Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-21 / 167. szám

2003. JÚNIUS 21., SZOMBAT KULTÚR A - R I P 0 R T 7. OLDAL Már szárnyal a dal Bár az eső éppen a megnyitó idején pergett néhány percig a városra, senki nem hagyta ott a megnyitót. Közel fél­ezer külföldi és magyar gyer­mek dalos ünnepe kezdődött el tegnap délután immár ti­zenhatodik alkalommal.- Csak boldog gyerekekből lesz­nek boldog felnőttek, tolmácsol­ta a kodályi gondolatot megnyi­tó beszédében a kulturális mi­nisztérium közművelődési fő­osztályának vezetője, Kovácsné Bíró Ágnes, aki a miniszter el­foglaltsága okán megnyitotta a XVI. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált. - A boldogsághoz tiszta szív, tiszta ének kell, amire Komlón újra le­hetőség adatott. A kórusok Kodály szobrának koszorúzása után a zeneszerző nevét viselő iskolától a megnyi­tó színhelyére, a Városház térre vonultak. A cseh, szlovák, észt, norvég és magyar himnusz hangjaira felvonták a lobogókat, a vasárnap estig tartó fesztivál elkezdődött. ________________________“i»: Az ünnepélyes megnyitó résztvevői Komló főterén fotó: laufer László In dia-nap a fesztiválon Ételek, ruhák, főzőbemutató és zene a pécsi Sétatéren A Művészeti és Gasztronómi­ai Hetek egzotikus színfoltja­ként ma India-napot rendez­nek a pécsi központú Hin­du-Magyar Kulturális Alapít­vány közreműködésével. Az arcfestés, a hennával való test­festés a lányoknak mindenképpen izgalmas lehet. Ebből is kaphat­nak némi ízelítőt a pécsi Művé­szeti és Gasztronómiai Hetek szombati India-napjának résztve­vői. A Hindu-Magyar Kulturális Alapítvány közreműködésével két szabadtéri helyszínen, a Barba- kán várárokban és a Sétatéren zaj­lanak az egzotikus programok. A szervezők részéről Bozsó Ágnes lapunknak elmondta, a gyereke­ket kézműves foglalkozásokkal, játékkészítéssel, arcfestéssel, fó­liafestéssel és apró meglepetések­kel várják. Akiket érdekel, 12 órá­tól Dér István főzőbemutatóján vehetnek részt. Ősi hagyományként India-szer- te elsőbbséget élvez a gabona- és zöldség-alapú vegetáriánus kony­ha. Olajban sült kenyérféleségek: puri, csapáti, parapa, csipsz, vala­mint kókuszos és zöldséges sza- mósza készülnek a helyszínen. A kacsori, káposztás laddu, megy- gyes halava... rózsavizes limoná­déval leöblítve a legjobb. A gyere­kek testi-lelki és szellemi egészsé­gének megőrzését és javítását szolgálhatja az astanga jóga, amelyből szintén ízelítőt kaphat­nak mind a szülők, mind a gyere­kek. Eme jógafajta gyakorlatai a hiperaktív, szétszórt viselkedésű gyerekeknek segíthetnek a kon­centrációban, tanulásban. 13.30- kor kezdődik Ubomyák Katalin festő ruhabemutatója, ahol a ruhá­kat, többek között a szárikat föl is lehet próbáim. Ezután a Szangit Együttes tagjai Bodnár Diána és Nyisztor Erika ősi hindu meditáci- ós énekeket adnak elő a Barbakán várárokban. Ugyanitt 15 órakor a Kagylókürt színház együttes né­majátékot mutat be. Az előadás a léleknek az anyagi világ sűrűjében tett vándorútjáról szól. Hang és spiritualitás címmel érdekes hangszereket mutat be a Szangit Együttes. Az érdeklődők megismerkedhetnek a mridanga, a karatal, a tikfa, a dzsá-dzsá és a szitár szerény hazai rokonának te­kintett citera indiai jellegű hangha­tásaival. A java részt ütőhangsze­rek kézbe vehetők, kipróbálhatók. Kaphatók lesznek a Kagylókürt legújabb és régebbi számai, vala­mint a Gangesz, továbbá számos más kiadvány. Az India-nap közös énekléssel ér véget. BEBESSI K. Ma este, a tettyei romoknál mutatják be a svéd származá­sú angol zeneszerző, Gustav Holst Planéták című művét, amelynek 1918-ban volt az ős­bemutatója. Most a Pécsi Szimfonikus Zenekar muzsi­kája kiegészül M. Kecskés And­rás pantomimművész táncával is. Ritka alkalom a pécsi, mert napja­inkban az szokott történni: vagy élőzene adatik önmagában, vagy' tánc - elektronikus zenére. Ezút­tal a kettő találkozhat, hiszen Ha­mar Zsolt, a zenekar karmestere és M. Kecskés András szívesen vállalkozott a munkára a nyári, szabadtéri fesztivál alatt is.- Holst Planétákja nagyszerű­en hangszerelt mű, ahol, ha fel­fejtjük a zene szövetét, mintha ásatást végeznénk. Minden boly­gó mögött ott van egyrészt egy mitológiai személy, illetve a míto­szokból akár a mai emberre is ki­vetíthető viszonyok - mondja a pantomimművész, aki este hét bolygót táncol el, miközben, naptárszerűen lapozva, az ősi is­teneket ábrázoló allegorikus fest­ményeket vetít. - Holst zenéjét azért szeretem, mert akárcsak az Egy kiállítás képei, leíró zene, a szereplők nagyon markánsan meg vannak fogalmazva, tehát le­gyen szó akármelyik bolygóról a hét közül, mozdulatokkal, tánc­cal is kiválóan lehet ábrázolni őket. Természetesen, nagyon nagy öröm a zenekar jelenléte, mert a hangokon túl a zenészek játéka, a belőlük áradó energia is segít megformálni egy-egy karak­tert.- Óriási élmény volt vele dol­gozni, mert azon kevés ember kö­zé tartozik, akinél a művészetet tetten lehet érni - mondja Hamar Zsolt, aki néhány hónapja Bach János passiójának előadásán dol­gozott együtt M. Kecskés András­sal. - Akkor kezdtem gondolkod­ni a további együtt munkálkodá­son, s került szóba a Planéták, amely kész, de még elő nem adott produkciója volt. Szerencsés a műsor abból a szempontból is, hogy beleilleszkedik a koncepci­ónkba. Mert mi a nyári zenei fesz­tivál során a közönségnek azt a rétegét is meg szeretnénk célozni, amely nem biztos, hogy jár az év­közi hangversenyekre. A művészek bíznak benne, hogy a darab miliőjéhez oly any- nyira passzoló módon csillagos ég borul majd föléjük (azaz nem lesz eső...), és akiknek esetleg nem jutna belépőjegy, már csak a zene miatt is felsétálnak a Tet- tyére. M. K. - CS. L. ________Futnak a képek_________ Az angol riporter Graham Greene regényeinek van egy markáns vonulata, amelyben mintha a jó és a rossz mitikus küz­delme zajlana modem környezet­ben, ám oly módon, hogy a pozitív oldal makulátlansága s a másik fél bűnössége, illetve a velük kapcsola­tos ítélkezés egyaránt bonyolulttá, bizonytalanná, kérdésessé válik. Különös párharc ez: a gonosz ár­nyéka rávetül a jóra, míg-ennek ere­dendő fénye a másikat is éri. Sőt, olykor meg is cserélődnek a pólu­sok. Ilyen regény a Halalom és dicső­ség, amelynek hőse egy iszákos, hi­vatásához méltatian pap, aki végül mégis mártírként hal meg. A Szakí­tás tárgya egy vétkes szerelem, ám a nő képes lemondani boldogságá­ról, és Istennek szenteli életét, míg a férfi hitébe egyre több kétely és harag vegyül. A harmadik ember bűnügyi történetet mesél el, amely­nek mélyén azonban szintén erköl­csi dilemma rejlik: hőse kénytelen megölni gátlástalan barátját, ám eb­ben a morálisnak szánt ítélkezés­ben valószínűleg egy önző indíték is szerepet játszott: meg akarta sze­rezni áldozata szeretőjét. A csendes amerikai is ebbe a té­makörbe tartozik. Főhőse, Thomas Fowler, igaz, nem saját kezűleg vé­gez barátjával, egyszerűen csak hagyja megölni őt, mikor rájön, hogy Pyle, ez a csendes amerikai valójában egy terrorista merénylet szervezője. Fowler maga is átéli a szörnyű eseményt, s később, mint mondja, „nem emlékeztem egyéb­re, csak a virágágy szélén vonagló megcsonkított testre, az anyja ölé­ben fekvő csecsemőre”. Erkölcsi felháborodásának ez a kép az alap­ja. Ám Pyle-t nem gátlástalansága viszi erre az útra, hanem tapaszta­latlansága és naiv jó szándéka: úgy véli, hogy a végóráit élő francia gyarmati uralom és az előre törő kommunista csapatok helyett egy harmadik, nemzetinek vélt erőt kell hatalomra segíteni Vietnamban. Pyle a szerelemben is ugyanüyen gyanútlan és elfogulatlan. Azt gon­dolja, tiszta szándékai feljogosítják, hogy Phuongot elvegye Fowlertől, akinek egyébként habozás nélkül megmenti az életét. Fowler viszont kiszolgáltatja vetélytársát a gyilko­soknak, s ebben a jelzett morális til­takozáson túl Phuong megtartásá­nak szándéka is szerepet játszott. Zavarba ejtő dilemmák! Phillip Noyce A csendes ameri­kai (The Quiet American) című filmjét azonban éppen e dilemmák megkerülése, illetve „enyhítése” jellemzi. Ebben Pyle CIA ügynökké válik, aki gátlástalanul képviseli a feltételezett amerikai érdekeket. Ez leegyszerűsítése a regény proble­matikájának, ami ellen, mint hal­lom, tiltakoznak is a tengerentúl, szerintem joggal, ám hozzá kell tenni, hogy Greene-t Amerikában soha nem szerették igazán (miköz­ben több könyvét is megfilmesítet­ték), néhány kritikusa a szocializ­mussal való rokonszenwel vádol­ta, amiből csupán annyi igaz, hogy Greene katolikus, s ezért tiszteli a baloldali értékek egy részét. A Pyle-figura eltorzításától elte­kintve Noyce korrekt módon köve­ti a regényt, annak visszapillantó szerkesztésmódját, s hitelesen idé­zi fel a távol-keleti miliőt. A rende­ző érzékenységéről tanúskodik a szubjektív felvételek alkalmazása*, így a robbantás jelenetében, amivel a képszerkesztés az egyes szám el­ső személyű elbeszélés nézőpont­ját követi. A film fő értékét azonban Michael Cane érett, kimunkált Fowler-alakítása képezi. Neki van érzéke a Greene-féle dilemmákhoz. Játékában egységet alkot az angol riporter kívülállása, tárgyüagossS- ga, a humanista tiltakozás Pyle (Brandon Fraser) tette ellen, s az idősödő férfi rettegése attól, hogy elveszíti Phuongot, s vele az életét. Nagy Imre A történet középpontjából Phuong (Do Thi Hai Yen) talányos babaarca tekint ránk Egy öregember emlékirataiból laha a falusi ember felnézett az ég­re, s megmutatta gyermekének: ott a Tejúton, az Nimród ősapánk, a nagy vadász, fölötte az ikrek, Hu­nor és Magor űzik a csodaszarvast, aki majdnem rálép a Fiastyúkra... Mert mítoszainkat a csillagokban írták, s legarchaikusabb népszoká­saink szintén a napfordulókhoz kötődnek, s régi csillagászati isme­reteket őriznek, mint a Szent Iván- éji tűzugrás is. De fel kell ismernünk a jeleket, amelyek időben és térben mutatják helyünket a vüágban. Remélem sikeres volt az elmúlt éjszakai csillagtúra a régi pogányi meteorológiai állomáson, s kegyes lesz az idő a ma estihez is. Páratlan lehetőség a Művészeti és Gasztro­nómiai Hetek e két eseménye. Va­rázslatos élmény, ha a várostól tá­vol, nyitott szemmel és szívvel te­kintünk a csülagos nyári égboltra. Jó, ha kézen fogva tesszük. Akit nem kísérhet el a kedvese, képlete­sen őt is kézen fogják a tudós csilla­gászok, akik talán a mítoszokról, a csillagok költészetéről is szólnak. Mert az ismeretszerzésnél is fon­tosabb, hogy megérintsen bennün­ket a felismerés, hogy a kozmosz szezagyválni őstörténetünket. Va-- parányai vagyunk. olyan motívumokat találunk, ame­lyek a Kaukázustól délre virágzott ókori birodalmakból ismerősek. S bár a címerek születését a lovagkor­hoz kötik, tudjuk, vezéreink már a kalandozások korában saját zászló alatt vezettek hadjáratot. A Képes Krónika ezek ábrázolását is meg­őrizte. E zászlók jelei néha, címere­ken élnek tovább. így van ez, az egyik legrégibb fő­úri család a Túróc vidéki és nagypa- lugyai Platthyak esetében is, akik Túróc,, Árva és Liptó vármegyék­ben voltak birtokosok. Stratégiai fontosságú helyeken, a Kárpátok északi hágói mentén. A határvéde­lem, nem csak bizalmi státusz, olyan helyismeretet kíván, ami csak a nemzedéken át helyben lakókban halmozódik föl. A pécsi Platthy család osztott cí­merpajzsának alsó, kék mezejében, fekvő ezüst holdsarlót, felette nyolcágú csillagot látunk. Azt a mo­tívumot, amit már hettita (heted­hétországbeli) pecséthengereken is. A pajzs felső, vízszintesen sávo­zott (szelemenes) ezüst és vörös mezeje, Árpád-házi és pártus kirá­lyok pénzeinek címerével, régi pár­tus zászlók motívumaival azonos. A sisakrostélyon ötágú korona van, amely fölött a hold-csillag együttes ismétlődik. A Kubinyi-féle gyűjteményben a család másik ágának címerén a paj­zson, a hold és csillag alatt is látha­tó a korona, csakúgy, mint a Nagy Iván könyvében közölt barokk vál­tozatban, ahol a koronán ülő hold- sarló és csillag háttere szelemenes. E fekvő holdsarló azért is érdekes, mert a magyar egyházi művészet­ben, ezen állva ábrázolták a Bol­dogasszonyt. A Mezopotámiát, korábbi sza- várd területeket, Arméniát is ma­gába foglaló pártus birodalmat, a fehér hunokból való avarok alapí­tották és vezették. Az első örmény térképek még jelölik, hogy az or­szág felső részét magyarok lakták, akik nem visszajöttek Etelközből, hanem (időben) arra tartottak. Amikor a magyar rádióban felol­vasták a kun miatyánkot, a Kauká­zusból írt egy hallgató, hogy ő érti az ősi szöveget. Sikerült százötven év alatt ösz­Az önmagával eltelt gőgös em­ber elvesztette kozmikus tudatát, s mint örök albérlő szorong a földön. Pótcselekvésekkel hajszolja magát, tudását rég elvekre cserélte, dep­resszióját gyógyítgatja, s észre sem veszi, hogy leM otthontalansága az oka mindennek. Legyőzni szeretnénk a természe­tet, de legalábbis fittyet hányunk rá. Tönkretesszük életterünket, s nem gondoljuk, hogy harmonizálnunk kellene a mindenség ciklikus ritmu­saival. Nem véletlenül van éjszaka és nappal, apály és dagály, tavasz és ősz, pontos pontja az évciklusban a napfordulóknak. S az sem véletlen, hogy a földnek azon a környékén, ahol élünk, mi s mikor terem táplá­lásunkra. A csillagászati évben mindennek ideje van: vetésnek, aratásnak, munkának, pihenésnek, örömnek, tisztulásnak, ünnepnek. Ha csak megközelítőleg figyelnénk minderre... Most pl. gyógyító füvek, gyü­mölcsök füstölésének, szerelmes szívek összeperzselésének van az ideje. Játékból, múltidézésből men­jünk el holnap a Barbakánhoz, hogy részesei vagy legalább nézői lehessünk a tűzugrásnak. Bükkösdi László Csillagnézés ló temesi diadala után történt. Hogy a Mátra vidékéről való P. mester többet tudott e családokról, s hogy nem lehetett annyi kun hadifogoly, akivel a Hegyaljától Komáromig be­teríthető az ország palócokkal, hogy asszonyok nem kísérték csa­tába a kunokat - mindez nem jut eszébe annak, aki talál egy adatkát, az 1091-ben e vidékre telepített vert seregről. S nem jut eszébe, hogy a gesta chrn-ja a „var - chun” rövid alakja, tehát auar-t jelenthet. Árpád nevében, Sóvár és Zólyomerdő kö­zött Böngér fia Bors „kun” vhzér végzi a békés hódoltatást. Szó esik a nemeseknek mondott helyi lakosok kapcsán, hűségesekről és hűtlenek­ről. A hűtleneket Árpád áttelepíü. Kihez voltak hűtlenek? Nyilván nem idegenekről van szó, csak ko­rábban települtekről. A székelyek­ről megíratik, hogy önként csatla­koztak, e (vár)-kunokról nem kell külön leírni, mert valószínűleg ők hívták be Árpádékat. S érdekes, hogy az erdélyi és a felvidéki családok címereiben A nemrég elhunyt idős festőmű­vész, Platthy György gyászjelenté­sén figyeltem föl a család címerére. Történészeink korábbi csacskasá- gait, az ősi családok címereinek elemzése is segít kiigazítani. Hivatalnok történészeink sze­rint, krónikáink megbízhatatlanok, Anonymus meseköltő. Akik nem csak jegyzetelni, analizálni is képe­sek az ősi dokumentumokat, bizo­nyítják, hogy az ellentmondások abból fakadnak, más-más forrást is­mertek a krónikaírók, ezért tér el pl. a honvisszafoglalás dátuma, s kü­lönböznek a nevek. Nem csak ket­tős honfoglalásról beszélhetünk. A Kárpát-medencébe több hullám­ban, több név alatt tért vissza ugyanazon örökség címén, a rago­zó ősnyelvet beszélő rokon nép, akik nem ellenségként kezelték egymást. Régóta szemére vetik a Névtelennek, hogy hét „honfoglaló kun kapitányról” ír. Sőt nem átallja Aba Sámuelt ezek egyikétől szár­maztatni, holott a mátrai palóc kun telepítés csak 1091-ben, Szent Lász­Eltáncolt Planéták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents