „Mi soha nem kényszerültünk arra, hogy politikai világnézeti bakugrásokat hajtsunk végre, és nem kényszerültünk értékrendváltásra, 180 fokos fordulatra sem”. Az MDF elnöke hozzátette: Antall József volt miniszterelnök elképzeléseit és célkitűzéseit mindig magukénak vallották, s azokkal egy másodpercre sem szakítottak. Az MDF korábbi frakcióvezetője, Balsai István a VR-nek elárulta, esze ágában sincs el­hagyni az MDF képviselőcsoportját, s úgy tudja, ezt más sem fontolgatja. - Dolgozunk és jól érezzük magunkat - mondta. Lakner Zoltán nem csodálkozik a fórumos vezetők kincstári optimizmu­sán. Úgy gondolja, nem akarják a nyilvá­nosság figyelmét még jobban felhívni a kétségtelenül meglévő komoly nézetelté­réseikre. A politológus az MDF problé­máját több tényezőben látja. Először is 1994 óta nem indultak önállóan válasz­táson, ezért nem is igazán tudják, hogy kiket kell megszólítaniuk, és ezt miként tegyék. Továbbá a jelenlegi felfokozott helyzetben, amikor két nagy politikai sárkány esik egymás torkának, akkor a higgadtság, a kulturáltság, a mérsékelt hangnem önmagában roppant kevés. Emellé olyan témákat kellene felvetniük, amelyek igazán foglalkoztatják az embe­reket. Lakner úgy véli, az európai parla­menti választásig nem bomlik szét az MDF, annak az eredménye azonban sok mindent eldönt. Most ugyanis kétféle nézet harca dúl. Dávid Ibolyáék szerint - akik nagyon nem szeretik ezt a fideszes, polgári körös, radikális kurzust - egy si­keres voksolás után jobb pozícióban lesznek, amikor a Fidesszel kell tárgyal­niuk a 2006-os szövetségről. Balsaiék viszont úgy gondolják, most kell szoro­sabb kapcsolatot kiépíteni a Fidesszel, amíg még nem nullázódik le az MDF, mert ha netán sikertelenek lesznek jövő júniusban, akkor a Fórum már nem lesz komoly politikai tényező. Tehát ameny- nyiben meghaladják az öt százalékot, akkor az elnök asszony megdicsőül, és tekintélye megkérdőjelezhetetlen lesz, ha viszont elbuknak, akkor teljesen átrendeződhet a Fórum vezetősége és megváltozhat az irányvonala.

Next

/
Thumbnails
Contents