Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-18 / 164. szám

2003. Június 18., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Gazdaság és munkaerőpiac Az Új Dunántúli Napló gazdasági elemző cikksorozata számos felvetése és ötlete mellé a Baranya Megyei Munkaügyi Köz­pont tevékenysége és a megyére vonatko­zó programja is - úgy gondolom - értékes és használható adalékanyagul szolgál­hat a témával foglalkozó elemzők, szak­értők számára. A munkaerő-piaci szervezet a gazdasági fo­lyamatokat alapvetően alakítani ugyan nem képes - nem is ez a feladata -, de eszközrend­szere jelentős mértékben segítheti elsősorban a foglalkoztatás-bővítés különféle módozatai­val a gazdaság teljesítményének növelését. Kormányzati cél, és európai prioritás is a fog­lalkoztatottság növelése, a 60-65%-os foglal­koztatott! ráta elérése. Jelenleg Baranya me­gyében az 50-52% körüli foglalkoztatotti arány gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munka­képes korosztályból csupán minden második ember dolgozik. Igen magas az eltartottak, az inaktívak aránya, mely tovább növeli a kereső tevékenységet folytatók terheit. Ilyen körül­mények között a fő problémát nem csak a munkanélküliek országosnál egyébként ma­gasabb százalékos aránya jelenti - 12,7% volt 2003.1. negyedévében -, ha­nem az új munkahelyek teremtése, mely már szorosan összefügg a gazda­ságfejlesztés problematikájával. A Baranya Megyei Munkaügyi Köz­pont feladata - többek között - a mun­kanélküliek regisztrálása, ellátása, programokba vonása, visszavezetésük a munka világába a lehető legrövidebb időn belül. Ennek szellemében három alapvető eszközzel dolgozunk a munkanél­küliség megelőzése, ha már kialakult csök­kentése és az ezzel összefüggő, szorosan a gazdasághoz kapcsolódó területeken. Rend­szerünkben a passzív, az aktív és a preventív eszközök megyei és kirendeltségi szintű al­kalmazása történik. A passzív ellátások azok a munkanélküli ellátások (pl. munkanélküli járadék), melyek alanyi jogon járnak a korábban munkavi­szonyban lévő dolgozóknak. Külön ösztön­zés nem tartozik alkalmazásukhoz, elsősor­ban szociálpolitikai megfontolásból nélkülöz­Hidvégi Péter 1949-ben született Pé­csett. Első diplomáját a Pollack Mihály Műszaki Főiskola műszaki szakoktatói szakán szerezte, majd pedagógia sza­kon kapott oklevelet a József Attila Tu­dományegyetemen. 1999 óta a Bara­nya Megyei Munkaügyi Központ igazga­tója, korábban a Baranya Megyei Peda­gógiai Intézet munkatársaként dolgozott. hetetlenek, az átmeneti időre, egyik munkavi­szonyból a másik munkaviszonyba való átál­lás időtartamára biztosít minimális szintű megélhetési lehetőséget a családok számára. Ezért is nevezzük passzív eszköznek, mert a foglalkoztatást ösztönző rendszerek nem kapcsolódnak hozzá. Az aktív eszközök alkalmazása, már a fog­lalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásokat je­lenti, melyek közül a legfontosabbak a mun­kaerő-piaci képzések, a bértámogatás, a pá­lyakezdők foglalkoztatását segítő eszközök, közhasznú foglalkoztatás. A foglalkoztatási törvény és végrehajtási utasításai részletesen szabályozzák a munkaerő-piaci alap megyei decentralizált keretéből nyújtható támogatá­sok feltételeit. Az eszközcsoport nevében is aktív, mert aktivizálja úgy a munkavállalót mint a munkaadót. A foglalkoztatás teljesülé­séhez köti az egyes támo­gatásokat, s azokhoz ren­del megállapodás szerint forrásokat is. Az ilyen mó­don éves szinten érintett foglalkoztatotti létszám a munkaerő-piaci képzésekkel együtt mintegy tízezres nagyságrendű. Jelentősége különö­sen azoknál a munkaterületeknél van, me­lyeknél az alkalmazás támogatás nélkül sem­miképpen sem valósulhatna meg. Természe­tesen az aktív eszközök sem csodaszerek, a gazdasági folyamatok determinálják ezek al­kalmazhatóságát is. A RE6ISZTRALT munkanélküliek iskolai végzettség szerinti MEGOSZLÁSA BARANYA MEGYÉBEN (2003.1. negyedév) felsőfokú szakközépiskola, technikum t gimnázium 2% 9% 6% általános ,>, jjg^ szakmunkás alatt ! fc,,, 34% 9% Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ A preventív, vagy megelőzést szolgáló foglalkoztatáspolitikai eszközök segítik a legátfogóbban - elsősorban hosszabb időtáv­ra vonatkozóan - a foglalkoztatás növelését, a gazdaságélénkítést. Ide tartoznak azok a koncepcionális jellegű eszközök, me­lyek egy-egy szakterület átfogó fejlesz­tését, annak koncepcionális megfogal­mazását tartalmazzák. Ezekhez a kon­cepciókhoz mindig tartozik olyan fog­lalkoztatás-politikai elem is, mely munkahelyteremtésben, hosszú távú fejlesztési tervekben ölt testet. A kü­lönböző szintű terü­letfejlesztési koncep­ciók, a szociálpoliti­kai, oktatási, szakkép­zési, idegenforgalmi stb. tervek és koncep­ciók mind rögzítik és legitimálják egy-egy '*** térség elképzelését jövőjé­ről, távlati terveiről. Új elem, és erre megyénkben is van már példa, a különfé­le szervezetek, munkálta­tók, önkormányzatok együttműködésén ala­puló megállapodások, „paktumok” rendsze­re, mely kifejezetten a foglalkoztatás bővíté­sét hivatott segíteni, de természetesen azt csak a gazdaság élénkítésével az addicionali- tás és partnerség elvének alkalmazásával le­hetséges sikeresen véghezvinni. PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT A gazdaságélénkítés és a munkahelyterem­tés két szorosan összefüggő kategória, a siker több tényezőn, nemegyszer megyén, sőt or­szágon kívüli okokon is múlhat. (Pl. délszláv háború és utóhatásai.) A munkaerő-piaci alap és a kapcsolódó források azonban alkalmasak arra, hogy a helyi kezdeményezések és vállal­kozói ambíciók kiegészítéseként hozzájárul­janak megyénk és a Dél-Dunántúl relatív le­maradásának mérsékléséhez. További gondolat, amint az megfogalma­zást nyert már korábban szakpolitikai műhe­lyekben is, a humán erő­forrás fejlesztése, a rend­szeres és módszeres kép­zésen, továbbképzésen való részvétel a gazdaság valamennyi szereplője számára. Az emberi tőke és az abba fektetett energia mindig megtérül. Minden fejtegetés­nél szemléletesebben bizonyítja ezt egyetlen adatsor, melyet a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettsége mutat a 2003-as év első negyedévében. Az ábrán látható, hogy a re­gisztrált munkanélküliek közel fele (49%) semmilyen szakképesítéssel nem rendelke­zik, ezen belül 9%-a a nyolc általános iskolai végzettséget sem szerezte meg. A szakmun­kások aránya (34%) szintén a rossz struktú­rát, a piacképtelen szakmák magas arányát jelzi, mely már a hibás pályaválasztásban is megmutatkozik. Többek között ezért is tartja szervezetünk olyan fontosnak a rendszeresen megrendezett pályaválasztási kiállításokat, az állásbörzéket és a képzési lehetőségeket be­mutató rendezvényeket, melyeken lehetősé­günk van a fiatalok, de az idősebb korosztály figyelmét is felhívni fontos döntéseik jelentő­ségére, hosszú távú következményeire. Hu­mán szolgáltatásaink pedig a segítséget, taná­csot kérő ügyfeleknek állnak rendelkezésre akár szakmai korrekció, pályamódosítás előtt, 20.500 16.000 jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. okt. nov. dec. vagy más speciális élethelyzetekben szüksé­ges segítség adásával. A munkaerő-piaci szervezet lehetőségei ar­ra elegendőek, hogy más gazdasági szerep­lőkkel együtt összefogva hosszabb távú gaz­daságélénkítést generáljon és járuljon hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. Ezt segíti mind a hét kirendeltségünk és a megyei központ is készséggel áll a munkavállalók, álláskeresők és munkaadók rendelkezésére. (További részletek: wunv.dunantulinaplo.hu) Hídvégi Péter ROBIN HOOD ANGOLUL A PÉCSI SÉTATÉREN. A Brit Nap kere tében tegnap került megrendezésre az angol nyelvű előadó művészeti verseny győzteseinek bemutatója. Felvételünkön a pécsi Jókai Utcai Általános Iskola tanulói a Robin Hood előadása közben, fotói tóth l. A gasztronómia művészete Művészet/Gasztronómia el­nevezésű vacsoraestre várják a szervezők az igényes kö­zönséget június 26-án este hétkor Pécsett, a Pezsgőház étterembe. Az ott felszolgált ételeket képzőművészek al­kotásai ihlették. Bár a Művészet/Gasztronómia va­csoraest elnevezésében hasonlóság mutatkozik a Pécsett párhuzamo­san zajló Művészeti és Gasztronó­miai Hetekkel, de mégsem része annak, nem is szerepel programjai között. Mint Pinczehelyi Sándor képzőművész a tegnapi sajtótájé­koztatón kérdésünkre elmondta, tisztelik az évről évre megrende­zésre kerülő, zömmel a Sétatéren zajló eseménysorozatot, de a Pezs­gőház étteremben a nagyon magas színvonalú gasztronómiának sze­retnének áldozni, amely a művé­szettel karöltve nyújt nem minden­napos élményt a közönségnek. Az ötlet még 1995-ben pattant ki Rippl Béla vendéglátós agyából, aki a pécsi-baranyai művészetre kíván­ta felhívni a figyelmet különböző - Krúdy, római, reneszánsz stb. - gasztronómiai estekkel, de most ér­kezett el az idő, hogy az igényessé­get az ízlelésben, a kulináris élveze­tek világában megvalósítsa. Hat képzőművészt hívott meg alkotása­ival, mely alkotások ihlették az öt szakácsot a különleges ételművek létrehozásában, melyek a vacsora­est fogásait képezik a hozzá illő kü­lönleges minőségű borokkal együtt. Pincze­helyi Sándoron kívül Colin Fos­ter szobrászmű­vész, Hamóczy Örs fotómű­vész, Tolvaly Er­nő festőmű­vész, emTörök András fotográ­fus, Hegyi Csa­ba festőművész munkáival, illetve az általuk inspirált ételekkel talál­kozhatnak a vendégek, továbbá Kulka Jánossal, aki a művészek gondolatait tolmácsolja majd. A háromórás programot ígérő esten elsősorban baráti társaságok­ra számítanak, mondta Rippl Béla, aki hangsúlyozta, hogy nem gazda­sági hasznot várnak, hiszen nem is szeretnék, ha a maximálisan fogad­ható 150 vendég érkezne, megelég­szenek a nullszaldóval. A fontos számukra az, hogy az emberek a terített asztalok mellett örüljenek egymásnak, az életnek, az ízek és a látvány harmóniájának. CSERI LÁSZLÓ A régi polgárság maradékai A pécsi belváros közepén, a Király utca 19. szám alatt áll a Vas- váry-ház, ahol több mint egy évtizedes várakozás után az egy­kori tulajdonos hagyományozó akarata szerint megnyílt a mostantól múzeumként szolgáló Vasváry-szalon. Ami, már csak az idők változásai miatt sem olyan, mint amikor itt való­ban egy pécsi polgárcsalád élt. Van, aki felvette a múzeumi posz- tómamuszt, van, aki nem.- Elvégre otthon vagyunk - kottyantotta el magát az utóbbiak közül az egyik Vasváry-leszárma- zott, aki a sok-sok Majorossyval, Nádorral egyetemben - és fel le­het-e róni nekik? - ebbe a házba ma is hazaérkezik. ,Egy picike történelem: a Trai- ber família 1688-ban, I. Lipót csá­szártól kapott nemesi kutyabőrt, majd már a sikeres vaskereskedő­nek engedélyezte hosszú-hosszú évtizedekkel később egy másik császár, hogy a nevüket Vasváryra magyarosítsák. A nevezett ház 1870-ben kezdett épülni, a híres „Vasváry-ház” felirat 1883-ban ke­rült fel a homlokzatra. Jó száz év­vel később, 1988. október 19-én dr. Majorossy Kálmánné (Nádor Mária) hagyományozási okiratot készített, amiben a házat és annak berendezését az akkori városi ta­nácsnak adta, ahogy a még írógép­pel kopogtatott szövegben olvas­ható, azzal a meghagyással, hogy „azokat (ti. a tárgyakat) jelenlegi helyükön továbbra is meg kell tar­tani”. A rokonok Majorossy Kál­mánné 1989-ben bekövetkezett halála óta - könnyű kiszámítani - kereken 14 évet vártak arra, hogy egykori otthonukban megvalósul­jon a hagyományozó álma. Persze, időközben lezajlott egy rendszerváltozás. Mint dr. Kunszt Márta alpolgármester köszöntőjé­ben is kifejtette: hálásnak kell len­ni a családnak ezért, hogy egy „jól ismert periódus” alatt is megőriz­ték, mi több, „rejtették” értékeiket, hogy ma, amikor 13 éve megint szabad polgárságról beszélni, vég­re meg is lehet mutatni a római ro­mok, a középkori egyetem mellett, hogy miképp éltek (élhettek) elő­deink bő egy évszázada. Kétségtelen, hogy a Vasváry- házhoz másképp viszonyul a csa­lád, a város, a múzeum és az egyetem az ott helyett kapott Egyetemtörténeti Múzeum okán. A család szerette volna szigorú­an venni a fent idézett mondatot, miszerint amit lehet, a helyén kell tartani. Deákné Majorossy Margit a következőket mondta el:- Számunkra némiképp érthe­tetlen módon hiányzik a kiállítás­ból néhány darab, míg a szalon eredetileg nem itt lévő, idegen bú­tordarabokkal egészült ki. Én ma­gam 1958-1989-ig éltem ebben a házban, tudom, mi hol állt, sőt, a kiköltözésünk előtt még videofel­vételt is készítettünk, direkt azzal a célzattal, ha majd készül a mú­zeum, legyen forrás: így volt, így szeretnénk. Nem gondoltuk, hogy ez ennyi ideig húzódik majd, se azt, hogy igazából nem lesznek kíváncsiak a vélemé­nyünkre. A rokonoknak különösen fáj, hogy nem került ki a helyére a Traiberek nemesi oklevele, se Vasváry Ferenc portréja (több más festménnyel együtt), aki már csak azért is feltétlen ideillene, mert a neves tudós az Erzsébet Tudományegyetem rektora is volt néhány évig. Az kétségtelen, hogy mivel a család eléggé kiter­jedt, a hagyaték­ból a leszárma­zottak is része­sültek, tehát már csak ezért sem lehet a szalon fényképeken lát­ható, eredeti ál­lapotát visszaál­lítani. És persze nem szabad ar­ról se elfeledkez­ni, hogy a város, ha lassan cse­pegtetve is, de majd' 50 millió Részlet a Vasváry-szalonból forintot költött a Vasváry-ház renoválására. Bár a bútorokat - figyelmeztetett rá Majorossy Margit - generációkon át kifogástalan állapotban sike­rült megőrizniük, némi restaurá­lás elkerülhetetlen volt, ami fő­képp a falakat, a parkettát, a mennyezeti freskókat illeti, és mint tudjuk, ez ilyesmi tudvale­vőleg roppant költségekkel jár. Huszár Zoltán, a helyreállítást és az enteriőr berendezését végző Baranya Megyei Múzeumok igaz­gatója kiemelte: ők a városveze­téstől kifejezetten arra kaptak megbízást, hogy a pécsi polgárság életvitelét reprezentáló, általános mintát mutassanak be. Azaz:- Tisztában vagyunk vele, ter­mészetesen, hogy a jelenleg látha­tó szalon nem az eredeti állapot, de muzeológiai, szakmai okokból erre nem is volt lehetőség. Ettől függetlenül azt hiszem, mint a ki­állítás neve - Vasváry-enteriőr - is jelzi, alapvetően a lakás valahai berendezése látható, amiért való­ban hálás lehet Pécs közönsége a családnak. A ki nem állított tárgyak, fest­mények, nagy méretű fotográfiák a raktárban várják, hogy egy eset­FOTÓi T. L. leges következő kiállításon szere­pelhessenek. Ahhoz, amit az egyik leszármazott pedzegetett, nevezetesen, hogy a hagyomá­nyozási rendelet szellemétől ide­genül ki nem állított tárgyakat vissza kellene származtatni a csa­ládnak, az igazgató csak annyit fűzött hozzá:- Ez a felvetés semmiképp sem a múzeum hatáskörébe tartozik. Csak jogilag lehet kezdeményezni bármi effélét, a Vasváry-hagyaték fölött az 1988-as okirat értelmé­ben a város rendelkezik. M. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents