Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-19 / 165. szám
6. OLDAL N A GYTÓTFALU BEMUTATKOZIK 2003. Június 19., csütörtök Nagytótfalu , Máriagyűd SAKS Patkonyao ? Villányköve$d0 oKisjakatífalva Virágos ,NAGYTÓTFALU b Q “""'ö Z k • Villány .r Ktsharsany \ Nagyharsány Magyarbólyo Sikíósnagyfalu cKístapolca A község vezetői A 381 lelkes település polgár- mestere Jeszenszky Ildikó. Alpolgármester: Fónagy Ferenc. A képviselő-testület tagjai: Banyó Gyula, Kása Tibomé, Szabó Gábor, Vengert Rita. A község a Nagyharsányi Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző dr. Németh Lajos. Falugondnok: Jeszenszky Zsolt. Mezőőr: Biró Attila. Hegybíró: Nagy Ferenc. Háziorvos: dr. Rostás Beáta. A községnek kisebbségi ön- kormányzata nincs. Az önkormányzat címe: 7800 Kossuth utca 45. Telefon: 72/716-122. Jeles napok A községben a nőnap alkalmával 16 éves kortól minden hölgyet köszöntenek. 1999 óta rendezik meg rendszeresen a majálist. A Szent Mihály-napi búcsúra szeptember utolsó vasárnapján kerül sor, az előtte való szombaton gyereknapi programokkal. Néhány éve Nagytótfaluban a kicsi- J két meglátogatja a Mikulás, megajándékozzák a nyugdíjasokat. Tavaly a karácsonyi ünnepségen avatták a kultúrház nagytermét, hagyományteremtő szándékkal köszöntötték a 83 éves Püspöki Ferencnét, a falu legidősebb lakóját. Intézmények, szolgáltatások A nagytótfalusi önkormányzat egyetlen intézménye a tájház. A gyerekek a Nagyharsányi Általános Iskolába és a Kisharsányi Óvodába járnak, melyet a három község társulásos formában működtet. A településen egy élelmiszerbolt, egy italbolt található. Helyben munkalehetőség nincs, mindössze néhány kis családi gazdaság említhető. A munkaképes korú lakosság 50 százaléka jár el dolgozni, elsősorban Siklósra. Orbán-napi borverseny Nagy sikerrel zajlott le az idei Orbán-napi borverseny, melyet kakaspörköltfőző versennyel kötöttek össze. A 41 versenyborból 12 lett aranyérmes, 16 csapat főzött. Nyáron Nyitott pincék címmel hintós borkóstolót szeretnének rendezni. nagytotfalu.dunantulinaplo.hu Az oldal a nagytótfalui önkormányzat, a Baranya Megyei Önkormányzat, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A múlttól szőhető jövő Nagytótfáuban A történelmi és néprajzi hagyományait mélyen tisztelő településen 1988- ban nyílt meg a táj ház az egykori, 1846-ban épült egyházi iskolában. A körzetesítés után üressé vált oszlopos- tornácos épületet 1984-ben nyilvánították műemlékké, a gyűjtemény mai gazdagsága elsők közt dr. Simor Fe- rencné Bokody Éva agrármérnöknek, a tájház vezetőjének köszönhető.- Férjem Siklóson volt állatorvos, így lettem kelenföldi lakosból dél-baranyai - mondja dr. Simor Ferencné. - Már akkor, a hatvanas évek végén felfigyeltem arra, hogy Siklós-vidék, másképp Külső-Drávaszög milyen jelentős, ugyanakkor néprajzi szempontból feltáratlan terület. Ez ösztönzött a tanulmányozására és eszmei-tárgyi néprajzának gyűjtésére. A tájházban látott gazdag anyag sokunk közös munkájának eredménye: nagyon sokat segítettek a falvak református lelkészei és hagyományőrző öregjei mindenütt, ahol gyűjthet- tem; és férjem is, aki járási állatorvosként A szövőszék, a szakkör generációkat nevel a szép szeretetére, hagyománytiszteletre - képünkön Simor Eszter szakkörvezető nagy területű körzet felügyeletével volt megbízva. Külső-Drávaszög központja Siklós, mégis itt, Nagytótfaluban - ahol március 15.- nek erős, meghatározó hagyománya van - született meg a gyűjtemény elhelyezésének gondolata. Ennek az apró településnek előrelátó lakossága vállalta föl, hogy bemutassa mind a 23 anyaországi drávaszögi település viseleti és sok egyéb néprajzi emlékét. Szép példája ez egy kisközösség összefogásának: hogy egy néprajzi csoport gyűjteményének útiképp lehet közösségformáló és megtartó ereje. A tanítólakás (volt iskola) a hetvenes évek elején, a körzetesítésekkel üresedett meg és vált jó évtized múlva a kiállítás otthonává. Azóta tájházunk szolgálja a honismereti oktatást, ugyanis őseink eszközei, eszmei értéket képviselő tárgyai révén a fiatalok közvetlenebb kapcsolatba kerülnek nagyszüleik egykori világával, a paraszti múlttal.- Kiemelkedő értéket képvisel ennek a vidéknek szövő-hímző kultúrája, azon belül is a ritkaságnak számító selyemszövés. Hagyományos népviseletéből a Drávaszög korán vetkőzött ki, így a bu- gafőkötők hímzése is a XIX. század végére megszűnt, de az ősi formák megőrződtek, rendkívüli minta- kinccsel. Nagytótfalu büszke történelmi emlékeire, a templom téren kopjafa emlékeztet nyolc szabadságharcos honvédjére, a tájház homlokzatán leghíresebb tanítóink, Kossá Dániel, Baksai Sándor emléktábláját találni. Az iskolatörtéA tájház - az egykori egyházi iskola - udvara neti gyűjtemény és a falakon látható kinagyított levéltári dokumentumok is az itteni református közösség hazaszeretetéről beszélnek. A tájház vezetője mindehhez hozzátette, hogy egy aktív szöyő szakkör is működik a múzeumban. A műhely vezetője, a gyerekek oktatója dr. Simor Ferencné lánya, Simor Eszter Pécsett a Művészeti Szakközépiskolában a neves textilművész, Fürtös Ibna tanítványa volt.- Nagyon fontos, hogy a tájház ne csak a múlt puszta tárháza, hanem élő múzeum legyen - mondja Simor Eszter. - Másfél évtizede működik a műhely, jelenleg 15 gyereket tudunk egyidejűleg foglalkoztatni, a legkisebbik közülük 5 éves. Az országban tevékenykedő - ma még igen kis számú - a legújabb múzeumpedagógiai módszerekkel dolgozó műhely közé tartozunk. Az univerzálódás, beolvadás „európaivá” (?) identitást romboló korában meghatározó szerepe van a helyi kötődéseknek, magyarságunk, értékeink megbecsülésének, anyanyelvűnk megőrzésének. A szövéstechnikák elsajátítása, az anyagismeret tanítása pusztán eszköz ahhoz, hogy a gyerekek - sok minden által elkorcsosított - alkotó képzeletüket szabadon használják, beépítve szövéseikbe értékes, hagyományos motívumainkat is. A gyermekfoglalkozások - szakkör, nyári kézművestábor, ünnepváró gyermeknapok, március 15-re készülés - mind alkalmak a fiatalokban eleve meglévő - sokszor rendkívüli - képességek kibontakoztatására, hogy nyitott, emberi értékeket becsülő, szűkebb hazájukhoz ragaszkodó felnőtt váljék belőlük. 15 éves munkánk eredményeként ez már látható valóság. _______■ Ku lcsok a fejlődéshez Fejlődés, közbiztonság, nyilvánosság - sorolja Jeszenszky Ildikó polgármesterasszony. Mint okleveles közgazdásznak, és a pécsi DOZSÓ egykori gazdasági igazgatójának határozott elképzelései vannak az infrastrukturális hátrányok felszámolására is.- Pécsről 1996-ban kerültem ide, okleveles közgazdász vagyok. Az előző ciklusban alpolgármester voltam - mondja bemutatkozásképpen Jeszenszky Ildikó polgár- mester asszony. - Azzal a szándékkal pályáztam a polgármesteri posztra, hogy így többet tudok majd tenni a faluért. A fejlődés, a közbiztonság és a nyilvánosság elvét vallom, amit jól megalapozva, hosszú távra kell kialakítani. A fejlődés kulcsa az emberek életkörülményeinek és lehetőségeinek javítása. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez ma már csak térségben való gondolkodással és összefogással lehetséges. Ami a közbiztonságot illeti, a mezőőri munkához is kapcsolódva - Bíró Attila tapasztalataira is építve - szeretnénk a polgárőri szolgálatot is megszervezni. A település infrastrukturális adottságaiban több mint tíz évvel le van maradva - nincs gázvezetékünk, felújításra szorulnak az utak, és hiányzik a szennyvízcsatorna is.- Ugyanakkor szerencsés, hogy jó néhány elfogadott pályázattal sikerült startolnunk, és az eredeti tervekhez képest többet megvalósítani. Ezek közé tartozik a kultúrház felújítása, készülőben a rendezési terv, öt számítógépet nyertünk - három közvetlenül a lakosságot szolgálja majd, kettő az önkormányzati munkát segíti. Áthoztuk a kultúrházba a könyvtárat - ide kerülnek majd a számítógépek is. A könyvállományt gyarapítani szeretnénk, kiadványokkal ellátni, olvasótermi feltételeket teremteni, és heti 20 órában tartanánk nyitva, még akkor is, ha eleinte kevesebb látogatója lesz. Pályáztunk a kultúrház bolti szárnyának felújítására is, ahol klubot alakítanánk a fiatalok és a középkorúak számára is.- Az egyik legnagyobb - jelenleg 50 milliósra tehető - beruházás a Sándor-hídi egy kilométeres bekötőút megvalósítása lenne. A siklós-villányi úthoz csatlakozva betérnének ide a buszok, döntően megkönnyítenék a munkahelyek elérését. Siklós városának jelenleg van egy érvényben lévő pályázata a szennyvíz- csatorna bővítésére, amelyhez mi Kisharsánnyal együtt szeretnénk csatlakozni. Ez a beruházás hozzávetőleg 18 milliós önerőt kívánna - a szippantott szennyvizet egyre körülményesebb elhelyezni a térségben. Gázvezetékünk sincs még, de most a szennyvíz-elvezetés és az út az elsődleges, amit sürgetően meg kellene valósítanunk. NEVEZETES A KÖZSÉG műemléki református temploma, egyházi iskolájában tanított Baksay Sándor református püspök és író, Kossá Dániel, a 48-as szabadságharcos híres néptanító. A település iránt növekedő érdeklődést az elmúlt években négy új ház is jelzi. Pillanatnyilag is nagyobb az érdeklődés, mint ahány házhelyet a falu kínálni tud. ■ ____ Megkérdeztük; Hol a helye a falu életében?_________________ „. ..itt tartam a fiatalokat” Jeszenszky Zsolt (59 éves) falugondnok: - Hosszú évekig vegyipari gépészként jártam az országot, budapesti, ötödik kerületi lakosként választottam ezt a csendes, városközeli falut 1995-ben. Itt nősültem meg újra. Igaz, pécsi születésű vagyok és kéthetente lejártam a diósviszlói szőlőmbe is. Visz- szavágytam ide. Csirkéim, nyulaim vannak, árpám, a jószágnak fenyer- táblám - Baranya nem volt idegen. 1999 óta van Nagytótfaluban falu- gondnoki szolgálat, most húsz embernek hordom az ebédet, iskoláso- kat-óvodásokat szállítok - jól érzem magam itt. A kapcsolatom az emberekkel jó... Három lányom közül kettő felnőtt már, a harmadik, a legkisebb itt él a közelemben. Fónagy Ferenc (55 éves) alpolgármester: - Civil foglalkozásomra nézve országúti kormánybiztos, azaz autóbuszvezető vagyok, sámodi születésű. Éltem valamikor Hiri- csen, Siklóson is. Én azt hiszem, hogy a faluban nagyon jó lenne felgyorsítani a folyamatokat, elsők közt valahogy itt tartani, megfogni a fiatalokat. Nagyon sokan mentek el már korábban is és adták föl a falusi életformát jól gazdálkodó, értelmes parasztemberek is. Most sajnos nagyon sok a munkanélküli is Nagytótfaluban. Az persze kevés, ha csak az önkormányzat igyekszik tenni valamit az érdekükben, maguknak az embereknek is többet kellene tenniük azért, hogy sorsuk jobbra forduljon. Kosa Tibomé (36 éves) boltos: - Én mindig eladó szerettem volna lenni... Siklóson voltam tanuló, hét éve vagyok egyedül boltos. Én szerettem volna elköltözni Siklósra, de úgy alakult, hogy itt maszek boltos lehettem. Sokat kell dolgozni - nemcsak élelmiszert, hanem ruhafélét is tartok,, de az embereknek egyre kevesebb a pénze, luxusra nem jut. Férjem biztonsági őr - mind a kettőnket lefoglal a munka, kertészkedni már nincs időnk. A lányom kereskedelmibe jár, talán az anyja példáját követi, de ő már a város felé kacsingat. Itt, Nagytótfaluban az embereknek is változniuk, mozdulniuk kellene egy kicsit, hogy az életfeltételeik is változzanak. Szabó Eszter (33 éves) műszaki rajzoló: - Virágkötészetet, számítás- technikát is tanultam, és azt kérdeztem magamtól: hol a helyem a falu életében? Szóba került az emberek igénytelensége, holott van vágya mindenkinek: csakhogy itt sokan élnek napszámból: a tanult fiatalok mind elmennek. Mostanában mégis megváltozott bennem valami: öriilök, hogy abban a házban élhetek édesanyámmal, gyerekeimmel, amit még nagyapám épített, és hogy Zsili Jenőnek, az utolsó tanítónknak köszönhetem az ími-szá- molni tudást. Jó lenne, ha minél többen tudnánk kötődni a faluhoz, ehhez a kötődéshez talán szükség van a szülők által örökölt vagy önállóan szerzett tárgyi feltételekre... Gasparics Sándor (22 éves) vasutas: - Én szívesen maradnék a faluban, de ehhez Nagytótfalu nem igazán nyerő... Itt élünk egy nagyobb lélekszámú település mellett, de számos infrastrukturális beruházás még nem valósult meg. Persze az itt élők anyagi lehetőségei is korlátozottak. A falu leendő számítógépes programjáért dolgozom - nagyon kell az internet- hozzáférés. Egy falusi is találhat benne sok mindent, és azért is fontos a telepítésük, hogy az itteni diákok se legyenek hátrányban a többiekkel szemben. Három jó minőségű számítógép szolgálja majd a lakosságot, ráadásul ezeket nem a falu pénzéből, hanem központi költség- vetésből szerezhettük be. ■
