Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-16 / 162. szám

6. OLDAL ADORJÁS BE MUTATKOZIK 2003. Június 16., hétfő MH Kórós í MÍra5WS ■ ° 6 . öftrer „h-V •ADORJÁS szertó^ly Dráyapistó oÖräva-' X> ólpaíifa Kérneso csepety Kovácshitfa A falu gazdái A 204 lakosú helység polgármes­tere: Tóth Gyula (58 esztendős) nyugdíjas terményraktáros. Alpol­gármester: Vajda Sándor (50) gép­kocsivezető. Képviselők: Margit Lajos (41) kőműves, Finta Zsolt (30) hentes, Fórizs József (40) kő­műves, Tóth László (47) gazdálko­dó és autószerelő, Szennyai Zol­tán (38) állatgondozó. Cigány ki­sebbségi önkormányzat: Búzás Brigitta (23) htb., Dékány Csaba (29) betanított munkás, Mészáros Melinda (24) eladó. Községpatro­náló: Somogyi Józsefné (65) nyug­díjas. Lelkész: Kovács János (54). Plébániavezető és hitoktató: Várda Ferenc (30). Háziorvos: Dr. Varga László Miklós (53). Asszisztens: Gyomé Szajkó Éva (34). Körjegy­ző: Mészáros Gyula (45). Község­háza: 7841 Adorjás Petőfi ú. 38. Tel.: 06-73-496001, 06-30-2679- 522. A templomban kalauzol: Ba­logh János presbiter (71). ______■ ad orjas. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csati János Kupák és Balogh Sándor (52) boltvezető és kocsmáros, diplomás mezőgazdász maga köré gyűjti a fiatalokat. Keres­kedelmi egysége falát a gyerekek kö­zösségi eredményeit elismerő okle­velek borítják, a szekrény tetején futballmeccseken nyert kupák sora­koznak. Nyilatkozónk büszke arra, hogy Balogh László, Bánáti Vilmos, Bóka László, Ignácz József és László, Háttá László, ifjú Orsós György szép eredményeket érnek el a területi fo­civetélkedőkön. Gyógynövény-fel­vásárlóként pedig munkát biztosít az állástalanok egy részének. A gyűjtésben általában 10-12 személy vesz részt, de kampányban meghá­romszorozódik ez a szám. (A köz­ségben tartósan 40-en nem jutnak álláshoz.) Segíti ifjú Háttá Dezső és Orsós Sándor azon kezdeményezé­oklevelek sét, hogy újra működjön az udvari kuglipálya. Az építőanyag már biz­tosítva, most már minden a fiatalo­kon múlik. A kereskedő ipacsfai és kovácshidai példa alapján helytörté­neti gyűjte­ményt akar ki­alakítani.- Van már olyan tükrös szekrényem, amelynek a bé­lyegzője igazol­ja, hogy a készí­tője Debreczeni József kórósi asztalos. Ritkaságnak számít az egy­kori mag-mintavevő, amelyet Tóth Gyula és Büki Zoltán gazda adott ne­künk. Az ajándék a majdani kis mú- zeumot gazdagítja - említi. ______■ Jó turisztikai adottságok A településen turisztikai látványosságnak számít a templom, a temető, nem egy tanúfa (évszázados kőris, tölgy, vackor) és a hajdani községi legelő. Nincs kizárva, hogy Tóth Lász­ló gazdálkodó révén fejlődésnek indul a lovas­turizmus. Ló- és tehénállománya, a muraközi ménje már most kirándulókat vonz. Az Árpád-kori letelepülést igazolja a három ősi és mai te­mető. Két sírhely is vall a múltról, az egyik Borzsák La­jos lelkész földi maradványait őrzi, a másikban pedig a Dani és a Denke család elhunyt tagjai kaptak helyet. Ok arról nevezetesek, hogy a mai sírkert területét biztosítot­ták a falunak. Nyilatkozónk, Piri Magdolna (46) könyv­táros és geológus technikus vezetésével a régészeti lelő­helyekről, köztük a temetőkről térképet készítenek az if­júsági klub tagjai. - A fotóalbumunkban megörökítettük az utóbbi egy évtized eseményeit. Emellett helytörténe­ti értékű képekhez jutottunk Horváth Györgyeié, Józsa Lajosné, Kis Fórizs Mária, Lengyel Sándomé, Margit La­josáé és Tóth Gyuláné jóvoltából. Várda Ferenc hitoktató segítségével gyerekeket korrepetálunk. Kémesi patroná- lónk, aki felkarolja a cigány fiatalokat, hittantáborokat is szervez. A diákok a jeles napokon műsort adnak, mese­játékokkal mutatkoznak be, vagy a jelmezbálon rögtön­zött előadásban magyarázzák meg öltözékük jelképér­tékét. Egyikük, Bogdán Meünda 16 évesen is visszajár amatőr színjátszást tanulni. Kezd hagyománnyá válni a gyermeknapi aszfaltrajzverseny. ■ a Nyilatkozónk a templommegóvás | kapcsán elmondta, pénzt gyűjtenek I j a tatarozására, valamint a parókia I j megszépítésére. Az utóbbit öntevé- I kény módon javította Vasüije Pejovic 1 menekült festő és professzor, akinek I a közösségi munkásságát idézi az I önkormányzat épületét díszítő, álta- I la alkotott magyar címer. A mostani polgármester a negyedik ciklusban tölti be a vezető posztot. Kezdeményezésére több mint 300 fát ültettek el, a községházánál park, játszótér és sportlétesítmények készültek.___________________■ Meg kérdeztük az adorjásiakat: Mit változtatnának a faluképen? Vigyáznak a közterekre Háttá Dezsőné (32 esztendős) hivatalsegéd és kézbesítő: - Sze­retném, ha községházánk utcai színe a tatarozás után is sárga maradna, a parkba pedig hinta és csúszda is kerülne. Örü­lök annak, hogy alig rongálják a közterületet. Jó lenne, ha hely­ben végeznének EKG-vizsgálatot, és akkor nem kellene máshová utaznunk. Megnyugtatna, ha 13- tól 16 óráig újabb két busz járna be falunkba a főútról. Tetszik, hogy Pintér Tiborné, Háttá Ibolya és Mester Anasztázia ötletesen szervezik meg ünnepekre az asz- szony és lány focicsapatot. Tátrai Márton (52) parkfenntartó közhasznú munkás: - Megtisztel­tetésnek érzem, hogy 14 társam­mal együtt gondozhatjuk a közte­rületi parkosított részeket. Jóma­gam csak a te­metőért felelek, ahol majdnem 20 olyan sírhe­lyet ápolok, amelynek nincs már gazdája. Azon vagyok, hogy a sírkert kaput és kerítést kapjon. Parkolóját fedjék le zúza­lékkal, a halottasház csapadékvize pedig lebetonozott részen folyjon el. Szükség van a belterületi árok kibetonozására, a gázcsere-telep­hez járda vezessen. Falunkban jól mutatna a sok tulipán. Búzás Brigitta (23), a cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke: - Az idős és az ifjú Háttá, valamint a Pintér család szépen gondozza a portáját, ezért mintaértékű a szorgalmuk. Ga­zos parlagok szűnnek meg a ház mögötti kertben azzal, hogy vezetősé­günk csaknem negyven família tagjainak adott jutányos áron vető­magokat és vetőburgonyát. Közös­ségi házért pályázunk, amelyben telekunyhó, klub és beás helytör­téneti gyűjtemény kapna helyet. Szándékom, hogy a mintegy 30 ál­lástalan cigány valamüyen munka- erő-átképző kurzust végezzen. ■ A FESTETT KAZETTÁS TEMPLOM udvarán a világháborús hősök emlékműve előtt mindig kitűzve a magyar zászló. A templomkert- ben kopjafát is állítottak._____________ ___ ■ NA GYBUDMÉR BEMUTATKOZIK Nagybudmér Borját! * NAGYBUDMÉR ' ÁKtsbbdmér Ól öftea á ,j4 öMárok ÁyVlráí0S I A falu gazdái Közösségek és A volt Harnas-portán a mostani lakó több száz tárgyból álló néprajzi gyűjteményt alakított ki. Az ifjúsági és sportklub mint a legjelentő­sebb civil szerveződés motiválja a helyi sport­életet. A faluvezetőség szeretné megnyitni az átalakítandó szolgáltatóházat. Majdnem egy évtizede épült a szolgáltatóház. Befek­tetői abban bíztak, hogy út köti össze a települést Bel- várdgyulával és Kisbudmérral, és az új létesítmény a falusi turizmust szolgálja majd. Bekötőút azóta sincs, a ház pedig üresen áll. Az önkormányzat még nem döntött, idősek otthona, turistapihenő, netán össze­szerelőüzem lesz-e benne. Nyilatkozónk, Pálinkás Gábor nyugdíjas rendőr azonban bízik abban, hogy az utak elkészülnek. Elégedetten beszélt az élénk közös­ségi életről. Például az ifjúsági és sportklub félszáz fi­atalt tömörít. Lövészei közt borjádi, pócsai, mohácsi, pécsváradi és harkányi tagok is vannak. Nyers Gyön­gyi például kiváló a kispuskában, Nagy Gábor erőssé­ge a lövészet és a futás, amiből országos 3. is volt. A lábtól labda játékban rangos eredményt ér el Himmer gyűjteményeik János, Csorba Márkó (országos 2.), Mayer Krisztina (női focicsapat kapusa is). A futballisták Tóth Kriszti­án és Szebasztián, valamint Steckl József vezetésével még télen is játszanak, teremfocira gyűjtenek pénzt. A legügyesebb szakács: Tóth Lajos, míg a két lemezlovas: ifjú Pálinkás Gábor és Váradi Gergely. Az emlí­tett csoportok egyesülnek a társa­dalmi munkavégzés idejére. Nem­rég a tetőt javították, kialakítanak egy főzőfülkét és egy kuglipályát. Amikor meglesz a pénz, sportcent­rum és ligetes pihenőpark készül tenisz-, futball- és kosárlabdapályá­val. Megszépül a klubudvar és a nők bevonásával a játszótér. Köztéren kiállítanak egy tűzoltókocsit, helytörténeti szobát és kábeltévéköz­pontot létesítenek. Most a június 21-i falunapra ké­szülnek, amelyen bólyi és villányi művészi csoportok lépnek fel a Koktél zenekar mellett. Hazavárják az el­származottakat. Szerbek, németek emlékei Poszlusnyi Pál (82) volt magtáros és Steckl Ferenc (83) nyugdíjas ál­latgondozó emlékeznek a régi időkre is. Tőlük tudjuk, hogy a tö­rök utáni szerbek a halottjaikat először a középkori magyar teme­tőben helyezték örök nyugalomra. A tyúkfarm közelében, a szakado­zó löszfalban jól kivehető néhány csontváz. Később odébb alakult ki a délszlávok ma is látható sírkert­je, amelyet rendezni fog a község­vezetőség a szentendrei pópa út­mutatásával. Ugyancsak a pópa el­képzelése szerint a lebontott rác templom helyén kegyeleti park ké­szül. Ide régi chili betűs sírkövek is kerülnek. Ma már egy rác utód sem él a faluban, alig maradtak svábok. Utóbbiakról porták régi neve vall, mint a Hahner, Schusz- ter, Schuszterreiter vagy a Hamas. Poszlusnyi Pálné és Spengler Já­nosáé sváb hagyományt követve még készítenek keményített hím­zést, míg Kukucska Józsefné őrzi a német nemzetiségi ruhákat. A Poszlusnyi-família tagjai a hajdani Pavlovics-házban élnek. Napjaink­ban csak ezen az épületen lát­szik, hogy dél­szláv népi épí­tészeti stílus­ban fogant. Steckl Ferenc 20 éven át ha­rangozott. Fele­sége Rafeisen- lány. Ők még beszélik a helyi tájszólásos német nyelvet, amelyet megtanult a Bá- nátságból áttelepült férj. A 263 lakosú helység polgármeste­re: Tetz Ferenc (34 éves) őstermelő és karosszéria-lakatos. Alpolgár­mester: Póúinkás Gábor (44) nyug­díjas rendőr. Képviselők: Fitt Jó­zsefbe (52) kereskedő, Király Csa­ba (38) nyugdíjas, Tetz János (32) őstermelő, autószerelő, Tóth Krisz­tián (28) kőműves. Cigány kisebb­ségi önkormányzat, elnök: Kovács László (43) betanított munkás, képviselők: Kovács Lászlóné (42) finommechanikai műszerész, Ko­vács István (36) műszerész. Cím: 7756 Nagybudmér Petőfi u. 17. Tel.: 06-69-373-121. Fax: 06-69-572- 000. Email: polg.hiv.nagybudmer @axelero.hu. ■ nagybudmer.dunantulinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet és a nagybudméri önkormányzat támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A CÍMERREL ÉS ZÁSZLÓVAL DÍSZÍTETT KÖZSÉGHÁZA, mö­götte pedig az ifjúsági klub nagy épülete _______________________■ Meg kérdeztük a nagybupmérieket: Mitől javulnának az életkörülmények? Tanulni, pihenni is szeretnének Kovács László (43 esztendős) beta­nított munkás: - A kisebbségi önkor­mányzat elnökeként arra törek­szem, hogy az állástalanok végezzék el a nyolc általá­nos iskolát. Eb­ben az esetben si­keresebb lenne az átképzésük. Idős Kovács Kornéllal a nyelvünket is megtanítanánk nekik, hisz mind kevesebben be­szélnek cigányul. Eddig 22 cigány portán igényeltek jutányos áron ve­tőmagvakat és vetőburgonyát. Cé­lom, hogy még többen műveljék a konyhakertjüket. Zsara zenekarunk népszerű, s nemcsak kannás, de szórakoztató zenével is szolgálunk. Fitt Józsefné (52) kereskedő, bolt­vezető: - Jó lenne, ha a vasárnapi buszjárat megmaradna, hétköznap pedig 17.30 után is közlekedne egy járat. Kiskassa fe­lé már 1946-ban akartak bekötő­utat építeni, eny- nyi idő után meg­valósulhatna a terv. A betörések megelőzésére ri­asztókat szerelek fel, és kérem, hogy polgárőrség szerveződjön. Még több vendégcsalogató rendez­vényt tartsunk falunapon és a bú­csú idején. A nem működő szolgál­tatóházba valamilyen üzemet tele­pítsenek, hogy ne költözzenek el fa­lunkból a fiatalok. Ambrózi Roland (28) hegesztő és karosszéria-lakatos: - Kérem, hogy minél előbb alakítsák ki a szenny­vízhálózatot és hozzák létre a leg­alább 15 csator­nás kábeltévé­rendszert. Örü­lök, hogy az egy hektáros parkot és a játszóteret rendbe tették a közmunkások és most szépen be­látható a létesít­mény; Ha többen kaszálnák a há­zuk előtti közterületi füvet, akkor kevesebb pénzt kellene fordítani a zöldterület-gondozásra. Kelleme­sebb lenne a közhangulat, ha meg­szűnne a furkálódás és a nagycsa- ládok közötti ellenségeskedés. ■

Next

/
Thumbnails
Contents