Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-28 / 174. szám
2003. Június 28., szombat CSERKÚT 17. OLDAL BEMUTATKOZIK Az Árpád-kori templom felújítása a belső restaurálási munkákkal rövidesen befejeződhet Cserkúton új közösség született A Jakab-hegy lábánál fekvő Cserkút varázsáról, vonzerejéről és az elmúlt évtizedben lezajlott változásokról talán mindennél többet mond, hogy 1990-ben 303-an lakták, míg ma már 440-en.- A többségében már újonnan beköltözöttek révén egy új faluközösség jött létre - mondja Jónás József polgármester -, de igazából arra lennék kíváncsi, ha megérhetném, hogy milyen lesz Cserkút 20-30 év múlva - milyen irányt fog választani magának a falu. Módosítani kell a falurendezési tervünket partneri kapcsolatban a környező ipari terület vállalataival - az új terv elkészítéséhez CÉDE-pályázaton nyertünk pénzt támogatásra; és ha majd leraktuk a szennyvízcsatornát is, utána lehet megcsinálni a község imázsát szolgáló fejlesztési terveket is. Ehhez szükség van a lakók meglátásaira, véleményére; jövő szerdán falufórumra hívunk mindenkit, hogy mondja el a véleményét az is, aki ezt eddig még nem tette meg.- Készen van egy természetközeli, helyileg telepíthető szennyvíztisztító terve, de Kővágótöttössel, Kővágószőlőssel és Bodával közösen mi elsősorban abban gondolkodunk, és az lenne a megnyugtató megoldás, ha a pellérdi tisztítóműre csatlakozhatnánk. Ebben a város is a segítségét ígérte. Végre a befejezéséhez közeledik az Árpád-kori műemléki templomunk felújítása - most restaurálják a faliképéit, és már a lábazatát vakolják. Ezzel a 6,6 milliós munkával várhatóan két hónapon belül végeznek. Még a templom déli bejáratát kellene rendbe tenni és a padokat újakra kicserélni, megjavítani, hogy a rekonstrukció teljes legyen, és a templomba betérhessenek a hívők. Műemléki jellegű parasztportát szeretnénk megvásárolni a falumúzeum céljaira, hisz a meglévő mindenképpen bővítésre szorul. Az is sokat elmond Cserkútról, hogy nem régen még csak 80 házat számláltak itt, amelynek legalább a fele műemléki jellegű magyar parasztház gyönyörű kovácsoltvas kerítésekkel, pajtákkal, istállókkal. Mindezekről fotókkal dokumentált felmérést is készítettünk. A faluközösségnek még abban kell döntenie, hogy a még meglévő szabad területeinket hogyan hasznosítsuk a falu, a jövőnk érdekében. A nyugalmas határért Az idén lesz tízéves a polgárőrség Számos kft., tizenhét település van az 1993-ban alakult polgárőrség gondjaira bízva: jó munkájukat a határ háborítatlan nyugalma igazolja.- Mi, cserkútiak kezdeményeztük a polgárőrség létrehozását - mondja Szabó Kálmán, a Cserkúti Közhasznú Vagyonvédelmi Egyesület elnöke. - Tizenhárom fővel alakultunk meg 1993-ban, később a kővá- gószőlősiek és a kővágótöttösiek is csatiakoztak hozzánk. Ma már 80- an vagyunk, szoros együttműködésben dolgozunk a Pécs Városi Rendőr-főkapitánysággal, a határőrséggel, szerződéses a viszonyunk nyolc nagyobb kft.-vel - elsők közt a Hetvehelyi Erdőgazdasággal. A környező önkormányzatok is támogatják a munkánkat. Nivával járjuk be a területet, hetente több alkalommal mindenütt gyalogos járőrözést is szervezünk. Cserkúton két éve nem törtek föl hétvégi házat - egyetlen lakásbetörés volt, de a tetteseit egy órán belül átadtuk a rendőrségnek. Sajnos nagyon sokan rakják le a szemetet a környéken, 10 esetből 6-ot sikerül elkapnunk közülük. Csapatunkban férfi és nő, adjunktus és vájár, 14 év alatti és 70 év fölötti egyaránt található. Hat ifjú -14 év alatti - polgárőrünk van, és öt hölgy teljesít szolgálatot. 2000-ben az Ev Polgárőr Egyesülete országos kitüntető címet is elnyertük, mint a megye legjobb, ilyen jellegű közfeladatot ellátó egyesülete. Ehhez jó kapcsolatban kell lennünk a rendőrség körzeti megbízottjaival is - nálunk Czimmermann András és Krebsz Gábor a garancia a kitűnő partneri kapcsolatra. _____________ _■ A horgászat örömei Falunap, éledő hagyományokkal A falu küllemében is mindig kész az ünnepre és a vendégek fogadására A polgármesteri hivatal udvarán bográcsok sora, babgulyás illata csalogatja a község és környékbeli falvak szeretettel várt lakóit a mai vidám falunapra. Az idén áprilistól már kárász, ponty, amur, busa várta a horgászat szerelmeseit a falu nemrégiben átadott kis hor- gásztaVában. A község szabadidő- és sporttevékenységét Pál József szervezi nagy odaadással, aki örömmel újságolta, hogy már 44-en tagjai az alakulóban lévő horgászegyesületüknek, s így a község lakóinak legalább egyharmadát érinti a sikeres halfogás. A kitűnő, 1,8 méter átlagmélységű, oxigéndús új tavacskát a Falukút nevű patak táplálja, amelybe most áprilisban 4 mázsa halat - kárászt, pontyot, amurt, busát - telepítettek, és a jelenlegi szabály szerint hetente személyenként 2 nemes halat szabad a tóból kifogni. Cserkúton, ha csak amatőr szinten is, de rendkívül népszerű a foci - különösen, hogy új, tavaly felavatott labdarúgópályát vehetnek birtokba a cserkútiak, de ugyanígy az új kosárlabdapálya is összegyűjti a mozogni vágyókat. Egymást követik az önkéntes, civil szervezésű focimérkőzések, de mindenekelőtt azok, amelyeket a társközségekkel közösen vagy akár pécsi kapcsolataik révén szerveznek. Legutóbb például a Pécsi Nemzetőr Kör csapata vendégeskedett náluk. A diófa alatt frissen vakolt-tapasztott kemence, babgulyással telt bográcsok várják a lakókat, hátul, az önkormányzat focipálya felé kiszélesülő udvarán hatalmas vendégváró sátor és természetesen programok is szinte minden mennyiségben, ami napkeltétől napnyugtáig egy napba belesűríthető. A helybélieket 7 óra 30-kor kelti zenés ébresztő, majd 9 órakor a cserkúti gyerekek a Zsongor ■ vitéz címmel adnak műsort a helyi Levendula Alapítvány szervezésében. 10 órától kerül sor a Cserkúti Nősök és a Cserkúti Nőtlenek immáron hagyományos focimeccsére, majd a cserkúti és kővágószőlősi gyerekek rangadója, sportjátékok következnek. Harangszó körül gyülekezhetünk ebédelni az önkormányzat udvarán, majd 15 órától „Temploma a vigasságnak” címmel a Híres Pannónia együttes ad hangversenyt. 16 órakor kezdődik a bakonyai Ötlet Színjátszó Kör show-műso- ra, amit a sportversenyek ünnepélyes eredményhirdetése követ. Dékány Ágnes műsora, a „Kolontos Palkó” 17 órától, majd 18 órától Fülöp Gyula bűvész előadása kicsiknek-nagyoknak kikapcsolódás lehet. 18 óra 40-től láthatjuk a Bíborka táncegyüttes - Scherzi Anett, Scherzi Anita és Pál Nikoletta - fellépését, majd a Groove House zenéjét hallhatjuk, végül ismét tánc - az Eurodance IH- 2000 Táncstúdió - előadása következik. Az ezt követő utcabálnak a kultúrház előtti téren valószínűleg csak a jókedv szab határt, és az idén sem maradhat el a tűzijáték, amelynek a tavaly felavatott focipálya ad helyet, és a szép új horgásztó tükrében is megcsodálhatunk. Megkérdeztük: Mekkorát változott a település? .. .mindenütt rezeda- és kamilMlat volt” Pál József (46 éves) nyugdíjas: - Abban az utcában lakom, ahol a szüleim laktak... A MÉV IV. üzemében dolgoztam, mindenképpen Cserkúton akartam maradni. 1991- ben sikerült is letelepedni a két nagyobb gyerekkel: az ikrek már itt születtek. Semmiképp nem vagyok ellene annak, hogy haladjon, fejlődjön a település, de azért úgy, hogy maradjon meg falunak - ne veszítse el a csendjét, a falusi élet előnyeit. Történt itt már javaslat arra is, hogy tiltsák be az állattartást... Magam is tartok hízókat, állatot, valamikor innen csorda járt ki a legelőre. És Cserkútnak volt egy illata: a rezeda- és a kamilla... Ezt az illatot már nem érezni igazán... Hagenthurn József (47 éves) alpolgármester: - Uránbányász voltam, többek közt azért jöttem Pécs-Kertváros- ból ide még 1989-ben, hogy a munkahelyemhez közel legyek. Lá- nyom-fiam __ már itt nőtt föl. Én se bántam meg, hogy itt telepedtem le. Akkor piég nem lehetett feljönni autóval a kőbánya felől, alig voltak utak. Hallatlan fejlődésen mentünk keresztül bő egy évtized alatt! Ez mindenkinek tetszett is egy darabig, de joggal erősödtek föl azok a hangok is, hogy a fejlesztésnek legyenek ésszerű határai. A vásárlók részéről nagy is a nyomás, de szerencsére az önkormányzat még nincs arra kényszerülve, hogy anyagi szorultságában adjon el telkeket. Szabó Kálmánná (49 éves), a nyugdíjasklub vezetője: - A Petőfi utca 23. szám alatt születtem 1954-ben, helyben, úgyhogy én igazi cserkúti vagyok... Még a bába néni is él még, aki a születésemnél segített. Férjem Bicsérdről jött ide, van egy 23 éves lányunk - még nincs unokánk. Mindig nagyon szerettem e?t a falut, bár gyerekkoromban sokkal kisebb volt a mozgás; nagyobb a csend. Mára nemcsak a falu képe, de az életforma, a szemlélet is megváltozott. Vezettem itt boltot is. Ma is beautózok naponta 3-4-szer Pécsre - így tudok segíteni a férjemnek a vállalkozásában. A lányom főiskolára készül, úgy néz ki, ragaszkodna Cserkúthoz, hacsak egy fiú el nem viszi... Mérész Miklós vállalkozó: - Édesapám körzeti állatorvos volt, akivel már gyerekkoromban gyakran átjöttünk ide Bicsérdről. 1994- ben jómagam is itt építkeztem a családdal. Egy faluban a személyes kapcsolatok is máshogy ala- * kulnak, mint egy városban... Ajánlottak nekünk lakást túlurbanizált lakótelepen és másutt; de én már úgy vagyok, hogy szinte évek eltelnek anélkül, hogy bemennék Pécsre. És ha a szennyvízcsatorna is meglesz, akkor itt minden lesz. A Mecsek-Nyugat Turizmus Egyesület tagjaként mondhatom, hogy szívesen látogatott hely vagyunk: a számomra kedvesebb belföldi vendégek főként az Alföld gazdagabb régióiból, nagyvárosaiból érkeznek. Béres Imre (30 éves) mezőgazdagsági gépszerelő: - Az Önkormányzatnál vagyok alkalmazott. Van egy néhány fős karbantartó csapatunk - kaszálunk, falat rakunk, gépet szerelünk - minden ilyen munkát el- végzünk. Szalántán a szakmámmal dolgoztam sertéstelepen is, de annyira kevés pénzért, hogy ott kellett hagyni. Bostai vagyok, de Cserkútra nősültem - nyolc éve lakom már itt -, egy kislányunk van. Úgy érzem, nagyon jól beilleszkedtem, és hát a két falut - Bostát és Cserkutaf nem lehet összehasonlítani. Az is egy Ids falu, de ott nincs munkalehető^g, kevés a pénz... Itt gyönyörű, rendezett az utcakép is. Más az egész. Dehogy is mennék el innen... ■ Cserkút x Aranyos) gadány ó 0-* Gyód Kökény <>'. . Személy Pécsudvard jo o Egerág Pogány P \ Szőkéd o . V Re?'nye Szilvás Görcsöny n o Szőke Bosta- < Szalanta ..1 toth árd Pkerd A o Kisherend A község vezetői A 430 lelkes település polgár- mestere Jónás József. Alpolgármester: Hagenthurn József. A képviselő-testület tagjai: Berta Márton, Pál József, Szabó Kálmánná, Szakács Béla. Cserkút körjegyzőség, amelyhez Bakonya és Kővágótöttös tartozik. Körjegyző: dr. Szász László. Háziorvos: dr. Pallos Zoltán. Az önkormányzat címe: 7673 Cserkút, Alkotmány utca 8. Te- lefon: 72/374-680,__________■ Sz építik a köztereket A Cserkúti Faluszépítő Egyesület tizenegy éve alakult, jelenleg 30 fős, elnöke Somogyvári Sándor. A környezetükre igényes cserkútiak sokat köszönhetnek az egyesület szervező- munkájának, míg a civil szerveződés a lakosságnak és az ön- kormányzat erőfeszítéseinek. A falut jó ideje „virágos Cserkútként” is emlegetik, amely a Virágos Magyarországért és a Virágos Baranyáért című pályázati versenyeken is számos dijat nyert. A takaros község természetesen nem díjakért, hanem belső igénye szerint ápolja és varázsolja széppé környezetét. A falusi turizmus hagyománnyá vált Néhány éve alakult meg a Mecsek-Nyugat Falusi Vendéglátóinak Egyesülete, de már száz fölé emelkedett a vendégváró ágyak száma a községben. Nyári időszakban ez a kínálat is szűkösnek bizonyul. A külföldiek interneten is tájékozódhatnak a környék - elsők közt Cserkút - vendégházairól. Az osztrák, német és holland vendégek mellett zömmel belföldiek keresik fel Szegedről, alföldi városokból érkezve, de sokan jönnek Budapestről, Győrből is. Az egyesület munkáját az önkormányzat is támogatja, elnöke Somogyváriné Koncz Margit. ______________■ Le vendulás tábor A cserkúti Levendula Színház ezen a héten nyitotta hagyományos táborát, amelyen a környékbeli kisdiákok Szabó Zsuzsa bábművész vezetésével ismerkednek a bábozás, a színház világával, és a falunapra is műsorral készültek. ■ cserkút, dunantulinaplo. hu Az oldal a cserkúti önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert
