Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-01 / 148. szám
2003. JÚNIUS 1. GAZDASÁG Régió vezető magyar cégek? Megszokhattuk, hogy ha a gazdaság élénkítéséről van szó, arról szólnak a hírek, hogy mennyi működőtőke áramlik be az országba. Holott ez a folyamat már korántsem egyirányú. Az utóbbi időben több magyar cég is erőteljesen terjeszkedik a térségben, elég, ha csak a Molt, a Matávot, az OTP Bankot, a Richtert vagy a Danubiust emeljük ki a legnagyobbak közül. Egyes szakértők szerint némely vállalat a piachódítással előremenekül, hiszen ha nem lépnek időben, először piacot veszítenek, majd később azt kockáztatják, hogy ők maguk válnak felvásárlási célponttá. H Magyarország kis ország, ezzel együtt pedig kis piac, egy egészséges vállalat ezt hamar kinövi - állítja Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem rektora, volt gazdagi miniszter, aki roppant pozitívnak tartja a magyar cégek terjeszkedése által képviselt fejlődési irányt. Az OTP Bank az Erste Bankkal folytatott versenyfutásban nemrég szerezte meg a második legnagyobb bolgár pénzintézetet, s ezzel megerősítette azt a vélekedést, ■hogy valóban a régió leggyorsabban fejlődő bankja. Tavaly a magyar pénzintézet érdekkörébe került a szlovákiai Rozvojova Banka 92,55, majd 95,74 százalékos többségi tulajdonnal, s bár a romániai BCR megszerzése - egyesek szerint politikai okokból - meghiúsult, a mostani bolgár hódítás különösen jelentős. (Az OTP vezetői szerint a romániai vásárlásra egyre kisebb az esély, ezért ott inkább egy új intézet alapítása merülhet fel.) S már hallani egy új célpontról is, ami nem más, mint az újvidéki Novosadska Banka - itt a jelek szerint két olasz pénzintézettel, az Unicreditóval és az Intesával kell majd az OTP-nek megküzdenie. Ugyancsak Szerbia, ületve Horvátország felé kacsingat a Mól Rt. is. A magyar nemzeti olajtársaság részéről ez a túlélés egyetlen lehetséges módja, hiszen vagy terjeszkednek, vagy őket vásárolják fel. Bár Chikán Attila szerint ez nem annyira menekülés, mint inkább stratégia.- Persze ennek is vannak veszélyei, de a kockázat nem nagyobb, mint a cselekvés elmulasztásának kockázata - állítja a BKÁE rektora. A Mól Rt. eddig nemigen tudta megvetni a lábát a régióban, a térségben egyedül a Slovnaftot sikerült megkaparintania. Most a horvát INA olajtársaság irányításának megszerzése a tét, a két másik rivális az osztrák OMV és az orosz Rosznyefty. A horvát sajtó szerint az osztrákok a legesélyesebbek, ám a Mólnál is van adu, mivel nemrég a szlovén Petrollal együtt szállt harcba a szerb Beopetrol megszerzéséért. Ez azért fontos, mert a Beopetrol régebben az INA része volt, s bizonyos horvát körök igencsak szeretnék ismét egy kézben tudni a két céget. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Beopetrolhoz vörös szőnyeg vezetne: a Mól itt is szembekerül az osztrákokkal, akik mellé versenytársként felsorakozik még az orosz Lukoil és a szibériai TNK. A magyar vállalat természetesen Romániát sem hagyja ki a számításai közül, itt az SNP Petrom felvásárlása a cél. A helyzetet bonyolítja, hogy Prágában a Unipet- rol megszerzéséért vívott küzdelemben a Mól szövetségese éppen a nagy ellenfél OMV. Sőt: az osztrákoknak 10 százalékos érdekeltségük van a magyar olajvállalatban. Ebből hosszú távon ugyanúgy lehet szövetség, mint .tartós szembenállás - utóbbi esetben a lengyel PKN lehet a mérleg nyelve. Szintén multikkal kell megküzdeniük a gyógyszer- ipar magyar képviselőinek is. A Richter, a Chinoin és az Egis elsősorban Oroszországot szemelte ki, ahol a nagy piac nagy versennyel párosul. A Richter antibiotikumokat gyártó üzemet épít Jegor- jevszkben, és megvette a lengyel Polska Grodziskot és a román SC Armedicát is. A Danubius hotellánc Csehországban és Romániában egy-egy szállodát illetve fürdőkomplexumot tudhat magáénak, a szlovákiai Pös- tyénben pedig 13 hotelt vásárolt. A politikai ellenszél azonban itt is működött: ahogy a hotelcsoport megjelent Romániában, azonnal az ötszörösére emelték az építményadót. Chikán szerint a nemzeti érdekek védelmével mindenhol számolni kell, de nem válik a piac működésének javára, ha ez a beavatkozás már-már riasztó méreteket ölt. HÍREK Bevételi rekord a tv2-nél il A tv2 nettó árbevételei idén áprilisban meghaladták a 2,72 milliárd forintot - ezzel a csatorna eddigi működésének legmagasabb havi bevételét érte el, ami az | előző év negyedik hónapjához képest 55 százalékos J | növekedést jelent. Kereszty Gábor, a televízió vezér- I igazgatója elmondta: a tv2 idén is egy évre előre ki- | fizette a műsorszolgáltatási díjat az ORTT-nek. Ez az I összeg meghaladja az 1,75 milliárd forintot. A díjat a j | csatorna külső segítség vagy bankhitel nélkül utalta át. Magyar befektetők az Adrián I fB Három kétcsillagos szállodát, valamint egy apartmantelepet vásárolt a közép-dalmáciai Hvar-szigeten | egy horvátországban bejegyzett, ám magyar kézben | lévő vállalkozás. A Dalmácia Marina Kft. tulajdonában lévő Aquamarine d.o.o. nevű társaság 28 millió I 1 kunát, azaz csaknem egymilliárd forintot fizet a létesítményekért. A cégnek már voltak érdekeltségei az | Adria partján: tavaly vásárolták meg a Primosten d.d. j | részvényeinek többségét. Ezzel három szállodát, egy autóskempinget és egy jachtkikötőt vettek. | Átcsoportosításból zöldadó M Egyes termékek körében hamarosan bevezethetik az | úgynevezett környezetterhelési díjat - többek között | 1 ez is felvetődött azon a megbeszélésen, amelyet | j Medgyessy Péter kormányfő és Persányi Miklós 1 | környezetvédelmi miniszter a napokban folytatott. A | | zöldadó a tervek szerint nem növelné a vállalkozások I terheit, csak átcsoportosítaná azokat, mivel a bevezeI tésével egyidejűleg csökkentenék az egyéb, elsősorban foglalkoztatással kapcsolatos közterheket. A Vegyépszer Irakba megy? I I #Két amerikai nagyvállalat is felkérte a Vegyépszer I Rt.-t, hogy adjon ajánlatot az iraki újjáépítéssel kapH- jelentette be Tímár Gyula, I ója. Az elmúlt kormányzati legrendelést begyűjtő magyar j ges sikeres pályázat két évre int évente 5-8 milliárd forint egyébként a magyar vállalat- | nivel autópálya-beruházások ■z kapcsolódó feladatokban - | s - kellene részt vennie. Suzuki Osamu, a közgáz díszpolgára lett 11 A magyar gazdaság fejlesztésében és az egyetem érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) díszpolgári címet adományozott Suzuki Osamunak, a Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatójának. A díszpolgári oklevelet és érmet az egyetemi tanács ünnepi ülésén Chikán Attila rektor adta át. Imre Miklós rektorhelyettes a 73 éves új egyetemi díszpolgár szakmai életútjából kiemelte: Suzuki Osamu jelentős szerepet vállalt abban, hogy a Suzuki 1992-es Magyarországra való településén kívül számos japán cég létesített üzleti kapcsolatot hazánkkal, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság dinamizálásához és modernizálásához. Az új díszpolgár székfoglaló beszédében elmondta: kétségei voltak, szabad-e az egyetemi díszpolgári címet elfogadnia, mivel menedzsmenttudományt sosem tanult egyetemen, azt csak a gyakorlatban sajátította el. Kijelentette: helyes döntés volt egy gyártóhely Magyar- országra telepítése, ezt az elmúlt 11 év gazdasági eredményei is alátámasztják. Hazánk a fúziók országa 11 Magyarország az egyik legérettebb piac a vállalategyesülések és felvásárlások tekintetében - áll a PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb felmérésében. Margaret Dezse, a PwC vezető partnere elmondta: a magyarországi vállalategyesülési és -felvásárlási tevékenység bővülése tavaly nem érte el a régió átlagos, 15 százalékos szintjét, a globális 17 százalékos visszaeséssel szemben azonban jó eredménynek tekinthető. Tavaly Magyarországon 179 tranzakció zárult le, ezek átlagos mérete 9,8 millió dollár volt. Ebbe nem számolták bele az E.ON 191 millió dolláros befektetését az Édászban. Minden ötödik fúzió, illetve felvásárlás értéke volt nyilvános, ami 10 százalékos visszaesést jelent 2001-hez képest. 2002-ben is a német befektetők voltak a legaktívabbak Magyarországon, 20 lezárt tranzakcióval. A befektető országok között a második helyen Ausztria állt, amit az Egyesült Államok követett. Továbbra is a termelő szektor a legaktívabb, második helyen szerepelt az élelmiszeripar, illetve a pénzügyi szektor. Figyelemre méltó, hogy a 100 millió dollárt meghaladó ügyletek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent: 2000-ben öt, 2001-ben három, míg 2002-ben csak egy ilyen tranzakcióra került sor. KARRIERTANACSOK Veszélyes hétfő, keserű péntek ■ Pintér Zsoltot tartják a karriertervezés gurujának, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasztalatát most sorozatunkban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászattal kapcsolatos kérdéseire válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait háromhetente közöljük. H Nemrégiben a munkatársaimmal épp a reggeli kávénkat iszogattuk a vállalat büféjében, amikor a főnök behívatta az egyik kolleganőt a marketing- osztályról. Szinte még alig volt reggel kilenc. Fél óra múlva a hölgy zaklatottan jött ki az irodából. Mint kiderült, elbocsátották. Kissé megijedtünk, hiszen ez bárkivel előfordulhat. Egész héten, a munkaidő megkezdésétől a munkaidő végéig azon aggódtunk, hogy vajon kit hívat még a főnök. És ha behívat valakit, vajon azt is kirúgja? Mennyi esély van rá, hogy még valakit leépítenek? Mikor van a legnagyobb valószínűsége annak, hogy embereket küldenek el? B-né K. Hajnalka (Sopron) ÍJ A félelmük valamilyen szinten egészen jogosnak mondható. Szinte pontosan meg lehet határozni, melyek azok az időpontok, amikorra a legtöbb főnök időzíti az elbocsátást. Egy 1998-ban, több száz, állását legalább egyszer már elvesztett szakember körében - elbocsátásuk körülményeiről - végzett hazai felmérésből az alábbi érdekes tények kerültek napvilágra. Ezt mindenkinek ajánlatos alaposan átböngésznie, hogy ha hasonló helyzetbe kerül, tudja, nagyjából mire számítson. A -legtöbb emberrel hétfőn vagy - ha a hétfő munkaszüneti napra esett - kedden reggel közölték a hírt, hogy elbocsátják. A válaszadók 40 százaléka kapta meg a felmondását ezeken a napokon. Mint ahogyan ön is írta levelében, kolléganőjüket is egy hétfői napon küldték el, tehát a statisztika ebben az esetben is megalapozottnak. bizonyul. A második legnépszerűbb időpont az elbocsátás közlésére a péntek késő délután, a munkaidő vége előtt. A megkérdezettek 30 százalékát bocsátották el ebben az időben. A munkáltatókkal folytatott beszélgetések alapján az elbocsátok is két táborba sorolhatók: az egyik csoport a hétfő reggelre szavaz, hiszen így - a feltevés szerint - az elbocsátottnak marad bőven ideje, hogy a legszükségesebb intézkedéseket (munkanélküliként való bejelentkezés, állásvadászat haladéktalan megkezdése stb.) mielőbb megtehesse. Ezzel szemben a péntek délutánra szavazó munkáltatók azt hangsúlyozták, hogy egyrészt a többi kolléga érdekében célszerűbb a hét utolsó Azt hiszi, ha bezárja a főnököt, megúszhatja a kirúgást... munkanapján közölni a felmondást - megkímélve őket az elbocsátással járó kiborulás morális romboló hatásától -, másrészt az érintett munkavállalónak így van ideje, hogy a hét végén lehiggadjon, összeszedje, rendezze a gondolatait és a következő héten új erővel kezdjen az álláskereséshez. Az elbocsátásra a legritkább időpont a dél és a délután kettő közötti időszak. Tehát ha a főnök ekkor hívat minket, megnyugodhatunk, csak a szokásos üzleti ügyekről van szó. A felmondást közlő beszélgetés nem szokott sokáig tartani. A megkérdezettek 77 százaléka szerint ez csupán tíz és huszonöt perc közötti időt vett igénybe, attól függetlenül, hogy fél avagy tizenöt éve dolgoztak már a cégnél. A megkérdezettek csaknem 47 százaléka elismerte, hogy észlelt bizonyos figyelmeztető jeleket, de úgy döntött, nem foglalkozik velük. Én úgy hívom ezeket, hogy munkahelyi graffiti: egyfajta nem látható vagy „titkosírással közölt” jelek ezek, amelyek mindig benne vannak a levegőben, csak észre kell venni őket. Ha ezek a jelek megvannak, már lehet számítani arra, hogy a főnök hétfőn reggel a munkakezdéskor. behívat, és közli a rossz hírt. Ha megtanulunk olvasni a jelek között, időben el lehet kezdeni új állás után nézni, és a kellemetlen meglepetés sem ér minket olyan váratlanul.
