Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-21 / 167. szám

2003. Június 21., szombat HITÉLET 9. OLDAL Pécs Jézus Szíve oltalmában 1943. január 12-én történt a 2. világháború egyik legrettenetesebb harci eseménye, a do­ni áttörés. Az itthoni híradások elhallgatták a valóságot. Nem írták meg, hogy magyar kato­Falfestmény a Belvárosi templomban nák ezrei estek el a Donnál, mások a végtelen utak mentén fagytak halálra a dermesztő orosz télben. XII. Piusz pápa azzal fejezte ki együttérzé­sét velünk, magyarokkal, hogy - minden kül­ső pompát mellőzve - ekkor írta be a Szentek Katalógusába Árpád-házi Boldog Margit ne­vét. Ez a szokatlan szentté avatás nyilván ne­künk szólt, riadt magyaroknak. A magyarok könnyező nagyasszonya mellett felragyogott hát előttünk Muhi virágának feledésbe merült törékeny alakja, aki annak idején talpra imád­kozta porig perzselt hazánkat a romokból... Pécsett dr. Esztergár Lajos volt a polgár- mester. Szociális érzékű ember, szívén viselte városának gondjait, elsősorban a szegénye­ken igyekezett segíteni. Látva az egyre növek­vő problémákat és a megoldások fogyatkozó lehetőségét, az égiekhez fordujL ,Azí ő lelké­ben született meg a gondolát: ajánljuk; Pécs i városát Jézus Szívének oltalmába. Virág Fes renc püspök szíwel-lélekkel a polgármester mellé állt. A nemes gondolatnak hamar meg­nyerték a város jó lelkű, jó érzésű polgárait. Június 6-ra tűzték ki a nagy eseményt. „Zörgessetek...” - mondta Jézus, - és ezen a napon sok ezer pécsi pol­gár zörgetett az Ég kapuján: „Jézus Szentséges Szíve, vedd oltalmadba Pécs városát!” Hamarosan mindennapossá lettek a szirénák fülsüketítő jajongá- sai. A földről alig látható acélmada­rak vitték szörnyű terheiket, de Pécs városára nem ejtet­tek egyet sem... Aztán az ország határán átlépett a front, végigvonult hazánkon, de Pé­csett nagyobb atro­citás nem történt! Mindkét csodát úgy élték meg a pécsiek, mint Jézus Szíve szelíd vála­szát szívből fakadó imádságukra! Mert mind a kettő valóságos csoda volt! (A Belvárosi templom falfestményén Gebauer Ernő örökí­tette meg a felaján­téren felállított oltár körül és sok ezren újí­tottuk meg felajánlásunkat. Az utóbbi évti­zedben ez volt Pécs városának legnagyobb vallásos eseménye. És most itt az évforduló! Szeretnénk is­mét felajánlani magunkat, városunkat, sőt egész egyházmegyénket Jézus Szentséges Szívének. Az elmúlt tíz esztendő igazolja, mennyi­re háttérbe szorultak Isten törvényei az életünkben. A közerkölcsök helyett a gát­lástalan szabadosság és az anyagelvűség érvényesül. Emberek olyan jogokat vindi­kálnak maguknak, mintha urai lennének életnek és halálnak. Isten háttérbe szorul a magánéletben, de a nevelésben is. Ám Is­ten nélkül kihal a szeretet, szeretet nélkül pedig rideg, számító, önző és sötét lesz a világ. Dr. Esztergár Lajos polgármester, (akinek hamvai most már a Belvárosi templomban nyugszanak) annak idején Jézus Szíve oltal­mába ajánlotta városunkat. És a pécsiek mel­lé álltak. Ezt a bizalommal teli Jézushoz for­dulást fogjuk megújítani most a 60. évfordu­lón. Jézus Szívétől várjuk, hogy tudjunk megújulni, hitből élni és egymáson segíteni. Tanúságtevő hitéletünk, szeretetre épülő családjaink, a rászorulók megsegítése, a tö­rékeny világbéke mind-mind megerősödhet, megszilárdulhat Jézus Szentséges Szíve ke­gyelméből. KelePál lás ünnepi esemé­nyét.) Ötven évvel ké­sőbb, 1993-ban nyílt először lehe­tőség arra, hogy ezt a felajánlást a város megújítsa. Hogy mennyire elevenen élt a hí­vek lelkében a fel­ajánlás emléke, mutatja, hogy sok ezren..,, voltunk együtt a Széchenyi A 60. évforduló alkalmából, június 27-én, pénteken este 6 óra­kor Mayer Mihály megyés püspök a jelenlevő papokkal koncele- brálva szentmisét mutat be a Széchenyi téren felállított tábori ol­tárnál. A várost és az egyházmegyét Jézus Szentséges Szívének felajánló imát a megyés püspök mondja el. A szentmise végén körmenetet tartanak a téren. Ezen egyesüle­tek, lelkiségi csoportok, iskolák, katonai diszszázad, cserkészek - lehetőség szerint saját zászlójuk alatt - vesznek részt. Szeretettel várják az egyházi énekkarokat, vegyeskarokat. Az éneket az Ércbányász Zenekar vezeti. Az ünnepnek mintegy himnuszává válhat Virág Ferenc püspök szép éneke Bárdos Lajos dallamával: „Édes Jézus, öntsd szívembe lángoló szerel­medet...” Hortobágyi imádság az istentiszteleten Máltai lovagok ünnepe A Magyar Máltai Lovagok Szö­vetsége fennállásának 75. éves jubileuma alkalmából központi ünnepséget szervez a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban június 24-én, ked­den, 16 órai kezdettel. A szent­misét Paskai László bíboros ce­lebrálja. Ezt követően a Magyar Kultúra Alapítvány székházá­ban ( Budapest, I. kerület, Szentháromság tér 6.) 17.30-tól ünnepi emlékülés kezdődik O'sváth György elnökletével, melyen prof. dr. Kussbach Erich nyugalmazott nagykövet a Mál­tai Lovagrend magyarországi történetéről tart előadást, majd pedig Mons. Frank Miklós, a Rend konventkáplánja a lovag­rend lelkiségéről szól. Este 19 órakor a lovagrend tagjai részé­re elnöki fogadás kezdődik, ahol Módi Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke mond kö­szöntőt. K. F. A hortobágyi kényszermunka- tábbfokban elhurcoltak min­dén évfordulón igyekeznek megemlékezni az egykori tragi­kus napokról, a magyar gulá- gok áldozatairól. Az idén a de­portálások 53-dik évfordulója alkalmából a Hortobágyi Kény­szermunkatáborokba Elhurcol­tak Egyesületének dél-dunán­túli régiója Pécsett rendez köz­ponti ünnepséget, miközben az országban mindenhol azonos időpontban tartanak megemlé­kezéseket. Az alkalomra ma, szomba­ton déli 12 órakor kerül sor a Pálos templomban, ökumeni­kus istentiszteletet keretében, melyen Borsos János, a Pálos Rend tartományfőnöke, Szalay Lajos református és Németh Pál evangélikus lelkészek szolgál­nak. Az istentiszteleten elimád­kozzák a résztvevők a „Horto­bágyi imádságot”, amely az egykori tizenkét táborban ra­boskodó sorstársakat összekö­ti. A programon részt vesz Je­szenszky Iván, az egyesület újonnan megválasztott elnöke is, aki már munkatársaival megkezdte a táborból való sza­badulás 50. évfordulója ünnep­ségének szervezését, hiszen „hivatalosan” 1953 augusztus 3-tól több héten át,.több rész­letben folyt az ítélet nélkül, jogtalanul elhurcoltak szaba­don engedésének procedúrája. Ezért a Hortobágyi Emlékke­resztnél szeptember 13-án és 14-én kétnapos program kereté­ben találkozhatnak majd a sorstársak, s több táborhelyen- a Lenin és a Borsósi tanyákon- emlékművek állítására is sor kerül. k. f. Cserkésztáborok Az évi munka koronájaként ez év nyarán is táborba szállnak a VI. (pécsi) Cserkészkerület csapatai. Már lezajlott a 47. sz. P. C. F. csa­pat öregcserkészeinek zalavári tá­borozása Nyárfás Csaba vezetésé­vel. Június 29-én a mecseki Kisbat- tyán határában vernek sátrat a 10. sz. P. Á. R. cserkészei dr. Tihanyi Keve irányításával. Néhány nappal később a Zengő alatt, Hosszúhe- tényben tanyázik a 10. sz. P. Á. R., a 47. sz. P. C. F. és a 217. sz. K. M. I. csapat mintegy 90 fős kiscserkész közössége Ivasivka Mátyás vezeté­sével. Merényi Péter parancsnoksá­ga alatt a 47-esek vándortáborban járják be a balatoni felvidéket. A 217-es „nagy” cserkészek a Felvidé­ken sátoroznak szlovákiai magyar testvércsapatuk társaságában Vár­szegi Csaba irányításával. A barcsi cserkészek Aranyos­pusztán töltenek egy hetet. Lesz őrsvezetőképző tábor, országos re- gös-kiképzés. ■ ÚRNAPJA. Holnap, vasárnap este 6 órakor lesz az ünnepi szentmise a bazilikában, majd úmapi körmenet a Dóm téren. A körmeneten elsőáldo- zók szólják a virágszirmokat az Oltáriszentség elé. BÉRMÁLÁS. Ma, szombaton délután 4 órakor Hidason, holnap, vasárnap fél 11-kor Újpetrén, délután 4 órakor Mecseknádasdon, jövő szomba­ton 16 órakor Magyarszéken bérmál Mayer Mi­hály megyés püspök. ARANYMISÉK. Arnold János esperes, márok-vil- lányi apátplébános 22-én, vasárnap délután 4 óra­kor Villányban, jövő vasárnap 16 órakor Me­cseknádasdon, Nagy Gábor ma, szombaton dél­után 5 órakor Pius templomban, Petz József jövő vasárnap délután 4 órakor Nyomján mutatja be aranymiséjét. MINT HAJDANÁN, úgy rendezik meg holnap az úmapi köimenetet Fazekasbodán. A templom körül felállítják a négy lombsátrat oltárral, szentké­pekkel, virágokkal. A német nyelvű szentmise 8 órakor kezdődik, utána indul a körmenet. Űrnap­jára meghívták a faluról elszármazottakat, délután 3 órától a környék kultúrcsoportjai adnak műsort. Emlékeztető KONCERT ÉS SZENTMISE. Pécsett a Ferences templomban holnap, vasárnap 9 óra 30-kor J. G. licld C-dúr miséje hangzik el. Közreműködnek: a Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara (koncertmes­ter: Erdélyi Zoltán), valamint Kuti Ágnes (szop­rán), Papp Krisztina, Kopjár Anikó (alt), Horváth István, Szelényi Zoltán (tenor), Bognár Szabolcs, Dobos László (basszus). Vezényel: Szamosi Sza­bolcs. (a) LELKÉSZAVATÁS. Ma délelőtt 11 órai kezdettel lelkészavatásra kerül sor a pécsi Dischka Győző utcai evangélikus templomban. A pécsi Makoviczky Gyulát fogja felszentelni dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök az isten- tisztelet keretében. (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnap reggeli ökume­nikus magazinjában hangképek hallatszanak a papnövendékek tanévzáró Te Deum ünnepségé­ről, prédikál Mayer Mihály megyés püspök, majd Rozsnyói György emlékezik a Himnusz születésé­nek századik évfordulójáról. (a) GRAZ. Az egyház és a világörökség Pécsett címmel kiállítás nyílik június 24-én, kedden a grazi szemináriumban. Stájermárk tarto­mány, a Pécsi Egyházmegye a Stájermárk- Baranya Egyesület és a Pécsi Osztrák Tb. Konzulátus rendezésében. A kiállítást Hel­mut Burkard, a grazi egyházmegye vikáriusa és Mayer Mihály pécsi megyés püspök nyitja meg. ISGUM JÓZSEF pappá szentelésének 60. évfor­dulóját ünnepli június 29-én, jövő vasárnap 9 óra­kor szülőfalujában, Tolnán. A gyémántmisét együtt mutatja be főpásztorával Mayer Mihály me­gyés püspökkel. PÉCSRE látogat, Mayer Mihály megyés püspök vendége lesz június 25-26-án a római Collegium Germanicum et Hungaricum rektora P. Gerwin Komma S. J. és spirituálisa P. Klaus Vechtel. Útjuk innen Szabadkára vezet, ahol egy növendéküket szentelik pappá. NYIT A PÜSPÖKI PALOTA. Június 26-tól újból látogatható a pécsi püspöki palota min­den csütörtökön 14 órától 17 óráig. Megte­kinthető a konferenciaszárny és a Petro-gyűj- temény. ______________________________■ Ví z és világosság „Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: Aki szomjazik, jöjjön hoz­zám és igyák, aki hisz bennem: belsejéből az írás sza­va szerint élő víz folyói fakadnak. Ezt a lélekről mond­ta, amelyben a benne hívők részesülnek A Lélek ugyanis még nem jött el men még nem dicsőült meg Jézus. Jn 7.37-39... Egy másik alkalommal így beszélt Jézus: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossá­ga" Jn 8.12. Az „ünnep utolsó, nagy” napja, melyről János evangélista beszél, a sá­toros ünnep hetedik napját jelenti. Ekkora nép a betakarítás jeleként jobb kezében mirtuszt és pálmával összekötött fűzfavesszőt, bal kezében pedig citromot hozott. A papok a Silóé-forrásból merített vizet ünnepélyes menet­ben a templomba hozták, a vízzel hétszer megkerülték az oltárt és egy ezüst tölcséren keresztül a földre öntötték azt. A szertartás keretében hang­zottak el Jézus szavai a szomjúságról és az ivásról Ha ezzel a háttérisme­rettel olvassuk a bibliát, minden bizonnyal nekünk is jóval többet jelent ez a rész, mint egy szép, vízről szóló szimbólumot. Jézus az élő víz. Már a szamariai asszonnyal való beszélgetésben is az „örök életre szökellő víz­forrás” képe jelenik meg a Jézus által felkínált vízben. Most, a nyári kánikulában igazán érzi az ember, mit jeleni a szomjú­ság, illetve milyen nagy kincs a víz. A lelki élet „itala", éltetője: maga Jé­zus Krisztus. Keresztény ember számára nélküle, a vele való személyes kapcsolat nélkül nincs élet, teljesség. Vagy ha igen, akkor az az újra meg szomjazó, újra evilág kódjából merítő boldogságkeresés, mely nem ad lé­nyegi megnyugvást, beteljesedést. Nem kell kánikula és szomjúság ahhoz, hogy ráébredjünk: Jézusra szükségünk van. Őt mindig szótíthatjuk, hív­hatjuk, hogy „életünk legyen” és .bőségben legyen". A világosság képe - egyes szentírásmagyarázók szerint - összekapcso­lódik a sátoros ünnep első éjszakájával, amikor az asszonyok udvarán négy hatalmas arany lámpást gyújtottak meg. Más magyarázók szerint a sátoros ünnep ideje alatt egy hétig egész éjszaka égtek a templom udvarán a fáklyák. Ha magunk elé képzelünk egy sötét, kivüágítatlan várost, amelyben csak a hegyen álló templomból árad a fény, minden bizonnyal könnyebben át tudjuk élni azt az élményt, ami a tanítványokban leját­szódhatott, amikor előttük ált az így kivilágított templom és haüották Jé­zus szavait: „Én vagyok a világ világossága.. ” Ez a világosság két részre osztja az embereket: azokra akik „világos­ságra mennek”, és azokra, akik „inkább kedveük a sötétséget, mert csele­kedeteik gonoszak". Aki Krisztusra figyel, őt követi, annak útja az életre vezet. Bodogán László, parókus Pap- és diakónusszentelés A Pécsi Egyházmegyében hagyo­mányosan június harmadik szombatján kerül sor a papszen­telésre. Ma 10 órakor Mayer Mi­hály megyés püspök a pécsi Ba­zilikában az egyházi rend szent­ségében részesíti Keresztes An­dort és Kovács Ferencet Az egyházi rendnek, vagyis a papi rendnek három fokozata van: diakó­nus, pap, püspök. Keresztes Andor papnövendék az első fokozatban, a diakonátusban, míg Kovács Ferenc diakónus a papságban részesül. Kovács Ferenc beremendi szár­mazású, 1976-ban született Sikló­son. Az általános iskola után szak­mát tanul Pécsett. Hentesként dol­gozik Pécsett a Délhús Rt.-nél és a munka mellett leérettségizik. A pé­csi Szigetvári Zrínyi Miklós tüzér­dandárnál eltöltött sorkatonai szol­gálata alatt hitében elmélyül. A le­szerelés után még rövid ideig visz- szamegy munkahelyére, majd 1997 tavaszán felvételét kéri a Pécsi Egy­házmegye papnövendékei közé. 1997 őszétől 2002 nyaráig készül a papságra a Pécsi Püspöki Szeminári­umban és a Pécsi Püspöki Hittudo­mányi Főiskolán. Tavaly júniusban részesült a diakonátusban, majd azt követően ez év júniusáig Pakson és Dunaföldváron töltötte a gyakorlati évet. Papszentelési jelmondatát Szent Ágostontól választotta: „Sze­ress, és mondd el az életeddel.” Első szentmiséjét Beremenden tartja, jú­nius 22-én, vasárnap 15 órakor. Keresztes Andor a Tolna megyei Kisdorogról származik, Bonyhádon született 1977-ben. Az általános is­kola befejezése után a lengyeli Me­zőgazdasági Szakmunkásképzőben szerez szakmát, majd felvételét kéri a szalézi rendbe. A szerzetesi formá­lódás évei alatt érettségi vizsgát tesz, és egyszerű fogadalmas szerzetes­ként hitoktatói és kántori szolgálatot lát el. Ezt követően megkezdi a pap­ságra való tanulmányi felkészülést a budapesti Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Pár évnyi tanulmány után úgy dönt, hogy a szerzetesi életforma helyett egyházmegyés pa­pi szolgálatra szól hivatása és a Páisi Egyházmegye papnövendékei közé jelentkezik. Négy tanéven át készült a papságra a Pécsi Püspöki Szemi­náriumban, a Budapesten megkez­dett teológiai tanulmányait pedig a Pécsi Püspöki Hittudományi Főisko­lán folytatta. Most az ötödik tanévet fejezte be. A diakónusszentelés után egy évig az egyházmegye egyik plé­bániáján - a misézés, betegellátás és gyóntatás kivételével - mindenne­mű lelkipásztori feladatban részt vesz. Szentelési jelmondatát Szent Páltól vette: „Hálát adok annak, aki erőt adott nekem, Jézus Krisztus­nak, a mi Urunknak, hogy megbíz­hatónak ítélt, és erre a szolgálatra rendelt engem.” (1 Tim 1,12). Református lelkészek: nyilatkozat párttagságról Baranyában is megkezdődött azok­nak a kérdőíveknek a kipostázása, amelyek segítségével az ország va­lamennyi felszentelt református lel­készének nyüatkoznia kell arról, hogy tagja-e valamely politikai párt­nak. Mint ismeretes a Magyarorszá­gi Református Egyház zsinata ez évi május 21-i ülésén határozatot foga­dott el az ügyben, amely szerint re­formátus lelkész nem lehet politikai párt tagja, ám amennyiben párttag­ságot vállalt, akkor arra az időszak­ra a lelkészi szolgálata szünetel. Peterdi Dániel megyénk reformá­tus esperese a kérdőívekkel kapcso­latban elmondta, hogy Baranyában 37 lelkésznek kell 15 napon belül nyilatkoznia a feltett három pontra. A nyüatkozat első két pontja közül az egyik vagy/vagy kötelezően alá­húzandó - nem tagja semmilyen pártnak / vagy tagja, és kéri a szol­gálatának szüneteltetését -, a har­madik verzió pedig egy szankciót tartalmaz, mely szerint ha valaki nem nyilatkozik vagy valótlan nyi­latkozatot ad, az egyházi hatóságok fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellene. A baranyai esperes szerint nem valószínű, hogy megyénkben akadna olyan lelkész, akinek párt­tagsága miatt szüneteltetnie kéne hivatását. Országosan ezerkétszáz párt-nyilatkozatra kötelezett refor- mátus lelkipásztor van. _______itr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents