Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-28 / 174. szám

10. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2003. Június 28., szombat HUH Aratási helyzetkép Péter-Pál hagyományosan az aratás kezdeté­nek napja. Az aszály miatt azonban változhat a betakarítás menetrendje, s különösen indo­kolt a kérdés: milyen termés várható.- Az aszály jelentős mértékben sújtja mezőgaz­daságunkat - mondja Hinora Ferenc, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője. - A napokban volt ugyan eső, de változó mértékben és mennyiségben, s mivel nagy intenzitással, szélviharral érkezett, sok he­lyen több kárt okozott, mint használt.- Mindezek után milyen termés várható?- Megyénként, sőt még megyén belül is igen eltérő a károsult vetésterületek nagysága, néhol eléri a 80%-ot.- Melyek a leginkább kárt szenvedett megyék?- Elsősorban az alföldiek. Jász-Nagykun- Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megye északi része, Hajdú-Bihar megye bihari része, valamint Nógrád és a Dunántúlon Veszprém megye. A károk természetesen a termőhelyi adottságoktól függően, eltérő mértékben jelent­keznek. Az Alföldön 40-60% között mozog. Or­szágos viszonylatban, a nagy számok törvénye . alapján, az elmúlt évhez képest 20-30%-os ter­méskieséssel kell számolnunk. Például őszi bú­zából hektáronként csak 3,2 tonna termésre szá­míthatunk.- Néhány nappal ezelőtt megkezdődött a beta­karítás. Melyek az első napok tapasztalatai?- Őszi búzát egymillió-nyolcszázezer hektá­ron termeltünk, annak az egy százalékán koráb­ban kellett az aratást megkezdem. Volt, ahol 4,2 tonnát, máshol még 2 tonnát sem arattak. így az eddigi átlag 2,6 tonna. Az őszi árpa betakarítását jóval korábban kezdték el, napjainkig már a felét learatták. Eddig hektáronként 2,6 tonnás átlagról beszélhetünk. A szóródás itt is nagy, Győr- Moson-Sopron megyében hektáronként 3,4, Szolnok megyében 1,8 volt a termésátlag. A szá­A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium idén is aratási ügyeletet tart a gazdák informálása és az idénymunka minél gyorsabb lebonyolítása érdekében. Az ügyelet 06-1-301-4454 telefonszá­mon, illetve a hétvégén a 06-30-952-0121 telefon­számon érhető el. A látvány lesújtó fotó: somogyi hi'rlap/lang Róbert mok ma még nem iránymutatók, mert minden évben, így az idén is a gyengébb területeken kez­dődött a betakarítás.- Ma már többnyire gépekkel aratnak. Jelen- tettek-e valahonnan műszaki akadályokat?- Ilyen jelzéseket nem kaptunk. A termelők, úgy látszik, gondosan felkészültek. Ha már a ter­mészet ilyen ellenségesen viselkedett, jó, hogy legalább a műszaki felszerelések nem okoznak gondot. KOÓS TAMÁS Az uniós pénzek kezelője A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lesz a magyar mezőgazdaság agrártámogatási kifizetéseinek legnagyobb intézménye. Mikor kezdi meg működését és hogyan műkö­dik majd a hivatal? Ezt foglalta össze lapunknak Mészáros Gyula, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium köz­igazgatási államtitkára. ___________Budapest- A hivatalnak országos központ­ja van, és a hét régióban illetve va­lamennyi megye székhelyén lesz­nek irodái. Az intézmény egy kor­mányrendeletnek megfelelően jú­lius elsején megalakul. Munkatár­sai átcsoportosítással, az agrárin­tervenciós központból, a SAPARD- hivatalból és az FVM-hivatalokból érkeznek. A hivatal nem csak a tá­mogatások kifizetését végzi majd, de igen fontos feladata lesz az el­lenőrzés is. Itt fogjuk kifizetni az uniós támogatásokat és várhatóan egy későbbi időszakban a nemzeti támogatásokat is. Ez azt jelenti, hogy már a jövő évben mintegy 120-130 milliárdos EU-támogatás kifizetését a hivatal bonyolítja le. Ehhez tartozik a nemzeti társ­finanszírozási rész, amely további 100 milliárdot jelent. A szervezet egyik alappillére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Ebben a keretben kerülnek finan­szírozásra a többi között a kör­nyezetkímélő technológiák, ame­lyekre az idén 4,7 milliárd forin­tot fordítotunk, jövőre pedig 15- 20 milliárd forintot tesz majd ki ez a tétel. Itt fizetjük majd egye­bek között a kedvezőtlen adottsá­gú területek támogatását, vagy a korai nyugdíjazásokkal járó tá­mogatást is. A második pillére az intéz­ménynek az Agrár- és Vidékfej­lesztési Program (AVOP), amely­nek feladata a beruházás-fejlesz­tést, például a géptámogatáso­kat, vagy az állattenyésztési tech­nológiák fejlesztését szolgáló tá­mogatások. Itt bonyolítják le a SAPARD keretében nagyon nép­szerűvé vált vidék-infrastruktúra­fejlesztési támogatásokat. Jellem­ző, hogy erre kétszer annyi támo­gatáskérelem érkezett, mint amennyi az előirányzott forrás volt. De nem vész el egyetlen jó pályázat sem, mert hamarosan új szerződést írunk alá Brüsszelben, és akkor mindenki részesülhet támogatásban. A harmadik pillére a hivatalnak a piaci támogatások bonyolítása; ezt már május elsejétől az Unió érvényben lévő szabályai szerint bonyolítjuk le. Ezzel a magyar agrárpiac azonossá válik az EU agrárpiacával. A legnagyobb feladata a szer­vezetnek a közvetlen támogatá­sok kifizetése. Ez a legmagasabb értékű támogatásféle, mert az idei 50 milliárd forinttal szemben jö­vőre e címen 150-160 milliárd fo­rint vár kifizetésre. A hivatal lelke az Integrált Irá­nyítási és Ellenőrzési Rendszer (HER). Ez a számítógépes hálózat nyilvántartja a gazdaregisztert, a földnyilvántartást, az állatnyil­vántartást valamint az összes pályázatot. Sajnos a munkálatok nagyon elhúzódtak. A tavaly májusban megkezdett munkákat már egy évvel előbb kellett volna beindíta­ni. A velünk csatlakozó országok sokkal korábban elkészítették rendszerüket, és már hetek óta folyik a pró­baüzemelésük. Sok mindent meg lehet ven­ni pénzért, csak az időt nem! Mi pedig versenyt futunk az idővel, hogy a hivatalok a jövő év első napjától zavarmentesen, mindenki meg­elégedésére dolgozhassanak. Ha az alrendszerek már teljes mértékben felépülnek, vélhetően szeptember tájékán, mintegy 300000 regisztrált agrártermelő­nél egy, a légi fényképek alapján megállapítható új regiszterációt állítunk össze. Ezt szánjuk főpró­bának is, mert nem akarunk jövő­re élesben kezdeni, és egyben gyakorolni, mert az EU rendszere szigorúan ellenőriz, és a már nagy gyakorlattal rendelkező országok - a tizenötök - között is több olyan van, amelyek pontatlansá­gok miatt támogatásuknak 10- 15%-át nem tudják felhasználni. Jövőre mintegy 200, két év múlva feltehetően 400 milliárd fo­rint támogatást várunk az EU-tól. Mi ezt a lehetőséget jó pályáza­tokkal szeretnénk kihasználni. Ehhez jól képzett szakemberek és jól működő hivatal kell. Igénylési hibák Az APEH tapasztalatai szerint az agrártámogatást igénylő gazdál­kodók, különösen a magánsze­mélyek esetében viszonylag gya­kori hiba a bevallási időszak hely­telen meghatározása, valamint az igénylés alapjául szolgáló jogsza­bály pontatlan feltüntetése. EUROPRESS EU ÉS A MUNKA VILÁGA Mérsékelt munkaerő-kiáramlás Egyik szakmában sem valószínű jelentős migráció az uniós csatlakozás után Sem a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, sem KORLÁTOZÁSOK A MAGYAR MUNKAERŐVEL SZEMBEN AZ EU-CSATLAKOZÁS UTÁN a megkérdezett kutatók nem várnak nagymértékű munkaerő- ; : ......... , . ~ piaci mozgást az EU-csatlakozás után. A nyugati határ menti ‘ a munkaer0 szabad ara^lasat.kllatasba he|yez°k:,. . . . . térségekben felerősödhet az Ausztriába ingázás, de tömeges Dania' E9Vesult Királyság, Hollandia, Svédország, munkaerő-kiáramlástól egyik szakmában sem kell tartani. , .. ... . bpanyoiorszag, rorszag- az első két evben nemzeti szabályozást alkalmaz, amelynek tartal­ma még nem ismert: Franciaország, Finnország, Belgium- átmeneti korlátozásokat alkalmazók: Ausztria, Németország- jelentős korlátozásokat nem tervez: Olaszország, Görögország- eddig hivatalosan nem nyilatkozott: _____________________________________Portugália, Luxemburg Fo rrás: VG-gyűjtés Búcsú a kárpótlási jegytől Budapest Körülbelül 90-120 ezer magyar állampolgár külföldi munkaválla­lására számít a Foglalkoztatás­politikai és Munkaügyi Miniszté­rium (FMM) az EU-csatlakozást követően - mondta el lapunknak Csizmát Gábor. A kiáramlást vár­hatóan ellensúlyozza a 60-80 ezer Magyarországra érkező munka- vállaló. A politikai államtitkár szerint a kivándorlás a szolgál­tatói szektorra koncentrálódik, az egészségügyben és az informati­kában is jelentősebb szívóerőt lát. Hárs Ágnes, a Kopint-Datorg kutatója szerint rendkívül nehéz bármiféle számszerű becslést adni, az azonban sejthető, hogy nem lesz tömeges mozgás, a szakképzett munkaerő kiáramlá­sától nem kell tartani. Igaz, hogy a magasan kvalifikáltak körében nagyobb a mobilitási hajlandó­ság, többen beszélnek nyelveket, de jellemzően ők is inkább ta­pasztalatszerzés céljából keresik a külföldi állásokat, a végleges le­telepedést kevesen választják. A magasabb bérek ellenére a migrá­ció a magasan képzettek tudását lefelé értékeli: külföldön alacso­nyabb presztízsű állásokat kap­nak, mint itthon. Németország­ban például jellemzően a mecha- nikusabb, kevésbé kreatív mun­kákra keresik a külföldi informa­tikusokat. Rendkívül piacfüggő, hogy a jelenlegi tagállamokban milyen szakképzettségek iránt van na­gyobb igény: informatikusokból jelenleg telített a piac, de orvo­sokra, ápolókra továbbra is szük­ség lehet - mondta Laky Teréz, a Foglalkoztatási Hivatal tudomá­nyos tanácsadója. Hozzátette: a magasan kvalifikált munkaerő mellett keresik az olcsó, szakkép­zetlen embereket is, jellemzően időszakos, szezonális munkára, főleg a mezőgazdaságban és az építőiparban. A csatlakozás után a tagálla­mok legfeljebb hét évig állíthat­nak munkaerő-bevándorlási kor­látokat Magyarországgal szem­ben, de az ötödik év vége után ezek csak abban az esetben tart­hatók fenn, ha az adott tagállam komoly munkaerő-piaci zavarok­kal küzd. A csatlakozási tárgyalá­soknak ez a megállapodásrend­szere bilaterális szintre utalja a tagállamok és Magyarország kö­zötti munkavállalás kérdését. Iván Gábor, a Külügyminiszté­rium főcsoportfőnöke szerint a megegyezés a legtöbb tagállam­mal már körvonalazódik. A tizen­ötök nagy része liberális migráci­ós politikát helyezett kilátásba. Ír­ország feltétel nélkül megnyitja munkaerőpiacát, több tagállam - Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Spa­nyolország - csak a védintéz- kedések lehetőségét tartja fenn, két éven túli korlátozások pedig csak Ausztria és Németország ré­széről várhatók. Ez a két állam azonban várhatóan továbbra is komoly korlátozásokat fog fenn­tartani, a jelenlegi kvóták jelentő­sebb bővítése sem várható az első két évben. Ezt indokolhatja, hogy jelenleg az Unióban munkát vállaló ma­gyarok túlnyomó többsége Auszt­riában és Németországban talál magának állást. Arányuk azon­ban így is elenyésző az ott dolgo­zó külföldieken belül. Az Auszt­riában 2002-ben munkát váUaló körülbelül 10 ezer magyar példá­ul csak 5 százalékát adta az ösz- szes külföldi munkavállalónak. Iván Gábor szerint egyébként a két állam gazdasági problémái és akadozó nyugdíjreformja sem kedvez a liberalizációnak. Az osztrákok leginkább a határ menti ingázás következményeitől tartanak, mely a szakképzetlen, szezonális munkára koncentráló­dik. Hivatalosan jelenleg mintegy 3300 magyar állampolgár vállal munkát Burgenlandban, de az ideiglenesen feketén munkát vál­lalókkal együtt ez a szám jóval magasabb lehet. Az osztrák félel­meket támasztotta alá a bécsi kormány megrendelésére ottani szakértők által készített és Brüsz- szelben bemutatott tanulmány, amely szerint Ausztria tipikus „in­gázó ország”, és a munkaerő-pia­ci liberalizálást követően az első öt évben 110 ezerre emelkedhet az új tagállamokból átjárók szá­ma, 10 éves viszonylatban pedig akár a 200 ezret is elérheti a szá­muk. A Magyarországgal szembe­ni félelmek ellen szól, hogy Bur­genland az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendel­kező régió az Európai Unióban. Ez azt is jelentheti, hogy a rendel­kezésre álló szabad munkaerő lehet az új beruházások korlátja. Ugyanakkor Magyarország nyu­gati megyéiben-a dinamikus fejlő­dés, ipartelepítés révén a munka­nélküliségi ráta lecsökkent, még az európai átlagnál is kedvezőbb, 3,9 és 6,5 százalék közötti. Várhatóan a Magyarországra történő munkaerő-beáramlás sem ölt nagyobb méreteket. Hárs Ág­nes szerint ennek hiányoznak az okai, azaz nincs jelentős bérkü­lönbség a csatlakozók között. Je­lenleg több száz szlovák állampol­gár dolgozik különböző észak-du­nántúli üzemekben, de Hárs sze­rint semmi sem indokolja, hogy ez a csatlakozás után nagyobb méreteket öltsön. Egyes hiány­szakmákban képzelhető el esetleg nagyobb mértékű szlovák munka- vállalás. A kutató szerint ennek ellenére indokolt lehet a magyar munkaerőpiacot védő intézkedé­sek ideiglenes fenntartása. Iván Gábor elmondta: Magyar- ország a védintézkedések beveze­tésének lehetőségét a velünk együtt csatlakozókkal szemben fenntartja, de várhatóan ezek be­vezetésére nem fog sor kerülni. ZÁMBÓ TIBOR Budapest A kárpótlási jegyeket hétfőtől Forrás Rt.-részvényekre lehet váltani. A csere három héten keresztül zajlik, a beváltásra kijelölt bankok július 20-ig várják a jegytulajdonosokat. Egy kárpótlási jegyért egy darab ezer forint névértékű Forrás pa­pírt kaphat mindenki. A cseréhez a CA IB Értékpapír Rt., továbbá a HVB Bank Rt., az Inter-Európa Bank Rt., a Postabank Értékpapír . Rt., valamint a Magyar Takarék­szövetkezeti Bank Rt. fiókjaiban lehet jelentkezni. Igényeiket or­szágszerte csaknem 140 értékesí­tési helyen nyújthatják be a jegyek tulajdonosai. A részvény­csere-folyamatról Magyarország­ról a helyi tarifával hívható 06-40- 200-888-as telefonszámon kap­hatnak információt az érdeklő­dők. A többi között azt is meg­tudhatják, hogy hol van a hozzá­juk legközelebbi bankfiók, ahol a részvénycserét lebonyolíthatják. A részvényvásárláshoz szükséges a kárpótlási jegy. Belföldi magán- személyek a személyi igazol­ványt mutatják be és az adóazo­nosító jelet adják meg. Külföldi magánszemélyek az útlevéllel jelentkezhetnek. A cserét szemé­lyesen vagy meghatalmazás útján lehet intézni. A meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell a részvényértékesítési ívhez. Egy személy legfeljebb egy meghatal­mazással jegyezhet. A 21. század divatja szerint a részvényt nem nyomtatják ki. A részvények fizi­kailag nem vehetők át, ehelyett letéti igazolást bocsátanak ki. A részvényértékesítési időszak lezárását követő 7 napon belül megkezdődik a tulajdonosi igazo­lások kiadása a részvényekre. A Forrás Rt. névre szóló rész­vényeket bocsát ki a kárpótlási jegy belföldi és külföldi tulajdo­nosainak, magánszemélyeknek és intézményeknek: négy és fél millió darab 1000 forint névérté­kű törzsrészvényt, valamint négy millió darab, ugyancsak 1000 fo­rint névértékű osztalékelsőbbsé­git. A törzsrészvények szavazati joggal járnak. Az osztalékaikkal pedig garantáltan legalább öt- százalékos részesedéshez lehet jutni. Az elmúlt években az utób­biak nem voltak túl népszerűek, egyre ritkábban bocsátanak ki ilyen típusú részvényeket - tudta meg az Europress Dióslaki Gá­bortól, a Tőzsdei Egyéni Befekte­tők Érdekvédelmi Szövetségének (TÉBÉSZ) elnökétől. A törzsrész- vény jutaléka bizonytalan - akár nulla is lehet -, mellette szól mégis, hogy azok, akik szavazati jogot szeretnének, áron felül is megvásárolhatják. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV) jelenleg csaknem 100 szá­zalékos tulajdonosa a Forrás Rt.- nek. Két másik állami cég is tulaj­donosa a társaságnak: a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. és a Pannó- niafilm Kft., összesen mintegy öt százalékban. A részvények, ame­lyet kárpótlási jegyekért oszta­nak ki, a Forrás Rt. vagyonának majdnem teljes egészét teszik ki. Becslések szerint a kilencmilliár­dos alaptőke elegendő kell le­gyen a kintlévő mintegy hét­millió darab kárpótlási jegy be­vonására. A kárpótlási jegy árfolyama ug­rásszerűen megnőtt az utóbbi hónapokban. Eddigi csúcsértéke megközelítette az 1300 forintot, de volt olyan időszak, amikor alig 200-300 forintért is lehetett jegyet venni. A tőzsdén ezen a héten 1000-1100 forint között mozgott a kárpótlási jegy piaci ára. A kárpótlási jegy részvénycse­réjével párhuzamosan a Forrás Rt. kezdeményezi részvényeinek bevezetését a Budapesti Érték­tőzsdére. A pénzügyminiszter szerint nincs olyan terv, amely szerint a jövőben bármely cég részvényeit kárpótlási jegy elle­nében ajánlják fel. Ezek szerint a Forrás Rt. lesz a részvénypiacon az utolsó beváltási lehetőség. NAGY VAJDA ZSUZSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents