Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-22 / 168. szám
2003.JÚNIUS 22. GAZDASÁG 1 Nem minden bio? Minden második biotermékként értékesített áru tulajdonképpen nem is ökológiai gazdálkodásból származik - állítja a magyarországi organikus termékek és élelmiszerek ellenőrzésével megbízott szervezet vezetője. Hazánkban három éve törvény szabályozza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a biotermékekkel foglalkozó termelőnek, feldolgozónak illetve kereskedőnek, hogy az árura rákerülhessen a megkülönböztető jelzés. Ügyeskedők azonban még mindig vannak. Nem csoda: komoly szankció nem fenyegeti őket, legrosszabb esetben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség asztalára kerül az ügy. ■ Ahhoz, hogy egy terméket „bio” jelzéssel értékesíthessenek, szigorú feltételeknek kell megfelelni. A termelőknél ez a szántóföldeken kétéves, gyümölcsösök és szőlő esetében hároméves úgynevezett átállást jelent, amikor is már a biotermesztés szabályai szerint gazdálkodnak, vagyis nem használnak semmiféle tiltott növényvédő szert. A tapasztalatok szerint ennyi idő kell, hogy a földben található szennyeződések eltűnjenek. A biotermékek jogszabályban előírt szakmai ellenőrzését a Biokontroll Hungária Kht. végzi, ők adják ki azokat a tanúsítványokat is, amelyek révén egy-egy termék legálisan viselheti a „bio” címkét. A magyar rendszer egyébként sokkal szigorúbb, mint az EU-ban, mivel a tanúsítványt nálunk nem az egyes gazdaságokra, hanem mindig a terményre adják ki. Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária ügyvezetője elmondta: évente egyszer átfogóan ellenőrzik mind az 1600 partnerüket, s ha szabálytalanságot tapasztalnak, a szankció a figyelmeztetéstől az ökológiai gazdálkodás rendszeréből történő kizárásig terjedhet. Tavaly 170-180 esetben éltek ezzel az eszközzel. Persze, adódik a kérdés: a vevő hogyan győződhet meg arról, hogy az áru valóban az, aminek mondják? Csomagolt termékeknél egyszerű a kontroll: a címkén szerepelnie kell, hogy „ellenőrzött ökológiai termelésből származik”. Ha valamire csak az van ráírva, hogy bio, de további paraméterek nem szerepelnek, az már gyanús. | Ha csak az arányokat nézzük, a biotermesztés adatai elég statikusak: 1996-ban is 10 százalék volt a biotermékek hazai fogyasztása, és ma is ennyi. A különbség mégis óriási, mivel hét évvel ezelőtt még csak 11 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, míg ma 103 ezer hektáron zajlik biotermesztés. Ez pedig arról árulkodik, hogy a hazai biofogyasztás mégiscsak megtízszereződött. Ráadásul az organikus művelésbe bevont területek szerkezete is értékesebbé vált: több a zöldség és a gyümölcs, háttérbe szorítva a szántóföldi kultúrákat. A zöldség illetve gyümölcs esetében is van mód ellenőrzésre: a Biokontroll minden partnerét ellátja egy úgynevezett „tanúsító tömbbel”, amelyből egy-egy lapot vásárláskor - akárcsak egy . nyugtát - a vevőnek átadnak.- Bár a hazánkban megtermelt bioáruknak csak a 10 százaléka marad itthon, sajnos így is a belföldi biofogyasztás felét nem az általunk bevizsgált termékek teszik ki - állítja Roszik Péter. - Ellenőrzött biopiac csak egy van, a fővárosban, a Marczi- bányi téren. Az „álbio” termékeket kínálókat szinte semmilyen szankció nem fenyegeti. Kizárni nem lehet őket sehonnan, mivel nem tagjai semmilyen szervezetnek, az ellenőrző szerv legfeljebb a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulhat. Szakemberek szerint a biogazdálkodás szabályait az üvegházi fóliás termesztésű zöldségek - paradicsom, paprika, saláta, uborka - esetében a legnehezebb betartani, itt a legnagyobb a kockázat. Régebben az ütődött, kukacos szinte bizonyítékul szolgált arra, hogy az áru termesztésénél nem használtak semmiféle vegyszert. Ma már ez a múlté: a biogyümölcsnek is tetszetősnek kell lennie. Az, hogy ma még kevés biotermékkel találkozhatunk, az átfogó marketing hiányából adódik. A kisboltok jelentősége egyre kisebb, a bioüzletek csak egy viszonyEllenőrzött terület (ha) Vállalkozások száma 1996 11390 127 1997 15 770 161 1998 21560 330 1999 32 609 327 2000 47 221 471 2001 79178 764 2002 103 672 995 lag szűk körben értékesítik a termékeiket - állítja Orbán Péter, a Biokultúra Egyesület ügyvezető igazgatója. Mint mondta, szembetűnőbb lenne a kínálat, ha el tudnák érni, hogy az ökotermékeket külön polcon kínálják.- Sajnos, ez a nagy kereskedelmi láncoknak nemigen éri meg. Bár az utóbbi időben úgy tűnt, mintha mégis megmozdultak volna, ám a tendencia mégis az, hogy minden hipermarket-hálózat önállóan próbálja márkázni a saját árucikkét. Holott egy egységes védjegyrendszer sokkal hatékonyabb lenne. HÍREK Ecostat: kevésbé nő a GDP ü Az Ecostat szerint idén mindössze 3,4 százalék lesz a GDP növekedése. A gazdaságelemző intézet legfris- | sebb jelentése szerint a bruttó hazai termék jövőre 4 | | százalékkal növekedhet. Az export az idén várhatóan 3,5 százalékkal, míg az import 5,6 százalékkal halad- | ja meg az egy évvel korábbi értéket. A kutatók szerint | | az infláció az idén éves átlagban 4,8 százalékot, jövő- | | re 4,5 százalékot tesz ki. Új szárnyashajó a Dunán I |A Mahart Passnave egy 102 személyes, 11 éves szárÍ 8i nyashajót vásárolt egy hollandiai társaságtól. A Sólyom III. nevű új szárnyashajó a Budapest-Bécs közötti menetrend szerinti járaton fog közlekedni. A cég 21 séta- és 9 szárnyashajóval vesz részt a folyami személyszállításban, s tervezik egy kabinos szálloda- ;■ hajó üzembe állítását a Dunán és a Tiszán. I Megszűnt a magyar napelemgyár | ■ Megszűnt Magyarország egyetlen mapelemgyára. A ^ világ napelemkészítésének egy százalékát adó, 1997- | ben alapított Dunasolar gyártósorait a tulajdonos | Wallis Rt. eladta egy thaiföldi cégnek. A bezárás oka ' prózai: sem itthon, sem pedig a környező országokban nem volt nagy kereslet a napelemek iránt. A I I Thaiföldre eladott technológia egyébként magyar ta- | I lálmány, az áramfejlesztéshez nem kell intenzív napfény, elég, ha csak fény éri a felületüket. Letelepedő multiközpontok | ■ Magyarországra hozná fejlesztő központját a I | Continental AG autóalkatrész-gyártó konszern. A | cégcsoport egyik testvérvállalatának már működik | egy fejlesztő központja hazánkban, s épül is egy má- | sik Budapesten. A mostani a harmadik lenne. A jelen- ! ség nem példa nélküli, egyre több cég telepíti hazánkba régiós bázisát. Az IBM is Budapestre hozta nem- | zetközi pénzügyi szolgáltató központját, ahogy a | General Electric is a logisztikai központját. f Halasi csipke a Hungaricum Clubban ft A Hungaricum Club tagja lett a Halasi Csipke Alapít| | vány A Hungaricum Club tagjai sorába olyan társaságok kerülhetnek, amelyek termékének jelentős hagyománya van, magas minőséget képvisel és nemzetközileg elismert. A klubot a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. alapította. Százmilliárd forintos SS Idén az aszály 100 milliárd forintos kárt okozhat a mező- gazdaságnak. Váradi József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint elképzelhető, hogy az országban az eddig legsúlyosabbnak tartott 1952-es, illetve 1992-es évhez hasonló aszály alakul ki. Ha az előttünk álló nyári hónapok mindegyike csapadékszegény lesz, akkor az Alföldön erős aszály, a Duna-Tisza közén rendkívüli aszály várható. Bár az öntözésre berendezkedett területek vízigényei alapján a nagy öntözőrendszerekhez a vízkészletek biztosítottak, a duzzasztókat üzembe helyezték, a kisebb térségekben fel kell készülni a vízkorlátozásra is. Borúsan látja a helyzetet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Úgy vélik, krízis- helyzet alakult ki a gabonatermesztésben, mivel az aszály miatt várhatóan jelentősen csökkennek a terméshozamok. Az aszálykár a növénytermelésben meghaladta a 70 milliárd forintot, ezen belül leginkább károsodtak az őszi és a tavaszi kalászosok. E növények árvesztesége 40 milliárd forint. szárazság Rend lesz a húspiacon? ■ Egy belga napilap szerint Magyarországon vannak olyan húsfeldolgozó üzemek, amelyek a legelszántabb húsevőket is elriasztanák a húsfogyasztástól. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára ezt nem tagadja, ám hozzátette: az ilyen üzemek ellen régen harcol a magyar legális húsfeldolgozó ipar. Éppen ezért az EU-csatlakozást követően jelentős mértékben csökken majd a húsfeldolgozók száma. Azokat az üzemeket ugyanis be kell zárni, amelyek semmiféle higiénés előírásnak nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni. A Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára kijelentette: a fekete- és szürkegazdaságban működő vállalkozások számát egyelőre nem lehet még csak megbecsülni sem. Ugyanakkor ezekből az üzemekből évi egymillió darab feldolgozott sertés kerül a piacra. Hazánkban jelenleg 14-16 olyan nagy húsfeldolgozó üzem van, amely minden tekintetben megfelel az uniós elvárásoknak, s további 50-60 üzem vállalta, hogy jövő év május 1- jéig, azaz Magyarország EU-csatlakozásáig eleget tesz az unióban támasztott higiéniai és műszaki elvárásoknak. Emellett 44 feldolgozó kért és kapott úgynevezett átmeneti mentességet az uniós követelmények betartására. Ezek a cégek azonban csak hazai piacra termelhetnek az uniós csatlakozást követően. BEFEKTETÉS Csatlakozás után csökkennek a kamatok Bár az ingatlanok támogatott jelzáloghitelei épp a napokban drágultak, jó hír lehet, hogy középtávon valószínűleg csökkenni is fognak majd a kamatok, méghozzá az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legutóbbi tanulmánya szerint ugyanis hazánk EU-integrációját követően hosszabb távon mérséklődnek majd a magyarországi banki kamatok és ez később kihat majd a hazai bankrendszer Jövedelmezőségére is. A PSZÁF megállapításai szerint a magyar gazdaság tőkeszegény, a munkaerő még mindig olcsó, a tőke viszont drága, s ez magyarázza a feltűnő kamatkülönbözeteket. •X 3 •o •3) (3 Infláció Jegybanki betéti kamat 53 '(B Jegybanki reálkamat '«> 0 <\i o o Fogyasztási hitel kamata _____________ In gatlanhitel kamata Egy évnél rövidebb futamidejű I lakossági betét kamata | ^ah °«S*4gJ OTÉrt, *lt; II Magyarországon a bankszektor tőkejövedelmezősége jelenleg még igen magas, ám ez nem azt jelenti, hogy a magyar bankpiacnak a közeljövőben tömegesen kellene számolnia új szereplőkkel. A magas jövedelmezőség csupán abból adódik, hogy a pénzintézeti szférában a verseny nem igazán kiegyensúlyozott. A lakossági piacon érződik az OTP Bank dominanciája, s a piaci viszonyokat az állami támogatású hitelek is jelentősen befolyásolják. A bankszektor nagy jövedelmezősége a hazai magas kamatokra is visz- szavezethető, ami viszont összefügg a makrogazdasági viszonyokkal. A magyar gazdaság ugyanis tőkeszegény, a munkaerő még mindig olcsó, a tőke viszont drága. A magyarországi reálkamat, illetve betéti kamat is jóval magasabb, mint az európai uniós országokban (lásd táblázatunkat!). Még szembetűnőbb ez az eltérés a lakosság által leginkább keresett ingatlanhiteleknél, illetve fogyasztási hiteleknél. Az elmúlt évben Magyarországon a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 22,6 százalék volt, szemben az eurótérségben mért 9,8 százalékkal. Az ingatlan- hitelek (beleértve a támogatott lakáshiteleket és a piaci kamatozású ingatlanhiteleket is) kamata Magyarországon 14,2 százalékot mutatott, míg az euróövezet államaiban az átlagkamat 5,3 százalék volt, tehát az eltérés majdnem 9 százalék. A hazai kamatstruktúra azért is igen kedvezőtlen, mert a jel- záloghitelek kamattámogatása is torzítja a hazai hitel- intézetek közötti versenyt. Az ingatlanhitelek ilyen értelemben rendkívül drágák az országnak, mivel a kamattámogatás költségeit nem a hiteladósok, hanem gyakorlatilag az összes adófizető állja. Hosszabb távon tehát a támogatott jelzálog- hitelek kamatainak nagymértékben csökkennie kell az EU-belépést követően. A kamatok várható mérséklődése persze mindenképpen a banki nyereségesség csökkenését vonja majd maga után. A magyar pénzügyi szektor jövedelmezősége jelenleg igen magas, ha a befektetett tőkére vetített nyereséget vesszük alapul. Tavaly az átlagos tőkearányos nyereség a magyarországi bankszektorban 19 százalékot mutatott. Ugyanez az Európai Unióban 1990-2001 között 8-15 százalék közé esett. Ám ha a jövedelmezőségi adatokba nem számítjuk bele a szinte irreálisan magas kamatokból nyert bevételeket, az jön ki, hogy a magyarországi pénzintézetek eredményessége jelentősen elmarad az EU átlagától. Mivel a csatlakozás után a magyar és az EU-rendszer kamatstruktúrája közti eltérések nagymértékben eltűnnek, ez a helyzet vélhetőleg nem vonzza majd tömegestől az új belépőket a magyar bankpiacra.
