Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-21 / 167. szám

14. OLDAL MAG AZIN 2003. Június 21., szombat IlSHH . Náthamentes széna A szénanátha tüneteit mér­séklő fűfajtát fejlesztettek ki ausztrál kutatók. Az eredmény génmódosításnak köszönhető, a tudósoknak sike­rült kiiktatniuk két szénanáthát okozó allergént, így az új fű vi­rágzáskor nem könnyezted any- nyira az embereket és az orrok is szárazabbak maradhatnak. A melbourne-i La Trobe Egyetem kutatói a perjét alakították át „náthalighttá”. Ezt a fűfélét szerte a világban használják pázsithoz, s Európá­ban és Ausztráliában ez keserí­ti meg leginkább a szénanáthá­sok életét. Az új fűfajta még vagy öt évig nem kerül a fűmag­boltokba, mivel számos szigorú ellenőrzést és mérést kell elvé­gezni, egyebek közt, hogy mi­lyen messzire kerülhetnek pol­lenjei, s hogy beporoz-e más fű­fajtákat is. Méhes szarka Méhek segítségével lógott meg egy áruházi szarka az Egyesült Államokban. A férfi mintegy 60 dollár értékben csent el CD-ket, parfümöt, elemeket és ollót egy áruház polcairól. A biztonsági őrök észrevették, mit művel, és követték a vécébe. Amikor azonban ott rányitották az ajtót, méhraj zúdult rájuk és ki az áru­házba, a tolvaj pedig kihasznál­va a hirtelen támadt zűrzavart, elszelelt. Az áruházban pillana­tok alatt igencsak kelendő lettek a rovarirtó spray-tubusok, az al­kalmazottak ezekkel támadtak a méhekre. Akciójuk sikeres volt, és a méhek senkit sem csíptek meg - jelentette az AP. Berlin a legdrágább német város A világ legdrágább városa Tokió, Európában Moszkva, amely New Yorknál is drágább, Német­országban pedig Berlin - derül ki a frankfurti Mercer Human Resource Consulting cégtanács­adó most nyilvánosságra hozott felméréséből. Németországban a második legdrágább város München, a harmadik Düssel­dorf, amely eddig az élen állt. A legolcsóbb német nagyváros a szászországi Lipcse. Berlin a vi­lág 144 városa közül az 58. a lis­tán, amelyet Tokió vezet Moszk­va és Oszaka előtt. A lista összeállításakor New York, a legdrágább észak-ameri­kai nagytelepülés indexértékét vették bázisnak, száznak. Eh­hez képest Berlin értéke 75,3, a 106. helyre sorolt Lipcséé 63,5. Tokió értéke 126,1, Moszkváé 114,5, Oszakáé 112,2. Jövőre leomlik a „goriziai korlát” A „goriziai korlát” nem hasonlítható az egyko­ri berlini falhoz, de annyiban emlékeztet rá, hogy az Európai Unió bővítésével ez is el fog tűnni, és 2004 májusában egyesülni fog egy korábban olasz város, amelyet a II. világhábo­rú óta jól kiépített határ osztott ketté. A város két fele (az olasz Gorizia és a szlovén Nova Go- rica) között emelt korlát mindmáig számos magánkertet és párhuzamos utcarészt választ ketté, s csak a határállomásokon léphető át.- Ez a határ két világot választott el - magyarázta el az AFP-nek az olasz Gorizia polgármestere, Vittorio Brancati. Goriziát az 1947-es párizsi békeszerződésben osztotta fel egymást között az akkori Jugoszlávia- amely a kommunista tömb része volt - és Olaszország. Itáliának jutott a város nagyobbik fele, Jugoszláviának pedig az akkori külváros egy része.- Két világ, két eltérő rendszer egyesül majd - vélekedik Bran­cati, aki az olasz oldal 37 ezer la­kosát képviseli. Biztos abban, hogy Szlovénia csaüakozása az Európai Unióhoz olyan változást jelent, amely mindkét oldalon számos új lehetőséget nyit. Joszip Broz Tito marsall, aki Jugoszlávia ura lett a II. világhá­ború után, elhatározta, hogy Gorizia külvárosából, amely a felosztásban az ő országának ju­tott, a réginél jobb várost teremt, és Nova Goricának, azaz Új Go- riziának nevezte el. Edo Ravnikar építészt bízta Gorizia madártávlatból meg azzal, hogy mintavárost ter­vezzen, és Nova Gorica ma is nagy hatást gyakorol kiterjedt zöldterületeivel és a házakat körülvevő számos fával. Lakóinak száma ma 15 ezer körül jár.- A határ megszűnése erősíteni fogja a forgal­mat, sok olasz jön majd Szlovéniába, és nem csak azért, hogy a kaszinóban játsszon - mondja Nova Gorica polgármestere, Mirko Brulc. Az elöljáró szerint az utóbbi két évben javult az együttműködés Gorizia vezetőivel. Autóbusz- járatot létesítettek, amely összeköti a két várost. máshoz, nem terveznek a város „berlini típusú” újraegyesítést.- Mindkét oldalon beszélni fogjuk mindkét nyelvet, erősíteni fogjuk a kulturális és egyéb kapcsolatokat, de nem lesz teljes egyesítés - mondja Brulc.- A jövőben nincs más út, mint hogy közö­sen hozzuk meg az urbanisztikai döntéseket és közös közműveket, szolgáltatásokat üzemel­tessünk. De egy egyesített város nem jelent egy­ben egyesített közigazgatást is - fűzi hozzá Brancati is. A lakosság többsége örvendetesnek tartja az EU bővítését. Gorán Mijatovic, a Nova Gorica-i kaszinó alkalmazottja például azt várja, hogy a határ megszűnésével még több 0I4SZ érkezik majd a város fő jövedelmi forrását jelentő kaszi­nókba. Ám a változás nem mindenkinek kedvező. így például Nova Goricában mintegy 600 határőri és vámos munkahely szűnik meg a határral együtt, Goriziában is 3-400 fő lesz a csökkenés a két ha­tárellenőrző szervezetben. Sok olasz tart attól is, hogy szlovének sokasága próbál majd munkahe­lyet keresni magának az olasz oldalon. Brancatit azonban ez kevésbé aggasztja:- Naponta ma is ezer szlovén jön Goriziába dolgozni, de Szlovéniában nincs komoly munka­A hangulatos belváros egy részlete- Mi, szlovének jól ismerjük az olasz üzlete­ket, az olaszok pedig járatosak a mi kaszinóink­ban, de szeretnénk változtatni ezen a kapcsola­ton - hangoztatja Brulc. Az EU ösztönzésére már tanulmányozzák az infrastruktúra javítására irá­nyuló közös terveket. Ám noha a két polgármester hisz abban, hogy az EU-bővítéssel városaik közelebb kerülnek egy­nélküliség, így ezen a téren nem várható nagy változás - mondja, és hozzáfűzi:- Csak rajtunk múlik, milyen hasznot tudunk húzni a bővítésből, abból, hogy a jövőben nem országunk és Európa peremén helyezkedünk el, hanem olyan központot alkotunk majd, amely egy új Európa szerves része lesz. Óriási siker az Airbus szuperjumbója Mi tagadás, voltak kételyek az Airbus fejlesztés alatt álló 555 személyes utasszállító gépének piaci fogadtatásával kapcsolatban. A párizsi légi­szalonon leadott megrendelé­seket látva azonban kétségte­len tény: a 275 millió dolláros árcédulával ellátott típus óri­ási sikert aratott. A 2000 decemberében indított 12 milliárd dolláros fejlesztési pro­jekt gazdaságosságával kapcso­latban számos kétely merült fel. Nem utolsósorban amiatt, hogy a legnagyobb konkurens, az ameri­kai Boeing - a saját piaci felméré­sei alapján - a nagy gyűjtő repü­lőtereket a kisebb repülőterekről beszállítóként kiszolgáló köze­pes méretű regionális hatótávol­ságú repülőgépekre helyezte a hangsúlyt. A Korean Air nyolc A380-as rendeléséről írt alá szándéknyilat­kozatot. Az Emirates légitársaság 41 Airbus gépre, ezen belül 21 szuperjumbóra adott le megren­delést 12,5 milliárd dollár érték­ben. Az Emirates korábban már 22 A380-as gépre adott le megren­delést és kettőt pedig lízingel majd a világ legnagyobb repülő­gép lízingcégétől, az ILFC-től. Az Emirates gépparkja így összesen 45 óriásgépet számlál majd. A gépek leszállítása 2006-ban indul meg. Mivel 2006-ra és 2007- re a teljes gyártási kapacitás le van már kötve, a most észbe kapó megrendelők már csak 2008-tól kaphatják meg áhított jumbóju- kat. Jelenleg 116 biztos megren­delés van az óriásgépre, ami a ko­reai szándéknyilatkozat beérésé- vel és a Malaysia Airline System, valamint a Qatar Airways szerző­déseinek az aláírásával 129-re emelkedhet. Az Airbus egyéb­ként titokban tartott gazdaságos- sági számításai szerint a típus 250 darab legyártása után lépi át a fe­dezeti pontot. A biztos megrende­léseket leadott légitársaságok az Air France, az Emirates, a Fedex, az ILFC, a Lufthansa, a Qantas, a Singapore Airlines és a Virgin At­lantic. Az Airbus várakozásai sze­rint a sorhoz a nagy amerikai, a japán, és a 2008-as olimpia alkal­mából a kínai társaságok is hama­rosan csatlakoznak. Erőszakos dalok, agresszív gondolatok? A washingtoni Amerikai Pszicholó­giai Társaság (APA) szerint az erő­szakos szövegű dalok agresszív gondolatokat szülnek, és ez köz­vetve ellenséges szociális környe­zetet alakíthat ki. A szervezet mintegy 500 egyete­mi hallgató körében végzett kísérle­teinek eredményét a Journal Of Personality and Social Psychology című szaklap májusi számában tet­te közzé. A tanulmány megállapí­totta: az erőszakos dalok ellenséges érzéseket keltenek az emberekben anélkül, hogy provokálnák vagy fe­nyegetnék őket. Ez a hatás nem függ az egyes műfajoktól, vagy elő­adóktól. Még a humoros tartalmú, ám „erőszakos” alaphangú dalok is növelik az agresszivitást. Az APA úgy véli, mindez ellent­mond annak a közhiedelemnek, mely szerint a dühös, erőszakos ze­ne pozitív katarzist vált ki az embe­rekből. A kísérletek során, amelyeket a iowai állami egyetem és a texasi hu­mán szolgálat kutatói végeztek, hét erőszakos és hét erőszakmentes dal hatását vizsgálták. A dalok meghallgatása után különböző pszichológiai feladatokat adtak a diákoknak: osztályozni kellett pél­dául olyan szavakat, amelyeknek van agresszív és „szelíd” jelentése. Az eredmény azt mutatta, hogy az erőszakos dalok hallgatása után a kétértelmű szavaknál az agresszív értelmezést domborították ki, és az agresszív szavakat nagyobb sebes­séggel olvasták fel, mint a „szelíde­ket”. Mindebből vonták le azt a kö­vetkeztetést, hogy ezek a dalok közvetve antiszociális magatartás­hoz vezetnek. V ízvezeték-szerelőt keresnek az Antarktiszra Vízvezeték-szerelőket keres az Antarktiszra a brit kutatócsoport. 15 mesterre lenne szüksége ah­hoz, hogy megjavítsák az állan­dóan elfagyó vízvezetékeket. A gyakran mínusz ötven Celsius-fo- kos tájékra merészkedő meste­reknek ráadásul be kellene érni­ük a hazainál jóval szerényebb fi­zetséggel: évente mindössze 18888 fontot - bő hat és fél millió forintot - kapnának. Nagy-Britan- niában egy keresett vízvezeték­szerelő évi 80 ezer fontot - több mint 27 millió forintot - is megke­res. A kutatócsoport reményke­dik, hogy talál olyanokat, akiket a csend és a tájkép kárpótol a cse­kélyebb fizetésért. Készételrekorder angolok A britek kétszer annyi készételt esznek, mint a németek és a fran­ciák, négyszer annyit, mint az olaszok és hatszorosát annak a mennyiségnek, amelyet a spa­nyolok kebeleznek be - derül ki a Mintel piackutató intézet jelenté­séből. Az is igaz viszont, hogy bőven van miből választania. Az angol készételek nem lefagyasztva ta­lálhatók, hanem csak hűtőpul­tokban, és a „menüsor” hihetetle­nül hosszú. A Mark and Spencer szupermarket hűtőpultjai előtti séta valóságos kulináris világjá­rás: indiai csirkétől itáliai halig, mexikói ínyencségen át ír marha­sültig szinte minden megtalálha­tó rajtuk. Ahogy Európa többi országá­ban, úgy Nagy-Britanniában sin­csenek azonban elragadtatva a készételektől a táplálkozáskuta­tók. Általában több zsírt, cukrot és sót tartalmaznak, mint a házi­lag készített ételek - állítja Susan Jebb, a Medical Research Council munkatársa. A gyártók persze es­küsznek termékeik kiváló minő­ségére. Brit szociológusok a társada­lom átalakulásával magyarázzák a készételek gyors elterjedését. Sok a magányosan élő ember, sok családban ma már nem szo­kás a közös étkezés és egyre ke­vesebb angol főz hagyományos módon. Hagyományőrzők viszont úgy vélik, hogy „egy főzésbe belefá­radt nemzet belefáradt az élet­be”. Jill Dupleix, a The Times cí­mű brit lap kolumnistája vallja: „Semmi biztosítékunk a hosszú és egészséges életre, de három le­hetőség növeli annak valószínű­ségét: ha sok vizet iszunk, sokat futunk és magunk főzünk”. Közlekedési büntetések az EU-ban Hamarosan elmúlnak azok az idők, amikor a tilosban parkoló .magyar autós turista Németországban gondtalanul a szemétládá­ba dobja a büntetést kilátásba helyező cédulát. A rendőrség ké­sőbb az összeget is közölné - a bírság öt eurónál kezdődik -, de ha Németországban nem bejegyzett, magyar rendszámú autóval követték el a szabálysértést, a levél sohasem jut el az illetőhöz. Ugyanüyen gondtalanul parkolha­tott eddig tilosban a német autós az Európai Unió területén bárhol - Ausztria kivételével -, a büntetést nem tudták behajtani rajta. Az aranyéletnek hamarosan vége. Mi­re Magyarország az Európai Unió tagjává válik, már határokon átnyú- lóan fogják „üldözni” és fizetésre kötelezni a rossz helyen parkoló autóst. Legalábbis ebben állapod­tak meg a közelmúltban az Európai Unió igazságügyi miniszterei. A német autóklub, az éppen most 100 éves ADAC azonban ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy a ter­vezett intézkedés több szempont­ból is problematikus. Míg más or­szágokban akár két évig is fára­dozhatnak a vétkes megbünteté­sén, Németországban a közleke­dési szabálysértések három hó­nap múlva elévülnek. Ezenkívül mindenütt más és más a tarifa. Németországban 5 eurótól 35 eu- róig terjedhet a büntetés nagysá­ga, Hollandiában minimum 40 eu­ró, Nagy-Britanniában 50 eurónál kezdődik, Írországban 80 eurónál. Nagyon eltérő például, hogy az egyes országokban mennyi alko­hol elfogyasztása után szabad még a volán mögé ülni. Ha Né­metországban a véralkohol szintje 0,5 ezrelék, még nyugodt lelkiis­merettel vezethet az autós. Erre az alkoholszintre nagyjából egy po­hár sör elfogyasztásával tehet szert. Norvégiában, Lengyelor­szágban és Svédországban, 0,2 ez­relék a határ, Görögországban 0,25, Portugáliában 0,5, Nagy-Bri­tanniában, Írországban és Luxem­burgban nagyvonalú 0,8 ezrelék. Egyáltalán nem szabad alkoholt inni vezetés előtt Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon. A vezetés közbeni telefonálást (kihangosító nélkül) is különböző­képpen ítélik meg. Finnországban, Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban nem tiltják a mobil- készülék használatát az autóban, de ha emiatt baleset következik be, nincs kegyelem. 138 euró büntetést kell fizetniük Hollandiában a lebu­kott autósoknak. Németországban viszonylag olcsón meg lehet úszni: a 30 eurós bírságot azonban hama­rosan negyvenre akarják emelni. Görögországban 59 eurót, Spanyol- országban 91-et, Dániában 67 eurót tehet ki a büntetés nagysága. Dániában 70 eurótól szabadít­hatják meg azt, aki nem tompított fényszóróval közlekedik napköz­ben is, a szomszédos Norvégiában ezért 108 eurót kell fizetni. Újabban az olasz autópályákon is bekapcsolt lámpával szabad csak közlekedni, aki erről megfeledkezik, viszonylag elviselhető, 32 eurós büntetésre szá­míthat. Ezzel szemben 130 eurót is elkérhetnek az autóstól, ha húsz ki­lométerrel túllépi a sebességhatárt. A száguldás ára ennél csak a finnek­nél magasabb. Finnország az egyet­len EU-ország, ahol alkalmazzák a szociális elvet: a büntetés mértékét a jövedelem nagysága alapján álla­pítják meg. ( 1 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents