Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-15 / 161. szám
RIPORT 2003. JUNIUS 15. A szívét Ha kiejtjük azt a szót, hogy szervátültetés, ma Magyarországon tíz emberből hétnek biztosan Robin Cook orvoskrimiíró rémtörténetei jutnak az eszébe a különféle szervmaffiákról. A törvény szerint ha valaki életében nem tiltja meg, hogy szerveit felhasználják, akkor halála után bármely testrésze átültethető, az orvosnak a hozzátartozókkal szemben csupán tájékoztatási kötelezettsége van. Ennek ellenére mindig megkérdezik a rokonokat, s tavaly mindössze 7 hiúsult meg tiltakozás miatt. A helyzet tehát akár ideális is lenne, ám egy alapítvány nemrég bejelentette: szeretnék bevezetni a donorigazolványt. Ezt olyanok kapnák, akik még életükben nyilatkoznak, hogy haláluk után felajánlják a szerveiket. Az igazolvány viszont drasztikusan csökkentené az átültetések számát, pedig jelenleg többek között negyvenötén várnak májra, tizenketten pedig új szívre. másnak adja Vese 299 Gálvölgyi János azt mondja, ha úgy adódna, neki bizony használják fel minden szervét. Ámbátor azt is hozzátette: ehhez úgy kellene élni, hogy ez a felajánlás ne csak üres szó maradjon.- Nincs megalázóbb, mintha valaki beleegyezik a szervei kivételébe, aztán kiderül, hogy egyetlen használható porcikája sincs. Gálvölgyi szerint ha az ő szerveit valakibe átültetnék, az már nem ő lenne. De ez nem is baj.- Miért ne segítsek, ha valaki ezáltal tovább élhet? D. Tóth Krisztina támogatná a donorigazolványt, hiszen az tiszta viszonyokat teremtene.- Ha egy lehetőség van rá, mentsünk meg minél több embert, de mindenkinek joga van eldönteni, mi legyen a saját testével a halála után. Ez persze sokaknak eszébe sem jut, hiszen ha valaki fiatal, nem gondol a halálra..Ezért kellene tudatosítani, hogy van ilyen választási lehetősége. Nagy Bandó András is a transzplantáció híve, mi több, amióta a szíve rendetlenkedni kezdett, azóta csináltatott is egy plasztiklapot, amelyen a személyes adatain túl a vércsoportja és az általa szedett gyógyszerek is fel vannak tüntetve.- Ha ma az a törvény, hogy aki életében nem tiltakozott, annak szervei a halála után fel- használhatók, akkor miért kell ezt egy külön dokumentummal megerősíteni? Nemrég láttam egy autósmatricát, az volt ráírva: „Hajts gyorsabban, valaki már vár a vesédre!” KI m B Donorigazolvány bevezetését szorgalmazza a Donor Alapítvány - röppent fel a napokban a hír. Az okmány elterjesztésével a szervátültetés fontosságára hívnák fel a figyelmet - állítja szervezet elnöke. Gyolcsos Józsefné szerint az igazolvány az egészségügyi és személyes adatokat tartalmazná, egyúttal igenlő nyilatkozat is lenne arról, hogy halál esetén tulajdonosának szerveit eltávolíthatják. A Donor Alapítvány aktivistái telefonon hívják fel az embereket, s próbálnak adományokat szerezni az általuk támogatott családok részére, s igyekeznek szélesíteni a donorigazolványt birtoklók körét. A transzplantációval foglalkozó szakemberek viszont elvetik a donorigazolvány ötletét. Szala- manov Zsuzsa, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének al- elnöke szerint a Donor Alapítványnak halvány gőze nincs a transzplantációk körülményeiről.- Megkérdeztem, vajon tudják-e, hogyan kerülnek a várólistákon szereplők transzplantációra. Hebegtek valamit holmi interneten is elérhető névsorról, amitől a hajam égnek állt. A valóság az, hogy a vesére várókat a műveseállomások küldik a listára, s az Országos Haematológiai Intézet vezeti ezt a nyilvántartást. A szövetegyezés a donor és a transzplantációra váró között maximum 6 ponton lehetséges, s mindig az áll az első helyen, akinek a szövetazonossága a donorhoz képest a legnagyobb. Ezenkívül természetesen számon tartják és figyelembe veszik még a várakozási időt is. A szív- és májátültetéseknél valamivel egyszerűbb a képlet: ezekben az esetekben a vérazonosság és az úgynevezett keresztpróba eredménye a döntő. Szalamanov Zsuzsa elmond-' ta: mivel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz eddig csupán alig 300 tiltó nyilatkozat érkezett, szinte az egész ország potenciális donornak tekinthető.- Félő, hogy az igazolvány bevezetése nem a pozitív nyilatkozatokat erősítené meg, hanem elterjesztené azt a nézetet, hogy akinek nincs ilyen, annak a szervei sem felhasználhatók. Ez pedig drasztikus visszalépés lenne a jelenlegi, ideálisnak mondható gyakorlathoz képest. Az alelnök azt is hozzátette: dolgoznak azon, hogy lefordítsák II. János Pál pápa 2001-es kinyilatkoztatását, amelyben a Szentatya határozottan kiállt a szervátültetések hasznossága mellett. A szervátültetés mindig nagy lelki terhet jelent mind a hozzátartozóknak, mind pedig azoknak, akik az új szervet kapják. Előbbiek számára a gyász és a fájdalom közepette meghozott döntés jelent óriási problémát, míg a megmentett beteg részéről leggyakrabban az önvád kérdése merül fel. Tari Annamária klinikai pszichológus szerint mindkét esetben sok múlik a környezeten.- A legtöbb donor az agyhalál állapotában van. Gépek tartják életben, lélegzik, a rokonok számára általában úgy tűnik, mintha csak aludna. Borzasztó nehéz ilyenkor elfogadni, hogy nincs remény, nincs visszaút. Ráadásul a gyászreakciók első fázisában gyakori a düh és a harag - ilyenkor bizony nagyon nehéz egy olyan döntést hozni, ami egy másik ember életét mentheti meg. Ehhez' nagyon kiegyensúlyozottnak és felvilágosultnak kell lenni. Nem könnyebb azok helyzete sem, akik egy halott ember szervével élnek tovább. Ők a pszichológus szerint sokszor éreznek bűntudatot.- Szinte minden beteg részéről elhangzik az a mondat, hogy „másnak a halála kellett ahhoz, hogy én éljek”. Sőt továbbmegyek: akik a listán vannak, azok részéről is felmerül, hogy ők most arra várnak, hogy valakivel történjen valami. Ez persze nem igaz, hiszen ezeket a helyzeteket mégiscsak az élet produkálja. Az sem ritka, hogy - bár a donor családja és a beültetésen átesett beteg általában nem ismeri egymást - az, akiben új szerv működik, sokat fantáziái arról, hogy milyen ember is lehetett az, akitől ő az új szervet kapta. Az általános vélekedések olyanok, hogy „biztosan jó ember volt”, és hogy „szerette az életet”. Főként a szívátültetések esetében gyakoriak ezek a vélekedések, mert bár a szív csak egy izomcsomó, nagyon sok érzelmet társítunk hozzá. Dián Tamás "A"donor "B"donor (Amerikai úti idegsebészet) (Országos Baleseti és f Sebészeti Intézet) vese [=J> Béla (Budapest) máj C=£> Lajos (Budapest) vese d[> Ferenc (Budapest) szív czj> András (Budapest) tüdő d[> osztrák férfi (Bécs) vese £Z^ (Debrecen) * ' • ? .: 1 szív c=[> Lajos (Budapest) vese c£> Péter (Pécs) Ezen a héten nyolc beteg született újjá. Két menthetetlen betegből négy vesét, két szívet, egy tüdőt és egy májat operáltak ki és ültettek be olyan emberekbe, akik már hónapok, évek óta vártak egy egészséges szervre. Egyik donor hozzátartozói sem tiltakoztak. Fábry Sándor fut a pénze után? Fábry Sándor készíti manapság az egyetlen sikeres talk show-t, ám amióta a Showderban politizál, sok néző már nem tud úgy nevetni a poénokon. A műsor producere, Kovács Kristóf azt mondja, hogy őket semmi más nem érdekli, csak hogy a felvételen jelen lévő nézők nevessenek. Ha azon derülnek, hogy Farkasházy Teddy egy hétig sem tud meglenni kedvenc miniszterelnöke nélkül, akkor a poén műsorba kerül. Kolosi Péter, az RTL programigazgatója úgy érzi, egyensúlyban vannak a dolgok, Fábry a baloldalra, a Heti hetes a jobboldalra tesz megjegyzéseket. Farkasházyval táncoló B - A Farkasházy és Fábry közötti vita pontos tükörképe az ország kettészakadásának - véli Réz András esztéta. - Farkasházy Tivadar ebben az ügyben cseppet sem olyan rafinált figura, mint amilyennek gondolnánk. Fájdalommal éli meg az egészet, sérelemnek tekinti, Fábry viszont beszállt egy politikai küzdelembe, és fut a pénze után. Nem hiszem, hogy Fábry nézettségnövelő elemnek szánja a műsorában Farkasházynak címzett üzeneteit. Egyiküknek sem használ ez a csetepaté, fura módon a néző nem is tudja őket kettéválasztani. A tévénéző ugyanis okosabb annál, mint hogy ezeket a politikai természetű vitákat naponta megélje. B Fábry és Farkasházy hajdan még külföldre is együtt járt: Írországban James Joyce tornyánál fürödtek a tengerben, vagy hallgattak Wagnert a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Egy ideje pedig Fábry lekommunistázza Far- kasházyt, esti showderjei némelyikében elmarasztalóan ékelődik vele. Farkasházy pedig a Hócipő hasábjain kényszerül mentegetőző magyarázkodásra.- A poliüka ártotta magát belém - nyilatkozta Fábry a Magyar Nemzetben, ezzel magyarázva, miért szüntette meg Hócipő-beli kedvelt rovatát, és hozzátette: „a Hócipőbe majd akkor írok, ha szabad, szatirikus lap lesz, nem pedig az MSZP és az SZDSZ lapja”. Kifogásolta, hogy a lap egyetlen számában huszonkét Medgyessy- fotó jelent meg.- A Hócipő és a Heti Hetes színvonala azért romlott vészesen, mert szereptévesztő navigátorai intim közelségbe kerültek a politikával - magyarázta a jobboldal lapjában Fábry, aki azt is elárulta, hogy családjának konzervatív tagjai figyelmeztették: a Rádiókabaréban vállalt szerepe, a szárszói találkozókon való részvétele és a hócipős publikációi miatt túlságosan közel került a liberálisokhoz. Márpedig a humoristáknak szigorúan tilos a politika barikádjain csápol- niuk - hangzott Fábry Sándor summázata. - Az ő feladatuk, hogy üljenek a Parlamenttel szemben a magaslesen, és lőjjenek a hülyeségre. Fjasonlóan fogalmazott, amikor egy éve nyílt levélben fordult Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc filmrendezőhöz az Élet és Irodalomban, amelyben leírta, hogy nem tartja helyesnek, ha köztiszteletben álló filmrendező, amilyen Jancsó is, folyamatosan pártrendezvényeken vesz részt. Gyűlöletbeszédnek minősítette azt, hogy a két filmes Orbán Viktort egyszerre hasonlította Sztálinhoz és Hitlerhez. „Vitathatatlan tehetségű művészek a magyar demokrácia tizenkettedik esztendejében ilyet nem állíthatnak törvényesen megválasztott magyar miniszterelnökről” - írta akkor Fábry, aki, hogy szembesítse Jancsót, milyen párttal vállalt azonosságot, alaposan leszedte a keresztvizet az általa túlélési csoportosulásnak nevezett MSZP-ről. Igaz, a jobboldalnak is megadja, mondván, némiles avé- tos ideológiai törmelékekkel felvértezett csapat, amely próbál valami mást csinálni, Fábry szerint az előzőekhez hasonló eszközökkel. A jobboldali lapban Fábry kijelentette, hogy az elmúlt tizenkét évben soha nem használta műsorait sanda politikai célokra, nem fordult meg pártszékházakban, és Orbán Viktorral is csak kétszer találkozott, amikor Érdemes Művész lett, másodszor a Terror Háza megnyitóján. Merthogy Fábry egyetlen percig nem tagadta, hogy részt vett a Terror Háza munkálataiban. Említett interjújában ezt így indokolta: „Normális országban ez nem kormányzati seggnyalás, hanem becsület és dicsőség dolga részt venni egy megfellebbezhetetlen erkölcsi célú kezdeményezésben”. Bevallottan elkeserítette, hogy az általa balliberálisnak nevezett barátai megtámadták emiatt. Ezért is kérte magánlevélben Farkasházyt, hogy semmilyen formában ne foglalkozzon vele. Miközben Fábry az egykori kommunisták, Biszku Béla, Czinege Lajos, és a tavalyi kormányváltás nyertesei, Boldvai László, Suchman Tamás, Tocsik Márta, Korda György, Dévényi Tibor és mások között emlegeti Farkasházyt, akiről így is megemlékezett egyik showderé- ben: „Egy hete nem láttam őt - egy humorista lírai vallomása arról, hogyan volt képes túlélni azt a hetet, amikor a miniszterelnök jóbarát Olaszországban pihent. Ris- kó Géza mikrofonja előtt: Farkasházy Tivadar.” Farkasházy szerint ezzel Fábry átlépett a Rubiconon. „Megjegyzem, mindhárom- szor csak védekeztem” - nyilatkozta korábban lapunknak Farkasházy Tivadar. „Nem fenyegetésként mondom, de ha folytatja, legközelebb már róla lesz szó.”- A felvett anyagok vágási joga az enyém, de az RTL Klubnál is működik egy szűrő - mondja Kovács Kristóf, az Esti showder producere. - Mivel szórakoztató műsort készítünk, egyetlen szempontunk van: a stúdióban ülők nevessenek a pellengérre állított közszereplőkről szóló poénon. Nem érdekes, hogy Fábry kiről mit mondott. Ha a nézőknek tetszik a poén, kacagnak rajta, adásba mehet. Elemi érdekünk a nézettség, talán akkor érhetnének bennünket vádak, hogy valakinek üzengetnénk, ha öncélú poénok is szerepelnének a műsorban, amelyeken senki nem nevet.- Természetesen van ráhatásunk arra, mi hangzik el az Esti Showderben vagy a Heti Hetesben - mondja Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. - Ez nem jelent cenzúrát, arról van szó, hogy a poénok ne sértsenek személyiségi vagy bármilyen más jogokat. Az alkotókra tartozik, mit mondanak. Fábry is tesz megjegyzéseket a baloldalra, ahogyan a Heti Hetes is a jobboldalra, de egyik vélemény sem lehet szélsőséges. Azt gondolom, ha az egyiknek lehet, akkor a másiknak is szabad. Felnőtt emberekről van szó, akik pontosan tudják, meddig mehetnek el. Csontos Tibor
